Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-06 / 262. szám
1977. november 6., vasárnap mWWWWMWWWVVMWWMWMMWWmWWl lloAaAMa^Ä. AothK Forradalom Néhány milliárd évvel ezelőtt a világmindenség egy részében hatalmas robbanás történt. Iszonyatos erővel fröccsent szét a térben az ősanyag, s e nagy robbanás egyik cseppjeként keletkezett a Naprendszer. Tudósok állítják, hogy bolygónKon egyetlen olyan mozdulatot se tehetünk, amely ne volna összefüggésben az ősi robbanás erőivel. Lehet, hogy utódaink mosolyra fakadnak a mai természettudományos elméleteken, ám amíg emberi kultúra lesz a földön, a történelem kutatóinak mindig lesz egy olyan biztos kiindulási pontjuk, amelytől mérhetik az új idők kezdetét. Egy nap, melyet nem lehet kitörölni az emberiség emlékezetéből. A Forradalom napja, amely kifogyhatatlan erők láncreakcióját szabadította ki az évezredes zsarnokság igájából: 1917 októberében PéterVárott a történelemben először esett meg, hogy a fegyveres proletárok végérvényesen kezükbe vették a hatalmat. Nagy előzményei voltak ennek a diadalmas Októbernek. Az első fellázadt rabszolgák sóhajától a cári puskákkal halomra gyilkolt tüntetők hörgéséig minden forradalom mártírjainak vére kiáltott az égre. A kiáltásból ág'yúdörgés lett — Aurórának hívták a cirkálót, amely elkezdte a nagy sortüzet —, a föld beleremegett az új harci zajba, s a paloták kapui recsegve engedelmeskedtek a vörös hömpölygésnek. Erjedő világunk kovásza az a nap: kezdetben a föld egy- hatodán levő szovjet államban terebélyesedett valósággá a Néva-parti példa, majd a szocialista országok táborában izmosodott tovább az eszme, most pedig a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek merítenek erőt Lenin puskás embereinek tetteiből. Hatvan év még egy ember számára is átélhető. A régi filmkockákon szögletes mozdulatokkal győzni indulókból néhányan még ma is köztünk vannak. Meghatott tisztelettel hallgatjuk a fegyveres harcokban is részt vett veteránokat, s csodálkozunk, amikor a világ legtermészetesebb dolgának tartják a forradalmi időket. Sokan szerényen elhárítják az elismerést, mondván, hogy nem csináltak személy szerint semmi kű- 'önösen, csupán azt tették, amit tenniük kellett. Pedig történelmet formáló szent cselekedetek részesei voltak ők, s példájukból tanulni mindnyájunk számára kötelesség. Hat évtizedből több mint harminc évet mi is a szocializmust építő népek családjában töltöttünk. Eredményeinket csak Október fényénél vizsgálhatjuk, gondjaink megoldásában a forradalmi lendület segíthet. Az ünnepi évfordulón méltán büszkélkedhetünk szocialista vívmányainkkal. Felsorolni is hosszú volna a mindennapi élet szebbé, emberibbé válását segítő ezernyi eredményünket. A gomba módra szaporodó modern lakótelepeket, a jól öltözött, becsületes munkával szépen kereső embereket, a tudás várait ostromló ifjúságot, a gazdag üzleteket s azt a semmivel sem pótolható jó közhangulatot, amelyet a szabadsággal okosan élő nép hatalomra jutott fiai teremtettek. Sajnos, ünneprontón hosszú lenne a szocializmus testétől idegen jelenségek bemutatása is, hiszen a butaság makacs zászlóvivői együtt menetelnek az ügyeskedőkkel, az ünnepi dekorációk álarca mögé bújt közösségen élősködőkkel, a munkát mímelő lógósokkal. Az ellenük való küzdelem nemcsak további haladásunk zálogaidé ezt parancsolja a forradalmárok kiömlött vére iránti tisztelet is. Soha nem látott távlatok nyíltak az emberiség előtt azon a pétervári napon. Lenin szavára megremegett a világ, s az eltelt hat évtized eredményei igazolták a Téli Palota ostromlóinak múlhatatlan dicsőségét. Űj nemzedékek jöttek a szuronyos győztesek helyébe, de a hatvan éve diadalmaskodók példája nekünk is erőt ad megvívni a mindennapok forradalmait. Andódy Tibor DUTÓ-MOTOR Tűz a gépkocsiban A gépkocsiban többféle okból keletkezhet tűz. Az egyik — sajnos elég gyakori — tüzet előidéző ok az ütközés, amelynek többször robbanásszerű és nehezen fékezhető lángtenger a következménye. Tüzet okozhat azonban a túlmelegedett motor, az átütött vezeték, a szivárgó karburátor is. Elektromos zárlat miatt nagyon elhanyagolt, öreg autókban szokott tűz keletkezni: a felizzott vezetékek meggyújtják a kábelszigetelést, az pedig a benzingőzt, az olajos részeket. Ez azért nagy veszély, mert a vezető általában nem veszi észre a kezdődő bajt, csak amikor már az egész motorház lángokban áll. Mi a teendő, ha 9 gépkocsin tűz keletkezik ?~A klasz- szikus felelet: azonnal levenni a gyújtást, elzárni a benzinvezetéket -<pl. a Trabantnál), oltókészülékkel vagy pokróccal elfojtani .a tüzet. Közben feltétlenül le kell venni az akkumulátor egyik saruját, s minden erővel igyekezni kell a tüzet távoltartani az üzemanyag- tartálytól. Amennyiben a kifolyt benzin mennyisége meghaladja a három litert és tüzet fog, oltókészülékkel már nem lehet elfojtani a tüzet. Világszerte sokkal inkább a megelőzés módszereinek a kidolgozásán, mint az oltás technikájának a tökéletesítésén fáradoznak a szakemberek. Francia kutatók kidolgoztak egy kis készüléket, amit a motorháztető alá kell felszerelni. Az esetleges ütközés pillanatában azonnal megszakítja az autó főáramkörét, s ezzel egy időben oltóanyagot fecskendez a motorblokkra. Az érzékelő olyan esetekben is riaszt, ha a hőmérséklet egy adott határ fölé emelkedik a motortérben vagy a benzingőz koncentrációja túllép egy meghatározott értéket a motorházban. Mindez úgyszólván 100 százalékos védelmet biztosít. Nagy előrehaladásnak számít, hogy ma már tökéletesen ütés- és robbanásbiztos üzemanyagtankokat is tudnak gyártani. A tankoláskor ügyeljünk, hogy a benzin ne folyjon szét, ne lötyögjön ki. B. I. Lóárverés Bábolnán. — A Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban lóárverést rendeztek. A gazdaság 42 lovat kínált eladásra, amelyből 13 talált gazdára. Az amerikai, NSZK-beli és osztrák vásárlókat elsősorban az arab telivér lovak érdekelték. A megvásárolt lovakért több mint 187 ezer nyugatnémet márkát fizettek. (MTI Fotó — Tóth Gyula — KS) Kézimunka — sport — nevelés Egy pedagógus házaspárnál Még a télen a békéscsabai 3-as iskola egyik napközis csoportjának termét csodálva — régi kancsókat, korsókat, cserepeket, fafaragásokat — kezdtünk Kovács Zoltán tanárral a kézimunkáról beszélgetni. Meglepett a hozzáértése, olyan szakismerettel szólt aZ öltéstechnikáról, színezésről és a különböző tájakra jellemző motívumokról. Aztán megtudtam, készíti is ezeket. Kézimunkázó férfi? A tornatanár, a volt «portoló, s a négygyermekes családapa? Ekkor invitált meg magukhoz kézimunkanézőbe. ősz lettj mire sor került rá. A Kovács házaspár Erkel utcai otthonában szinte minden kettőjük kezemun- kája, de talán több az, ami a férjé. A magas kovácsoltvas térelválasztó, a zsúrkocsi, a dohányzóasztal, mind saját készítménye. Akár a faliképek, üléshuzatok. A díszpárnák, falvédők már kettejükön osztoznak. De a most divatos hímzett női blúzokat — hat gyönyörű darab — nem asszonyi kéz öl- tögette a finom, apró, kiszámolt keresztszemmel —, hanem a férfi rpunkája. Az apa meglepetése leányainak és a menyének. Hogy lesz a sportoló testnevelő tanárból a szabad idejében szorgalmas, sőt értő kézimunkázó? A feleség tréfás szava szerint: irigységből. És hogy megmutassa, ez sem boszorkányosság. Vagyis megkívánta, akarta, és sikerült is. — De csak azért, mert mindjárt nem a hímzéssel kezdtem. Az igazság az, hogy a véletlen hozta. Még az ötvenes években, amikor a plasztiktáska divatban volt, Ilona napra három darabot rendeltem a három nemzedéknek ajándékul. Szerencsémre olyan sokáig készült, annyit jártam érte, hogy ellestem a fogásokat, megtanultam. Kamatoztattam is ezt a tudást, rengeteget csináltam, az egész rokonságot elláttam vele. Aztán az albumok következtek, s hogy szebbek legyenek, kézimunka került rájuk. — Utána jött a szövés, mert azt is kitanulta a férjem, amikor nem lehetett megfelelő alapanyagot kapni a kiszámolós mintákhoz. Így nem volt gond a beszerzés. És már nem is tudom hogy, kedvet kapott a hímzéshez is. Azt mondta, jó idegnyugtató, oldja a feszültséget. — Persze ez nem akkor volt, amikor még a gyerekek kicsik voltak, hisz 24 óra is kevés négy olyan apróságra, akik egymás után jöttek. Akkor nemigen lehetett másra időt szakítani, legfeljebb lopva. És hol voltak még a mostani kedvezmények? A gyereknevelésről folyik tovább a szó. Két pedagógus, az akkor még kicsi keresettel, de nagy elfoglaltsággal. A feleség is testnevelő tanár, a férj meg még aktív sportoló is. Hogy minden menjen, itt korán meg kellett fogni a legkisebbeknek is a dolog végét. Együtt csináltak minden házimunkát a szülőkkel. Az édesanya hamarosan napközis beosztást vállalt, hogy többet lehessen együtt a gyerekeivel. A férje meg most három éve adta ugyanerre a fejét. — A régi gerincsérülésem kiújult, s mit ér az olyan testnevelő, aki maga nem ‘tud jól példával elöljárni? Azért még a Kemény Gábor Szakközépiskolában óraadó vagyok, mert teljesen és egyből nem voltam képes szakítani a testneveléssel. A sportra terelődik a szó. Mi volt régen, 20—30 évvel ezelőtt? Milyen szórakozást nyújtott a sport a gyerekeknek, fiataloknak? Oka-e a tévé és a sok más, hogy kisebb az érdeklődés, kevesebb az utánpótlás? Mi van az atlétikával? Hogyan lehet a tehetséget fölismerni, hogyan kell foglalkozni már az általános iskolában a gyerekekkel? — Akár a jövendő sportolót látja valakiben a tanár, akár nem: egyénileg. Hisz minden tanuló más és más képesség, teherbírás, akarat és szorgalom szempontjából. De egyben biztosan egyforma mind: vágyik a siker örömére. S ha egyéni adottságaihoz szabjuk a követelményt, akkor tud teljesíteni. — A sporttehetség nem ugyanazon életkorban mutatkozik meg mindenkinél — veszi át a szót a felesége. — Erre a legjobb példa a férjem, aki egy gyerekkori súlyos betegség után évekig felmentett volt a torna alól. S később is csak azért kezdett el sportolgatni, hogy eddze magát. És két év múlva már úgy megerősödött, hogy elsőéves tanítóképzősként 5 méterrel messzebb hajította a gerelyt az iskolaverseny nyertesénél... Ezután kezdett maga is versenyezni az atlétika egyes ágaiban, és a labdajátékokkal foglalkozni. — Szeretem ezt a beosztást, apának való munka. És a gyerekek is érzik ezt. A legkülönbözőbb problémákkal fordulnak hozzám, néha még olyannal is, amit otthon nem mernek megkérdezni, de égetően fontos, hogy választ kapjanak rá. Nekem jólesik a bizalom, de ilyenkor felmerül bennem, hogy ezekben a családokban baj van a szülő—gyerek kapcsolattal. Nem olyan, mint lenni kellene. És egy másik tapasztalat. Akadnak családok, ahol a gyerekekkel nem beszélnek és játszanak eleget. Ezt is pótolni kell az iskolában, mert elvárják a tanulók. Én pedig szívesen csinálom. Az is kölcsönösen jólesik, hogy ha a fúrásra-fa- ragásra tanítom őket. És lassan egyéb kézimunkára is... Visszatértünk oda, ahonnan elindultunk, s már csak arra vagyok kíváncsi, mit nyújt számára a kézimunka azonkívül, hogy széppé teszi a lakást, használható és gyönyörködtet? — Azt, amit másoknak is. Örömet, méghozzá kettőst. A munkáért, hisz a kész darab — alkotás. És az ajándékozásért, mert leginkább másnak készítjük: gyerekeinknek, rokonoknak, barátoknak. Vass Márta Fotó: Gál Edit WWMWWWWWtWWHMWMWWWWWWWWVIWWWWMMWWMWWWWWW II gleccserek világa Bár az utóbbi évtizedekben sikerült a tudósoknak a gleccserek titkaiba némiképp bepillantaniuk, ismereteik még nem érték el azt a fokot, hogy megbízható előrejelzést lehetne mondani a jégárak jövendő változásairól, nagyobb földrajzi körzetekben. A kutatóik mindenesetre nem szűnnek meg „vallatni” a gleccsereket. Különösen a jégárak sorsának a klímaváltozásokkal kapcsolatos összefüggései érdeklik a szakembereket. A különböző földtörténeti korokban hidegebb és melegebb időszakok váltogatták egymást, s ennek függvényében a gleccserek hol előrenyomultak, hol pedig visszahúzódtak. Ez utóbbi történt a XIX. század derekán és végén is, mintegy „válaszul” a világhőmérsékleti átlag 1 Celsius fokos emelkedésére. Az 1940-es években azonban ismét hűvösebb és csapadékosabb lett a klíma több gleccserkörzetben. Ha a viszonylag hűvös, nyirkos éghajlat tovább tart, lehetséges, hogy a gleccserek növekedése az egész világra kiterjed. Kérdés, befolyásolhatja-e az ember a klíma alakulását, s ezzel együtt a glecs- cserek kiterjedését. Kísérleti tapasztalatok arra mutatnak, hogy a sugárvisszaverődés arányának növelésével vagy csökkentésével — bizonyos határok között — elő lehet idézni a gleccserek olvadását, illetve növekedését. A légkörre gyakorolt hatás még nagyobb jelentőségű lehet. A tüzelőanyagokból a légkörbe jutó széndioxid mennyiségének növekedésének általános fel melegedéshez és á gleccserek visszahúzódásához vezethet. Viszont a magaslégkörben felhalmozódó szilárd szennyezőanyagok éppen ellenkező hatást válthatnak ki: a földre érkező sugárzási energia csökkenése folytán az átlagos világhőmérséklet mérséklését, egyszersmind a gleccserek további növekedését. Ez mindenképpen csak nagyon távoli veszélyt jelent az emberiségre.
