Békés Megyei Népújság, 1977. december (32. évfolyam, 282-307. szám)

1977-12-15 / 294. szám

1977. december 15.. csütörtök Dicséret a buszvezetőnek SZERKESSZEN VELÜNK! Hz Országházban jártunk Örömmel és jóleső érzés- .. sei olvastuk Vozár Istvánné- nak, a Szegedi Erőmű bé- * késcsabai kirendeltség nyug­díjasának levelét, melyben arról értesített bennünket, hogy nyugdíjas társaival a vállalat és az IBUSZ jó­voltából három felejthetet­len napot töltöttek hazánk fővárosában. Legtöbbjük először járt Budapesten, érthető hát az a lelkesedés, az a felejthe­tetlen élmény, amelyben ré­szük volt. Felkeresték a Fe­rihegyi repülőteret, ahol ta­núi lehettek a hatalmas gé­pek fel- és leszállásának, kö­rülnéztek a Citadelláról. „De mégis a legnagyobb élményben a harmadik na­pon volt részünk. Soha nem hittem volna, megettem a kenyerem javát, amire eljut­hattam az Országházba. Hal­kabb lett a szívünk dobogá­sa is, amikor a hosszú fo­lyosón át a középkupolába vezettek bennünket. Elkísér­tek bennünket abba a helyi­ségbe is, ahol a különböző szervek szoktak tanácskozni. Utolsó állomásunk az a te­rem volt, ahol az ország- gyűlést tartják. Helyet fog­lalhattunk a képviselők ne­vével ellátott székekben. Mindezek után gazdag él­ménnyel indultunk haza és mindezért a szép élményért hálás köszönettel adózunk mindazoknak, akik elősegí­tették ezt a csodálatos uta­zást ” — írja levelében Vo­zár Istvánné. „Mezőberényi buszon hal­lottam egy társaságtól, az utazóktól. Arról van szó, aminek sajnos az ellenkező­je sem ritka, hogy Békésen van egy autóbuszvezető, aki ha beül a volán mögé, üd­vözli az utasokat, és az in­dulás előtt érthetően közli, hogy „kérem vigyázzanak, indulunk, az ajtók csukód­nak”. Közli továbbá mind­azokat, amit mi utasok tud­ni szeretnénk. Például azt, hogy milyen megálló követ­kezik. És mindezt még ked­vesebbé teszi azzal, hogy le­szálláskor elköszön és jó pi­henést kíván az utasoknak. Ügy érzem, hogy ezt a kis megtörtént esetet meg kel­lett írnom, mert ne csak bí­ráljunk, hanem dicsérjünk is, ha azt valaki megérdemli.” Petneházi István Békés Az utcabeliek és a tanácstag véleménye „Nemrégiben Az utcabeli­ek véleménye címen Boldi­zsár Gyula választópolgár a választókörzetemben levő Csongor utcában a békés­csabai kertészeti vállalat ál­tal folyó fásítási munkákat kifogásolta. A járdaépítés­hez szállított anyag kihor­dása után a járdaépítést ab­bahagyták, mivel az utcabe­liek kifogásolták a járda magasságát, s emiatt a mun­ka abbamaradt. Azt a kér­dést tette fel a levélíró, mi­ért nem lehet a faültetést és a járdaépítést az utca­beliek véleményének figye­lembevételével végezni.” Az észrevételre válasz érkezett: „Valóban, a korábban a lakosság által kiültetett és ápolt fiatal fákat kiszedette a tanács. A fásítás egységes Zaklatás vagy humánum? „Sokan talán majd harag­szanak rám ezért az írásért, de én mégis vállalom. Úgy történt, hogy egy nap én is kidőltem a sorból és egy in­jekciós kúra miatt otthon kellett maradni. Egyszóval táppénzes lettem. Néhány nap elteltével vendég érke­zett, mégpedig az SZTK be­teglátogatója. Nem ijesztge­tett, nem mondta, hogy mi lett volna, ha nem talál itt­hon ... Nem, ő nem mond­ta, hanem kedvesen elbe­szélgetett, tanácsot adott és néhány perc alatt igazi köz­vetlen kapcsolatot teremtett. Mindezt csupán azért írtam meg, hogy az emberek pró­bálják ne úgy fogadni az SZTK-ból jövő beteglátoga­tót, mint egy szigorú ellen­őrzést, hanem az emberi ér­zés és humánum legszebb jelét. Lehet, hogy lesznek, akik megértik ezt, és köszönöm a magam és minden táppén­zes beteg nevében” — írja levelében Kiss Klára. utcakép és átgondolt prog­ram szerint valósul meg ez évtől kezdődően. A járdával kapcsolatban a cikkíró em­líti az utcabeliek eltérő vé­leményét. A járda nyomvo­nalát a város kitűzette, de a háztulajdonosok a telkük különböző szintű feltöltött- sége miatt bírálták annak vonalvezetését, sőt a kitűzé­si nyomvonalat jelző karó­kat több helyen el is távo­lították. Ezért a város kény­telen volt az ott dolgozókat elvezényeltetni. A szóban for­gó eset után a városi tanács illetékes osztályán elmagya­rázták a vonatkozó szabá­lyokat. Boldizsár Gyula választó- polgár valószínűleg nem ke­reste volna fel a szerkesztő­séget levelével, ha írásbeli meghívásomat elfogadja ta­nácstagi beszámolómra. Itt ugyanis foglalkoztam ezzel a problémával is. Felkérem Boldizsár Gyula választópol­gárt, hogy bármilyen, a kör­zetet érintő ügyben fordul­jon bizalommal az ő érde­két is képviselő tanácstag­hoz, és a jövőben amennyi­ben ideje engedi, vegyen részt a tanácstagi beszámo­lón. Szíves, jóindulatú, a ta­nácstagi munka javítását célzó észrevételeit a jövőben is várom. Kovács József ta­nácstag.” Sár, sár, sár Kimustrált autóbuszok címmel megjelent panaszt kivizsgáltuk, s a következő­ket közöljük. „Szarvas város és környé­ke az átlagosnál jobban van ellátva panoráma autóbu­szokkal. Szarvas—Gyoma között ugyan még közleked­nek régi típusú autóbuszok, de ezeket csak évenként tudjuk lecserélni, selejtezni. Az ütemet nem a vállalat, hanem a népgazdaság teher­bíró képessége szabja meg. A szarvasi autóbuszállomás avatásakor ott levő panorá­ma autóbuszok egyébként ott maradtak. Kérjük tájékoztatásunk szíves elfogadását. Dr. Hor­váth Ferenc, a Volán igazga­tóhelyettese.” Túl nagy eső sem szükséges, máris sártenger van Gyulán a BUBIV gyáregysége előtt. Többen panaszkodtak már emiatt, hogy szinte lehetetlen a közlekedés az amúgy is szűk úton, ha esik az eső. Mindössze néhány kocsi salakra lenne szükség, hogy ez az áldatlan állapot megszűnjön. Műsor a szocialista brigádnak Az okányi faüzem szocia­lista brigádja nevében írok. Három éve patronáljuk a községben levő 3/a osztályt. A Télapó-ünnep­ségre meghívót kaptunk, hogy vegyünk részt közösen a gyermekekkel ezen a dél­utáni összejövetelen. Nem mentünk üres kézzel. Minden kisdobosnak készítettünk egy Télapó-csomagot, és két társasjátékot adtunk át a kicsiknek. ök viszonzásul sok verssel és vidám dalok­kal ajándékoztak meg ben­nünket. Ezt a vidám műsort nagyon szépen köszönjük a 23 kisdiáknak és Zagyva Sándorné osztályfőnöknek. Fehér János szoc. brigádvezető Dénesmajorban elkészült az új gázcseretelep. A lakóknak ennek ellenére nem sok öröme van benne, hiszen az átadás óta is csak zárt ajtókat találnak. Kérdésük: mikor nyitják ki a kapukat, mikor lehet palackot cserélni? Becsapottnak érzem magam Meszjár Jánosné békéscsa­bai olvasónk nem tudja mi­tévő legyen. „Ugyanis 20 disznóra kö­töttem szerződést a békés­csabai Szabadság Tsz háztá­ji bizottságával. Bár a szer­ződés 20-ra szólt, 22 sertést adtam le. Ügy tudom, aki húszon felül ad le, annak felár jár. Ezt a mai napig nem kaptam meg. Sajnos ez nem a legjobb reklám akis- termelők részére, hiszen mi iparkodunk eleget tenni a kormányprogramnak, hogy minél több sertés jusson a népgazdaságnak. Azt is ne­hezményezem, hogy tavasz- szal egyforintos felárat ígér­tek, s állítólag ebből csak 50 fillér lesz. Azt mondják, hogy a másik 50 fillér ben­ne van a kifizetett árban. Nem tudom hogy lehet, hi­szen 27.50 forintot kap ki­logrammonként az is, aki csak egy vagy két sertést ad át.” Mivel a téma többeket is érdekel, a választ várjuk és a következő alkalommal kö­zöljük. IOGÍSZUNK VÁLASZOL Gazdag Ferencné Magyar- bánhegyes: A termelőszövet­kezeti öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas akkor jogosult házastársi pótlékra, ha nyug­díjának ösztönző nyugdíjpót­lék nélküli összege ebben az évben a havi 1720 forintot — ezt követően ennek éven­ként 50 forinttal emelt ösz- szegét — nem éri el. Házas­társi pótlékot kap az öreg­ségi és munkaképtelenségi járadékos, valamint a szak­szövetkezeti növelt összegű öregségi és növelt összegű munkaképtelenségi járadé­kos is. A folyósításnak azon­ban további feltételei van­nak. Az öregségi, rokkant­sági és a baleseti rokkantsági nyugdíjasnak a házastársa után jár házastársi pótlék. Élettárs után csak akkor tarthat erre igényt, ha leg­alább egy éve élnek együtt. További feltétel, hogy a há­zastárs, illetve az élettárs az állandó özvegyi nyugdíj­ra jogosító életkort betöltöt­te, vagy rokkant, és nyug­ellátása, baleseti nyugdíja, keresete, jövedelme ebben az évben a havi 870 forintot nem haladta meg. Levelé­ben azt írja, hogy 60 éves és szeretne bedolgozóként munkát vállalni az orosházi Háziipari Szövetkezetben. Ennek semmi akadálya. Hiszen, ha havi keresete az előbb említett összeget nem haladja meg, a .házastársi pótlékot tovább folyósítják. A házastársi pótlék összege havi 360 forint. Ha férjének nyugdíja ebben az évben a havi 1360 forintot megha­ladta, házastársi pótlék cí­mén legfeljebb az az összeg illeti meg, amely ezt a nyugdíjat 1720 forintra egé­szíti ki. Ebből a szempont­ból az ösztönző nyugdíjpótlé­kot figyelmen kívül kell hagyni. _ Szőke János Gyula: Érthe­tetlen, hogy miért nem kapta meg a jubileumi jutalmat, hiszen mint levelében írja, több mint 25 évet munka- viszonyban töltött. Miként arról december 8-i számunk­ban szóltunk, a jubileumi jutalom a dolgozót megillető járandóság és ennek követ­keztében a munkabérhez ha­sonlóan külön kérelem nél­kül jár. Feltéve, hogy a dolgozó nem áll az elbocsá­tás fegyelmi büntetés hatá­lya, illetőleg a munkaviszony megszüntetés hátrányos ki­hatása alatt. Ebben az eset­ben ugyanis a meglevő mun­kaviszony-megszüntetés után három évig nem lehet fi­gyelembevenni. Amennyiben ez ki van zárva, tegyen pa­naszt a munkaügyi döntőbi­zottságnál. Tekintettel kell lennie azonban arra, hogy a munkaviszonyból folyó igény három év alatt elévül. Az elévülés akkor kezdődik, amikor az igény esedékessé válik. Ha igényét menthető okból nem tudta érvényesí­teni, az akadály megszűnésé­től számított hat hónapon belül akkor is megteheti, amennyiben az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hát­ra. Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás vagy az igényeknek a munka­ügyi vitát eldöntő szerv előt­ti érvényesítése, valamint a kötelezett részéről való el­ismerés az elévülést meg­szakítja. Az elévülés meg­szakadása, illetőleg az el­évülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újból kezdő­dik. Többeknek: A Miniszter- tanács 41/1977. (XI. 3.) ren­deleté a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977 évi 28-as számú törvényerejű rendelet végrehajtását írja elő. A rendelet kimondja többek között, hogy a kü­lönböző jellegű társulati fel­adatok — helyi vízrendezés, vízhasznosítás, vízellátás, csatornázás — együttes meg­valósítása esetén az érdekel­tek csak annak a feladatnak a megvalósításához kötele- lesek arányosan hozzájárul­ni, amelyben az érdekeltsé­gük fennáll. A könnyűipari miniszter 8/1977. (IX. 9.) KipM szá­mú rendelete a termékek próbákra adását szabályozza. Kimondja, hogyha az újon­nan bevezetendő fogyasztási cikk használat közbeni vi­selkedését műszeres vizsgá­lattal nem lehet megállapí­tani, a sorozatgyártás meg­kezdése előtt a fogyasztási cikk használati viselési pró­bára adható ki. A vállalat a fogyasztási cikket haszná­lati viselési próbára a saját dolgozóinak is kiadhatja. (dr. Serédi) MIT MOND fl JOGSZABÁLY? I fiatalkorú dolgozók alap-, pót- és jutalomszabadságáról A munkaviszony szem­pontjából fiatalkorú az a dolgozó, aki a 18- életévét még nem töltötte be. Mint minden dolgozónak, így a fiatalkorú dolgozónak is évente 12 munkanap alapsza­badság jár. A felnőtt korúak pótszabadsága minden mun­kaviszonyban töltött év után, de évenként legfeljebb 12 munkanap. A fiatalkorú dolgozónak az évi 12 napos alapszabadság mellett 16 éves korig évi 12 munkanap, azon túl évi hat munkanap pótszabadság jár. A pótsza­badság utoljára abban az év­ben illeti meg, amelyben a dolgozó a 16. illetőleg a 18. életévét betöltötte. A pótszabadság általában csak egy címen jár. Ez azt jelenti, hogy ha a dolgozót a munkaviszony alapján és más címen is megilleti a pótszabadság, akkor a számá­ra kedvezőbb pótszabadságot veheti igénybe. Például a dolgozónak tíz éves munka- viszonya alapján öt nap pót- szabadság jár. Ugyanez a dolgozó egészségre ártalmas munkakörben dolgozik, ahol az évi pótszabadság mértéke 12 munkanap. Ez esetben a dolgozó a reá nézve kedve­zőbbet, a 12 munkanapot ve­heti igénybe. A fiatalkorúak- nak, a koruknál fogva járó pótszabadságot a munkavi­szony alapján járó pótsza­badsággal együtt évi 12 mun­kanap mértékéig össze kell számítani. Ennek a rendel­kezésnek csak 16. életévüket betöltötteknél van jelentősé­ge, mert ezek koruknál fog­va csak hat nap pótszabadsá­got kaphatnak. Az a fiatal­korú, aki hároméves munka- viszonnyal rendelkezik, a hat nap mellett még jogosult lesz a munkaviszonya alapján egy nap pótszabadságra. Mindez azt jelenti, hogy a fiatalkorú­akat évi 12 munkanap érté­kéig kétféle címen is meg­illeti a pótszabadság. Ha a munkaviszony évközben kezdődik, akkor a dolgozót az évi szabadságnak csak az arányos része illeti meg. Pél­dául ha a fiatalkorú május 1-én létesített munkavi­szonyt, akkor nyolc nap alap- szabadság, a 16 éven aluli fiatalkorú emellett még nyolc nap pótszabadság, a 16. élet­évét betöltő fiatalkorú pedig négy, ha hároméves munka- viszonnyal rendelkezik akkor öt nap, ha pedig négy évessel akkor hat nap pótszabadság is megilleti. A rendes szabadságon felül a kiváló munkát végző fiatal­korú dolgozó is kaphat juta­lomszabadságot. Ez azonban évente 12 munkanapnál hosz- szabb nem lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents