Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-20 / 273. szám
1977. november 20., vasárnap o Negyvenéves a magyar kőolajtermelés 1937. november 21-én indult meg Budafapusztán az iparszerű kőolajtermelés. A kőolaj és a földgáz napjaink legfontosabb energiahordozója és vegyipari alapanyaga, felhasználása hazánkban is egyre nagyobb jelentőségű. Magyarországon már a múlt században találtak kőolajat a Mátra és a Bükk közötti területen, az Alföldön pedig földgázömléseket tapasztaltak. A rendszeres szénhidrogén-kutatások az 1930-as években kezdődtek meg. A magyar kőolajtermelés első- koncesszióját a Standard Oil Company európai leányvállalata; az „Eu- rogasco” kapta. A zalai olajmező további feltárását a Magyar—Amerikai Olajipari Rt. végezte. A vállalat a háború alatt német érdekeltségek kezébe jutott és erőltetett termeléssel 1943-ban már több mint 480 ezer olajat hozott a felszínre. A kőolajbányászat 1949- ben történt államosítása után feltárták a nagylengyeli kőolajmezőt. 1970-ig a zalai kutak adták a hazai kőolajtermelés jelentős hányadát. Az Alföldön folytatott szénhidrogén-kutatások a hatvanas évek közepén kisebb kőolaj- és jelentősebb földgázmezőket tártak fel. A Szeged környéki szénhidrogénmező az ország kő- olajkészletének felét, földgázkészletének 60%-át rejti magában. Hazánkban 1960Battonya / * KMajtenneKs Ú FöMfizttrmelés — Kfcbjmnték — tpflli Mobjvutttk **■ FMdfimnték ban 1,2 millió t kőolajat, 342 millió m3 földgázt termeltek, a múlt évben pedig 2,1 millió t kőolajat, illetve 6,1 milliárd m3 földgázt hoztak a felszínre. A növekvő termelés a hazai energia- és vegyi alapanyagigényeket nem tudta kielégíteni, ezért 1960-ban 1.4 millió t kőolaj, a múlt évben pedig már közel 8 millió t kőolaj, valamint több mint 1 milliárd m3 földgáz importjára szorult az ország. Az egy főre jutó kőolajfogyasztás 1965 és 1975 között 360 kg-ról 1000 kg fölé emelkedett. A hazai szénhidrogén-termelés fokozása, a nagyarányú behozatal megváltoztatta az ország energiaszerkezetét. A magyar energiamérlegben a szénhidrogének aránya 1965-ben 28 százalékot, 1975-ben 57 százalékot tett 'ki. Ezen belül a földgáz részesedése 6,3%-ról 20%-ra emelkedett. A növekvő szénhidrogén-szükséglet jelentős hányadát a Szovjetunióból szerezzük be, 1.5 millió olajterméket s 3,8 milliárd m3 földgázt importálunk. A teljes hazai olajigényt közel-keleti olajimporttal kívánjuk megoldani. A szénhidrogén-szállítást a „Barátság I. és II.” kő- olajvezeték, a „Testvériség” földgázvezeték, az épülő orenburgi gázvezeték, valamint ugyancsak az épülő „Adria” kőolajvezeték szolgáltatja. n BÉKÖT terve Francia kapcsolat létesítése Nincs Magyarországon olyan üzem vagy gyár, amelyik ne tudna munkaerőt felvenni. Viszont közismert az is, hogy munkaerői el es- legünk évek óta nincs. Éppen ezért rá vagyunk kényszerítve, hogy az egyre kevesebb kétkezi munkást új gépekkel, új technológiával helyettesítsük. Ez nemcsak a krónikus 'munkaerőhiányt pótolja, hanem a munkát is többé-kevésbé könnyíti. A PÖT az is, ha itthoni kutatások által emeljük a gazdasági, szervezési szintet, de lehetőség van az ésszerűbbet, a jobbat átvenni más országoktól, legyen az szociialista vagy fejlett nyugati ország. A szellemi import, vagyis a „mindig van mit tanulni” érvényesül a Békéscsabai Kötöttárugyárnál is. ötéves tervük teljesítésére ilyen meggondolások vezették őket, amikor felvették a kap„technikai szolgálatuk”, amely a kutatásokkal és a szakképzéssel foglalkozik. Ezt a lehetőséget szeretné kiaknázni a kötöttárugyár. A VERDER-rendszer szerint n BÉKÖT-ben további gépek cseréjére és újabbak beállítására van szükség. Ezzel az automatizálást kívánják fokozni. A folyamatosságot segítené a szabásza- ti rekonstrukció, a géppark új rendszerű elhelyezése peA Békéscsabai Kötöttárugyár köröstarcsaí telepén 95 lány és asszony dolgozik, havonta 33 ezer bébiruhát varrnak meg. A tervek szerint jövőre épül egy 250 négyzetméteres új üzemcsarnok, s a létszám kétszeresére bővül niagy „tudású” gépek kevesebb dolgozót igényelnek, de nemcsak ezzel lehet nagyobb eredményt elérni. Sőt, a korszerűbb gépek önmagukban semmit nem jelentenek, szükség van hozzá a magas fokú szakértelemre és az igényes munkaszervezésre. Vagyis állandóan javítani keli a technológiákon és félül kell vizsgálni a szervezést. Ez utóbbira lehetőség Küzdelem a gyomok ellen Nehezen, de eljutottunk már oda, hogy a környezet- védelmet végre komolyan is vesszük. Büszkén emlegetik, akik ebben már eredményt értek el, a tennivalókról pedig homlokráncolva, elgondolkozva beszélünk. Márpedig tennivaló akad bőven. Ugye mindenkivel előfordulhat, hogyha megkérdeznénk milyen színűre van festve az a ház, amelyik előtt évek óta járunk, nem tudná megmondani. Viszont a kisgyermekektől sokszor hallani: abban a kék házban lakunk. Nagyjából így vagyunk a gyomnövényekkel. Ha a szántóföldi kultúrában vagy a kiskertünkben fordul elő, bizony észrevesszük és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy kiirtsuk, de az útszélek, árokpartok, terek gyomnövényvilágát szinte észre sem vesszük. Felmérések szerint Magyarországon 150 ezer hektár olyan terület van, amelyen eddig sohasem volt gyommentesítés. Márpedig ez a terület nemcsak saját magát, hanem a mellette levő tiszta növényállományt, illetve a virágos kertet is megfertőzheti. Mi tehát a teendő? A mezőgazdaságban legjobban érdekelt megyékben, Csongrádban, Hajdú-Bihar- ban és ‘Békésben indítanak egy akciót. Ezekben a megyékben már elkészült a mezőgazdasági és mezőgazdaságon kívüli területek gyommentesítésének általános" terve. Persze nemcsak ebben a három megyében lesz gyommentesítés, de mivel itt van a legnagyobb szükség a mezőgazdasági termeléshez gyommentes területre, egyelőre ide koncentrálják a gépeket, berendezéseket, eszközöket. Majd aztán az itteni tapasztalatokat felhasználva terjesztik ki az akciót az egész országban. Lássuk csak, melyek azok a területek, amelyek gyom- mentesítésre szorulnak? Van az úgynevezett mező- gazdaságon belüli terület, ebbe a csoportba tartozik a mezőgazdasági művelt terület, amely magába foglalja a termesztett növénykultúrákat. Ezeken ma már természetes a vegyszeres gyomirtás. Azonban a technológiai utasításokat nem ártana még pontosabban megtartani. Így nem fordulhatnak majd elő a táblákban a permetezetlen csíkok, a fordulókban pedig a derékig érő gaz. A mezőgazdaságon belüli terület csoportjába tartozik még az utak, a belvízlevezető, az öntözőcsatornák melletti sávok, a művelésbe nem vont ősgyepek, a lakott és lakatlan tanyahelyek, az elszórt erdőterületek és a villanyoszlopok, utak, egyéb létesítmények környéke. Ezek gyommentesítése az igazán nagy feladat. Hiszen a gépesítés szinte egyáltalán nem megoldott, a kézi erő nagyon kevés és az erre fordítható anyagi lehetőség úgyszintén. A másik nagy csoport az úgynevezett mezőgazdaságon kívüli terület. Ebbe a csoportba a Vízügyi Hivatal, a KPM. a MÁV területei tartoznak. Például a számozatlan, a számozott útvonalak árokpartjai, a vasúttöltés koronái, a csatornatöltés, ezenkívül a gépudvarok, a csővezetékek nyomvonala és nem utolsósorban a lakott területek parkjai, utcái. A mezőgazdaságon kívüli területek gyommentesítése csak speciális gépekkel oldható meg. Ez pedig nen) olcsó mulatság. A harmadik nagy csoport a természetvédelmi terület. Ezeket eredeti természetes körülményei között kell megtartani, ezért a növényvédő szerek használata itt kizárt. A mechanikai kaszálásokat azonban mindenképpen el kell végezni ezen a területen is. Fogalmazzuk egy kicsit konkrétabban meg a tennivalókat. Az üzemek, legyenek akár mezőgazdasági, akár ipari jellegűek, saját területükön végezzenek felmérést: mekkora területen, milyen mértékű a gyomosodás. A mezőgazdasági üzemek a fel nem használt, csökkenthatóanyagú növényvédő szereket itt szórják ki, a gyomborította területeken. A kézi és a gépi kaszáló kapacitást mind jobban kell kihasználni. hogy a gyomnövények ne szórhassák el magjaikat, ne fertőzhessék a területet. A KPM, az OVH és a MÁV gyomborította területeinek mentesítésére — már említettem — speciális gépek szükségesek. Ezeket a gépeket érdemes megvásárolni, minél előbb. És végül, de nem utolsósorban mindenkihez szólunk! Ismert a mondás, hogy: „mindenki a saját háza előtt söpörjön!” Érdemes ezt megfogadni, de nemcsak úgy, hogy söprűnk, hanem úgyis, hogy gyomtalanítunk, virágokat ültetünk portánk előtt. A magunk érdeke ez! Gál Eszter osolatot a francia „Societe Anonyme VERDER 3” céggel. Mit jelent ez közelebbről? A BÉKÖT az utóbbi években 2700 dolgozójával a hazai és a nemzetközi piacon elismerést vívott ki magának termékeivel. Áruik igen nagy hányada rubel és dollár elszámolású [piacija kerül. Mindezt elsősorban gyártmányfejlesztéssel, területnöveléssel, új gépek beszerzésével, piackutatással értékel. Viszont jelentkezett egy új gond. A dolgozók létszáma — mint oly sok üzemünkben — csökkenni kezdett, s minden jel arra mutat, hogy ez tovább tart a jövőben is. Jelenleg lehetőségük ninos arra, hogy ezt a folyamatot visszatartsák vagy megállítsák. Ezért más megoldást kellett keresni a termelékenység szinten tartására és növelésére. Országunkban egyébként nem újszerű, hogy a iVERDER-rel együttműködést keresnek. 1976 óta a Magyaróvári Kötöttárugyár kötött megállapodást a francia üzemmel, melynek eredményei várhatóan már ez év végére megmutatkoznak. Mit ad a VERDER? Az S. A. VERDER 3' textilipari üzem. Széles körű tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy ia kötő- és konfekcióüzemek termelékenységét fejlessze. Ismereteik átadására létezik egy úgynevezett Fotó: Veress Erzsi dig — többek között — hely- és időmegtakarítással jár. A láncrendszerben kialakított gépsorok egymást fogják kiszolgálni, a segédmunkát, a szállítást ezáltal rövidítik. Az anyagmozgatás gépesítésével a fizikai munka egyszerűbbé válik. Igaz, hogy ehhez egy régi „betegséget” is le kell küzdeni, nevezetesen a munkások és a gépek folyamatos anyagellátását, maximális kihasználását is meg kell oldani. Mérnökeik, technikusaik, előmunkásai'k az átképzésben segítséget nyújtanak; korszerűbb műhelyvezetést valósítanak meg. Mindezekkel a műszaki, technológiai, szervezési javaslatokkal 30 százalékos termelékenységnövekedés érhető el. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi 200 ezer férfi, női és gyermek' pólóing és pulóver helyett 300 ezret fognak gyártani. EZ nemcsak számra óriási, hanem súlyban is: 180 tonna helyett 230 tonna lesz a termelés. S mikorra várható? A gyár gazdasági szakembereinek számítása szerint megközelítőleg három év alatt vezetik be teljesen. Ez lehetőséget iád a gyárnak a további exportfej lesztésre, s nemcsak pótolja a hiányzó létszámot, hanem könnyebbé, egyszerűbbé is teszi a munkát. > Jávor Péter wmwmmuvHmtmvmtMHMmuvnHHumvm A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó telepén évente 110 vagon nyulat, galambot és hízott libát dolgoznak fel. A konyhakész termékeket csaknem teljesen a tókés országokba exportálják Fotó: Veress Erzsi JEGYZET Rózsa és bojtorján Belépek a tehenészeti telep kapuján, s azonnal feltűnik, hogy az öreg portás arca tükörsima. Mint mindennap, ma reggel is borotválkozott. Inge, nadrágja hétköznapi, de tiszta, mint az arany... Túl a kapun, az istállók között, a majori utak mentén gondosan nyírt pázsit- ágyások... Imitt-amott ezüstfenyők vagy csak egyszerű karácsonyfenyők. Odább régről ittmaradt, de a betegségükből kigyógyított öreg barackfák. Az út menti csatornákban sincs szemét, bojtorján, útilapu meg „cigány- páré”. Jószerével még senkivel sem beszéltem, de akárvisz- sza is fordulhatok, mert a riport már kész van. Pontosan tudom, mit írhatok. Bemegyek az állami gazdaság vagy a termelőszövetkezet gépterére s látom, hogy a használaton kívüli gépek nem leeresztett gumiabroncsaikon állnak (mert kilopta valaki a szelepeket), hanem állványokon pihennek. Nincsenek kibelezett öreg cséplőgépek, kombájnok, meg széttúrt vetőgépek. Nyugodtan visszatérhetek szó nélkül a szerkesztőségbe, s megírhatom, hogy ebben a gazdaságban nincsenek alkatrészgondok, rég nem panaszkodnak az ékszíjakra sem, s a vetést biztosan az elsők között fejezték be. Bemegyek a nagy termelőszövetkezeti raktárüzem területére. Látom, hogy menynyi termény van az óriás tárolókban, de útszélre esett szemet egyet sem találok. A közlekedési utakat menetrendszerűen ma is felseperték. A raktárak között fiatal jegenyék. Feltűnik, hogy a kérge mindnek kivétel nélkül ép, egyet sem sebzett meg mostanáig egy rosszul kanyarodó vontató vagy teherautó ... Nyugodtan visz- szafordulhatok, és tévedhe- tetlenül megírhatom, például azt, hogy itt az országosnál sokkal magasabbak a termésátlagok. Ugyanígy kimehetek a határba is és látom, hogy a dű- lőutak mentén nincsenek, nyáron sem voltak ember magasságú gyomok. Elhagyott rozsdás ekék, lekopasz- tott régi traktorok sincse-' nek... Azután bemegyek más helyen a sertéstelepre s látom, hogy tengelydagasztóan nagy a sár. Vagy már kőkeményre száradtak a kátyúk. Amott lyukas az egyik istálló teteje. Valamikor egy vihar bonthatta meg. Emitt hullik a vakolat. A falból kilógnak a téglák, mert az esőcsatornát leszakította a falról a nehéz jármű ... Fenyő persze sehol. De a trágyatelepek környékén, meg a kerítés mentén — ha egyáltalán vannak kerítések — bűzlik a beléndek, s burjánzik a bojtorján. Ismét mehetek haza, és nyugodtan megírhatom, hogy itt bizony még mindig igen magas a malacelhullás, és tűrhetetlenül sok takarmányt fogyasztanak egy kilónyi súlygyarapodás eléréséhez. Még azt is csaknem biztosra vehetem, hogy ennek a gazdaságnak a banknál „sorban állnak” a hitelezői. Szégyeljem megmondani, hogy mit gondolok? Hogy minden embernek egyetlen nagy nyitott könyv a környezete. Benne van a tehetsége, minden képessége. Persze, ezen is lehet vitatkozni. De azon nem, hogy ahol rend honol a majorudvarban, ott öröm a munka is. Nincs helye a kényszerűségnek, a parancsuralomnak, mert ahol a bojtorján megterem, megél ott a rózsa is. Csépi József
