Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-17 / 296. szám

o 1977. december 17.» szombat A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Pest vidéki terü­leti központja Monoron évente 5—6 ezer vagon vetőmagot forgalmaz. Az idén duplájára emelkedett a kiskerttulajdono­soknak szánt tasakos vetőmag mennyisége. Mintegy kétmillió tasak vetőmagot szállítanak folyamatosan a kereskedelemnek. Képünkön: a laborban vizsgálják a vetőmagot (MTl-fotó, Király Krisztina felvétele — KS) MMNMMMMHMMMMfMMMMNNMMMIMNMMMN Megyei küldöttközgyűlés a KISZÜV-székházban A KISZÖV békéscsabai székházában az ipari szövet­kezetek megyei közgyűlésén, december 16-án az ez évi várható termelési eredmé­nyekre alapozva tárgyalták 1978 gazdasági és mozgalmi célkitűzéseit. A tanácskozá­son a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Csatári Béla titkár, az OKISZ képviseletében pe­dig dr. Nagymarosi Mihály- né, a titkársági önálló osz­tály vezetője. Az írásos jelentéshez szó­beli kiegészítést adott Gold­berger János, a KISZÖV el­nöke. Többek között elmon­dotta, hogy az ötödik ötéves terv ütemezéseinek megfele­lően alakultak 1977 várható eredményei a megye ipari szövetkezeteiben. Az ipar csaknem 11 százalékos, a szolgáltatás 7—8 százalékos fejlődést ért el, s csak az építőiparban van elmaradás. Megszűnt azonban a Mező­kovácsházi Építőipari Szö­vetkezet, mely mintegy 20 milliós kapacitást képviselt. A tervezettnek megfelelően alakul a belkereskedelmi, va­lamint az exporttermelés is ez év végéig. Ez utóbbi, a 17 exporttal foglalkozó szö­vetkezet jó munkáját dicsé­ri. A szolgáltatások helyze­te ugyancsak kielégítő. A szóbeli kiegészítés külön ki­emelte a termelésben ki­tűnt, valamint az elmaradott szövetkezeteket. A lakásépí­téssel kapcsolatban elemezte a gondokat és javasolta, hogy ezt a területet vizsgál­ja felül az elnökség. Szóvá tette a létszámgaz­dálkodásban, de különösen a bérgazdálkodás területén ész­lelt hiányosságokat, melyek elsősorban abban jelentkez­nek, hogy nem egyenletesen, az év eleiétől számítva tör­ténik a bérfejlesztés és a lehetőségeket nem mindenütt használják ki kellőképpen. A népgazdasági helyzetre utalva hangoztatta, hogy mérsékelni szükséges a jövő évi beruházásokat. Ezek ösz- szegét 120 millió forintban jelölte meg. A szóbeli kiegészítés tájé­koztatta a küldöttközgyűlést, hogy a veszteséggel záró medgyesegyházi BÖRTEX tagjai titkos szavazással kér­ték csatlakozásukat az End- rődi Cipész Szövetkezethez. Az 1978-as terv fejlődési ütemét az ipari termelést il­letően 11—12 százalékban, az építőipar területén 8—9 szá­zalékban, a szolgáltatások­ban pedig 7—8 százalékban jelölte meg a tervjavaslat. Az exporttermelést kerek egymilliárd forint értékben jelölték meg, a nyereségter­vet pedig a bázishoz képest 20 millióval kell túlteljesíte­ni. Vita után a küldöttközgyű­lés jóváhagyta a tervjavas­latot. A hozzászólások alap­ján a határozati javaslatba került, hogy a szövetség te­remtsen pénzügyi keretet a fiatalok politikai és szakmai továbbképzésének ösztönzé­sére, hozza létre a közmű­velődési bizottságot, és anya­gilag legyen segítségére a nemrég alakult Csaba Ruhá­zati Ipari Szövetkezet köz­ponti telephelyének építésé­ben. A küldöttközgyűlés a to­vábbiakban elfogadta az új alapszabályt, melynek módo­sítására dr. Galli Aladár tett javaslatot és jóváhagy­ta a napirendi pontokban szereplő többi javaslatot is. A vita során felszólalt Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, aki a me­gyei pártbizottság nevében köszöntötte az ez évben is jó eredményt elért szövetke­zeteket küldötteiken keresz­tül és annak a reményének adott kifejezést, hogy a kö­vetkező év magasabb célki­tűzéseit hasonló eredmény­nyel zárják majd 1978 vé­gén. V. D. Alkot az ifjúság Az Orosházi Üveggyárban ez év augusztusában lépett életbe a gyár ifjúsági ver­senymozgalmainak rendsze­rét, szabályzatát tartalmazó állásfoglalás, amely 1980-ig érvényes. Ebben az állásfog­lalásban hirdették meg a Kiváló Ifjú Mérnök, közgaz­dász, technikus mozgalmat is, melyek az üveggyárban az ifjúsági munka versenyek új formái. A kiírásban mint- •egy 30, a termelést közvetle­nül érintő fontos, megoldat­lan kérdést is a fiatalok elé tártak, mint egy témajavas­latot. A mozgalom sikerét bizo­nyítja, hogy az indulástól számított néhány hónap alatt máris több pályamunka ér­kezett be. Ezeket értékelik és a megvalósíthatókat ter­mészetesen be is vezetik. Az alkotók pedig az újítási dí­jon felül megkapják a pá­lyázatért járó jutalmakat is. Tízezer új gazfogyaszto a megyeben Az év végéhez közeledve természetes, hogy egyre töb­bet foglalkozunk a tervek teljesítésével, az eredmé­nyekkel és a jövő év vár­ható feladataival. Megyénk lakosságának mind széle­sebb rétegét érinti a gáz­szolgáltatás, egyre több la­kásban sütnek-főznek, fűié­nek ezzel a kényelmes, kor­szerű energiahordozóval. A Dél-alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat szege­di központjában ezért kér­tünk felvilágosítást arról, hogy miként alakult az idén megyénk gázellátása és mi­lyen fejlődés várható a kö­vetkező évben. Terjed a PB-gáz Az idei esztendő talán leg­fontosabb eredménye a gáz­szolgáltatásban az volt, hogy megszűnt a „sorban állás” a PB-gázpalackokért. Békés megyében év végéig mint­egy 8500 fogyasztót kapcsol­nak be a PB-gázellátásba. Ez jelentős növekedés, még­is a palackellátottságban a DÉGÁZ-hoz tartozó körzet­ben Békés megye áll a leg­rosszabbul. A szakemberek szerint ennek az az oka,, hogy sokakat visszatartott az igényléstől a hosszas hu­zavona, a néha bürokrati­kus eljárás. Most ez meg­változott és valamennyi — első bekapcsolásra szóló — igényt 30 napon belül tel­jesítenek. Akiknek már van PB-gáz az otthonukban, azoknál érthető, hogy szeretnének még egy palackot. Sajnos, erre jelenleg csak nagyon indokolt esetben van lehe­tőség, mert kevés a gázpa­lack. Amennyiben az alumí­niumgyár elegendő mennyi­séget tud szállítani, akkor lehetőséget biztosítanak a két, illetve több palack vá­sárlására. A jövő év egyik újdonsá­ga lesz, hogy forgalomba kerülnek a 22 kilós alumí­nium gázpalackok. Ezekből — vízmelegítési célokra — minden igényt ki tud majd elégíteni a DÉGÁZ. Nem ilyen jó a helyzet a szere­léseknél. Ebben kicsi a ka­pacitás, ezért szívesen ve­szik, ha a szakértő kisipa­rosok segítenek a munká­ban. Békés is bekapcsolódott Nagyot fejlődött az idén megyénk vezetékes gázháló­zata is. A legnagyobb ese­mény, hogy Békés városa is kapcsolódhatott az ellátás­ba. Az első ütemben az idén a Karacs Teréz úti lakóte­lep mintegy 200 lakásába vezetik be a gázt és termé­szetesen a jövőben folytat­ják a bekötéseket, összesen 1977-ben 1500 új otthonba jutott el a földgáz. Ezzel minden igényt kielégítettek, valamennyi olyan lakást, mely gázvezeték mentén épült, be tudtak kapcsolni. Elkészült a mezőhegyesi gázrendszer is. A nagyköz­ségben mintegy 500 lakásos lakótelep épül és ezeket a házakat vezetékes gázzal látják majd el. Megkezdő­dött a Sarkadi Cukorgyárhoz vezető gázhálózat építése. Ebben az évben a szükséges 4 kilométerből mintegy 2 kilométer készült el, 11 mil­lió forint értékben. A mun­kák nagy részét a DÉGÁZ saját kivitelezésében végzi, az idén a tervezett 30 mil­lióval szemben 34 millió fo­rint értékű munkát teljesí­tettek — létszámnövekedés nélkül. A gázszolgáltatás iránti egyre növekvő igényt jól ér­zékelteti, hogy ebben az év­ben már 130 millió köbmé­ter földgázt fogyaszt el a megyénk. Ez mintegy 15 százalékkal több az előző év adatánál és hasonlóan emelkedett |a PB-gázfelhasz- nálás is, mely év végén el­éri a 3300 tonnát. A nagy mennyiségek és az egyre bővülő vezetékhálózat elle­nére ebben az évben súlyo­sabb üzemzavar sehol sem volt és ez a gondos, jó munkának, a szabályok megtartásának köszönhető. Új eljárások a vezetéképítésben A sűrűn lakott területek gázellátása után most napi­rendre került a ritkább fo­gyasztói sűrűségű települé­sek bekapcsolása is. Ez a jelenlegi kis nyomású rend­szerrel rendkívül költséges lenne, ugyanis ehhez vas­tag vezetékek, és széles munkaárkok kellenek. A DÉGÁZ ezért kísérleteket folytat a középnyomású rendszerekkel és az ezekhez csatlakozó házi nyomássza­bályzókkal. Ezzel lehetővé válik a lényegesen kisebb átmérőjű csövek alkalmazá­sa és ezeknek megoldható a gépesített fektetése is. A jövőben bekapcsolásra ke­rülő Kardoskút ellátását már ezzel a módszerrel kí­vánják megoldani. Lapunkban már többször írtunk a polietilén gázcsö­vekkel végzett kísérletekről, melyek fényesen beváltak és a jövő évtől kezdve már a vezetékek 90 százaléka műanyagból készül. Ez több, lényeges előnnyel jár. Egy­szerűbb a csövek összehe­gesztése, elmarad a sok munkával járó szigetelés és mindezek eredményeként sokkal gyorsabb és olcsóbb a munka. Egy másik jelentős újítás a mezőgazdasági fogyasztók gyors bekapcsolását teszi lehetővé. Nagy teljesítmé­nyű erőgéppel egyszerűen beszántják a talajba a mű­anyag csővezetéket és ezzel az eljárással óránként akár ezer méternyi vezetéket is építhetnek. Ez természete­sen lényegesen csökkenti a költségeket, így olyan he­lyekre is eljuthat a gáz, ahova eddig nem volt gaz­daságos a bevezetése. A DEGÁZ tervei szerint 1978-ban megyénk, az igé­nyeknek megfelelően, mint­egy 155 millió köbméter gázt kap, ez csaknem 20 százalékkal haladja meg az idei mennyiséget. Az emel­kedés jelentős részét a Sar­kadi Cukorgyár használja majd fel, amely a jövő év­ben gáztüzelésre tér át. Ez nemcsak a gyár energiael­látását teszi egyszerűbbé, hanem jelentős olajmegta­karítást is lehetővé tesz. A későbbi időben Sarkadon a lakossághoz is eljut a gáz és áttérhet erre az energiá­ba a Szellőző Művek gyár­egysége és a Lenin Tsz is. A jövő évben vezetik be a gázt a Hidasháti Állami Gazdaságba és a békéscsa­bai Lenin Termelőszövetke­zetbe is. Mindkét mezőgaz­dásági nagyüzem az ener- giaracionálási program ke­retében jut gázhoz, lehetővé téve nagy mennyiségű im­port kőolaj kiváltását. A lakossági ellátásnál a DÉGÁZ a PB-fogyasztásban jelentős növekedésre számít, míg vezetékes gázellátásban az ideihez hasonló emelke­dést várnak. Biz utóbbi azonban a lakásépítések üte­mének is függvénye, mert amennyiben az igény ennél nagyobb lesz, úgy azt is ki­elégítik. Emellett természe­tesen legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy az ideihez hasonlóan, egyenletes, jó le­gyen a gázellátás. Lónyai László Rendelet a részes művelésről A mezőgazdasági nagy­üzemekben részes művelést vállalókról adott ki rende­letet a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: a jogszabály részletesen meg­határozza, hogy milyen fel­tételek mellett lehet erre a területművelési formájára szerződést kötni. A rendelet egyértelműen szabályozza a részes művelés feltételeit, s ebből a szem­pontból azért lényeges, mert korábban — jogszabály hiá­nyában — csupán miniszté­riumi állásfoglalás alapján művelték a' földeket ebben a munkadíjazási rendszerben. Az egységes rendelkezés megszünteti a gyakorlatban mutatkozó bizonytalanságot, s feloldja azt az ellenérzést, ami esetenként a részes mű­velést valamiféle elvtelen jövedelemszerzési lehetőség­nek tekintette. Nyilvánvaló­vá vált ugyanis, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek a nem megfelelő adottságú földrészeket még nem tud­ják megművelni, illetve egyes kézi munkaigényes nö­vények termesztésére a me­zőgazdasági csúcsszezonban nincsen elegendő munkaere­jük. Éppen emiatt van je­lentősége a részes művelés­nek, amely a munkaválla­lóknak is előnyös, mert tud­ják, hogy hol és milyen fel­tételek mellett vállalhatnak munkaidejükön túl is me­zőgazdasági termesztést. De nemcsak a tsz-tagok, hanem például a munkaviszonnyal rendelkezők is „felvállalhat­nak” kisebb-nagyobb terüle­teket — a jogszabály nem jelöli meg egyébként a te­rület nagyságát, hanem a ráfordítható munkaórák szá­mát határozza meg az eset­leges „túlvállalás” megelő­zésére —, például vasuta­sok, vagy ipari dolgozók. A Szakma Ifjú Mesterei lettek A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ- bizottsága, szakszervezeti bi­zottsága és gazdasági veze­tése a múlt hét végén ren­dezte meg a Szakma Ifjú Mestere és a Kiváló Ifjú Munkás egyéni versenyek elméleti döntőjét, amelyet több hónapos gyakorlati ver­seny előzött meg. A magas követelményeknek 58-an fe­leltek meg, és nyerték el a kitüntető címet, összesen 14 szakmában versenyeztek a fiatalok a címért, illetve a helyezésekért. Az építőmesteri és szak­ipari szakmában a Szakma Ifjú Mestere verseny győz­tese lett Szatmári István kőműves és Fodré Imre fes­tő. Második helyen végzett Szabó Péter festő, harmadik pedig Gróza Károly kőmű­ves. A Kiváló Ifjú Munkás versenyben Vasas László festő érte el a legjobbered- ményt, és a második helyen végzett Szabó István hideg­burkoló, harmadik pedig Krista Zoltán hidegburkoló és Zsíros József műköves. A vasas szakmában a Szakma Ifjú Mestere címet elnyert fiatalok közül Nagy István motorszerelő, Molnár Imre vízvezeték-szerelő vég­zett az első helyen. Második Kovács András motorszere­lő, 3. Komlósi László, szin­tén motorszerelő. Ugyancsak a vasas szakmában a Kiváló Ifjú Munkás versenyen Szentesi Mihály lakatos bi­zonyult a legképzettebbnek, mögötte második helyen végzett Ancsin István esz­tergályos, harmadik pedig Kozma János-lakatos. A gyomai Háziipari Szövetkezetben az idén befejeződött a 44 millió forintos rekonstruk­ció, melynek keretében 25 millió forintért vásároltak gépeket. Az idén állították üzembe a képünkön látható NDK-gyártmányú kötőgépet is Fotó: Lónyai László

Next

/
Thumbnails
Contents