Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-20 / 298. szám

1977. december 20., kedd o Megyénkben készül A Röntgen- és Kórháztech­nikai Vállalat orosházi ki- rendeltségén évente átlago­san 60—70 féle különböző egészségügyi intézményekben használatos berendezést ké­szítenek. A gyártmányok nagy része itt indul és alakul végtermékké, de az országos vállalat több üzemegysége részére készítenek sok-sok féle alkatrészt is. A röntgen­laboratóriumok számára ké­szülő filmszárítószekrény, egymezős filmnéző, légtisztí­tó, léghűtőberendezések, s a röntgenbuszok elektromos vezérlőszerkezete csak né­hány kiragadott példa az éppen most készülő igen fontos kórházi laboratóriumi berendezés közül. Utolsó igazítások az egymezős filmnézőn O A forgácsolórészleg munkája pontos, meg­bízható © Szerelés közben a szov­jet exportra készülő röntgenbuszok elektromos vezérlőszerkezete A lakatosműhelyben vaslemezekből „szab­nak — varrnak” Hibaigazítás festés után Veress Erzsi képriportja Egy brigád naplójából A Békéscsabai Forgácsolószerszám-gyárban 33 brigád dolgozik. A harmincháromból 3 ifjúsági brigád. Ez any- nyit jelent, hogy átlagos életkoruk a 30 évet nem ha­ladja meg. Közülük egyik, a Kilián György háromszo­ros aranykoszorús brigád, akiknek tevékenységére a gyár vezetői hívták fel figyelmünket. A sok hármas szám után ismerkedjünk meg velük. — 1969-ben alakultunk — kezdi a beszélgetést Balogh Sándor, a brigád vezetője. — Kezdeti vállalásaink amo­lyan tapogatózó lépések vol­tak. Mint újonnan munkába lépett dolgozók, inkább a környezetünkkel barátkoz­tunk, s eleinte a sok újdon­ság mellett nem volt lehető­ségünk pluszmunkát felmu­tatni. Mindannyian szak­munkások vagyunk, eszter­gályosok, marósok, köszörű­sök, szerszámkészítő lakato­sok, s szakmánkon belül igyekeztünk többet tenni. Így például soron kívül előre vettük a legsürgetőbb mun­kákat, túlórát vállaltunk. Közben a létszámunk 9 fő­ről 14 főre növekedett. 1975- ben gyümölcsözött első ízben a jobb munkánk: megkap­tuk az első aranykoszorús brigád címet. Ezt a követ­kező két évben is kiérde­meltük. ♦ ' Brigádnaplójukat lapoz­gatva, a fényképek és kivá­gások között egy érdekes köszönőlevélre akadtam. Fel­adója az Áchim L. András Általános Iskola. „Ezúton köszönjük a. Kilián György brigádnak, hogy a tűzrendé­szet! szempontból nélkülöz­hetetlen vasrácsokat az is­kola olajkályhái köré társa­dalmi munkában elkészítet­ték és felszerelték ” — szól a levél. — Ez volt az első élő kap­csolatunk a gyáron kívül — folytatja a brigád vezetője. — Azóta többször vállal­tunk túlórát, s az ebből ke­resett pénzt felajánlottuk az óvodák megsegítésére. Vé­geztünk társadalmi munkát a gyárban is. Szanazugi üdü­lőnk felújításában segédkez­tünk. ♦ A Televízió híradójában is találkozhattunk nevükkel. 1976-ban és az idén megren­dezték az országos Kilián György brigádtalálkozót. Az elsőt Debrecenben tartották, ahol részt vett névadójuk özvegye. Ök is ott voltak. Az idén a Beloiannisz Hír­adástechnikai Gyár tartotta a második találkozót, Buda­pesten. Az augusztusi talál­kozón a brigádból ketten képviselték a gyárat. Csak­nem 140 brigádvezető és tag vett részt a gyűlésen. Meg­ismerkedtek más fiatalokkal, s azóta rendszeresen és köl­csönösen kicserélik tapasz­talataikat, megismerkednek egymás munkájával. így lá­togatást tettek az Orosházi Üveggyárban, s lassan jár­tasak lesznek a vegyészei­ben, sőt a híradástechniká­ban is. ♦ Az évek óta visszatérő bel­víz talán megyénket sújtot­ta legjobban. Sok ház meg­rongálódott, vagy életveszé­lyessé vált. Így történt ez Juhász János bácsi esetében is, aki a gyár régi dolgozó­ja, ma már nyugdíjas. A forgácsoló brigádjai, élén az ifjúsági brigádokkal, részt vállaltak a ház újjáépítésé­ben. Csemus Ferenc brigád­tag mondja: — A régi épü­letet lebontottuk, persze csak azután, hogy a másik felépült. Az új ház alapjai­nak egy részét mi készítet­tük, pontosabban betonoz­tuk, és részt vettünk a fala­zásban is. A kommunista műszakon kívül, mindannyi­an átlagosan négy óra tár­sadalmi munkát végzünk ha­vonta. ♦ A brigád szeretne a válla­lat kiváló brigádja lenni. Az 1977-es évet még ezután ér­tékelik. Ha most még nem is érnék el ezt a megtisztelő címet, előbb-utóbb biztosan kiérdemlik. (jávor) Űj sínen a békéscsabai szövetkezeti textilipar Féléves előkészítő mun­ka, közös intéző bizottsági tevékenység egyengette azt az utat, amelyhez december 15-én eljutott a Békéscsa­bai Textilfeldolgozó és a Békés megyei Méretes Sza­bók és Szűcsök szövetkeze­tének tagsága. Ezen a napon mondta ki ugyanis a békés­csabai Vasutas Klub tanács­kozótermét és előcsarnokát zsúfolásig megtöltő két szö­vetkezet kollektívája az egyesülést. Az egyhangú sza­vazás eredményeképpen 1978. január 1-től Csaba Ru­házati Ipari Szövetkezet né­ven (a volt textilfeldolgozó és a méretesek árutermelő részlegének fúziójával) mint­egy 800 tagú új szövetkezet működik majd békéscsabai központtal, s Békés, Vésztő, Vizesfás, csanádapácai telep­helyekkel. Az árutermelésre profilozott új textiles szö­vetkezet ezzel az egyesülés­sel megnyitotta a további dinamikus fejlődés lehetősé­geit. Voltak és bizonyára ma is akadnak nébányan a tagok között olyanok, akik talán ragaszkodva régi, 'kipróbált munkahelyeikhez, vezetőik­hez és általában a régi szo­kásokhoz — idegenkedve, a lényegét nem egészen értve fogadták a júniusi, egyesü­lést kimondó határozatokat. Kissé pozíciójukat, megszo­kott munkatempójukat, szer­vezési módszereiket is „félt­ve” nem láttak túl a „ke­rítéseken”. A közös intéző bizottság alapos és jó mun­káját dicséri, hogy a decem­ber 15-i közgyűlésen, amely elfogadta az új alapszabályt, az egyesült szövetkezet új nevét, működése kezdetének időpontját és az 1978-as terveket, valamint megvá­lasztotta új vezetőségét, fel­ügyelő bizottságát, a tagság gondolataiban már nyoma sem volt a bizonytalanság­nak. Ellenkezőleg: az egy­hangú szavazások, az egysé­ges akaratot fejezték ki. Ezt nyugtázhatták a felügye­leti szervektől megjelent képviselők is: Blahut Lajos, a városi tanács termelésel­látás-felügyeleti osztályának vezetője és Kiszely Pál, a KISZÖV szövetkezetpolitikai osztályának a vezetője. Az elfogadott új alapsza­bályba már bedolgozták ké­szítői a szövetkezeti demok­rácia fejlesztésének új mód­jait: a munkahelyi tanács­kozások stb. működtetésének biztosítását; a részközgyűlé­sek számát és helyeit és mindazoknak a fórumoknak az életre hívását, amelyek a jövőben hathatósabbá teszik a szövetkezeti tagság széles körű bevonását a közös ügyek eldöntésébe. Maga az előkészítés is ebben a szel­lemben történt már. Erre bi­zonyíték, hogy a jelölő bi­zottság által előterjesztett listán két olyan változtatás is történt, amelyeket a tag­ság javasolt, a többi jelölt­tel való egyetértése mellett, így aztán a titkos szavazás egyhangú többséggel válasz­totta meg a vezetőség és a felügyelő bizottság jelöltjeit. Az új szövetkezet elnöke Tóth Gyula, a felügyelő bi­zottság elnöke pedig Bazsó Imre lett. Az a néhány tagnál jelent­kező korábbi hiedelem, hogy az egyesült szövetkezet első évei gyengébbek lesznek a múlt évek külön-külön el­ért mutatóinál, elégedettség­gel foszlott szét, amikor Tóth Gyula ismertette a közgyű­lés előtt a Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet 1978» as tervét. Konfekciós részlegeik a belkereskedelem részére jövőre több mint 21 millió értékű terméket gyárának. Tőkés bérmunkában 33 mil­liós a terv, szocialista orszá­gokba történő exportálásra pedig csaknem 32 millió. Készárutermelésük -53 tonna összesen, a kelmetermelés pedig 80 tonnát tesz ki a terv szerint. Óriási a „fel­futás”. Az összes termelés árbevétele 1978 végéig mint­egy 115 millió. Létszám- és bértervük is reményt keltő­nek ígérkezik: a mintegy 800 tagú kollektívának átlagbér­színvonalát 32 696 forintra tervezték. Ha a termelési terv maradéktalanul megva­lósul, akkor működésük el­ső évében 16 milliós, mérleg szerinti nyereséget produ­kálhat a Csaba szövetkezet kollektívája. V. D. Fejlesztik a gyepgazdálkodást Huszonöt—harmincezer hektárral növelik az öntözött rét- és legelőterületet, több műtrágyát juttatnak a gye­pekre, és 50—70 százalékkal fokozzák a hozamokat 1980- ig — ezt irányozta elő a MÉM, a mezőgazdaság egyik viszonylag gyenge eredmé­nyeket mutató ágazatának, a gyepgazdálkodásnak fejlesz­tésére. A felmérés szerint jelenleg 1,3 millió hektár gyepterü­letet tartanak nyilván az or­szágban. Ebből azonban mindössze 100 ezer hektár mondható kitűnő adottságú­nak és több mint 250 ezer hektár nagyüzemi művelésre már alkalmatlan. Miután az állattenyésztők a kormányprogram nyomán a tavalyinál több húst és te­jet adtak az idén, de a na­gyobb takarmányszükségletet ehhez a természetes gyepek­ről korántsem tudták bizto­sítani, több helyen kényszer- megoldásként szántóföldi te­rületet kellett lefoglalniuk takarmányok természtésére. Számítások szerint legalább 30 ezer hektárt lehetne áru- növény-termelésre felhasz­nálni akkor, ha a meglevő gyepvidékeket sikerülne fel­javítani, miután így .több szálastakarmányhoz jutná­nak. Megállapították, hogy az alacsony hozamokat részben a nem megfelelő öntözési színvonal okozza. Kevés a műtrágya is; hatóanyagban az összes mezőgazdasági te­rületre felhasznált műtrágyá­nak csupán • 2—3 százaléka jut a gyepterületekre.

Next

/
Thumbnails
Contents