Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-26 / 278. szám

1977. november 26., szombat Első alkalommal rendezett közös kiállítást a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ, valamint a VÍDIA Nagykereskedelmi Vállalat, amelyet a mezőkovácsházi járási művelődési központban nyitottak meg. Háztartási gépek, rádiók, televíziók, kerékpárok, motorkerékpárok, barkács- szerszámok, illetve egyéb műszaki, villamossági eszközök kerültek bemutatásra Kép, szöveg: Balkus Imre A Nemzetközi Szemléből A novemberi Nemzetközi Szemle első két cikke a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom jegyében készült:egy cilkk áttekintést ad az új szovjet alkotmányról, a má­sik pedig a Der Spiegel in­terjúja egy szovjet alkot­mány j ogásszal. „Vita a francia balolda­lon” — e címszó alatt közli a folyóirat a három francia Békés megyében 8576 ci­gány él. Többségük putrik­ban. A megyében szétszór­tan, 19 község perifériáján húzódnak meg a viskók. Do­bozon, Kevermesen, Sarka­don, Geszten, Mezőgyánban, Vésztőn és Füzesgyarmaton él számottevő cigánycsalád. Sorsuk életük állandóan vál­tozik. Ez annak köszönhető, hogy inkább a társadalom, mint saját maguk rendkívüli anyagi és erkölcsi erőfeszí­tést tesz életük javítására, egyre több helyen kiragadva a cigányságot az évszázadok meggörcsösödött hagyomá­nyainak szorításából. Erre jó példával szolgált Vésztő, ahol a nagyközség felszabadulásá­nak 33. évfordulóján omlott le az utolsó putri fala. ♦ Komáromi Gábor tanács­elnök: A cigánykérdéssel tu­lajdonképpen nem régen, mindössze 1974 óta foglalko­zunk behatóan. A tanácsülé­seken, az eltelt időszakban tíz határozat született érde­kükben. Bizottságot hoztunk létre, és külön felelőst ne­veztünk ki, aki állandóan figyelemmel kíséri a cigány­ság sorsának alakulását. A községben levő 98 putriban 121 család 438 tagja élt. Mi­után a felsőbb szervek tá­mogatásával biztosítottuk a megfelelő anyagi alapot, el­határoztuk, hogy 1980-ig fel­számoljuk a község szélén húzódó cigánytelepet. Ám a kedvező körülmények le­hetővé tették, hogy ezt a határidőt lerövidítsük. Vá­sároltunk 54 lakást, s a köz­ség különböző részein, 26 ut­cában építettünk öt új csa­ládi otthont. Ezzel kettős cé­lunk volt: egyrészt, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, másrészt pedig széttelepítve az egész községben elkerül­jük egy újabb cigánytelep kialakulását. ♦ A statisztikai adatok azért változásokról is tanúskod­nak: Az analfabéták száma még elég magas — 76 —, de ezek főleg az idősebbek kö­baloldali pártnak a Közös Program időszerűsítésére tett javaslatait. Ezzel kapcsolat­ban három francia lap a baloldal választási esélyeit latolgatja. A forrongó afrikai hely­zetről adtak interjúkat kü­lönböző lapoknak J. Nkomo, a Zimbabwei Hazafias Front vezetője; A. Muzorewa püs­zül kerülnek ki. Az általá­nos iskola 4—8 osztályát végzettek száma 192. A 72 tanköteles cigánygyermek közül 68 jár rendszeresen is­kolába, és ami ma még máshol nem általános, itt 55 gyerek úttörő, öt fiatal kö­zépfokú intézetben tanul, és hogy a felnőttek között is lassan „divattá” válik az is­kolába járás, 23-an felnőtt fejjel ültek az iskolapadba. Figyelemre méltó az is, hogy a valamikori, szinte felelős­ség nélküli családalapítás el­tűnőben van. Az 1—3 gyer­mekes családtípus kezd ki­alakulni a régebbi 7—12 gyerekes helyett. Sokat sejtetnek a követ­kező adatok is az életkörül­mények javításáról. 120 te­levízió, rádió vonult be az eddig szinte légmentesen el­zárt világba. Gépesedik a háztartás, az elektromos energia már 95 családnál te­remt ehhez megfelelő alapot. Negyven mosógép segít az egyik legnehezebb háztartási munkában. Napjainkban 32 családnál rendszeresen beko­pogtat a postás újsággal és folyóirattal. A vezetékes ivó­víz is lassan tért hódít, az egészségtelen ásott kút he­lyén vízcsapból folyik 14 csa­ládhoz a jó ivóvíz. ♦ Jól emlékszem, a lassan egy évtizeddel ezelőtti talál­kozásra Lakatos Menyhérttel, aki ebben az időben amo­lyan munkavezetőféleként dolgozott a vésztői cigányte­lep szomszédságában álló téglagyári épületben. Tél volt, dércsípte reggel. Az ak­kor született riportból. A va­kolatlan épület kéményéből vékony füstcsík kígyózott a téli kék ég felé. Bent a tá­gas teremben meleg van, asszonyok, lányok és egy-két férfi serénykedik. Kukorica- csuhét fonnak vékony szala­gokká. Már a bemutatkozás előtt felismerjük Lakatos Menyhértben annak a tele­vízióriportnak egyik szerep­lőjét, amely azóta sok vitára adott okot. Mi is történt? Er­ről kérdeztük Lakatos Meny­hértet : — Miután elvégeztem a pök, a (rhodesiai) Afrikai Nemzeti Tanács vezetője; J. Makatini, a (dél-afrikai) Af­rikai Nemzeti Kongresszus Végrehajtó Irodájának tag­ja. Végül Szomália és Etió­pia konfliktusának hátterét ismerteti a lap a Rinascita című olasz hetilapból átvett cikk alapján és a lengyel Polityka értékelését közli az ogademi helyzetről. mezőgazdasági technikumot, huzamosabb ideig dolgoztam Nagykőrösön, az állami gaz­daságban. Jól kerestem, any- nyira, hogy még félre is tud­tam tenni. Ügy terveztem, házat építek. Amikor haza­jöttem, s láttam fajtám nyo- morgását, elhatároztam, hogy segítek. Tudtam, és vállalom, hogy a cigányságot csak ál­landó munkával lehet hely­hez kötni, emberi életre ne­velni. Elhatároztuk, hogy téglaégetéssel foglalkozunk, ötvenezer forintot szántam erre a célra. Miután a kevés pénz miatt nem tudtunk egy­ről a kettőre jutni, segítséget kértünk a helyi termelőszö­vetkezettől. Alkalmazott ben­nünket a közös gazdaság és pénzt is adott a téglaégető fejlesztéséhez. Egy évvel ké­sőbb már 28-an dolgoztunk, építettük az égetőt. Amit itt a telepen lát, minden a két kezünk munkája. Boldogulni akartunk.” Nem sokkal később, szin­te tragikusnak mondható for­dulat következett. Bezárták a téglagyárat. Az emberek is­mét munka nélkül marad­tak. — Még bizakodtunk ab­ban, hogy jóra fordul min­den — folytatja Lakatos Menyhért. Akik itt jártak nálunk, ígérgettek fűt-fát. S mindössze csak a szarvasi Háziipari Szövetkezet veze­tői nyúltak a hónunk alá. Negyven asszonynak adnak munkát. De az emberek szinte naponta jönnek hoz­zám és kérdezik, mikor dol­gozhatunk már, Menyhért? Mit tudok mondani nekik. Pedig tőlem várják a meg­oldást, hiszen én voltam, aki a legjobban biztattam őket, de hát mit csináljak — tárja szét a karját —, ha senki sem törődik velünk. ♦ Sóval nem hintették be, de a lánctalpas eke mélyen fel­szántotta a vésztői cigány­telep putrijainak helyét. El­szaggatta a gyökereket, amely évszázadokon keresz­tül görcsösen fúródott a vésztői szikbe. Veteményes kert lesz a helyén. Ott, ahol most egy öreg cigányasz­LEOMLOTT FALAK Szocialista brigádok a csorvási diákotthonért Gyakori eset manapság, hogy üzemek, gyárak szocia­lista brigádjai támogatják a gyenmaknevelő, -oktató in­tézményeket. Nincsen ez másként a csorvási általá­nos iskolai diákotthon ese­tében sem. Hosszú évek óta találkoznak a gyerekek az Orosházi Konzervgyár Rad­nóti Szocialista Brigádjával, akik szívügyüknek tartják a tanyasi kisdiákok segítését. A gyerekek az ünnepélyes brigádgyűléseken műsorral szerepelnek, a munkások pe­dig üzemlátogatásra kalau­zolják őket. Közös, szép él­ményük volt egy szarvasi kirándulás az üzemi autó­busszal. A brigádtagok soha nem hiányoznak a fenyőün­nepről, a diákotthoni szava­lóversenyekről. Legutóbb az üveggyár 44 szocialista bri­gádja anyagiakkal is segí­tette az otthon szépítését. Közben új barátokat is ta­láltak a diákotthoni gyere­kek: az orosházi Üj Élet Tsz szocialista brigádjait. Ezek a brigádok a Nagy Október tiszteletére bensőséges ünne­pélyen 2 televíziót és tár­sasjátékokat ajándékoztak a gyerekeknek. A helyi Lenin Tsz Zalka Máté Szocialista Brigádja is segíti a diákotthont: lengő­tekét, nyújtót, hintát, má­szókát építenek az udvaron. szony kuporog, cigarettavég­gel a szájában. — Jaj, de megijedtem! Ide tetszik jönni hozzám? Már azt hittem, hogy a ta­nácstól jött valaki, megnéz­ni, hogy mit csinálok itt. Nem áll fel, csak kuporog, talán éppen azon a helyen, ahol egykor a putrija állt. Göcsörtös botjával kapirgál, titokzatosnak tűnő ákombá- komot rajzolgat a porhanyós földbe. — Nem, nem ezen a he­lyen volt a putrim, arrább, ott, mutat egy távolabbi pontra botjával. Visszahúz valami, hiába lakunk szép házban, kijövök ide minden­nap. Innen vittük a temető­be apámat, anyámat, itt szü­lettek a gyerekeim. Tüzet kér. — Nyomorúságos élet volt a miénk, de idenőttem eh­hez a telephez. Itt éltünk hosszú évtizedekig olyan te­leken is, amikor az ereszig ért a hó, mezítláb mentek a gyerekék rozséért. Micsoda lakomák voltak azokon a teleken!... Jutott egy kis en­nivaló a disznótorokból, olyankor nekünk is kará­csony volt. Az öregem már meghalt. Itthagyott, nem él­hette meg, hogy házba köl­töztünk, szép téglaházba. Hej, ha tudná, hogy élünk mi most! Talán nem is le­hetett volna becsalogatni a faluba. Szabad cigánynak született, nem tűrte a kö­töttségeket. Nekünk, asszo­nyoknak más a gondolkodá­súink. Oda megyünk, ahová a gyerekek, nem szakadhatunk el tőlük, ők sem tőlünk. De itt laktunk mi a rekkenő nyarakon, a szomszédos tég­lagyári gödrökben fürödtek a purdék, nem cseréltek vol­na senkivel. Ez volt az igazi, nem tudom a mostaniak, hogy fogják megszokni a falusi életet. De hát meg kell — buggyan ki egy könnycsepp a szeme sarkán —, a tanács beköltöztetett bennünket. Túrkál a cigányasszony botjával a frissen szántott földön. Egy-egy féltégla, rozsdás lavór, sparheltdarab kerül elő. Idelátszanak a község házai. Füstölnek a kémények, ősz van, 1977 ősze. A ledöntött falakat már nem látni, csak a fris­sen felszántott területet, ahol tavasszal már veteményez- nek. Talán a cigányok? Béla Ottó A harmadik szektor tevékenysége Gyulán A lakosság jövedelmének növekedésével és életszínvo­nalának emelkedésével Gyu­lán is fokozódik az úgyneve­zett harmadik szektor, a szolgáltatás iránti igény. Ám ahogy az élet más területén is előfordul, az igények és azok kielégítését szolgáló le­hetőségek itt sem találkoz­nak minden esetben. Milyen is a helyzet Gyulán? A lakossági igényeket 60 százalékban az állami, illet­ve szövetkezeti ipar, 40 szá­zalékban a magánkisipar elégíti ki. Az utóbbi néhány évben a helyi iparpolitika körébe sorolt tevékenységből a szocialista szektorok része­sedési aránya nőtt. Így a Gépi Elektromos Karbantar­tó Vállalat, népszerű nevén a GELKA, valamint az AFIT gyulai szervize az egész já­rásra kiterjedő szervezetté fejlődött. Ugyanakkor sajná­latos, hogy néhány, kezdet­ben kifejezetten szolgáltatást folytató szövetkezet tevé­kenysége megváltozott. Az állami és szövetkezeti ipar által végzett lakossági szol­gáltatás értékének növeke­dése egyenletes. Az elmúlt évben ez az összeg 40, az idén már 48 és fél millió fo­rintra tehető. E két szektor­ban szolgáltatást végzők szá­ma tavaly már megközelí­tette a 600-at, míg a magán­kisiparosok létszáma 331 volt. Az általuk végzett te­vékenység értékét 1976-ban 10 millió forintra becsülték. Ez évben itt jelentős emel­kedés várható. Nemrégiben felmérés volt a városban a javítás-szolgál­tatás helyzetéről. Egyebek mellett megállapították, hogy a személygépkocsi-ja­vítás, karbantartás, valamint vizsgára való előkészítése a szervizben megoldott. Ered­ményesen üzemel az autós­bolt is. A vállalat árbevéte­le több mint hét százalékkal nőtt az előző évhez képest, és bevételük már az első há­rom negyedévben meghaladta a 10 millió forintot. Javulás tapasztalható a GELKA munkájában is, hiszen a ja­vítási idő mindössze két-há- rom nap. Ez évben a „Gene­rál” Kisipari Szövetkezet mintegy 300 ezer forint ér­tékű szolgáltatást végzett, emellett több mint hétszáz­ezer forint termelési értéket produkált. Korábban sok gond volt az olajkályhák ja­vításával, karbantartásával. Ezt a munkát jelenleg a Kéményseprő és Tüzelés­tMMM technikai Vállalat végzi meg­felelően. Ugyancsak jelentős javulás tapasztalható a tex­tiltisztításban és mosásban. Különösen azóta, amióta a Patyolat Vállalat az év el­ső felében beállította az új dán rendszerű gyors pipere­mosó gépeit. A rendelkezésre álló teljesítmény jelenleg ko­rántsem kitöltött. Ezt egy­részt azzal magyarázzák, hogy a vállalat felvevőüzlete nem szerencsés helyen van, másrészt az igen gyenge he­lyi reklámtevékenységgel is. A vezetékes és pb-készü- lékek karbantartását, javítá­sát a DÉGÁZ végzi. TóTob panaszos észrevétel is érke­zett, hogy a javítási idő ese­tenként túlságosan hosszúra nyúlik. A vállalat egyébként állandó ügyeleti szolgálatot tart, és évente átlagban 250- nel bővül a földgázzal ellá­tott lakások száma. Az idei szeptemberi adat szerint a városban összesen több mint 2600 fogyasztó van. A pb- gázfogyasztók száma is meg­haladja az öt és fél ezret, és örvendetes, hogy mindössze 19-en várnak új palackra. Sajnos, csak részben tekint­hető megoldottnak a lakás­karbantartási szolgáltatás. A Gyulai Építőipari Szövetke­zet inkább a nyereségesebb építéseket vállalja. Akado­zik a tartós fogyasztási cik­kek házhoz szállítása, hi­ányzik a barkácsbolt és «mű­hely a „Csináld magad” moz­galom kiszélesítéséhez. Fej­lődés mutatkozik a személyi szolgáltatásokban. A ma­gánkisiparosokon kívül a Bé­kés megyei' Szolgáltató és Termelő Szövetkezet jóvoltá­ból. Ami a városban a legna­gyobb gond, hogy a török­zugi városrészben már több mint háromezer ember la­kik, és néhány kisiparostól eltekintve, semmiféle szol­gáltatási egységgel nincs el­látva. Nemrégiben kötött megállapodás alapján a szol­gáltatószövetkezet 60 négy­zetméter alapterületű férfi­női fodrász- és kozmetikai üzletet rendez be és nyit meg várhatóan még a jövő évben. összefoglalva megállapít­ható; hogy a város területén folyó javító-, szolgáltatótevé­kenység a fejlődés ellenére nem minden szakmában tud­ja kielégíteni a város, és a vonzáskörzete lakóinak igé­nyét. B. O. MMMMMNMNIMMMMMIMMNMMIMWMNM Sikondán, a Nehézipari Minisztérium bányászati utókezelő és éjjeli szanatóriumában évente 1500—1600 bányász kap kór­házi kezelést. A szanatóriumban — a bentfekvő, tehát táp­pénzes betegek mellett — munkaképes, de orvosi ellátást igénylő bányászokat is gyógyítanak az éjszakai szanatórium­ban. Képünkön: gerinc- és ízületi bántalmakban szenvedő betegek gyógyítása a fürdőben (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents