Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
1977. november 3., csütörtök NÉPÚJSÁG SZERKESSZEN VELÜNK! Az önzetlen Balesetveszélyes rövidség A közelmúltban megépült Békéscsabán a Bartók Béla és a Gyulai utat összekötő több sávos kövesút. A Köröscsatorna hídját is újjávarázsolták. A korlát azonban rövidre sikerült. És ez nem csupán esztétikai kérdés. A korlát rövidsége könnyen válhat baleset forrásává. segítség Gutyán Zsuzsanna szarvasi olvasónk, az állami tangazdaság dolgozója 1961-ben üzemi balesetet szenvedett. Ennek következtében alsó végtagjai megbénultak. Azóta ágyhoz kötött, mozgás- képtelen beteg. Még hozzátartozói sincsenek. — Hogy ezt a kimondhatatlanul nehéz helyzetet valamennyire el tudom viselni, elsősorban azoknak az embereknek köszönhetem, akik nap mint nap rámnyit jók -az ajtót — írja levelében. Ezek közé tartozik a Szarvasi Állami Tangazdaság Zrínyi brigádja is. 1975 januárjától rendszeresen látogatják a gazdaság volt dolgozóját. Gyakran ellátják a napi teendőket, rendbe teszik az udvart és bevásárolnak, önzetlen segítségük példamutató. Miért fizetünk? A tüzelési idény már megkezdődött, a kéményseprők azonban nem nagyon törik magukat. Utoljára januárban tették rendbe a kéményt — írja léveiében Ve- kerle József mezőkovácsházi olvasónk. A nyár végén ugyan megjelentek, s ellenőrizték a kéményt, hárman is, de nem csináltak semmit. Ezért készítettem egy csőkefét, s jómagam kotortam ki a- kéményt. Ugyan miért fizetjük a díjat, ha nekünk kell a kéményt kitisztítani? Legalább a boltokban árulnának kihúzó keféket. Hová tűnt a pénzem? Szerkesztői üzenetek Szarvas Mátyásné, Békéscsaba : Panaszát üzemellenőrzés útján vizsgálta meg a Társadalombiztosítási Igazgatóság. A nyugdíjosztályba való sorolás helyesen történt. Az 1970. január 1-től 1974. december 31-ig terjedő béridőszakból a három legkedvezőbb nyugdíjévét vették figyelembe. Beleznai Mária, Újkígyós: A Volán 8-as számú Vállalat nem talált alapot fegyelmi büntetés kiszabására. Viszont figyelmeztette a kalauznőt, hogy csak zsúfoltság esetén irányítsa másik autóbuszra az utasokat. Levélki Eta, Békés: A szemvizsgálat egyik alapfeltétele éppen az, amit levelében szóvá tesz. Anélkül nem tudja az orvos megállapítani sem a betegséget, sem a gyógyítás módját. Szőke István, Gerendás: Panaszát elküldtük kivizsgálásra a Békés megyei Tanács V. B. pénzügyi osztályára. Ne bántsd a fát Boldizsár Gyula arról ír, hogy városokban, de sok helyen községekben is több helyen látni a fák törzsére szegezett papírosokat, amelyeken az emberek különböző eladni valót hirdetnek. Régente az volt a szokás, hogy erre a célra a tanácsok egy hirdetőtáblát állítottak föl. Egyes községekben ma is megtalálható. De nemcsak a községekben, a városokban is elférne, ahol az emberek egy-egy hirdetést kitehetnének. Ez nem kerülne sok pénzbe. A fákra kitett hirdetések nemcsak csúfítják a szépen rendezett utcákat, hanem a fák élettartamát is megrövidítik. Horváth Lajosné békéscsabai olvasónk májusban két útlevélkérő-lapot vásárolt az IBUSZ-irodában. Otthon kiderült, hogy az egyikre nincs szüksége, mert a férjének még érvényes az útlevele. Visszavitte az útlevélkérőlapot az IBUSZ-ba, hogy visszakapja a pénzét. Ott azt a választ kapta, menjen az illetékhivatalba. Onnan az adóhivatalba küldték ■ egy igazolásért, hogy nincs-e adóhátráléka. Ezt követően még május 17-én az illeték- hivatal fölvett egy jegyzőkönyvet és megígérte, hogy a pénzt postán elküldik. Egy' hónap múlva olvasónk ismét felkereste az illetékhivatalt, mert a pénzt nem kapta meg. Udvariasan a postára tanácsolták. A hivatal átutalta ugyanis a pénzt a postára. Utánanéztek az ügynek. A válasz itt sem váratott sokáig magára. A kézbesítő elvitte a pénzt Horváthék lakására, de nem voltak otthon. Jóllehet egyikük éppen tanulmányi szabadságon volt, és odahaza tartózkodott. Szó, ami szó, a pénzt a posta visszautalta az illetékhivatalnak, s levélírónk a mai napig sem kapta meg a 150 forintot. Vajon hová tűnhetett? Galopp-pálya Békéscsabán, a Szabolcs utca javítása miatt a fuvaroskocsik és a munkagépek a Kulich Gyula-lakótelep 6-os épületétől a 3-as épületig terjedd útszakaszon közlekednek. Sokszor lélegzetállító mutatványokat végeznek a parkoló gépkocsik és a játszadozó gyermekek között — írja Kovács Pálné, majd így folytatja. — Az itt lakók enyhén szólva galopp-pályán érzik magukat, mert kora hajnaltól késő estig a lovak patáinak csattogását hallgatják. Az ABC-áruház környéke is említést érdemel. Bókatörő hegyes kövekből „készült” a járda. Ettől két méterre a rozzant és fedetlen szennyeskukák mellett egy gödör ékeskedik. Vajon nem lehetne végre az ABC környékét lebetonoztatni? OFOTÉRT és a szemüveg Elkeseredett hangú levelet küldött szerkesztőségünkbe Piatkó László békéscsabai olvasónk. Nyolcéves gyermekének szemüveget írt fel az orvos. Azóta másfél hónap telttel, de az OFOTÉRT csak ígéri a szemüveget. A napokban az iskolából azt az értesítést kapta, ha gyermeke nem visz szemüveget, haza fogják küldeni. Mitévő legyen hát? Mivel igen gyakran keresi fel az üzletet, már neheztelnek is rá. Sőt mi több, a napokban érthetetlen embernek nevezték. Talán azért, mert nem tudja felfogni, miért kell ennyit várni egy szemüvegért. De ezt mások sem tudják megérteni, akik hasonló helyzetben vannak. Különös szenvedély S. M. gyulai olvasónk keserű hangú levélben tájékoztatott a gyulai megyei kórház rendelőintézetében tapasztalt jelenségekről. Amint írja, a gyulaiak és a környékbeliek egyaránt . örömmel vették birtokukba a régen várt, korszerűen felszerelt és jól berendezett egészségügyi létesítményt. Azóta a gyógyító munka jobb lett, a betegek pedig kulturált körülmények között várakozhatnak az 'előtérben, amíg sor kerül rájuk. A rendelőintézet dolgozói az utóbbi időkben elkeserítő jelenségekre lettek figyelmesek. A várakozókban elhelyezett műbőr bevonatú padokat el7 hasítják, jókora darab műbőrt letépnek és kisze’degetik a szivacsot. Jogos az észrevétel, hiszen akik idekerülnek, beteg emberek, s nem biztos, hogy a padrongálás legalkalmasabb módja, hogy megrövidítsék a várakozás perceit, óráit. Inkább óvni kellene a berendezéseket, hiszen naponta több százan megfordulnak ezekben a helyiségekben, és sem nekik, sem a dolgozóknak nem közömbös, milyen körülmények között várakoznak, illetve gyógyíthatják a betegeket. JOGÁSZUNK VÁLASZOL Németh Józsefné, Gyula: Az iparban éjszakai munka este 22 órától reggel 6 óráig terjed. Három műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka minősül éjszakai munkának. A munkaügyi, az egészségügyi és az érintett ágazat miniszterei egyetértésben határozzák meg azokat a munkaköröket, amelyekben nők és fiatalkorúak egyáltalán nem, vagy csak meghatározott munka- feltételek biztosítása esetén, illetőleg előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztathatók. Munkaviszony szempontjából fiatalkorú az. a dolgozó, aki 18. életévét még nem töltötte be. Fiatalkorú a minisztériumok által kijelölt iparágakban csak akkor dolgozhat, ha 17. életévét már betöltötte és szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezik. A kohászatban ilyen korú fiatal azonban csak a szakvizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából foglalkoztatható. Az a fiatal, aki ugyan betöltötte a 16., de még nem lépte túl a 18. életévét, a textiliparban csak a köny- nyűipari miniszter által meghatározott keretek között vállalhat éjszakai műszakot. Ám mielőtt erre sor kerül, a vállalat köteles a fiatalkorút orvosi vizsgára küldeni. Csakis a vizsgálat alapján foglalkoztathatja éjszakai műszakban. Negyedévenként az orvosi vizsgálatot meg kell ismételni. Ha az orvos véleménye szerint az éjszakai munka a fiatalkorú egészségére káros, a vállalat nem foglalkoztathatja harmadik műszakban. Mindezen túl figyelembe kell venni a kollektív szerződés, előírásait. A kollektív szerződés ugyanis megtilthatja a fiatalkorú éjszakai foglalkoztatását. Ebben az esetben természetesen a vállalat nem kötelezheti ilyen korú dolgozóját az éjszakai munkára. Kiss János, Gyoma: Ez év január 1-től a termelőszövetkezet tagja is tarthat lovat a háztáji gazdaságában. Kérésével azonban forduljon a termelőszövetkezet vezetőségéhez, mert a lótartáshoz a vezetőség hozzájárulása is szükséges. Levelében továbbá azt kérdi, hogy mint tsz- tag eladhatja-e a földjét, mivel az a közös táblán kívül esik. Mint minden magyar állampolgárnak, úgy a termelőszövetkezet tagjának is lehet zártkertben vagy belterületen személyi tulajdona. Ilyennek kell tekinteni a külterületen a tanya körüli földet is. A három helyen levő föld együttes területe viszont nem haladhatja meg a hatezer négyzetmétert. Természetesen személyi tulajdonával saját belátása szerint rendelkezhet, el is adhatja. Ám számolnia kell a következőkkel: Ha a személyi tulajdonában levő földet eladja, a termelőszövetkezettől nem kaphat háztáji földet. Még akkor sem, ha az előírt munkanapokat teljesíti. Ej; a rendelkezés nemcsak az eladás évére, hanem az azt követő időre is vonatkozik. Többeknek: A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakemberellátásának támogatásáról szóló 32/1977. (IX. 22.) MÉM számú rendelet módosította és kiegészítette a korábban megjelent 7/1976. (II. 26.) MÉM számú rendeletet. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek lakásépítéséhez az építési költség 50 százalékáig vissza nem térítendő lakásépítési támogatás engedélyezhető. Az ilyen támogatással épített lakások nem idegeníthetők el. Ha a szakember a szövetkezet székhelyén, vagy annak közelében lakóházat épít, illetve vásárol, kérelmére 25 ezer forint, ezenfelül minden eltartott gyermeke után ötezer forint építési segélyt lehet adni. (dr. Serédi) MIT MOND II JOGSZABÁLY? A tsz-tagok családi pótlékáról Családi pótlékra a biztosított akkor jogosult, ha háztartásában két vagy több gyermek él. Egyes kivételes esetekben a családi pótlék a jogosultat egy gyermek esetén is megilleti. Havonta két gyermek után 720 forint, három és több gyermek után gyermekenként 380 forint, egyedülálló jogosultnak két gyermek után 760 forint családi pótlék jár. A tartósan beteg és testileg, vagy szellemileg fogyatékos gyermek után minden esetben havi 380 forint a családi pótlék. Ha a szülők háztartásában« élő két gyermek közül az egyik tartósan beteg, két gyermek után összesen 760 forint családi pótlékot kapnak. A családi pótlék mindig azt illeti meg, aki a gyermekről a saját háztartásában gondoskodik. Külön élő szülők esetén, ha a jogosultság feltételei mindkettőjüknél fennállnak, a családi pótlék azt a szülőt illeti meg, akinek háztartásában él a gyermek. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tagjainak családi pótlékra való jogosultsága a sajátos körülményekre való tekintettel az előző évben teljesített munkanapok számától függ. Teljes évre jár a családi pótlék annak a tsz-tagnak, aki az előző évben százhúsz, illetőleg nő dolgozó esetén 80 munkanapot teljesített. Aki. ennél kevesebb munkanapot dolgozott, annak a naptári év első napjától számítva annyi hónapra jár a családi pótlék, ahányszor tíz, nő dolgozó esetén ahányszor hét munkanapot teljesített az előző évben. Munkanapként a tag által személyesen teljesített munkanapokat kell figyelembe venni. Egy meghatározott terület családi vagy egyéni megműveléséhez szükséges munkanapok számát a szövetkezet vezetősége állapítja meg. Munkanapnak számít az a nap is, amelyet a szövetkezet a háztáji gazdaságban végzett állattartás, zöldség- és gyümölcstermelés címérv köteles a tag javára munkanapként nyilvántartásba venni. Munkanapon 10 órás munkanapot kell érteni. Minden olyan munkateljesítmény, amelyet nem munkanappal mértek, át kell számítani 10 órás munkanapra. Munkanapnak kell figyelembe venni — a heti pihenőnapok kivételével — azt az időt is, amelyet a szövetkezeti tag baleseti táppénzben, betegségi segélyben töltött, kórházi ápolás alatt állott, vagy szülési szabadságon volt, gyermekgondozási segélyben részesült, háromévesnél fiatalabb gyermeke gondozása vagy 10 évesnél fiatalabb beteg gyermeke ápolása miatt a munkavégzés ;^lól mentesítést kapott, katonai szolgálatot teljesített, vagy a szövetkezettől munkavégzés nélküli díjazásban részesült, illetve tanulmányi szabadságon volt. Azt az időt pedig, amikor a szövetkezeti tag saját jogú nyugdíjban vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, úgy kell figyelembe venni, mintha naptári hónaponként tíz, nő dolgozó esetén hét munkanapot teljesített volna. A termelőszövetkezetbe belépő tag a belépést követő 6 hónapon át, a teljesített munkanapok számától függetlenül jogosult családi pótlékra. A hat hónap lejárta után a következő 6 hónapon belül azonban csak annyi hónapra illeti meg a családi pótlék, ahányszor tíz, nő dolgozó esetén ahányszor 7 munkanapot teljesített az előző 6 hónapban.
