Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-18 / 271. szám
1977. november 18., péntek konzervgyárban A könyvárusítás egyik mozgalmas pillanata Fotó: Martin Gábor Könyvvásár a „Politikai könyvnapok 1977” hirdette öles betűkkel már napok óta a plakát a Békéscsabai Konzervgyár előcsarnokában. November 16-án, szerdán, a könyvesstandnál, hol ketten-hárman álldogáltak, lapozgatták a köteteket, majd tizenöten rohamozták kérésükkel az elárusítót, Lipták P. Györgynél — Reggel 8 órától árusítjuk a Kossuth Kiadó könyveit. Alig múlt -el egy óra, de már háromezer forint körüli a bevétel, sokan részlet- fizetésre is vásároltak. Hagyománya van már a Kossuth-könyvek terjesztésének a konzervgyárban. Be- rényi Mátyásnét nemrégiben „Kiváló terjesztő” címmel jutalmazta a kiadó, Balázs Jánosné pedig a politikai irodalom tíz éve tartó terjesztéséért kapott aranyfo- kozatot. Tudják a gyár szocialista brigádjai, dolgozói, hogy a tervosztályon kell őket keresni, ha könyvet kémek vagy vásárolnának. — Nálunk nem csak a jubileumi év alkalmából szívesen látott vendég a könyv- árusító-asztal — folytatja a gondolatsort Berényiné. — Minden fizetéskor kitesszük a könyveket az előtérbe, kedvére válogathat érkezéskor, távozáskor minden érdeklődő. Ebben az esztendőben már 37 ezer forint értékű könyvet adtunk el. Hogy melyik a legkelendőbb kiadvány? A népszerű történelemsorozatot és az útleírásokat különösen kedvelik a vásárlók. Radó György: Moszkvától Moszkváig című könyvéből vagy A világ fő- városai-ból már egyetlen példány sincs a mai árusítás eredményeként. A Nagy Októberre emlékező dokumentumkötetből délelőtt ötöt eladtunk, az Esztétikai kislexikont is szívesen viszik a munkatársaink. Sokan tanulnak a marxista középiskolában, a Kossuth könyvei között pedig számtalan segítő forrásmunkát találnak. Fehér köpenyes lánykák szaladtak beszélgetésünkkor az ebédlőből a könyvespult felé, töprengtek, mit is kéne hazavinni? Az sem baj, ha most nem látják amit szeretnének, a két Kossuth-ter- jesztő majd előteremti a kívánt köteteket. Hiszen ebben a gyárban nem csak egy napig tart a könyvvásár. Műszakváltáskor fiatal katonák csapata áradt az asztalhoz. Hódmezővásárhelyiek, de besegítenek a termelésbe. Kézről kézre jártak köztük a könyvek. Pölöskei Ferenc Horthyról szóló kötetét többen meg akarták venni, de már csak egy Volt belőle. Akinek nem jutott, az is talált értékes művet az asztalon: egy új tudományos munkát a fejlődő fizikáról, meg Hollósi Tibor könyvét: A hosszú kések éjszakáját. Miként szánta el magát, mikor döntötte el azt, hogy érdemes filmet készíteni ifj. F. Szabó Mihály karcagi fazekasról, a népművészet mesteréről, aki az utóbbi időben többször járt a nyugat-dunántúli városokban, így pl. Győrben, Mosonma- gyaróvárott, és az ott előkerült középkori cserépmaradványok elemzése nyomán kicsit a nagykunsági kerámia megújítójának is számít? — Ifj. Szabó Mihályt elég régen ismerem, öt—hat évvel ezelőtt kezdeményezésemre filmsorozat indult „Hazánk, Magyarország” címmel. Ebbe a sorozatba néhány filmet készítettem, a többi között a „Folytatás”-t, ami azt mutatta meg, hogy a népművészet nem halt ki, nem pusztán hagyomány, mely holt tárgyakban jelenik meg a múzeumok tárlóiban, hanem fiatalok és idősek kezében ma is él, és ugyanakkor ma is létrehoznak új, Előkerültek a kék színű húszasok, barna ötvenesek, piros százasok az egyenruha zsebéből. A napokban volt zsoldfizetés; a könyvre különben is szívesen költenek. Bede Zsóka de a régi hagyományokat magukba egyesítő műveket. A „Folytatás” forgatása idején több ízben is találkoztam Szabó Mihállyal, s a fölvételek, amelyeket akkor készítettem, már megmutatták rendkívüli tehetségét, szuggesztivitását, érdekes alkotó egyéniségét. Arca, alakja, művészete megmaradt bennem. Már régen foglalkoztat a gondolat, hogy ha valami olyan merül fel alkotói pályáján, amit érdemes külön filmben is megmutatni, akkor újra filmet készítek róla. Nemrégiben Karcagon járva megismerkedtem azzal, amit most csinál: hogyan támasztja föl a középkori fazekasművészetet, hogyan éleszti újjá a török korabeli, ma már jórészt feledésbe merült motívumokat. Elhatároztam, hogy erről föltétlenül filmet csinálok újra. Ennek nagy elvi jelentőséget is tulajdonítok. Sokan azt mondják: ma már nincs népművészet, iparművészet van, a népművészet valami egészen más, tulajdonképpen a régi életformával együtt megszűnt. Meggyőződésem, hogy van népművészet. Ifj. Szabó Mihály népművész, hiszen egész pályája, az a környezet, amely őt körülveszi, az indulása, ahogy apjától, id. F. Szabó Mihálytól, Kántor Sándortól, a régi népművészet folytatóitól és alakjaitól tanult; az a mód, ahogy benne él abban a falusi környezetben ott Karcagon, az mindenképpen a régi népművészetre jellemző. De amiben különbözik, a megváltozott társadalmi viszonyokból következik, amit. művészete nagyon is híven kifejez. Hiszen száz évvel ezelőtt benn maradt és megragadt volna Karcagon. Nem szerezhetett volna kitekintést az egész országra, nem merült volna el olyan mélyen a tudományos kutatásban, nem talált volna any- nyi inspirátort különböző tudósok és régészek között, amennyit most talált. Ami gyökeresen új művészetében, kétségtelenül az övé, de ugyanakkor benne van az a rengeteg gondolat is, amit a különböző régészektől, muzeológusoktól, művészektől kapott. Amit mond, azt Illyés Gyula úgy fogalmazza, hogy a haladó múlt... Tehát, hogy a folklór előretör, megújul, A Corvina új sorozata Nagy érdeklődésre számot tartó kötettel nyitottja meg a Corvina Kiadó azt az új társadalmi, politikai és népszerű tudományos munkákat tartalmazó sorozatát, mely ja Corvina Könyvek elnevezést viseli. Az általában angol, francia, német és spanyol nyelven megjelenő sorozat célja, hogy a külföldi olvasóközönség hazánk társadalmi és kulturális élete iránt egyre növekvő érdeklődését kielégítse. Egy elmarjadt interjú helyett (Nach einer nicht stattgefundenen Diskussion. Paris fragt — Budapest antwortet) címmel jelent meg azt a beszélgetést tartalmazó kötet, amelyet Jacques de Bonis fqancia újságíró készített Aczél Györggyel, interjújában olyan kérdésekre keresve választ, amelyek a nyugat-európai közönséget Magyarországgal, a szocializmus építésének hazai eredményeivel és problémáival kapcsolatosan elsősorban foglalkoztatják. A nagy sikerű magyar lés francia nyelvű kiadások után remélhetőleg a német nyelvű olvasók is érdeklődéssel fogadják a kötetet. fölfrissül, de esztétikai, erkölcsi értékekben őrzi a régi évszázadok kimunkált hagyományait. A film forgatása közben, éppen a kettősségből adódóan, milyen problémák vetődtek föl? — Mindenképpen előtérbe kell állítani azt az újat, amit ifj. F. Szabó Mihály az elmúlt két—három évben alkotott. Ezt egy olyan fazekas hozta létre, aki ízig-vérig fazekas, aki az anyag kibá- nyászásától kezdve minden műveletet saját maga csinál. Ezenkívül nagyon fontosnak tartom a tudatosságát ábrázolni, azt a szinte tudósi el- mélyültséget és érzelmi telítettséget, ahogyan dolgozik. Ehhez természetesen meg kell találni a formát, ami mindenképpen eltér az eddig készített fazekasokról szóló filmektől. A forgató- könyvet egy ilyen típusú filmnél végig tökéletesíteni, változtatni és fejleszteni kell, mert az új és új mozzanatok, amelyet a felvétel során az ember magába szív, egyre gazdagítják. Az is megérett bennem most a felvételek során, hogy pontosabban kell az egészet felépíteni, hogy hogyan váltsák egymást a konstrukcióban a képi és zenei elemek, és azok a párbeszédek, amiket majd Szabó Mihállyal folytatok. Mert művészete tudatosságát kizárólag képi eszközökkel nem tudom érzékeltetni. Ehhez a szavai is kellenek, ugyanis így abszolút világosan megfogalmazódik esztétikája. Ha róla teljes képet akarok adni, amennyire egy nem egészen húszperces filmben ez lehetséges, de véleményem szerint lehetséges, akkor mindezt rendkívül jól megkonstruált és zárt formában, de adnom kell. Befejezésül egy kézenfekvő kérdés: mikorra készül el a film? — Még az ősz folyamán mindenképpen elkészül." Zenéjét a Muzsikás együttes fogja adni, tekintettel arra, hogy művészi törekvéseik a népzene terén nagyon rokonok ifj. Szabó Mihály törekvéseivel. Meggyőződésem, hogy igen jó zenét fognak a filmhez komponálni, ameny- nyiben itt kompozícióról szó lehet; nyilván elsősorban népi motívumokból, vagy eredeti népdalokból, zenei elemekből fogják összeállítani. Pálréti Ágoston Új nézőpont Békéscsabán Fotó: Balogh Ferenc Fazekasfilm Karcagi beszélgetés Kis József Kossuth-díjas rendezővel Tájház Endrődön Endrőd község anyagi segítségével és a falu lakóinak lelkes gyűjtőmunkájával tájházzá alakult a második ház a Sugár utcában. Ügy tervezik az alapítók, hogy farsangi fonókát, betlehemes játékokat is rendeznek majd itt, hogy ne csak múzeum, hanem hagyományőrző, élő ház is legyen az övék — 1827-ben formázták ezt a cserépedényt — mutatja Vasz- kó Irén tanárnő a kamrában. Saját gyűjtésű népi szőttesei, edényei, használati tárgyai alapozták meg a tájház berendezését Szilágyi Imre bácsi keze munkája, gyűjtése is gazdagították az endrődi tájház helyiségeit és udvarát. A tájház továbbfejlesztésében pedig a megyei múzeumi szervezet néprajzos munkatársai segítenek majd Fotó: Gál Edit
