Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. NOVEMBER 23., SZERDA Ára: 80 fillér XXXn. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM Koszorúzások, díszelőadás az Ady-centenárium alkalmából Ady Endre születésének 100. évfordulója alkalmából kedden délelőtt megemléke­zést tartottak a Mező Imre úti temetőben. Részt vett a koszorúzási ünnepségen Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai. A költő sírjánál az Ady- emlékbizottság nevében Ap­ró Antal, a Politikai Bizott­ság tagja, az emlékbizottság elnöke és Király István aka­démikus; a Kulturális Mi­nisztérium képviseletében Pozsgay Imre miniszter és Marczali László miniszterhe­lyettes helyezte el a megem­lékezés koszorúit. Szentist- ványi Gyuláné, a HNF OT titkára és Juhász Róbert, a HNF OT tagja a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak nevében, Nagy Sádor titkár és Kecsmár Ilona osztályvezető a KISZ Köz­ponti Bizottsága képviseleté­ben koszorúzott. Budapest főváros Tanácsa nevében Szépvölgyi Zoltán, a Fővá­rosi Tanács elnöke és Mezey Gyula főosztályvezető, a Ma­gyar írók Szövetségétől Do- bozy Imre elnök és Juhász Ferenc helyezték el Ady Endre sírján a megemlékezés koszorúit. A koszorúzás a Liszt Fe­renc téri Ady-szobornál foly­tatódott, ahol az Ady-emlék- bizottság képviseletében Mol­nár Ferenc kulturális állam­titkár és Kiss István, a Ma­gyar Képző- és Iparművé­szék Szövetségének elnöke helyezte el a kegyelet virá­gait. Az Ady Endre-emlékbi- zottság és a Kulturális Mi­nisztérium kedden este dísz­ünnepséget rendezett az Er­kel Színházban. Az elnök­ségben helyet foglalt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Apró Antal, az országgyűlés elnöke, az Ady Endre-emlékbizottság elnöke, Övári Miklós, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, Trautmann Re­zső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke. Polinszky Károly ok­tatási miniszter, Pozsgay Im­re kulturális miniszter, Kato­na Imre, a budapesti pártbi­zottság első titkára, Kiss Ká­roly, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának alelnöke, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Fra- nyó Zoltán romániai, Emil Po- leslav Lukac szlovák, Atanasz Dalcsev és Nevena Sztefano- va bolgár, Tadeusz Fangrat lengyel és Paszkál Gilevszki jugoszláviai költő és műfor­dító. Az elnökségben foglal­tak helyet a társadalmi és tömegszervezetek vezetői, va­lamint kulturális és tudomá­nyos életünk jeles személyi­ségei. A díszünnepségen a budapesti külképviseletek számos vezetője és tagja is megjelent. A Himnusz elhangzása után Apró Antal nyitotta meg a díszünnepséget. Ezt követően Juhász Fe­renc Kossuth-díjas költő em­lékezett meg Ady Endréről, majd Óvári Miklós mondott beszédet. Ady Endre születésének 100. évfordulóján megkoszorúzták a költő szobrát a Mező Imre úti temetőben. A kegyelet virá­gait Apró Antal és Király István helyezte el a síron (Telefotón érkezett) Óvári Miklós beszéde Tisztelt ünneplő Közönség! Kedves Elvtársak! Kedves Barátaim! Korszakos jelentőségű ha­gyatékának örököseiként és folytatóiként emlékezünk ma Ady Endrére, születésének századik évfordulóján. Róla beszélve nem a múltat idéz­zük, nem a feledés porát tö­röljük le, hiszen Ady élet­műve két emberöltő múltán is eleven. Egy nagy magyar költőt ünnepelünk, aki az Értől in­dulva eljutott az Óceánig. A világirodalom egyik nagy költőjét ünnepeljük, a szé­les látókörű művészt, aki „messze tornyokat” látogat­va sem feledkezett meg so­ha magyarságáról, felelősen vállalta népének sorsát, minden gondját, kínját, aki ember tudott maradni az embertelenségben, „magyar az űzött magyarságban”. A marxista Ady-kutatás ma már tisztán láttatja ve­lünk az életmű fejlődését, az ellentmondások közt utat kereső Ady Endre emberi­költői drámáját. Túl va­gyunk azon az időszakon, amikor a korabeli reakció­tól, sőt, a társadalmi prog­resszió értetlen, 'konzervatív ízlésű köreitől is a dekaden­cia bélyegét kapta, amikor „irigy buták” űzték, zavar­ták, nem értették szimbóliu- mjait, sajátos stílusát, költé­szetének erős politikai ar­culatát vagy éppen szerelmi líráját, halál- és istenélmé­nyét. S mögöttünk vannak már azok az évek is, amikor Adyban szinte csak az an- tifeudális, a polgári demok­ratikus forradalmárt vettük észre. Ma Ady Endre lírá­ját, életművét egészében, teljességében értékeli nagy­ra a tisztelgő utókor. Életműve meggyőzően bi­zonyítja, hogy a művészi forradalmat a társadalmi forradalmiság teszi életerős­sé. A forradalmi tartalom révén vált Ady költészete a realizmus művészi folyto­nosságának szerves részévé, s egyben ja 'kibontakozó szo­cialista irodalom meghatáro­zó alapjává. Példája máig ható érvénnyel szól: „Én nem bűvésznek, én minden­nek jöttem”. Ady az egész magyarságé, de aligha véletlen, hogy leg­inkább 1918—19 forradalmár nemzedékét ragadta magá­val. Költészetének felemelő élménye segítette a magyar kommunista mozgjalom ki­bontakozását. Legteljesebben mindig is a társadalmi prog­resszió élenjárói értették meg Ady történelmi és mű­vészi jelentőségét. Móricz Zsigmond a „forradalom költője”-ként búcsúztatta, Károlyi Mihály a forrada­lom céljainak művészi kép­viselőjeként, Szabó Ervin a világfornadalom nagy klasz- szikusaként beszélt róla. A Magyar Tanácsiköztársaság élet-halál harcai közepette is kifejezte igazi megbecsülését a már halott költő élő köl­tészete iránt. Születésének századik év­fordulóján joggal elmond­hatjuk, hogy Ady a szocia­lista Magyarországon végre hazatalált. Magunkénak mondjuk és vállaljuk a tel­jes Adyt, örökségét példasze­rűnek és elevennek érezzük ma is. Ady Endre az ország és a világ hatalmasságaival küzdve jobb kort álmodva népének és az emberiségnek azt a forradalmi folyamatos­ságot képviseli a század ele­jén, amely a magyar kultú­rát az egyetemes emberi ha­ladás élvonalába emeli. Ne­ve együtt él emlékezetünk­ben a magyar haladó és for­radalmi művészet olyan ki­emelkedő képviselőivel, mint Petőfi Sándor,. Bartók Béla, József Attila, Derkovits Gyu­la. Együtt mindazokkal, akiknek emberi, művészi példája, egyetemes érvényű munkássága felbecsülhetet­len értéket jelent egész né­pünk számára. Ennek a folytonosságnak a jegyében bontakozott ki és fejlődik a szocialista művé­szet és közművelődés, a le­nini kulturális forradalom hazánkban. És így él tovább ma is Ady Endre öröksége az „ifjú szívekben ... s min­dig tovább”. * • » A díszünnepség második részében Kodály Zoltán, Bartók Béla, Reinitz Béla, Váry Ferenc és Szokolay Sándor által megzenésített Ady-műveket adott elő a Munkásőrség Központi Fér­fikara, a Budapesti Filhar­móniai Társaság zenekara, a Magyar Rádió és Televízió énekkara Szokolay Sándor és Révész László vezényleté­vel. Ady Endre verseit és prózai műveit neves előadó­művészek tolmácsolták. K magyar pártkffildöttség Kolumbiában A Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Biszku Bélának, a Politikai Bizottság tagjának, a Közpon­ti Bizottság titkárának vezeté­sével Latin-Amerikába uta­zott, kedden megérkezett út­jának első állomására, Bogo­tába. A kolumbiai főváros repülőterén a Kolumbiai Kommunista Párt vezetői üd­vözölték a delegációt. A magyar pártküldöttség megkezdte tárgyalásait Ko­lumbiai KP vezetőivel. Terven felül 12 millió tégla A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat idei tervében a mintegy 35-féle termékből 253 millió kismé­retű téglaegység, valamint 70 millió cserép gyártása sze­repel. A termelés nagyobb hányada, mintegy 60 száza­léka a 14 hagyományos tégla­gyárban folyik, s csupán a békéscsabai, a mezőberényi, KGST vb-ülés Moszkvában Moszkvában kedden foly­tatódott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Vég­rehajtó Bizottságának 83. ülése. A Mihai Marinescu, a Román Szocialista Köztársa­ság minisztertanácsának el­nökhelyettese elnökletével folyó háromnapos ülésen a tagállamok gazdasági együtt­működésének további elmé­lyítésével, a szocialista gaz­dasági integráció komplex programjának megvalósításá­val kapcsolatos kérdéseket tekintik át. A magyar kül­döttséget dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hazánk állandó KGST- képviselője vezeti. a szegedi és a szentesi gyár sorolható a korszerű alagút- kemencés üzemek közé. A tavaszi kedvezőtlen idő­járás miatt a gyártás később kezdődött, s a vállalati kol­lektíva munkaverseny-fel- ajánlásában, kommunista műszakokban vállalta, hogy nyers téglából az idei tervet teljesíti. E célkitűzésüket no­vember 21-re megvalósítot­ták, s az év hátralevő részé­ben a nyersgyártás már túl­teljesítésként jelentkezik, várhatóan eléri a 12 millió darabot. Égetett téglából 231 millió gyártása szerepelt a programban, ám a nyersgyár­tás, a versenyfelajánlás és a nyári kedvező időjárás révén növelte az égetett tégla ter­melését is 12 millióval. A vállalat az idén 70 m,illió darab különféle típusú tető­fedő-cserép gyártását tervez­te. Az év első hat hónapjá­ban piaci gondokkal küsz­ködtek, a kereskedelem nem igényelte a tetőfedő­anyagot, és ez a túltermelés­hez vezetett. Júliusban a készletek 14 millióval felsza­porodtak a tárolótereken. Emiatt a gyártás ütemét mér­sékelték, majd második fél­évre 60 millióra módosították a cserép éves gyártási tervét. Ekkor viszont megnőttek a piaci igények, a módosított célkitűzést eddig 5 millió cseréppel túlszárnyalta a vál­lalat. Az elmúlt hónapokban si­keres kísérleteket folytattak újabb termékek bevezetésére, elsősorban olyanokra, ame­lyek a hagyományos falazó­anyagot felváltják. Ezek fi­gyelembevételével jövőre 200 millió forintot fordítanak beruházásra, mely keretében befejezik az idén megkezdett gépgyártóműhely felújítását, valamint folytatják a békés­csabai 2-es téglagyár rekonst­rukcióját. Már megkezdték a megyeszékhelyen a cserép­gyár szomszédságában az új téglagyár építésének előké­születeit. E beruházás áthú­zódik a VI. ötéves tervre. Az új beruházások csak kismértékben bővítik a ter­melést, ugyanis a jelenlegi gyártás elegendő a lakossági ellátáshoz. A fejlesztés első­sorban a nehéz fizikai mun­ka csökkentését, az idény­jellegű gyártás megszünteté­sét szolgálja, és nem utolsó­sorban a létszámhiányt pó­tolja. A tervek szerint 1981- ben a vállalat termelésének már háromnegyed részét a korszerű üzemek, téglagyá­rak adják. —sz— Napirenden a kisdobosok és a békési úttörők Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége november 22-én, tegnap délelőtt Bél- megyeren kihelyezett ülést tartott Pataki József elnök­letével. Elsőként a gyermek- szervezet legifjabb tagjairól, a kisdobosokról esett szó. Ancsin Pálné, a megyei út­törőelnökség kisdobos szak- bizottságának vezetője a kis­dobosok politikai, közéleti nevelésének megyei tapasz­talatairól számolt be a testü­let tagjainak. Mint bevezető­ben megállapította, az akti­vitásnak már kisgyermek- korban az önállóságra való nevelés a feltétele. A tapasz­talatok szerint főként az óvodák segítik jól munkájuk­kal ennek a nevelési köve­telménynek a teljesítését, megfelelő pedagógiai irányí­tással alapozzák meg a kicsik önállóságra való nevelését. Elsősorban azonban a csalá­di ház a meghatározó a kis­dobos korú gyermekek köz­életi nevelésében, örvende­tes tehát, hogy egyre több család tudatosan törekszik erre. Hasznos segítőtárs az „Egy család — egy őrs” moz­galom. Mind több úttörőcsapatnál tapasztalható, hogy az alsó tagozatos nevelők munkáját jól kiegészíti a kisdobos kö­zösségek felelősségteljes irá­nyítása, s pedagógiai mód­szereikben szerepet kapnak a mozgalom nevelési lehető­ségei is. A kisdobosok irá­nyítása, vezetése nem köny- nyű, hiszen a hat—tíz éves gyermekek életkori sajátossá, gaihoz alkalmazni kell a mozgalom módszereit, amely­ben ebben az időszakban még a játék, a játékos ele­mek dominálnak. Az ülés napirendjének megfelelően ezután az úttö­rőszövetség békési városi elnöksége arról számolt be a megyei testületnek, hogy mi­ként hajtották végre Béké­sen a VI. országos úttörőve­zetői konferencia állásfogla­lásában kiszabott feladato­kat. A beszámoló részletesen feltárja, miként erősödött a város úttörőcsapatainál a gyermekszervezeti jelleg, mi­ként érvényesül a játék, a játékosság, milyen eredmé­nyeket hozott eddig az „Együtt — egymásért” mozga­lom, s milyen helyi akciókat hajtottak végre. Ez utóbbiak közül külön említésre méltó az „Egy úttörő — egy fa”- mozgalom, amelyet a városi úttörőparlamenten szavaztak meg a pajtások. Lényege: minden kisdobos és úttörő évente egy fát ültet, illetve vállalja az elültetett fa gon­dozását. A jelen időszakban bontakozik ki az „Együtt a szocialista brigáddkkal” ak­ció, eredményes a „Tiszta, vi­rágos Békésért” mozgalom. A nemzeti és nemzetközi ün­nepeken a város legkiválóbb úttörői vonják fel az állami zászlót, és állnak mellette díszőrséget. Végül a próba- rendszer alkalmazásáról, az Edzett Ifjúságért mozgalom­ról adott számot a jelentés. A napirenden szereplő té­mák megvitatása után a me­gyei elnökség tagjai látoga­tást tettek a bélmegyeri Pető­fi Sándor úttörőcsapatnál.

Next

/
Thumbnails
Contents