Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

1977. november 20., vasárnap o Negyvenéves a magyar kőolajtermelés 1937. november 21-én in­dult meg Budafapusztán az iparszerű kőolajtermelés. A kőolaj és a földgáz napjaink legfontosabb energiahordo­zója és vegyipari alapanya­ga, felhasználása hazánkban is egyre nagyobb jelentősé­gű. Magyarországon már a múlt században találtak kő­olajat a Mátra és a Bükk közötti területen, az Alföldön pedig földgázömléseket ta­pasztaltak. A rendszeres szénhidrogén-kutatások az 1930-as években kezdődtek meg. A magyar kőolajterme­lés első- koncesszióját a Standard Oil Company eu­rópai leányvállalata; az „Eu- rogasco” kapta. A zalai olaj­mező további feltárását a Magyar—Amerikai Olajipari Rt. végezte. A vállalat a háború alatt német érdekelt­ségek kezébe jutott és eről­tetett termeléssel 1943-ban már több mint 480 ezer ola­jat hozott a felszínre. A kőolajbányászat 1949- ben történt államosítása után feltárták a nagylengyeli kő­olajmezőt. 1970-ig a zalai ku­tak adták a hazai kőolajter­melés jelentős hányadát. Az Alföldön folytatott szénhidrogén-kutatások a hatvanas évek közepén ki­sebb kőolaj- és jelentősebb földgázmezőket tártak fel. A Szeged környéki szén­hidrogénmező az ország kő- olajkészletének felét, föld­gázkészletének 60%-át rejti magában. Hazánkban 1960­Battonya / * KMajtenneKs Ú FöMfizttrmelés — Kfcbjmnték — tpflli Mobjvutttk **■ FMdfimnték ban 1,2 millió t kőolajat, 342 millió m3 földgázt termeltek, a múlt évben pedig 2,1 mil­lió t kőolajat, illetve 6,1 mil­liárd m3 földgázt hoztak a felszínre. A növekvő termelés a ha­zai energia- és vegyi alap­anyagigényeket nem tudta kielégíteni, ezért 1960-ban 1.4 millió t kőolaj, a múlt év­ben pedig már közel 8 mil­lió t kőolaj, valamint több mint 1 milliárd m3 földgáz importjára szorult az or­szág. Az egy főre jutó kőolajfo­gyasztás 1965 és 1975 között 360 kg-ról 1000 kg fölé emel­kedett. A hazai szénhidro­gén-termelés fokozása, a nagyarányú behozatal meg­változtatta az ország ener­giaszerkezetét. A magyar energiamérlegben a szénhid­rogének aránya 1965-ben 28 százalékot, 1975-ben 57 szá­zalékot tett 'ki. Ezen belül a földgáz részesedése 6,3%-ról 20%-ra emelkedett. A nö­vekvő szénhidrogén-szükség­let jelentős hányadát a Szovjetunióból szerezzük be, 1.5 millió olajterméket s 3,8 milliárd m3 földgázt im­portálunk. A teljes hazai olajigényt közel-keleti olaj­importtal kívánjuk megolda­ni. A szénhidrogén-szállítást a „Barátság I. és II.” kő- olajvezeték, a „Testvériség” földgázvezeték, az épülő orenburgi gázvezeték, vala­mint ugyancsak az épülő „Adria” kőolajvezeték szol­gáltatja. n BÉKÖT terve Francia kapcsolat létesítése Nincs Magyarországon olyan üzem vagy gyár, ame­lyik ne tudna munkaerőt felvenni. Viszont közismert az is, hogy munkaerői el es- legünk évek óta nincs. Ép­pen ezért rá vagyunk kény­szerítve, hogy az egyre ke­vesebb kétkezi munkást új gépekkel, új technológiával helyettesítsük. Ez nemcsak a krónikus 'munkaerőhiányt pótolja, hanem a munkát is többé-kevésbé könnyíti. A PÖT az is, ha itthoni kutatások által emeljük a gazdasági, szervezési szintet, de lehe­tőség van az ésszerűbbet, a jobbat átvenni más orszá­goktól, legyen az szociialista vagy fejlett nyugati ország. A szellemi import, vagyis a „mindig van mit tanulni” érvényesül a Békéscsabai Kötöttárugyárnál is. ötéves tervük teljesítésére ilyen meggondolások vezették őket, amikor felvették a kap­„technikai szolgálatuk”, amely a kutatásokkal és a szakképzéssel foglalkozik. Ezt a lehetőséget szeretné kiaknázni a kötöttárugyár. A VERDER-rendszer sze­rint n BÉKÖT-ben további gépek cseréjére és újabbak beállítására van szükség. Ezzel az automatizálást kí­vánják fokozni. A folyama­tosságot segítené a szabásza- ti rekonstrukció, a géppark új rendszerű elhelyezése pe­A Békéscsabai Kötöttárugyár köröstarcsaí telepén 95 lány és asszony dolgozik, havonta 33 ezer bébiruhát varrnak meg. A tervek szerint jövőre épül egy 250 négyzetméteres új üzemcsarnok, s a létszám kétszeresére bővül niagy „tudású” gépek keve­sebb dolgozót igényelnek, de nemcsak ezzel lehet nagyobb eredményt elérni. Sőt, a kor­szerűbb gépek önmagukban semmit nem jelentenek, szükség van hozzá a magas fokú szakértelemre és az igényes munkaszervezésre. Vagyis állandóan javítani keli a technológiákon és fé­lül kell vizsgálni a szerve­zést. Ez utóbbira lehetőség Küzdelem a gyomok ellen Nehezen, de eljutottunk már oda, hogy a környezet- védelmet végre komolyan is vesszük. Büszkén emlegetik, akik ebben már eredményt értek el, a tennivalókról pe­dig homlokráncolva, elgon­dolkozva beszélünk. Márpedig tennivaló akad bőven. Ugye mindenkivel előfordulhat, hogyha meg­kérdeznénk milyen színűre van festve az a ház, amelyik előtt évek óta járunk, nem tudná megmondani. Viszont a kisgyermekektől sokszor hallani: abban a kék házban lakunk. Nagyjából így va­gyunk a gyomnövényekkel. Ha a szántóföldi kultúrában vagy a kiskertünkben fordul elő, bizony észrevesszük és minden tőlünk telhetőt meg­teszünk, hogy kiirtsuk, de az útszélek, árokpartok, te­rek gyomnövényvilágát szinte észre sem vesszük. Felmérések szerint Ma­gyarországon 150 ezer hek­tár olyan terület van, ame­lyen eddig sohasem volt gyommentesítés. Márpedig ez a terület nemcsak saját magát, hanem a mellette le­vő tiszta növényállományt, illetve a virágos kertet is megfertőzheti. Mi tehát a teendő? A mezőgazdaságban leg­jobban érdekelt megyékben, Csongrádban, Hajdú-Bihar- ban és ‘Békésben indítanak egy akciót. Ezekben a me­gyékben már elkészült a mezőgazdasági és mezőgaz­daságon kívüli területek gyommentesítésének általá­nos" terve. Persze nemcsak ebben a három megyében lesz gyommentesítés, de mi­vel itt van a legnagyobb szükség a mezőgazdasági ter­meléshez gyommentes terü­letre, egyelőre ide koncent­rálják a gépeket, berendezé­seket, eszközöket. Majd az­tán az itteni tapasztalatokat felhasználva terjesztik ki az akciót az egész országban. Lássuk csak, melyek azok a területek, amelyek gyom- mentesítésre szorulnak? Van az úgynevezett mező- gazdaságon belüli terület, eb­be a csoportba tartozik a mezőgazdasági művelt terü­let, amely magába foglalja a termesztett növénykultú­rákat. Ezeken ma már ter­mészetes a vegyszeres gyom­irtás. Azonban a technológiai utasításokat nem ártana még pontosabban megtartani. Így nem fordulhatnak majd elő a táblákban a permetezetlen csíkok, a fordulókban pedig a derékig érő gaz. A mezőgazdaságon belüli terület csoportjába tartozik még az utak, a belvízleveze­tő, az öntözőcsatornák mel­letti sávok, a művelésbe nem vont ősgyepek, a lakott és lakatlan tanyahelyek, az el­szórt erdőterületek és a vil­lanyoszlopok, utak, egyéb lé­tesítmények környéke. Ezek gyommentesítése az igazán nagy feladat. Hiszen a gépe­sítés szinte egyáltalán nem megoldott, a kézi erő na­gyon kevés és az erre for­dítható anyagi lehetőség úgyszintén. A másik nagy csoport az úgynevezett mezőgazdaságon kívüli terület. Ebbe a cso­portba a Vízügyi Hivatal, a KPM. a MÁV területei tar­toznak. Például a számozat­lan, a számozott útvonalak árokpartjai, a vasúttöltés ko­ronái, a csatornatöltés, ezen­kívül a gépudvarok, a cső­vezetékek nyomvonala és nem utolsósorban a lakott területek parkjai, utcái. A mezőgazdaságon kívüli terü­letek gyommentesítése csak speciális gépekkel oldható meg. Ez pedig nen) olcsó mu­latság. A harmadik nagy csoport a természetvédelmi terület. Ezeket eredeti természetes körülményei között kell megtartani, ezért a növény­védő szerek használata itt ki­zárt. A mechanikai kaszálá­sokat azonban mindenkép­pen el kell végezni ezen a területen is. Fogalmazzuk egy kicsit konkrétabban meg a tenni­valókat. Az üzemek, legye­nek akár mezőgazdasági, akár ipari jellegűek, saját te­rületükön végezzenek felmé­rést: mekkora területen, mi­lyen mértékű a gyomosodás. A mezőgazdasági üzemek a fel nem használt, csökkent­hatóanyagú növényvédő sze­reket itt szórják ki, a gyom­borította területeken. A kézi és a gépi kaszáló kapacitást mind jobban kell kihasznál­ni. hogy a gyomnövények ne szórhassák el magjaikat, ne fertőzhessék a területet. A KPM, az OVH és a MÁV gyomborította területeinek mentesítésére — már emlí­tettem — speciális gépek szükségesek. Ezeket a gépe­ket érdemes megvásárolni, minél előbb. És végül, de nem utolsósorban mindenki­hez szólunk! Ismert a mondás, hogy: „mindenki a saját háza előtt söpörjön!” Érdemes ezt meg­fogadni, de nemcsak úgy, hogy söprűnk, hanem úgyis, hogy gyomtalanítunk, virá­gokat ültetünk portánk előtt. A magunk érdeke ez! Gál Eszter osolatot a francia „Societe Anonyme VERDER 3” cég­gel. Mit jelent ez közelebbről? A BÉKÖT az utóbbi évek­ben 2700 dolgozójával a ha­zai és a nemzetközi piacon elismerést vívott ki magá­nak termékeivel. Áruik igen nagy hányada rubel és dol­lár elszámolású [piacija kerül. Mindezt elsősorban gyárt­mányfejlesztéssel, területnö­veléssel, új gépek beszerzé­sével, piackutatással értékel. Viszont jelentkezett egy új gond. A dolgozók létszáma — mint oly sok üzemünkben — csökkenni kezdett, s min­den jel arra mutat, hogy ez tovább tart a jövőben is. Je­lenleg lehetőségük ninos ar­ra, hogy ezt a folyamatot visszatartsák vagy megállít­sák. Ezért más megoldást kellett keresni a termelé­kenység szinten tartására és növelésére. Országunkban egyébként nem újszerű, hogy a iVERDER-rel együttműkö­dést keresnek. 1976 óta a Magyaróvári Kötöttárugyár kötött megállapodást a fran­cia üzemmel, melynek ered­ményei várhatóan már ez év végére megmutatkoznak. Mit ad a VERDER? Az S. A. VERDER 3' textilipari üzem. Széles körű tapaszta­lattal rendelkezik ahhoz, hogy ia kötő- és konfekció­üzemek termelékenységét fejlessze. Ismereteik átadá­sára létezik egy úgynevezett Fotó: Veress Erzsi dig — többek között — hely- és időmegtakarítással jár. A láncrendszerben kialakított gépsorok egymást fogják ki­szolgálni, a segédmunkát, a szállítást ezáltal rövidítik. Az anyagmozgatás gépesíté­sével a fizikai munka egy­szerűbbé válik. Igaz, hogy ehhez egy régi „betegséget” is le kell küzdeni, nevezete­sen a munkások és a gépek folyamatos anyagellátását, maximális kihasználását is meg kell oldani. Mérnökeik, technikusaik, előmunkásai'k az átképzésben segítséget nyújtanak; korszerűbb mű­helyvezetést valósítanak meg. Mindezekkel a műszaki, technológiai, szervezési ja­vaslatokkal 30 százalékos termelékenységnövekedés ér­hető el. Ez annyit jelent, hogy a jelenlegi 200 ezer férfi, női és gyermek' póló­ing és pulóver helyett 300 ezret fognak gyártani. EZ nemcsak számra óriási, hanem súlyban is: 180 tonna helyett 230 tonna lesz a ter­melés. S mikorra várható? A gyár gazdasági szakemberei­nek számítása szerint meg­közelítőleg három év alatt vezetik be teljesen. Ez le­hetőséget iád a gyárnak a további exportfej lesztésre, s nemcsak pótolja a hiányzó létszámot, hanem könnyeb­bé, egyszerűbbé is teszi a munkát. > Jávor Péter wmwmmuvHmtmvmtMHMmuvnHHumvm A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai baromfifeldolgozó te­lepén évente 110 vagon nyulat, galambot és hízott libát dol­goznak fel. A konyhakész termékeket csaknem teljesen a tókés országokba exportálják Fotó: Veress Erzsi JEGYZET Rózsa és bojtorján Belépek a tehenészeti te­lep kapuján, s azonnal fel­tűnik, hogy az öreg portás arca tükörsima. Mint min­dennap, ma reggel is borot­válkozott. Inge, nadrágja hétköznapi, de tiszta, mint az arany... Túl a kapun, az istállók között, a majori utak men­tén gondosan nyírt pázsit- ágyások... Imitt-amott ezüstfenyők vagy csak egyszerű kará­csonyfenyők. Odább régről ittmaradt, de a betegségük­ből kigyógyított öreg ba­rackfák. Az út menti csa­tornákban sincs szemét, boj­torján, útilapu meg „cigány- páré”. Jószerével még senkivel sem beszéltem, de akárvisz- sza is fordulhatok, mert a riport már kész van. Pon­tosan tudom, mit írhatok. Bemegyek az állami gaz­daság vagy a termelőszövet­kezet gépterére s látom, hogy a használaton kívüli gépek nem leeresztett gumi­abroncsaikon állnak (mert kilopta valaki a szelepeket), hanem állványokon pihen­nek. Nincsenek kibelezett öreg cséplőgépek, kombáj­nok, meg széttúrt vetőgépek. Nyugodtan visszatérhetek szó nélkül a szerkesztőségbe, s megírhatom, hogy ebben a gazdaságban nincsenek al­katrészgondok, rég nem pa­naszkodnak az ékszíjakra sem, s a vetést biztosan az elsők között fejezték be. Bemegyek a nagy terme­lőszövetkezeti raktárüzem te­rületére. Látom, hogy meny­nyi termény van az óriás tá­rolókban, de útszélre esett szemet egyet sem találok. A közlekedési utakat menet­rendszerűen ma is felseper­ték. A raktárak között fia­tal jegenyék. Feltűnik, hogy a kérge mindnek kivétel nélkül ép, egyet sem sebzett meg mostanáig egy rosszul kanyarodó vontató vagy te­herautó ... Nyugodtan visz- szafordulhatok, és tévedhe- tetlenül megírhatom, példá­ul azt, hogy itt az országos­nál sokkal magasabbak a termésátlagok. Ugyanígy kimehetek a ha­tárba is és látom, hogy a dű- lőutak mentén nincsenek, nyáron sem voltak ember magasságú gyomok. Elha­gyott rozsdás ekék, lekopasz- tott régi traktorok sincse-' nek... Azután bemegyek más he­lyen a sertéstelepre s látom, hogy tengelydagasztóan nagy a sár. Vagy már kőkemény­re száradtak a kátyúk. Amott lyukas az egyik istál­ló teteje. Valamikor egy vi­har bonthatta meg. Emitt hullik a vakolat. A falból ki­lógnak a téglák, mert az eső­csatornát leszakította a fal­ról a nehéz jármű ... Fenyő persze sehol. De a trágya­telepek környékén, meg a kerítés mentén — ha egyál­talán vannak kerítések — bűzlik a beléndek, s burján­zik a bojtorján. Ismét me­hetek haza, és nyugodtan megírhatom, hogy itt bizony még mindig igen magas a malacelhullás, és tűrhetetle­nül sok takarmányt fogyasz­tanak egy kilónyi súlygya­rapodás eléréséhez. Még azt is csaknem biztosra vehe­tem, hogy ennek a gazdaság­nak a banknál „sorban áll­nak” a hitelezői. Szégyeljem megmondani, hogy mit gondolok? Hogy minden embernek egyetlen nagy nyitott könyv a kör­nyezete. Benne van a tehet­sége, minden képessége. Per­sze, ezen is lehet vitatkozni. De azon nem, hogy ahol rend honol a majorudvarban, ott öröm a munka is. Nincs he­lye a kényszerűségnek, a parancsuralomnak, mert ahol a bojtorján megterem, meg­él ott a rózsa is. Csépi József

Next

/
Thumbnails
Contents