Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-01 / 257. szám
1977. november 1., kedd o izniiukfiTcf Vasárnap is dolgoztak A bútoripari vállalat gyulai gyáregységében ez évben már a harmadik kommunista műszakot tartották. Ezen a vasárnap délelőttön 22 „Gyula” kombinált szekrény garnitúrát készítettek, 105 „Varia” kétajtós szekrényt és 40 darab „Móser” asztal készült svéd exportra, összesen 220-an vettek részt a munkában, közöttük 30 irodai dolgozó. A termelési érték ezen a délelőttön elérte a félmillió forintot. Képünkön Illich József igazgató is gépen dolgozik. Első ízben rendeztek kommunista műszakot a DEFAG fa- feldolgozó üzemében és a remetei telepen. Képünkön Szabó Imre és Szilágyi Imre szabászgépen tevékenykedik, ládaanyagokat szabva Fotó: Béla Ottó Megy a juhász... Szűcs Józsefnek az ükapja is juhász volt. Az lett a nagyapja, az apja, majd ő is. Tavasztól őszig az Ecseg- falva környéki szikes réteken legelteti a nyáját. Van 180 birkája, öt kosa, meg egy Gyökér nevű pulikutyája. Az idén márciusban először 140, aztán meg 70 bárányt adott el. Kamion jött értük. Mind elsőosztályú volt. Augusztusig fejte a birkákat. Egymaga. Csak Gyökér segítette. Szép sorjában egyenként hajtotta az állatokat a fejőálláshoz. Naponta átlag 100 liter tejet vitt az átvevőhöz. Nagy könyvelést nem vezet, de minden tudnivalót pontosan felír magának. Azt például, hogy az idén 10 ezer 802 liter tejet adott el. A szerződés szerinti éves tervét bárányból, tejből és gyapjúból túlteljesítette, amiért külön 16 ezer 200 forintot kapott. Hogy mennyi a tiszta jövedelme, azt csak „zárszámadás” után tudja megmondani. Mert van jócskán kiadása is. Az udvarán levő 500 mázsa széna több 10 ezer forintba került és még 100 mázsa kukoricát kell beszereznie az állatok téli eltartására. Ilyen tételeknél még a kisebb árváltozás is ezer forintokra rúg. Az sem mindegy, hogy mennyi az adó. Az idén a tavaly kifizetett összeg felét sem rótták ki rá. Ebből — helyesen — arra következtet, hogy az állam társadalmilag hasznosnak tartja és támogatja a munkáját. Persze alaposan rá is lehet fizetni a juhászatra. De ő hajnaltól késő estig dolgozik, ellátja az állatokat és a feleségével együtt olyan rendet, tisztaságot tart a háza és a hodályok körül, hogy elhullás, fertőzés még soha nem fordult elő nála. ‘'Elődei példáját nem mindenben követi. A suba, a süveg vagy karimás kalap és a furulya már rég kiment a divatból. Mint ahogy az is, hogy „megy a juhász a szamáron", ö motoron, „szolgálaton kívül” pedig a saját autóján jár. Az otthona sem „szalmatetős kicsi kunyhó”, hanem modern családi ház, melyből nem hiányzik a fürdőszoba sem és a lakás berendezését a régi világ uradalmi intézője is biztosan megirigyelné. De ma már nem ő az egyetlen Ecsegfalván, aki szorgalmas munkával hasonló körülményeket teremtett magának és családjának. Pásztor Béla r Előregyártóit mezőgazdasági épületek A mezőgazdaságban növekszik az igény az előregyártott, a helyszínen összeszerelhető épületszerkezetek, elemek iránt. Mind több vállalat foglalkozik az új rendszerű építkezések anyagairtak előállításával; ezzel meggyorsulnak a beruházások, és lehetővé válik egyebek között a legköltségesebb állat- tenyésztési ágazatban, a szarvasmarha-tartásban a beruházási költségek mérséklése. A MÉM közzétette az elfogadott típustervek jegyzékét, ezek alapján a gazdaságok felkészülhetnek új telepek építésére, illetve a már meglévők bővítésére. Nagy- üzemileg előregyártott szerkezetet készít egyebek között a MEZÖPANEL, valamint a BVM; ezek a megoldások a vasbeton olcsó alkalmazását teszik lehetővé a mezőgazda- sági építészetben. Egyre jobban terjednek a ragasztott faszerkezetek, amelyek megfelelő impregnálással készülnek, s így viszonylag időálló- ak. Népszerűek újabban az AGROKOMPLEX, valamint az erdő- és fafeldolgozó gazdaságok előregyártott, fából készített könnyű és gyorsan szerelhető típusai. Ismertek újabb, fából készíthető állattartó létesítmények típustervei is, ilyen például a szalk- szentmártoni üszőnevelő, valamint a vaszari tehenészet jól kipróbált, megbízható megoldása. A terveket a gyakorlatban kipróbálták, a gazdaságok elégedettek a műszaki megoldásokkal. Az elmúlt év első felében összesen 104 típustervet, idén, az év első hat hónapjában már 273-at „hívtak le” a gazdaságok, ami a bizalmat jelzi a jóváhagyott építészeti megoldások iránt. Munkasikerek a vasútnál A békéscsabai- vasúti csomópont munkakollektívája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére kibontakozott munkaversenyben igen szép eredményeket értek el. A Békéscsaba állomás brigádjainak legnagyobb teljesítménye az önköltség csaknem 10 százalékos csökkentése, ez éppen kétszerese eredeti vállalásuknak. A versenyben a legutóbbi napokig csaknem 60 ezer forint értékű anyagot és több mint 20 ezer forint értékű energiát takarítottak meg. A szellemi vetélkedőkre huszonkilenc brigádból 13 nevezett be, és a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” címmel meghirdetett versenyben a Munkácsy brigád bizonyult a legjobbnak. A versenymozgalom értékelésekor kiderült, hogy a vontatási főnökség szocialista brigádjai a vállalt 1 százalékkal szemben több mint 5 százalékkal csökkentették a fajlagos üzemeltetési költséget és ezzel csaknem 3 millió forintot takarítottak meg. Ugyanígy a termelékenységet 1 százalék helyett mintegy 7 százalékkal növelték, ez 1,3 millió forint többletet jelent. A vontatási főnökség szocialista brigádjai eddig ötször szerveztek kommunista műszakot, és részt vettek a tiszta környezetért indított mozgalomban is. A kommunista műszakok alatt 24 teherkocsit javítottak meg, elvégezték további 35 teherkocsi futójavítását, és rendbe hozták műhelyük környékét. v A pályafenntartási főnökség brigádjai legtöbbet azért tettek, hogy minél hamarabb felszámolják a megyében azokat a szakaszokat, ahol különböző munkálatok miatt sebességkorlátozásokat léptettek életbe. Így Csárda- szállás, Mezőberény és Mu- rony állomások körzetében Itt és most Látlelet a jogkörről Tavaly a magyar szakszervezetek kongresszusa a mozgalom fontos, új feladataként határozta meg a bizalmiak munkájának továbbfejlesztését: jogaik bővítését, szere-^ pük és felelősségük növelését a szakszervezeti és üzemi demokrácia erősítésében. Ehhez a SZOT tavaly ősszel módszertani útmutatót adott ki, s ez év januárjától a bizalmiaknak már az ebben foglaltak szerint kell törődniük, foglalkozniuk a dolgozók ügyeivel. Több mint tíz hónappal a hatályba lépés után a megvalósulás jeleit, nyomait kutattuk a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatnál. Elek, keverőüzem. Az itteni három bizalmi közül — nem a rang, hanem minden egyéb szerint Resetár András a „fő”. Azért is, mert jó tíz éve dolgozik az üzemben, meg azért is, mert ő a fizikaiak érdekeit képviseli, s ők vannak legtöbben. Kérdésemre, hogy mi újat hozott a kibővült jog- és feladatkör, így felel: Betoppan a sofőr — Nálunk a bizalmiak nélkül egyetlen fontos kérdésben sem döntöttek eddig sem. Bér- vagy jutalmazási ügyekben könnyítünk a vezető dolgán, s megalapozottabb a 4-5 emberfő által formált vélemény, mint az előkészítetlen egyszemélyi döntés. Egyetértési jogunk persze nem azt jelenti, hogy — mint az elterjedt a köztudatban — „mindennel” egyet kell értenünk, vagy Hogy addig vitáznak velünk, míg egyet nem értünk. És azt sem jelenti, hogy nincs vétójogunk ... — Mikor, miben nem értett egyet a vezetővel? — Mérlegesünknek a kollektív szerződés kevesebb bért irányzott elő, mint a zsákolóknak. A zsákolás nagyon nehéz munka, de a mérlegesnek igen nagy a fekerült sor először a sebességkorlátozások megszüntetésére, a Nagylapos—Gyoma közötti Körös-hídnál pedig a tervezetthez képest 10 nappal hamarabb, október 22- én oldották fel a sebesség- korlátozást. A pályafenntartási főnökség kollektívái csaknem 70 ezer forint értékben takarítottak meg energiát és több mint 26 000 forint értékű még hasznosítható hulladékanyagot gyűjtöttek össze. Társadalmi munkaóráik száma meghaladta a 3000-et. Említést érdemel még, hogy a távközlési szakaszon tevékenykedő Déri Miksa Szocialista Brigád ugyancsak figyelemre méltó eredményt ért el az anyagtakarékosságban. A vállalt 3 százalékkal szemben a teljesítés mértéke meghaladta a 12 százalékot. Mindezt egybevetve megállapítható, hogy a békéscsabai vasúti csomópont különböző szolgálati helyein dolgozó szocialista brigádok méltón készülnek a nagy ünnepre. lelőssége: ha csak egy kicsit is téved, az az év végén hatalmas összegbe kerülhet .... Én ezt kifogásoltam, de az üzemvezető — a bértáblázatra hivatkozva — ellenezte a változtatást. Később, a vállalat központjában mégis megadták a mérlegesnek a zsákolókéval azonos bért... — Elégedett a bizalmijával? — szegezem az egyik központi üzemből betoppanó gépkocsivezető mellének a kérdést. A válasz summásan: nem. Horváth Miklós a régi bizalmival elégedett volt, az újról azonban az a véleménye, hogy többet is tehetne a tagdíjösszeszedésnél. Hiába kért, nem kapott megfelelő üdülőjegyet; neki, mint tehergépkocsi-vezetőnek, a kocsimosáshoz gumicsizma járna, de a javadalmazás ezt nem tartalmazza, furcsa viszont, hogy a személygépkocsik vezetőinek előírja. Kiderül az is, hogy beszélgetőpartnerem nincs tisztában vele, mi mindenben fordulhat kéréssel, panasszal a bizalmijához. Zsákotok beszélnek Az udvaron, két szemközti lócán ülnek: Ungur György targoncás, Nagy János, Hol- lósi Imre, Purecse György és Géczi András zsákotok. Lassú mozdulattal emelik szájukhoz a cigarettát, szóba kerül a futball, egyikük újságba lapoz. Kis idő múlva körénk gyűlnek még hár- man-négyen; Resetár András, a bizalmi, előbb diszkréten elvonul, majd a kíváncsiság visszahozza társaihoz. A beszélgetés nehezen indul. Most panaszkodjanak! — biztatom őket. — Mit panaszkodjunk? — mondja nevetve Ungur György —; különösebb probléma nincs. Hogy nyáron hol van szódánk, védőitalunk, hol nincs, erről a bizalmi nem tehet, rossz az ellátás ... Rendszeresen kínálják a beutalókat, de nem használjuk ki, mert otthon is dolgozunk ... Ugyanezt mondhatom el az építési kölcsönről. Ezt annak“ adják, aki újat épít, mi azonban csak régit alakítunk át, felújítunk. Egy gondot azonban mégiscsak fölvet a szó. Időnap előtt lekopik róluk a munkaruha, 3-4 hónap alatt tönkremegy a kabát, s a nadrág se bírja tovább fél évnél. Egyetért ezzel Zimmermann György üzemvezető is. Hallgassuk meg most az ő véleményét a bizalmi- ,ak új jog- és feladatköréről. — Ez nagy segítség nekem. Akár erősíti az én véleményemet a bizalmiaké, akár keresztezi, a döntés végül is mindenképpen jobb lesz, és inkább találkozik a valós helyzettel, a közvéleménnyel ... A ruhakérdés ? A kollektív szerződés elbírálásakor javasoltuk a módosítást, de a munkaügyi osztálytól elutasító választ kaptunk. Hol tartunk? Ismét a központban. A párttitkárral, az szb-titkár helyettesével és Szilágyi Ist- vánnéval, eleki kalauzommal összegezzük a tapasztalatokat. Kiderül, hogy a gumicsizma az idei rendelkezések szerint igenis jár a gépkocsivezetőnek. ö a tavalyi alapján tájékozódott — rosz- szul. Nagyjából hasonló a helyzet a ruhakérdésben is. Nem fogják csökkenteni a kihordási időt, viszont januártól új, strapabíróbb munkaruhát adnak a dolgozóknak, s velük szemben egyébként jogos a kifogás: azért rongyolódnak el a ruhák, mert nem használják —például — a vállvédőket. — Ennek még múltja nincs — jövője van — mondja Gyurkovics János párttit- kár. Ügy látszik, meg kell ismételnünk vagy másképpen kell felvetnünk egyes ide vágó kérdéseket, hogy kevesebb legyen a tévedés, a felejtés. A legfontosabb valóban az, hogy a bizalmi jó-e, az emberek ismerik-e és bíz- nak-e benne. Informáltság, bátorság, jó személyes kapcsolat, azt hiszem, erre van szükségük leginkább. Bátorítjuk, segítjük őket, de azt is látni kell, hogy a komolyabb eredményekhez idő kell. Rendszeressé és közvetlenné kell válnia a kapcsolatnak a dolgozókkal, hogy ne csak a termelési tanácskozáson nyilatkozzanak meg, hanem másutt is, munka közben is... Látványos sikereink tehát nincsenek — meg kell tanulnunk élni a jogkör adta lehetőségekkel. Csaknem mindenre van tehát megoldás. A baj ott mutatkozik, hogy a válaszokról, a problémák megoldásáról — vagy átmeneti, esetleg végső megoldhatatlanságáról — is tudniuk kellene a dolgozóknak, ám az esetek jelentős részében nem tudnak. Nem ad választ az szb vagy egyik-másik osztály? Ez is előfordul. Mégis az a gyakoribb, hogy a bizalmiak nem továbbítják az információt. Pedig személyük, tájékozottságuk, mindkét oldali — „felfelé és lefelé” — kapcsolataik döntő szerepet játszanak abban, sikerül-e megnövekedett jog- és feladatkörüknek érvényt szerezni, s hatékonyan, mindannyiuk megelégedésére működtetni. Oktatás? Vetélkedő? Ez is kell, hasznos is bizonyára — de nem elég. Keresni kell — és meg kell találni — a még célravezetőbb módszereket. Varga János Kifizetődő a vízi szállítás A Füzesgyarmati Lucerna- ■ termesztési Rendszer nerrf- csak a„ takarmány termesztésével, hanem annak gazdaságos szállításával is foglalkozik. Tudott dolog, hogy a közúti és a vasúti szállítás nemcsak drága, hanem nehézkes is, mert az őszi szállítási csúcsok idéjén gyakran nem áll rendelkezésre elegendő jármű, vasúti kocsi. Ezért célszerű valamilyen más módot keresni. Megyénkben sok a folyóvíz, kézenfekvő tehát vízi útra terelni a fuvarozási feladatok egy részét. Tavaly kísérletképpen a FLR két kikötőt hozott létre, s megkezdte a vizen való szállítást. A kedvezőtlen körülmények ellenére is egyértelműen bebizonyosodott vízi szállítás gazdaságossága. A takarmányt Bajáig uszályon szállítva mázsánként 21 forintnyi költséget takarítottak meg. Sajnos a vízi szállítás nagyméretű elterjedését a megfelelő kikötők hiánya, és a zsiliprendszerek rossz állapota nehezíti. Ez utóbbiak rendbetétele a vízügyi igazgatóságok dolga lenne, és nekik kellene elvégezni a szükséges mederkotrásokat is. A kikötők építését az FLR magára vállalja, már el is készültek a tervek, a korszerű rakodógépekkel, pneumatikus rendszerekkel felszerelt bázisokra. A vízi szállítás természetesen nemcsak a lucernaliszt, hanem.a búza, kukorica és más szemes termények esetén is kifizetődő, sőt amennyiben sikerül növelni a forgalmat, ez a módszer még gazdaságosabb lesz.
