Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-17 / 296. szám
o 1977. december 17.» szombat A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pest vidéki területi központja Monoron évente 5—6 ezer vagon vetőmagot forgalmaz. Az idén duplájára emelkedett a kiskerttulajdonosoknak szánt tasakos vetőmag mennyisége. Mintegy kétmillió tasak vetőmagot szállítanak folyamatosan a kereskedelemnek. Képünkön: a laborban vizsgálják a vetőmagot (MTl-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) MMNMMMMHMMMMfMMMMNNMMMIMNMMMN Megyei küldöttközgyűlés a KISZÜV-székházban A KISZÖV békéscsabai székházában az ipari szövetkezetek megyei közgyűlésén, december 16-án az ez évi várható termelési eredményekre alapozva tárgyalták 1978 gazdasági és mozgalmi célkitűzéseit. A tanácskozáson a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Csatári Béla titkár, az OKISZ képviseletében pedig dr. Nagymarosi Mihály- né, a titkársági önálló osztály vezetője. Az írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést adott Goldberger János, a KISZÖV elnöke. Többek között elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv ütemezéseinek megfelelően alakultak 1977 várható eredményei a megye ipari szövetkezeteiben. Az ipar csaknem 11 százalékos, a szolgáltatás 7—8 százalékos fejlődést ért el, s csak az építőiparban van elmaradás. Megszűnt azonban a Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezet, mely mintegy 20 milliós kapacitást képviselt. A tervezettnek megfelelően alakul a belkereskedelmi, valamint az exporttermelés is ez év végéig. Ez utóbbi, a 17 exporttal foglalkozó szövetkezet jó munkáját dicséri. A szolgáltatások helyzete ugyancsak kielégítő. A szóbeli kiegészítés külön kiemelte a termelésben kitűnt, valamint az elmaradott szövetkezeteket. A lakásépítéssel kapcsolatban elemezte a gondokat és javasolta, hogy ezt a területet vizsgálja felül az elnökség. Szóvá tette a létszámgazdálkodásban, de különösen a bérgazdálkodás területén észlelt hiányosságokat, melyek elsősorban abban jelentkeznek, hogy nem egyenletesen, az év eleiétől számítva történik a bérfejlesztés és a lehetőségeket nem mindenütt használják ki kellőképpen. A népgazdasági helyzetre utalva hangoztatta, hogy mérsékelni szükséges a jövő évi beruházásokat. Ezek ösz- szegét 120 millió forintban jelölte meg. A szóbeli kiegészítés tájékoztatta a küldöttközgyűlést, hogy a veszteséggel záró medgyesegyházi BÖRTEX tagjai titkos szavazással kérték csatlakozásukat az End- rődi Cipész Szövetkezethez. Az 1978-as terv fejlődési ütemét az ipari termelést illetően 11—12 százalékban, az építőipar területén 8—9 százalékban, a szolgáltatásokban pedig 7—8 százalékban jelölte meg a tervjavaslat. Az exporttermelést kerek egymilliárd forint értékben jelölték meg, a nyereségtervet pedig a bázishoz képest 20 millióval kell túlteljesíteni. Vita után a küldöttközgyűlés jóváhagyta a tervjavaslatot. A hozzászólások alapján a határozati javaslatba került, hogy a szövetség teremtsen pénzügyi keretet a fiatalok politikai és szakmai továbbképzésének ösztönzésére, hozza létre a közművelődési bizottságot, és anyagilag legyen segítségére a nemrég alakult Csaba Ruházati Ipari Szövetkezet központi telephelyének építésében. A küldöttközgyűlés a továbbiakban elfogadta az új alapszabályt, melynek módosítására dr. Galli Aladár tett javaslatot és jóváhagyta a napirendi pontokban szereplő többi javaslatot is. A vita során felszólalt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, aki a megyei pártbizottság nevében köszöntötte az ez évben is jó eredményt elért szövetkezeteket küldötteiken keresztül és annak a reményének adott kifejezést, hogy a következő év magasabb célkitűzéseit hasonló eredménynyel zárják majd 1978 végén. V. D. Alkot az ifjúság Az Orosházi Üveggyárban ez év augusztusában lépett életbe a gyár ifjúsági versenymozgalmainak rendszerét, szabályzatát tartalmazó állásfoglalás, amely 1980-ig érvényes. Ebben az állásfoglalásban hirdették meg a Kiváló Ifjú Mérnök, közgazdász, technikus mozgalmat is, melyek az üveggyárban az ifjúsági munka versenyek új formái. A kiírásban mint- •egy 30, a termelést közvetlenül érintő fontos, megoldatlan kérdést is a fiatalok elé tártak, mint egy témajavaslatot. A mozgalom sikerét bizonyítja, hogy az indulástól számított néhány hónap alatt máris több pályamunka érkezett be. Ezeket értékelik és a megvalósíthatókat természetesen be is vezetik. Az alkotók pedig az újítási díjon felül megkapják a pályázatért járó jutalmakat is. Tízezer új gazfogyaszto a megyeben Az év végéhez közeledve természetes, hogy egyre többet foglalkozunk a tervek teljesítésével, az eredményekkel és a jövő év várható feladataival. Megyénk lakosságának mind szélesebb rétegét érinti a gázszolgáltatás, egyre több lakásban sütnek-főznek, fűiének ezzel a kényelmes, korszerű energiahordozóval. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szegedi központjában ezért kértünk felvilágosítást arról, hogy miként alakult az idén megyénk gázellátása és milyen fejlődés várható a következő évben. Terjed a PB-gáz Az idei esztendő talán legfontosabb eredménye a gázszolgáltatásban az volt, hogy megszűnt a „sorban állás” a PB-gázpalackokért. Békés megyében év végéig mintegy 8500 fogyasztót kapcsolnak be a PB-gázellátásba. Ez jelentős növekedés, mégis a palackellátottságban a DÉGÁZ-hoz tartozó körzetben Békés megye áll a legrosszabbul. A szakemberek szerint ennek az az oka,, hogy sokakat visszatartott az igényléstől a hosszas huzavona, a néha bürokratikus eljárás. Most ez megváltozott és valamennyi — első bekapcsolásra szóló — igényt 30 napon belül teljesítenek. Akiknek már van PB-gáz az otthonukban, azoknál érthető, hogy szeretnének még egy palackot. Sajnos, erre jelenleg csak nagyon indokolt esetben van lehetőség, mert kevés a gázpalack. Amennyiben az alumíniumgyár elegendő mennyiséget tud szállítani, akkor lehetőséget biztosítanak a két, illetve több palack vásárlására. A jövő év egyik újdonsága lesz, hogy forgalomba kerülnek a 22 kilós alumínium gázpalackok. Ezekből — vízmelegítési célokra — minden igényt ki tud majd elégíteni a DÉGÁZ. Nem ilyen jó a helyzet a szereléseknél. Ebben kicsi a kapacitás, ezért szívesen veszik, ha a szakértő kisiparosok segítenek a munkában. Békés is bekapcsolódott Nagyot fejlődött az idén megyénk vezetékes gázhálózata is. A legnagyobb esemény, hogy Békés városa is kapcsolódhatott az ellátásba. Az első ütemben az idén a Karacs Teréz úti lakótelep mintegy 200 lakásába vezetik be a gázt és természetesen a jövőben folytatják a bekötéseket, összesen 1977-ben 1500 új otthonba jutott el a földgáz. Ezzel minden igényt kielégítettek, valamennyi olyan lakást, mely gázvezeték mentén épült, be tudtak kapcsolni. Elkészült a mezőhegyesi gázrendszer is. A nagyközségben mintegy 500 lakásos lakótelep épül és ezeket a házakat vezetékes gázzal látják majd el. Megkezdődött a Sarkadi Cukorgyárhoz vezető gázhálózat építése. Ebben az évben a szükséges 4 kilométerből mintegy 2 kilométer készült el, 11 millió forint értékben. A munkák nagy részét a DÉGÁZ saját kivitelezésében végzi, az idén a tervezett 30 millióval szemben 34 millió forint értékű munkát teljesítettek — létszámnövekedés nélkül. A gázszolgáltatás iránti egyre növekvő igényt jól érzékelteti, hogy ebben az évben már 130 millió köbméter földgázt fogyaszt el a megyénk. Ez mintegy 15 százalékkal több az előző év adatánál és hasonlóan emelkedett |a PB-gázfelhasz- nálás is, mely év végén eléri a 3300 tonnát. A nagy mennyiségek és az egyre bővülő vezetékhálózat ellenére ebben az évben súlyosabb üzemzavar sehol sem volt és ez a gondos, jó munkának, a szabályok megtartásának köszönhető. Új eljárások a vezetéképítésben A sűrűn lakott területek gázellátása után most napirendre került a ritkább fogyasztói sűrűségű települések bekapcsolása is. Ez a jelenlegi kis nyomású rendszerrel rendkívül költséges lenne, ugyanis ehhez vastag vezetékek, és széles munkaárkok kellenek. A DÉGÁZ ezért kísérleteket folytat a középnyomású rendszerekkel és az ezekhez csatlakozó házi nyomásszabályzókkal. Ezzel lehetővé válik a lényegesen kisebb átmérőjű csövek alkalmazása és ezeknek megoldható a gépesített fektetése is. A jövőben bekapcsolásra kerülő Kardoskút ellátását már ezzel a módszerrel kívánják megoldani. Lapunkban már többször írtunk a polietilén gázcsövekkel végzett kísérletekről, melyek fényesen beváltak és a jövő évtől kezdve már a vezetékek 90 százaléka műanyagból készül. Ez több, lényeges előnnyel jár. Egyszerűbb a csövek összehegesztése, elmarad a sok munkával járó szigetelés és mindezek eredményeként sokkal gyorsabb és olcsóbb a munka. Egy másik jelentős újítás a mezőgazdasági fogyasztók gyors bekapcsolását teszi lehetővé. Nagy teljesítményű erőgéppel egyszerűen beszántják a talajba a műanyag csővezetéket és ezzel az eljárással óránként akár ezer méternyi vezetéket is építhetnek. Ez természetesen lényegesen csökkenti a költségeket, így olyan helyekre is eljuthat a gáz, ahova eddig nem volt gazdaságos a bevezetése. A DEGÁZ tervei szerint 1978-ban megyénk, az igényeknek megfelelően, mintegy 155 millió köbméter gázt kap, ez csaknem 20 százalékkal haladja meg az idei mennyiséget. Az emelkedés jelentős részét a Sarkadi Cukorgyár használja majd fel, amely a jövő évben gáztüzelésre tér át. Ez nemcsak a gyár energiaellátását teszi egyszerűbbé, hanem jelentős olajmegtakarítást is lehetővé tesz. A későbbi időben Sarkadon a lakossághoz is eljut a gáz és áttérhet erre az energiába a Szellőző Művek gyáregysége és a Lenin Tsz is. A jövő évben vezetik be a gázt a Hidasháti Állami Gazdaságba és a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezetbe is. Mindkét mezőgazdásági nagyüzem az ener- giaracionálási program keretében jut gázhoz, lehetővé téve nagy mennyiségű import kőolaj kiváltását. A lakossági ellátásnál a DÉGÁZ a PB-fogyasztásban jelentős növekedésre számít, míg vezetékes gázellátásban az ideihez hasonló emelkedést várnak. Biz utóbbi azonban a lakásépítések ütemének is függvénye, mert amennyiben az igény ennél nagyobb lesz, úgy azt is kielégítik. Emellett természetesen legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy az ideihez hasonlóan, egyenletes, jó legyen a gázellátás. Lónyai László Rendelet a részes művelésről A mezőgazdasági nagyüzemekben részes művelést vállalókról adott ki rendeletet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: a jogszabály részletesen meghatározza, hogy milyen feltételek mellett lehet erre a területművelési formájára szerződést kötni. A rendelet egyértelműen szabályozza a részes művelés feltételeit, s ebből a szempontból azért lényeges, mert korábban — jogszabály hiányában — csupán minisztériumi állásfoglalás alapján művelték a' földeket ebben a munkadíjazási rendszerben. Az egységes rendelkezés megszünteti a gyakorlatban mutatkozó bizonytalanságot, s feloldja azt az ellenérzést, ami esetenként a részes művelést valamiféle elvtelen jövedelemszerzési lehetőségnek tekintette. Nyilvánvalóvá vált ugyanis, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a nem megfelelő adottságú földrészeket még nem tudják megművelni, illetve egyes kézi munkaigényes növények termesztésére a mezőgazdasági csúcsszezonban nincsen elegendő munkaerejük. Éppen emiatt van jelentősége a részes művelésnek, amely a munkavállalóknak is előnyös, mert tudják, hogy hol és milyen feltételek mellett vállalhatnak munkaidejükön túl is mezőgazdasági termesztést. De nemcsak a tsz-tagok, hanem például a munkaviszonnyal rendelkezők is „felvállalhatnak” kisebb-nagyobb területeket — a jogszabály nem jelöli meg egyébként a terület nagyságát, hanem a ráfordítható munkaórák számát határozza meg az esetleges „túlvállalás” megelőzésére —, például vasutasok, vagy ipari dolgozók. A Szakma Ifjú Mesterei lettek A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottsága, szakszervezeti bizottsága és gazdasági vezetése a múlt hét végén rendezte meg a Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Munkás egyéni versenyek elméleti döntőjét, amelyet több hónapos gyakorlati verseny előzött meg. A magas követelményeknek 58-an feleltek meg, és nyerték el a kitüntető címet, összesen 14 szakmában versenyeztek a fiatalok a címért, illetve a helyezésekért. Az építőmesteri és szakipari szakmában a Szakma Ifjú Mestere verseny győztese lett Szatmári István kőműves és Fodré Imre festő. Második helyen végzett Szabó Péter festő, harmadik pedig Gróza Károly kőműves. A Kiváló Ifjú Munkás versenyben Vasas László festő érte el a legjobbered- ményt, és a második helyen végzett Szabó István hidegburkoló, harmadik pedig Krista Zoltán hidegburkoló és Zsíros József műköves. A vasas szakmában a Szakma Ifjú Mestere címet elnyert fiatalok közül Nagy István motorszerelő, Molnár Imre vízvezeték-szerelő végzett az első helyen. Második Kovács András motorszerelő, 3. Komlósi László, szintén motorszerelő. Ugyancsak a vasas szakmában a Kiváló Ifjú Munkás versenyen Szentesi Mihály lakatos bizonyult a legképzettebbnek, mögötte második helyen végzett Ancsin István esztergályos, harmadik pedig Kozma János-lakatos. A gyomai Háziipari Szövetkezetben az idén befejeződött a 44 millió forintos rekonstrukció, melynek keretében 25 millió forintért vásároltak gépeket. Az idén állították üzembe a képünkön látható NDK-gyártmányú kötőgépet is Fotó: Lónyai László