Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-18 / 297. szám
1977. december 18., vasárnap ■KHiWKTíW JEGYZET Lapjára emberek! Ez a félig tréfás, félig komoly felszólítás a Békéscsaba—Gyula közötti buszjáraton hangzott el. Nem készítettem felmérést, hány ember ingázik rendszeresen a két város között, de jórészt — a tapasztalatok ezt bizonyítják — Gyuláról járnak be többen a megyeszékhelyre dolgozni. Van, aki 20 éve teszi ezt, de az utóbbi idők szomorú tapasztalataival, szerintük egyetlen korábbi év sem vetekedhet. Nem valami szívderítő dolog, a tócsákban állva könyökök és súlyos lábak inzultusai közepette dúródni mindennap a buszra, ahol — és itt hadd nyilvánítsam elismerésem a kalauzoknak is — jóformán csak röpködve lehet jegyet kezelni. Külön érdemes szót vesztegetni a debreceni járatra, ami elvileg fél 4-kor a Gyulára igyekvő várakozók létszámát is hivatott lenne csökkenteni. Azonban a minősíthetetlen hang, s a gyakorlat, amely azt mutatja, hogy az utóbbi időben, mint valami alacsonyabb rendű „utasfajt”, nem hajlandók elvinni a gyulaiakat — sem bérletüket, előre váltott jegyeiket elfogadni — teszi érthetővé az egyik utas lako- nikus megállapítását, miszerint úgy viselkednek, mint állam az államban. Tudom, kezdhettem volna írásom így is: Jónapot kívánok! — mármint a témának udvariasan visszaköszönve. De egyáltalán nem a „sztori” izgat benne. Hanem, a%. egyre sötétebben izzó hangulat, amely a kétszáz—háromszáz ember mindennapos egyre rosszabbodó utazási körülményei miatt mind fenyegetőbbé válik. A két város vezetőinek fel kellene figyelnie erre az áldatlan állapotra. Mert vajon milyen kedvvel kezdik munkájukat azok az emberek, akik — mivel hol lemaradnak, hol elviselhetetlen helyzetben jutnak csak munkahelyükre — már kora reggel fáradtak, idegesek. Tudom, a reális lehetőségekkel is számolni kell. De azt nehezen lehet megmagyarázni az ázó-fázó utasoknak, hogy négy óra után — amikor Békésre több busz is megy szinte egyszerre, s közülük rendszerint az utolsó már majdnem üresen —, miért ne lehetne átcsoportosítani néhányat más vonalra, ahol nagyobb szükség lenne rá... B. S. E. Eredményesen dolgoztak a tudományos egyesületek Alig több mint egy éve, lapunk 1976. december 16-i számában Mit tesz az MTESZ? címmel ekként összegeztük tudományos egyesületeink feladatait: „Egyesületeink, üzemi csoportjaink tagjai sokkal eredményesebb munkát végezhetnének, ha az arra illetékes vezetők idejében kikérnék a véleményüket. Társadalmi munkában dolgoznának ki olyan javaslatokat, amelyekre különben súlyos összegeket kellene költeni. Az előbbrelépés a legtöbb esetben nem pénzkérdés, hanem a szabad szellemi erők felkutatásának és kihasználásának kérdése.” Két tudományos egyesületünk tartott tanácskozást a napokban. Négy év munkájáról adott számot a békéscsabai Technika Házában az SZVTT, vagyis a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei csoportja, amely 81 gazdasági egység és intézmény csaknem kétszáz aktíváját tömöríti. A társaság — amint azt dr. Süme- ghy Csaba titkár elmondotta — nyolc szakcsoportban és klubban, három városi szervező bizottság (Békéscsaba, Orosháza és Gyula) közreműködésével fejti ki évről évre bővülő, gazdagodó tevékenységét, melynek során számos tudományos munkával, vizsgálattal és javaslattal járul hozzá az MSZMP gazdaságpolitikájának megyei megvalósításához, gyakorlati kimunkálásához. Egyik legfontosabb feladatuk — mint nevükből is kitűnik — a vezetői munka segítése és azoknak az új szervezeti, szervezési megoldásoknak a népszerűsítése, amelyek üzemeinkben pénzben is kifejezhető többleteredményt hoznak. Két adat jól szemlélteti eredményeiket és teendőiket. Az elmúlt négy évben csaknem ezer szakember vett részt előadásaikon, továbbképzéseiken, ám még további háromezerre tehető az olyan munkahelyi vezetőknek a száma, akik — szervezési, vezetési jellegű — oktatásban, továbbképzésben egyáltalán nem részesültek. A jövőben elsősorban ebben: a munkahelyi vezetők képzésében, valamint szakcsoportjaik és városi szervezeteik tevékenységének támogatásában, továbbá a célszerű, az egyesületi tag vállalatok igényeihez még jobban igazodó rendezvények, tudományos tanácskozások megvalósításában kívánnak előbbre lépni. Jövőre az SZVTT szervezi meg és bonyolítja le Békéscsabán a szövetkezeti demokrácia kérdéseit taglaló országos konferenciát. A tanácskozáson részt vett Frank Tibor, a társaság országos központjának főtitkárhelyettese, s hozzászólásában kiemelkedően jónak minősítette a Békés megyei csoport munkáját. Befejezésül a küldöttek megválasztották a társaság vezetőségét: dr. Takács János elnököt, Araczki János és dr. Takács Lőrinc társelnököket, dr. Sümeghy Csaba titkárt és dr. Kincses László szervezőtitkárt. Évzáró, ünnepélyes ülést tartott a GTE megyei vezetősége a MEZŐGÉP mezőberényi gyárában. Hámori János titkár adott áttekintést a szervezet idei tevékenységéről. Mint elmondotta, csaknem száz üzemi előadást, filmvetítést és szakmai bemutatót rendeztek. Lehetőséget találtak arra is, hogy bizonyítványt, képesítést adó tanfolyamokat szervezzenek. Két, magas szintű, vezetőket továbbképző tanfolyamot — mint például az úgynevezett hálótervezéssel foglalkozót —, nyolc középfokú szaktanfolyamot — például a műszaki ellenőri vezetői képesítést nyújtó —, és számos szakmunkás-továbbképző oktatást bonyolítottak le (összesen négyszáz hallgatóval), s az országban az elsők között tartottak üzem- fenntartási és technikusi minősítő vizsgára előkészítő kurzust. Mindezek mellett a legaktívabb gépipari műszakiak négy Békés megyei vállalat kérésére különböző műszaki fejlesztési javaslatokat is kidolgoztak, mintegy félmillió forint értékben. Fejlődött a szervezeti élet is. Az orosházi és gyulai GTE-csopor,t után hamarosan megalakul az egyesület szarvasi kollektívája, s bizonyára hozzájárul majd megyénk gépiparának fejlődéséhez a békési, szeghalmi és mezőkovácsházi egységek megalakítása is. Jövőre — mondotta a titkár — a KGST-országok építőipari gépeiről rendez nemzetközi tanácskozást az egyesület Békéscsabán. A rendezvényen a GTE három aktívája — Uhrin Béla, Filozof György és Pál- fv György — vette át az emlékplakettet, további négy szakembert pedig magasabb — országos — kitüntetésre terjesztett fel a megyei elnökség. Nyugdíjasok találkozója a Centrum Áruházban December 12-én bensőséges ünnepséget rendezett Békéscsabán, a Centrum Áruház vezetősége és szak- szervezeti bizottsága nyugdíjasai részére. Szlávik Lajos igazgató meleg szavakkal köszöntötte az ünnepségen megjelent 30 nyugdíjast, s szeretettel gondolt vissza azokra az időkre, amikor a kezdeti nehézségeken kellett átesni és ezekre az emberekre mindig számítani lehetett. Tájékoztatta á résztvevőket az áruház forgalmáról, s kérte, továbbra is segítsék a munkát az eddigiekhez híven, a szezon idején és más alkalommal, a nagy forgalom lebonyolításában vegyenek részt. A nyugdíjasokat ezután uzsonnával látták vendégül, s mindenki kapott egy kis ajándékot is. Bartyik Mihályné Kismamák összejövetele Tótkomlóson Az elmúlt napokban Tótkomlóson, a 'Rózsa presszóban rendezte meg a kismamák találkozóját a Tótkomlós és Vidéke Általános Szövetkezet vezetősége és nőbizottsága. A résztvevőket Srankó Mártonná, a nőbizottság elnöke üdvözölte, majd Krajcsovics Zoltán adott tájékoztatást az ÁFÉSZ eredményeiről, az időszerű tennivalókról. Kedves epizódja volt a találkozónak, hogy a kismamákat a Szlovák Általános Iskola úttörői is köszöntötték. Ezután uzsonna következett, s a résztvevők sokáig elbeszélgettek terveikről, munkájukról, az otthon töltött időről. Balogh Erzsébet Tótkomlós V. J. Sikeres volt a fogászati hónap Járási és városi ifjúsági felelősöknek tartott megbeszélést a közelmúltban a Vöröskereszt megyei vezetősége. A tanácskozáson Hárs Györgyné, megyei ifjúsági felelős elnökölt, megnyitó szavai után Vizsnyiczai László, a megyei Vöröskereszt végrehajtó bizottságának tagja adott tájékoztatást az V. kongresszusból adódó feladatokról, valamint értékelte a nemrég lezajlott fogászati hónap eredményeit. Elmondotta, hogy a pályázatokon összesen 1660 őrs, csaknem 18 ezer tanuló vett részt. A legjobb eredményt a mezőkovácsházi, a szeghalmi és a szarvasi járás őrsei érték el. A tanácskozás alkalmával 37 őrs kapott 100—100 forintos ‘ vásárlási utalványt, amit sorsolás útján ítéltek oda. Kiváló szervező és irányító munkáért öt járási, illetve városi ifjúsági felelős kapott jutalmat a megyei Vöröskereszttől. Pillanatképek Kunágotáról Az ajtó felett cégtábla hirdeti: Lipták Béla fényképész és keretező mester. — Uram, nekünk az a szerencsénk, hogy az iparengedélyünk országhatártól országhatárig szól. Egy falusi fényképész már nemigen tud megélni, olyan kevés az itteni megrendelés. Egy évben 5—6 esküvő van, ami hoz valamit a' konyhára, de ez is egyre kevesebb, igényesek lettek az emberek, inkább bejárnak a városba az elegánsabb műtermekbe. Néhány igazolványképet csináltatnak, semmi mást. így aztán időnként felkerekedek, bejárom Szeged és Mezőhegyes környékét, elvállalok mindent, ami útközben akad. Szó ami szó, nem is tudom mi lenne, ha nem foglalkoznék keretezéssel. Inkább ebből élek meg, mint a fényképezésből. Különben én cukrászdinasztiá- ból származom, apám apja is az édességeket gyártotta, én meg inkább a fényképezést választottam. Látja, itt van ez az öreg masina, öregebb, mint mi ketten együttvéve. De azért príma képeket csinál. Az igényesebbeknek színezem is a képeket, anilinnel dolgozom. A községben vagy 200 fényképezőgép van, az amatőrök munkájával is foglalkozom. Kilenc évig voltam én kérem szépen a fotószakkör vezetője. Nem hittem el, amikor idekerültem, ,az elődöm azt mondta: — öcsém, ha itt meg akarsz élni, foglalkozz disznóhizlalással is. Az biztos, hogy becsületesen dolgozó kisiparos nem tud meggazdagodni. Üj a tanácsháza, nemrég készült el, mondja is dicsekedve Nádházi László, a végrehajtó bizottság titkára, nemigen van még egy ilyen szép tanácsháza a járásban. Nehogy azt higgyük, hogy ezzel minden megoldódott Kunágotán. — 1963-ban fogadta el a tanács a község rendezési tervét. Ezt azonban már módosítani kellene, mert változott a település szerepköre. Alsófokú lett, s ez azt jelenti, hogy a korábbi „magas lóról” lejjebb kell szállni. Nem kis utánajárást igényel, hogy az ÁFÉSZ bővíteni szeretné az itteni feldolgozó üzemét. Ehhez megfelelő területet és épületet kellene biztosítani, ám ez nem megy olyan köny- nyen. Látja, éppen most kaptuk meg jóváhagyva a jövő évi tanácsi fejlesztést. Erre a célra 1,2 millió forintunk van. Rendbe kellene hozni az általános iskolát, az orvosi lakást, rendelőt és várót. Hiába van meg a pénz, a két új tanterem építéséhez nincs kivitelező. Aztán itt van a törpevízmű ügye. Ez is évtizedes probléma már nálunk. Amikor még olcsóbb pénzért megépíthettük volna, nem kellett a község lakóinak. Most viszont már háromszorosa lenne az érdekeltségi hozzájárulás. Nem mintha sokan nem tudnák kifizetni, de sok az idős, nyugdíjas ember is, akiknek már gondot okozna ennek az összegnek a befizetése. Közkútjaink állapota pedig egyre rosszabb. A tanácsházától nem messze alacsony, bódészerű épület. Jakab Éva órásműhelye. — Majdnem öt éve már, hogy itt dolgozom. Nagyot változott a világ a mi szakmánkban. Amikor ipari tanuló voltam, elemes órákat csak a tankönyvben láttam. Kvarcóráról nem is hallottam. Nagy a fejlődés a technikában, hogy le ne maradjak, időnként Szegedre járok továbbképzésre. De még így sem tudnám vállalni a kvarcóra javítását. Csak a hagyományosakat hozzák, időnként kijárok házakhoz is régi nagy inga- és állóórákat javítani. Nem pa- naszkodhatom, van bőven munkám, csak az a rossz, hogy mindennap ide kell utaznom, Medgyesegyházán lakom. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kölcsönzőboltjában van a GELKA átvevőhelye. Hetenként kétszer jönnek ki Kovácsházáról. Tokodi Béla szerelőt már sokan várták a reggeli órákban. Az üzlet előtt kézikocsik, televíziós készülékek dobozával. Kilenc évig voltam a szak' kör vezetője — Hetenként 15—20 készüléket javítok, most már jobb a' helyzet, amióta hetenként kétszer járunk ki, kevesebb a javítási idő. Nehogy reklámnak hangozzék, a Videoton készülékekkel van inkább több baj garanciális időben. Kisebb gyártási hibák adódnak. A kölcsönző most Bányász Mihály, aki a felesége helyett tevékenykedik az üzletben. Ráér nézni, hogyan dolgozik a tévészerelő, a kuncsaftok nemigen zavarják. — Mondták is az ÁFÉSZ- nél, hogy előbb-utóbb felszámolják ezt a boltot, helyette zöldséges üzletet nyitnak. Az a véleményük, mondták, így nekünk is, meg a lakosságnak is jobb lesz. Ami igaz, igaz, néhány esküvőre, meg a tűzoltók, a tsz rendezvényeire veszik igénybe szolgáltatásainkat. Ez pedig annyira kevés, hogy még a fizetést se igen futja ki. Tévédobozok a GELKA-felvevőhely előtt Kvarcóra még nincs a községben Kép, szöveg: Béla Ottó
