Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-20 / 298. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA > 1977. DECEMBER 20., KEDD Ára: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 298. SZÁM Kádár János találkozott Luis Gorvalánnal A Gyomai Háziipari Szövetkezet ebben a* évben 180 ezer pulóvert exportál a Szovjetunióba és egy ötezer darabos minta- kollekciót küldtek ki az NDK-ba. Tőkés országokba 7 millió forintért szállítanak kötöttárut és 750 ezer darab gyomai termék a hazai üzletekben kerül forgalomba Fotó: Lónyai László Az aranyvasárnapi forgalom felülmúlta az ezüstvasárnapit törvény működésének előírása, illetve annak a hagyományos formációnak a megerősítése, hogy a vállalatnál egyszemélyi vezetés érvényesül, egyéni felelősséggel, s a vezető az állam megbízásából gyakorolja jogait és teljesíti kötelességeit. Érdemes emlékeztetni arra: már a törvénytervezet széles körű társadalmi és szakmai megvitatásakor, az országgyűlési bizottságok ülésén, s most, a törvényjavaslat tárgyalásakor is sok jogos észrevétel hangzott el a vállalati gazdálkodás belső érdekeltségi rendszeréről, a tröszti szervezetekről, valamint az üzemi demokrácia szerves beépüléséről a vállalati tevékenységbe. Az elfogadott törvény kitér e feladat- és kérdéscsoportokra is, így a többi között a dolgozók részvételére az üzemek irányításában, az úgynevezett nagyvállalatok érdekeltségi rendszerének fejlesztésére. Kétségtelen azonban, a teendők kereteit nyújtja, s törvényi jellegénél fogva nem bocsátkozhat részletekbe, s végképp nem merülhet bele helyi sajátosságok meghatározásába. Külön rendelkezésekre bízza például annak kijelölését, egy-egy állami vállalat közössége milyen kérdések megítélésében vegyen részt közvetlenül, s miben képviseleti úton, de ugyanakkor kimondja: a kollektívának a végzett munkát is értékelni kell, s ezzel összefüggésben véleményt mondania is joga és kötelezettsége az igazgató tevékenységéről. Figyelmet érdemel a törvénynek az a része — külön fejezete — amely a közüzemi vállalatok helyzetéről, szolgáltatási feladataik ellátásáról rendelkezik, utat engedve e terület sajátosságainak, a lakosság mindennapjaiban betöltött lényeges szerepének. E cégek eseté-» ben a törvény előbbre sorolja a rendeltetésnek megfelelő munkát, mint a nyereséget, s ugyanakkor — vagy éppen ezért — a társadalmi érdekeknek megfelelően rögzíti azt is, hogy ezeknél a vállalatoknál a fejlesztési terveket központilag határozták meg. z ilyen és a korábban említett, kétségtelenül kiragadott részletekkel csupán megkíséreltük, érzékeltetni: az állami vállalatokról szóló törvény, miközben elősegíti a tulajdonosi szemlélet érvényesülését és elmélyítését helyben, egy-egy gazdasági egységben, a központi irányítás feladatait úgy határozza meg, hogy az a fő folyamatok kézben tartója lehessen, majd e kettőt közelíti ösztönözve, hogy az össztársadalmi érdekek fókuszában találkozzanak. A hangsúly ez utóbbi mondatrészre jut, mert valójában és végső soron az új törvény célja pusztán annyi, hogy hosszú távon nyújtson jogi támaszt a hatékonyabb vállalati gazdálkodáshoz, s ezzel társadalomfejlesztési feladataink anyagi, dologi alapjainak megteremtéséhez. Kádár János, á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn az MSZMP KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Luis Corvalánt, a Chilei Kommunista Párt főtitkárát. Az elvtársi, baráti légkörben • lezajlott megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdéséről. Áttekintették és megerősítették az MSZMP és a Chilei KP hagyományosan jó kapcsolatait és megállapodtak a két pártnak a proletár internacionalizmus elvein alapuló együttműködése továbbfejlesztésében. Javuló termékszerkezet, nagyobb hatékonyság, a tervezettnél jobb külkereskedelmi értékesítés, erősödő önkormányzat, szélesedő szövetkezeti demokrácia jelzi: 1977-ben meggyorsult az ipari szövetkezetek fejlődése; több tekintetben teljesen, illetve megközelítően sikerült behozni az V. ötéves terv időarányos feladataihoz képest a múlt esztendőben bekövetkezett elmaradást — állapította meg hétfői ülésén az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa. A termelés növekedésének üteme a leggyorsabb a gépiparban és az „egyéb” ágazatba sorolt szövetkezeteknél, mérsékeltebb p könnyűiparban, s ezen belül is leginkább a textilruházati iparban. A külkereskedelmi értékesítés a szövetkezeti iparban a tervezettnél nagyobb mértékben — 17—18 százalékkal — emelkedett. A tőkés export a tervnek megfelelően alakult, Kádár János az MSZMP, a magyar nép szolidaritásáról biztosította a chilei kommunistákat, demokratákat, minden hazafit abban a harcban, amelyet a fasiszta junta megdöntéséért folytatnak. Luis Corvalán köszönetét fejezte ki a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar népnek azért a szolidaritásért, támogatásért, amelyet a fasizmus ellen harcoló chilei kommunistáknak, a népnek nyújt. A találkozón részt vett Volodia Teitelboim, a Chilei KP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Gladys Marin, a politikai bizottság tagja, a Chilei KISZ főtitkára. Jelen volt Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője. a szocialista piacokon különösen gyors fejlődés figyelhető meg. Ezzel szemben a belkereskedelmi értékesítés elmaradt az előirányzattól. A szövetkezetek az idén összesen mintegy 2—2,2 milliárd forintot ruháztak be, elsősorban kiemelt feladataik jobb végrehajtására, főként gépek beszerzésére. A jövő év feladatait körvonalazva az országos tanács a fősúlyt a gazdálkodás további erőteljes javítására, a munka termelékenységének fokozására, a termelőeszközök jobb kihasználására és minden területen az ésszerű takarékosságra helyezi. A szövetkezetekre 1978-ban az a feladat vár, hogy felépítsenek és átadjanak 6800— 7000 lakást, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásaikat 7— 8, belkereskedelmi szállításaikat 5—6, szocialista exportjukat 9—10, tőkés szállításaikat pedig 16—17 százalékkal növeljék. Egyidejűleg tovább korszerűsítik a javítószolgáltató hálózatot. Megyénkben aranyvasárnapon is rendkívül nagy forgalom volt a nyitva tartó üzletekben. Az Univerzál boltjai nemcsak Békéscsabán, hanem a megye öt városában szinte zsúfoltakká váltak vasárnap délelőtt, nyugodtan ki lehetett volna tenni a „telt ház” táblát. A vásárlási kedvet mi sem bizonyítja jobban, mint hogy ezen az egyetlen napon 3,6 millió forint értékű áru lelt gazdára a megye 42 nyitva tartó Univerzál üzletében. Csupán megjegyezni kívánjuk, hogy ezüstvasárnapon 2,5 millió forint volt a forgalom. Az idei aranyvasárnap a rekordnál is rekor- dabb. Az Univerzál boltjai 60 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint tavaly. Békéscsabán az igen célszerűen berendezett szép, új áruház volt az egyedüli, ahol nem érződött a zsúfoltság, bár a forgalom itt is rekordnak számított. Vasárnap összesen 1,8 millió forint értékű áru kelt el, különösen sokan voltak a játéknál. A megyében összesen 90 százalékkal több játék lelt gazdára, mint tavaly arany- vasárnapon. Különösen tetszettek az óriási méretű plüssjátékok, keresettek voltak a társasjátékok, a lend- kerekes autók, és a bababútorok. Babából is sok kelt el. A műszaki osztályokon is sokan vásároltak, nemcsak Békéscsabán, hanem más áruházakban. Sok rádió kelt el, a forgalom kétszerese volt a tavalyinak. Ugyanígy a készruhákból is még egyszer annyi kelt el, mint az elmúlt év aranyvasárnapján. Ezenkívül vasaló, hajszárító, mosógép fogyott leginkább, valamint ágynemű, műszőrme kabát és egyéb ruházati cikk. Kötöttáruból az előző év hasonló időszakával szemben 60 százalékkal, csizmából, cipőből 80 százalékkal több kelt el. Kordbársony nadrágból, férfi kötött kesztyűből, bim-bam- és kakukkos órából viszont nem tudták kielégíteni az igényeket. A vártnál nagyobb volt a forgalom a békéscsabai Centrum Áruházban is, különösen vidékről jöttek be sokan a törzsvásárlók. Keresett volt a konfekció, a kötöttáru és divatcikk, a színes tv és egyéb műszaki cikkek. Aranyvasárnapon közel félmillió forint forgalmat bonyolított le a Centrum Áruház. K. J. Előadás a közgazdasági szabályzókról Tegnap, december 19-én, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei szervezete és a Körösök Vidéke Területi Tsz-szövetség közös rendezésében Vülányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes tartott előadást. Az előadás témája a közgazdasági feltételek várható módosítása a mezőgazdaságban. Ebben az évben jó évet zárt mezőgazdaságunk, azonban ezek az eredmények pénzügyi oldalról megközelítve nem minden esetben hozzák a terveket. Hazánk szövetkezeteinek ebben az évben létrehozott termelési értéke 9,6 milliárd forint, á tavalyi évhez képest 8 százalékos növekedés tapasztalható, ez az érték az állami gazdaságokban 10 százalékot ér el. Az 1978-as évben a közgazdasági feltételek közül a személyi jövedelmek alakulását befolyásoló eszközrendszer változik legnagyobb mértékben. A győri Kisalföldi Gépgyár vákuumtechnikai gépek gyártására rendezkedett be. A fényforrások, rádió- és televíziócsövek, egyéb speciális lámpák és félvezetők gyártásához szükséges gépegységek, valamint más speciális berendezések gyártása, mintegy 210 millió forint termelési értéket hoz a vállalatnak 1977-ben. Az előállított termékek túlnyomó részét exportálják. Képünkön: sorozatban készülnek az ipari mosógépek (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának ülése fl vállalati O z elfogadott napirendnek megfelelően a téli ülésszak második napján tárgyalta meg és emelte törvényerőre az országgyűlés az állami vállalatokról szóló törvényjavaslatot. Tíz éve érvényben levő jogi kereteket vált fel a törvény, hiszen a vállalatok gazdálkodásának alapját eddig a 11/1967-es számú kormányrendelet alkotta. Ezzel az utasítással már azt is kimondtuk, hogy — egyrészt — gazdag tapasztalat gyűlt össze a törvényalkotáshoz, ugyanakkor — és másrészt — a gyakorlati munkában végbemenő változások szintén megkövetelték a jogi szabályozás korszerűsítését. Időszerű és lehetséges volt tehát az állami vállalatdk szervezeti és működési alapelveinek, jogainak és kötelezettségeinek, gazdálkodásának és irányításának törvényi összefoglalása, ami persze nem annyit tesz, hogy most már a vállalati munka minden részlete félreérthetetlenül megfogalmazott törvénycikkekhez igazodhat. Ilyen törvény ugyanis nem készíthető, s azért nem, mert leegyszerűsítené az élet teremtette sokszínűséget, pontosan azt halványítaná, amit erősíteni szükséges. Nemcsak egyes paragrafusaiban, hanem törvénycikkeinek egészében is a most elfogadott jogi szabályozás kettős követelménynek kíván eleget tenni. Erősíteni a központi irányítást, ugyanakkor növeli a gazdálkodás alapegységeinek, a vállalatoknak az önállóságát. A kettő látszólag nerri fér meg egymással, valójában az összhang magasabb fokával a hatékonyság javítását, az oszthatatlan állami tulajdon egy-egy vállalatra bízott részének minél kedvezőbb kamatoztatását szolgálják egymásra gyakorolt bonyolult kölcsönhatásaikkal. Ne feledkezzünk el persze arról sem, hogy a vállalatok gazdálkodását másfajta, s már érvényben levő jogi keretek is befolyásolják, elég megemlíteni a népgazdasági tervezés rendjét szabályozó törvényt, a külkereskedelmi törvényt, s akidolgozás szakaszában levő, az államháztartási és pénzügyi törvény- javaslatot. Ezek és a most elfogadott törvény együttesen már megfelelő jogi környezetet teremtenek a vállalatok hosszú távú gazdálkodási feladatai — s egyben jogai és kötelességei együttes — érvényesítéséhez. Természetesként fogadhatjuk el azt a törvényi követelményt, hogy a vállalatoknak jól kell gazdálkodniuk a reájuk bízott eszközökkel. A törvény e követelmény teljesítéséhez nemcsak azzal járul hozzá, hogy kimondja, a vállalat gazdasági és társadalmi szervezeti egység, hanem az önállóság helyes, egységes értelmezésének lehetővé tételével. Szorosan kapcsolódik ehhez a törvénynek az irányítás tartalmi kérdéseit taglaló része, benne olyan újdonságokkal, mint az ágazati miniszter jogainak bővítése, a felügyeletet ellátó és az ágazati miniszter fokozottabb együtt-
