Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-23 / 301. szám
1977. december 23., péntek r Felkészültek a MflV-nál az ünnepi forgalomra Mentesítő vonatok indulnak II korona és a koronázási ékszerek A magyar királyi korona, a jogar és az országalma másolata Bartha Lajos ötvösművész munkája (MTI-fotó — Lajos György (elvétele — KS) A közelgő ünnepeket megelőzően, illetve azt követően várhatóan ismét megnő a vasúton utazók száma. Az utasforgalom növekedése fokozott feladatot ró a vasút valamennyi dolgozójára. A jelentkező utazási igények maradéktalan kielégítésére a MÁV Szegedi Igazgatósága már korábban megtette a szükséges intézkedéseket, összegezték azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeknek megvalósítása elősegíti a zavartalan személyszállítást. A nagyobb szolgálati helyek külön intézkedési tervben rögzítették tennivalóikat. A Személyszállító vonatok menetrend szerinti közlekedése érdekében a pályaépítési és fenntartási munkákat szabáA közelmúltban a Krím- félszigetről 37 tagú szovjet turistacsoport látogatott el a gyulai Kertészeti és Városgazdálkodási Vállalathoz baráti találkozóra. Gál András igazgató és Danszki Károly párttitkár, valamint a vállalat társadalmi vezetői tájékoztatást adtak a vendégeknek szerteágazó feladataikról, az eddig elért eredményekről. A vendégek megtekintették az üzem dísznövénytelepét is, ahoi Vörös Antal battonyai lakost a járásbíróság 1975-ben vonta először felelősségre. Mégpedig azért, mert gyermekével szemben a tartási kötelezettségnek nem tett eleget. Szabadságvesztésének letöltése után sem változtatott magatartásán. Hogy ne kelljen gyermektartást fizetnie, alkalmi munkát vállalt. 1976 decembere óta 4800 forint gyermektartási Ennek a világnak is megvan a bűvköre. Ez kerítette hatalmába ezelőtt 35 évvel Sordi Miklóst is. 1942 őszén Szegeden focizott az egyetem csapatában, és amolyan sportállásként került szak- képesítés nélküli műtősnek a szegedi sebészeti klinikára. Eleinte idegenkedett a munkától, de aztán egyre jobban kedvét lelte benne. Különösen azután, miután különböző tanfolyamokon vett részt és szakképzettséget szerzett. 1951 őszén került Gyulára a megyei kórházba. 1956 nyarán vezető asszisztensnek nevezték ki, és azóta itt, a Il-es számú sebészet műtővezetője. — Bizony gyorsan eltelt ez a 35 esztendő. Ha jól tudom, az országban csak ketten vagyunk ebben a beosztásban férfiak, általában női szakma ez. Több ezer műtétnél segédkeztem az eltelt évtizedek alatt, sok szenvelyozták, hogy azok a közlekedést ne zavarják. Meghatározták a közlekedő vonatok számát, több mentesítő vonatot indítanak. Gondoskodtak a vonatokban futó kocsik megfelelő műszaki állapotáról, fűtéséről, világításáról, s nem utolsósorban tisztaságáról. Fokozott gondot fordítanak a pályaudvarok tisztaságára, az utasok által igénybe vett helyiségek fűtésére. A jegyváltás gyorsítására növelték a jegykiadást végző személypénztárak számát, megszervezték az utastájékoztatást, az információs szolgálatot. Goa- doltak az esetleges újabb havazásra és hófúvásra is: megszervezték a hóeltakarítást. A szünidőre hazautazó diákok kényelmesebb utazánagyon tetszettek a sok színben pompázó virágok. A teleplátogatás után a vállalat ebédlőjében folytatódott a baráti beszélgetés. az üzem életének bővebbi megismeréséről, személyes élményekről. Nagy sikere volt a közös jelvénycserének. Külön hangsúlyt kapott a virágtermesztés, a virág, mint a béke és barátság szimbóluma. A vendégek meg is örökítették a vállalat vendégkönyvében. díj fizetését önhibájából elmulasztotta. A járásbíróság a 31 éves férfit visszaesőként elkövetett tartási kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt egy év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. Feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet jogerős. dést láttam, amit kárpótoltak meggyógyult emberek örömei. Emlékezetes műtétek? Érdekes módon mind a kettő, amelyet soha nem felejtek el, az 50-es években volt Egyszer egy rendőrt hozott be a mentő, géppisztolysorozat érte a hasán. Egész éjszaka talpon voltunk, jó reggel lett már, amire végeztünk. Dehogy sajnáltuk az átvirrasztott éjszakát, a sűrűn csörgő verítéket, hiszen megmentettünk egy emberéletet. Ezért a műtétért a belügyminiszter kitüntette az operációban részt vevőket és tekintélyes összegű honoráriummal jutalmazta az életmentést. A másik eset egy önkéntes rendőrhöz kapcsolódik. Ha jól emlékszem, éppen karácsony éjszakáján történt. Egy fiatal embert hoztak az osztályra, egy kocsmai verekedésnél próbált rendet teremteni, eközsa érdekében külön mentesítő személy-, illetve gyorsvonatokat közlekedtettek. A vasútigazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint mentesítő vonatokat az alábbi napokon indítanak: Békéscsabáról december 23-án pénteken 6 óra 50 perckor mentesítő személy, 14 óra 25 perckor és 18 óra 20 perckor gyorsvonat; 24-én szombaton 6 óra 50 perckor személyvonat; 26-án hétfőn 14 óra 25 perckor és 18 óra 20 perckor gyorsvonat, valamint 18 óra 05 perckor mentesítő expresszvonat (ez utóbbira helyjegy váltása kötelező) indul Budapest Keleti pu-ra. Ugyancsak hétfőn, 23 óra 41 perces indulással Lökösházáról személy- vonat közlekedik Budapestig. Másnap, kedden 6 óra 50 perckor újabb mentesítő személyvonat indul Békéscsabáról. A fővárosból pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn több mentesítő személy-, illetve gyorsvonat érkezik Békéscsabára. Békéscsaba és Gyula állomások között december 23- án pénteken szükség esetén 13—14 óra és 21—22 óra között közlekedik mentesítő személyvonat. Hasonlóan pénteken és szombaton Gyoméról 21 és 22 óra között, valamint hétfőn, kedden, Vésztőről a déli órákban közlekedik szükség szerint mentesítő vonat. Az említett mentesítő vonatokon kívül szükség esetén a lehetőségekhéz mérten a többi vonalon is megerősített szerelvényeket közlekedtetnek. Bővebb felvilágosítást a vasútállomáson adnak. A MÁV Szegedi Igazgatósága arra kéri az utazóközönséget, hogy menetjegyét és helyjegyét elővételben váltsa meg, ezzel is elkerülhetik a jegypénztárak előtti sorbanállást. A jegyváltás gyorsítása érdekében a megye nagyobb állomásain a szokásosnál több személypénztárt tartanak nyitva. Ugyancsak hasznos tanács: utazás előtt érdeklődni, mikor közlekedik mentesítő vonat, s lehetőleg azt venni igénybe. G. J. ben szíven szúrták, öt órai megfeszített munkával állandó vérátömlesztéssel sikerült megmenteni az életét Ügy tudom, ma is dolgozik a Sarkadi Cukorgyárban. Sok lemondással jár ez a hivatás. Sűrűn kerül ránk az ügyelet, ilyenkor 32 órát dolgozunk. Nem panaszképpen mondom, de nem volt megfizetve ez az állandó éjszakázás. Osztatlan örömet és elismerést váltott ki a kormánynak a közelmúltban megjelent rendelete, amely- lyel módosította az ügyeleti díjat. Hogy mi az öröm és jó érzés a munkánkban? Amikor a beteg gyógyultan távozik. Nekem, a műtősnek is éppen olyan öröm és elégedettség, mint a sebésznek, hiszen úgy érzem az én munkám is benne van a gyógyításban. Sordi Miklós az egészségügy kiváló dolgozója. Számtalan megyei tanácsi elnöki dicséretet kapott, se szeri, se száma az igazgatói elismeréseknek. Fáradságos munkája mellett — 1953. óta párttag — több mint két évtizedig pártvezetőségi tagként tevékenykedett, tagja a népi ellenőrzési bizottságnak, tíz éve munkásőr és „Kiváló”. Hobbija természetesen neki is van, amikor szabad ideje engedi — ez a ritkább eset — kiül a vízpartra horgászni. Béla Ottó A korona, legértékesebb és legismertebb történelmi ereklyénk értékét nem any- nyira nemesfém- és drágakőtartalma határozza meg, hanem az, hogy a magyar állam születésének szimbólumaként társadalmunk különleges becsben tartja. A koronát két részből illesztették össze. A felső rész a két íves aranypántból álló, úgynevezett latin korona, melyet István királyunk kapott 1000-ben II. Szilveszter római pápától, s mellyel az államalakítás tényét de- monstrálóan Istvánt megkoronázták. Alsó részét 1075 táján VII. (Dukász) Mihály bizánci császár ajándékozta I. Géza királynak, ez az úgynevezett görög korona. A latin korona íves aranypántjai és az azokon látható rekeszzománc apostolképek olasz mesterek munkái. Az ezüsttel ötvözött aranypántokat gazdagon díszítették drágakövekkel, rubinnal, zafírral, igazgyönggyel. A tetején, a pántok találkozásánál látható 73x73 mm-es nagy Krisztus-kép és az apostolképek a rekeszzománcos technika legrégibb, ismert olasz művei közé tartoznak. A csúcson levő kép a trónon ülő Krisztust ábrázolja, két oldalán a korabeli katolikus liturgiának megfelelően ciprusfa áll. Fejmagasságban a napot és a holdat látjuk. A Krisztus-képből emelkedik ki a gömböcskékben végződő kis aranykereszt, melynek ferdeségét egy történettel magyarázzák: a XIV. században, Bajor Ottó herceg tulajdonába került a korona, s elindult vele lovon Magyarországra, hogy ott fejére tétesse. Útközben a korona kiesett a nyeregkápából, s állítólag az esésnél ferdült el rajta a kereszt. A pántokon, a Krisztus-képtől jobbra Péter és András, balra Pál és Fülöp; fölötte Jakab és Tamás, alatta János és Bertalan apostol zománcportréi helyezkednek el. Négy apostol képe hiányzik, valószínűleg, amikor a két koronát összeillesztették, nem tudtak mit kezdeni négy kis zománcképpel. A rekesz- zománclapok színezése elég kezdetleges, de élénk: zöld, kék, vörös, fehér és sárga. A zománc jó minőségű, átvészelte egy évezred viszontagságait. A mostani korona alsó része, a Dukász-féle korona művészi kivitele szebb, ábrázolási módja megragadóbb. Ez a nyitott, párta alakú korona ugyancsak két részből tevődik össze, egy alsó abroncsból és egy hozzáforrasztott diadémból áll. Az abroncs közepén a homlok fölötti részen itt is Krisztuskép látható. Ahogyan a latin koronán, itt is két ciprusfa között ül, de a római ábrázolástól eltérően itt vállmagasságban görög betűs monogramját látjuk. Az abroncson Mihály és Gábor arkangyal, György és Demeter, Szent Kozma és Szent Demjén mellképei sorakoznak. De megtaláljuk itt Dukász Mihály bizánci császár, Bíborbanszületett Konstantin és I. Géza királyunk mellképét is. Minden képen görög felirat jelzi, kit ábrázol a kép és az 1074 és 1077 között uralkodó Géza képén ez a felirat olvasható: „Géza, Turkia hű (hívő) királya”. A Turkia megjelölés a korabeli bizánci értelemben Magyarországot jelentette. Az abroncs alsó széléről két oldalt négy-négy, hátul egy, összesen kilenc aranyláncocs- ka lóg le, a bizánci koronák jellegzetes díszei, minden aranylánc végén eredetileg levélfoglalatú drágakő volt. A zománcképek minősége, az ékkövek köszörülése és csiszolása a kor legjobb színvonalát mutatja, az alapra karcolt rajzok igazi művész kezére vallanak. Az alsó abroncs fölső részére oromdíszeket forrasztottak. A koronákat valószínűleg III. Béla (1172—1196) idején egyesítették. Az időpont máig is vitatott. A középkori források és a tárgyi emlékek vizsgálata különböző feltevésekre vezették a történészeket. Az átalakítás miatt egyes kutatók azt állítják, hogy a felső rész nem István koronájából, hanem egy korabeli könyvfedél aranypántjaiból származik. A felső rész rekeszzománcos portréit ugyanezen források XIII. századi magyar ötvösmunkának mondják. Állításukat azokkal a forrásokkal támasztják alá, amelyek szerint 1044-ben. amikor III. Henrik császár Ménfőnél legyőzte Aba Sámuelt, bevonult Székesfehérvárra, ott megkaparintotta a koronát és azt visszaküldte Rómába, ahol annak örökre nyoma veszett. A későbbi királyábrázolásokon azonban ott látjuk István koronáját és ez az előző állításokkal szemben jobban valószínűsíti a felső rész eredetiségét. A görög korona, vagyis az alsó rész zománckéoeinek keletkezési időpontja 1074—1077 közötti évekre tehető, ameny- nyiben a bizánci császári udvar aranyműves műhelyében készültek. Itt is megoszlanak a vélemények, mert egyes kutatók a zománcképeket magyar ötvösművész keze- munkájának tartják. A korona mérete, súlya az átalakítás után sem volt állandó: a karbantartással, a bélés időnkénti felújításával némileg módosult az évszázadok folyamán. Súlya a múlt században, a bélés felújítása után, 1867-ben 2056 grammot tett ki. Belső átmérője egyik irányban 21,6, a másik irányban 20,3 centiméter. A korona a legfontosabb koronázási jelvény. Mellette azonban más műkincsek is szerepet kaptak a koronázási aktusban. A jogar is két részből áll. A más jogarokétól eltérő alakú, 34 centiméter hosszú aranyozott, ezüstdíszes nyélre hét centiméter átmérőjű kristálygömböt illesztettek. Ez utóbbira oroszlánra emlékeztető, mesebeli állatalakokat véstek. A jogarról lecsüngő aranyláncok, valamint a kristálygömb vésetei bizánci eredetűnek látszanak. A nyél III. Béla idejéből származó, magyar ötvösmester műve. Az országalma a legfiatalabb koronázási jelvény. Aranyozott fémlemez-golyó, felül kettős kereszttel, oldalán Anjou-kori magyar címerrel; minden jel szerint Róbert Károly vagy Nagy Lajos ' koronázására készült. III. Béla királyi pecsétjén azonban már szerepel az országalma. Minden jel arra mutat, hogy ez elveszett és az Anjouk pótolták a hiányt. A korona sokáig velejárója volt a hatalomnak, ez az arany fejdísz jelentette a királyi hatalom jogosságát, az ő nevében gyakorolták a törvényt. Ezért sokáig a hatalomért vívott harc középpontjában volt, riasztó és regényes kalandok estek meg vele, míg végül a II. világháborúban amerikai kézbe került. Két évtizedes, következetes elvi békepolitika, hazánk eredményei, Magyarország növekvő nemzetközi tekintélyének következménye, hogy a korona történetének hamarosan új szakasza kezdődik. Mint arról olvasóink értesültek már, a koronát és a koronázási ékszereket ünnepélyes keretek között Budapesten adják át az Egyesült Államok képviselői jogos tulajdonosának, a magyar népnek. (KS) Szovjet turistacsoport a kertészetben P tárgyalóteremből Nem fizette a tartásdíjat Harmincöt év a műtőasztal mellett » Amikor nincs műtét, akkor is félelmetesen hat a műtő zárt világa. Csillogó műszerek a vitrinben, palackok, különböző rendeltetésű műszerek, ragyogó tisztaság, és valami egészen furcsa légkör a jellemzője ennek a zártságában is nyitott világnak. A jól sikerült műtétek általában az operátornak a hírnevét öregbítik és mi betegek hajlamosak vagyunk arra, hogy a csillogó, hideg kések „művészei” mellett elfeledkezzünk a műtő team többi tagjairól. Pedig az operáció sikere tőlük is függ, az asszisztensektől.
