Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-17 / 270. szám
Diákélet Harmincnyolc esztendeje már, hogy diákokat végeztek ki Prágában és Bronóban a fasiszták: november 17. az ő emlékükre azóta nemzetközi diáknap. Lehetne sok mindenről szólni a diákok napján, kellene is, vidámságról, örömről, gondról. De ezúttal mégis inkább a diákok felnőtt-felelősségéről, a felnőtteknek példaadó felelősségéről kell szólni, hiszen a nemzetközi diáknap erre emlékeztet. A mártírdiákok helytállása azt mutatja, hogy az ifjúság sosem volt csupán vidámság és öröm, hanem olykor történelmi tett párosult hozzá. Negyvennyolc nem a fiatalok, a diákok forradalma volt-e? Azért-e, mert ők messzibb láttak, vagy csupán azért, mert könnyebben he- vült a szívük? Mert friss tudás vezette a gondolataikat, s mert érzelmeik még őszinték? A diákéletnek különben sok szép hagyománya volt, mint Pataké például, s ez bizonyára azoknak a tudós tanároknak is érdemük, akik ott tanítottak. Mert a fiatalok arca az idősekére üt: akár azért, mert példát látnak bennük, akár pedig, mert visszariadtak tőlük. S miért, hogy ezeknek a neves történelmi diákvárosoknak megkopott a fényük? Miért, hogy a tisztes diákhagyományokból inkább csak a karikatúrájuk maradt meg, ha megmaradt valami, az ugratások, a diák-hierarchia, a csínytevések, sőt gonoszkodások, a felsőbb osztályúak hatalmaskodása a fiatalabba- kon, s a mondhatni, farsangi maszkabálok furcsa divatja? Azt a régi-régi diákdalt éneklik-e még a ballagáson, ami manapság rendszerint bohókás jelmezes felvonulás, olykor bizony nem is egészen jó ízléssel párosultan? Diáknak lenni bizony felelősség is, a diák — hiszen ez a név legkorábban a kamaszkor küszöbén illeti meg az ifjút — már próbálgatja felnőtt-erejét, próbálgathatja felnőtt-gondolkodását is. Diáknak lenni azt jelenti, hogy napról napra többet kell tudni a világról. Diáknak lenni annyit tesz, mint bírálóan nézni a felnőttek világát, de nem ajkbiggyesztve és gúnyolódva, hanem vívódva és érvelve. Nem hősiességre kell biztatni ezen a napon a világ fiatalságát, mert harminc- nyolc évvel ezelőtt azok a diákok önkéntelenül, kényszerültén hőssé, mi több, nagy részük mártírrá lett. De nem csak meghalni — élni is csak magasabb erkölcsi szempontból érdemes. A diákélet akkor örömteli igazán, ha az emberség magasabb szempontjai vonzzák, ha emberségben gyarapodik az ember, amíg diák. S akkor diák marad egész életére. Gaudeamus igitur: ha életének igaz értelme van, mindig ifjú marad, s örvendhet. Mint a mesében: boldogan él, amíg meg nem hal. Z. L. Rktfvaiilés Békéscsabán Rádiótechnika és elektronika a KGST-ben Tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán megyénk természeti kincseinek hasznosításáról rendeztek aktívaülést a megyei pártbizottságon. A tanácskozáson a meghívott párt-, tanácsi, gazdasági vezetőkön kívül részt vett Csatári Béla, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Halász Péter, a MÉM Országos Pöld- és Térképészeti Hivatal vezetője és Soltész József, az OVH főosztályvezetője. Csatári Béla tájékoztató előadásában vázolta megyénk természeti kincseit, majd átfogó képet adott azok hasznosításáról. Békés megyének nincsenek hegyei, melyek gyomra értékes ásványkincseket, ércet, szenet rejtene, az országos átlaghoz viszonyítva itt a legkisebbek az erdőségek. Ennek ellenére nincs okunk a panaszra, ugyanis legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld kárpótol. Vidékünkön vannak ugyanis hazánk legjobb minőségű termőföldjei. A mezőgazdasági termeléssel és az erdőként hasznosított földek értéke lényegesen nagyobb a hazai átlagnál. Ezért nemcsak megyei, hanem népgazdasági érdek is a békési termőföldek ésszerű, maradéktalan hasznosítása és védelme, mivel a befektetések megtérülése országosan itt a legkedvezőbb. A vízkészletről, a vízhasznosításról szólva elmondta az előadó: megyénk rendelkezik Magyarországon az egyik legnagyobb termálvíz-készlettel. A mélységi hévizek közel egyharmada gyógyhatású, s ez csaknem teljes egészében kihasznált. Sajnos, a meleg vizű kutaknak csak kisebb hányadát használják ki hajtatóházak fűtésére. Igaz, újabban Szarvason lakások fűtésére hasznosítják a meleg vizet, de ez1 egyelőre még nem elterjedt. Mindezeket egybevéve, a megye hévizeinek több mint fele kihasználatlan, elfolyó hőenergia. A szénhidrogén-kutatás az elmúlt években vált intenzívebbé. Az eddigi kutatások, az előzetes feltárások alapján megyénk szénhidrogénkészlete közepesnek tekinthető. Az agyag békés megye legjelentősebb építőipari ásványi kincse. Napjainkban tíz helyen bányásszák, illetve dolgozzák fel a téglagyárak. E feltárt ásványi vagyon megközelíti az 5,5 millió köbmétert. A kutatások nyomán a meglevő készlet többszöröse rejlik még a felszín alaft. Számottevő az építési falazó és vakoló homok, mely a megye egész területén megtalálható, mind a folyókban, mind a bányákban. Az ásványi anyagok kitermelése után hátrahagyott bányák tájvédelmi gondokat jelent. Már készülnek a tanulmánytervek az elhagyott agyagbányák hasznosítására, környezetének védelmére, megóvására. Végezetül Csatári Béla vázolta azokat a megyei feladatokat, hosszabb távú célmindegyikében szükség van a gépipar, a rádiótechnikai és elektronikai ipar részvételére. A mostani ülésen hosszú távú műszaki-tudományos és gazdasági prognózist fogadtak el, s ennek alapján ajánlásokat tettek. A bizottság határozatokat hozott arról, hogy az 1981—85. évi népgazdasági tervek vonatkozó ágazati fejezeteit sokoldalúan egyeztessék. öt új gyártásszakosítási és kooperációs egyezmény tervezetét is megvitatták és aláírásra készítették elő; ezek a speciális rendeltetésű telefonkészülékek, a vezetékes híradástechnikai berendezések és részegységei, a különféle professzionális rádiótechnikai eszközök, gázlézerek, valamint a nyomtatott áramkörű lapok mérésére, szerelésére szolgáló berendezések közös fejlesztésére és gyártására vonatkoznak. A Zalaegerszegi Ruhagyár lenti gyáregységében zakókat, átmeneti és télikabátokat, szabadidő-ruhákat készítenek, az idén már 170 millió forint értékben. A termékek 30—35 százalékát holland és francia exportra szállítják (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) Jegyzőkönyv aláírásával szerdán befejeződött Budapesten a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 33. ülése. A háromnapos tanácskozáson a KGST-tagországok és Jugoszlávia, valamint a KGST-titkárság képviselői vettek részt, s megfigyelőként jelen volt az ülésen a Vietnami Szocialista Köztársaság küldötte is. Az ülésen megemlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról. A REÁB 33. ülésének napirendjén szerepelt, hogy milyen módon és milyen területeken vegye ki részét a bizottság a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításából. Mint ismeretes, a célprogramok a tagországokat érintő legfontosabb népgazdasági problémák közös megoldására irányulnak. Az 5 célprogram kitűzéseket, melyek szerves részét képezik az országos programnak a termőföld védelmében, a vízgazdálkodásban, a hévíz-hasznosításban, a szénhidrogén-kutatásban és hasznosításban, valamint az építőanyagipari ásványkincsek további hasznosításában. e Szekeres András Gyulán a Köröstáj Termelőszövetkezet kertészetében befejezéséhez közeledik a téli ■ és kelkáposzta szedése. A közös gazdaság 20 hektáron termesztette ezt a zöldségfélét és 86 vagonnal adott át a MÉK-nek. A káposztát főleg a megyei ellátásban hasznosítják, de jut belőle a megyehatárokon túlra is Fotó: Béla Ottó A kenyérellátásról, a korszerű hűtöláncról tárgyalt az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága munkája alapján, meghatározzák azt az időt, amíg az árucikk minőségromlás nélkül eladható. Az élelmiszertörvény szellemében tovább bővítették a termékek választékát a gyártók, és — 'döntően 1977-ben — több mint 100 új terméket mutattak be. A sort a konzervipar vezeti 53 új cikkel, és jelenleg 49, eddig még nem gyártott termék vár bevezetésre, elsősorban a tej-, a konzerv-, a hűtő-, az édes-, a hús- és az üdítőital-iparban. Az iparban tartott hatósági ellenőrzések szerint az erősödő üzemi szabályozásnak köszönhetően mind kevesebb a minőségi kifogás. Esetleges átmeneti visszaesések ellenére is egyértelmű a fejlődés, jórészt az ellenőrzési munkának köszönhetően. Az élelmiszertörvény előírásainak végrehajtását számon tartó szakemberek megállapították, hogy a higiéniai feltételek megteremtésében az iparágak között meglehetősen nagy az eltérés. A kenyérellátásról, a korszerű hűtőláncról, a csomagolásról és sok egyéb, az egész lakosságot érintő kérdésről tárgyaltak a képviselők az élelmiszertörvény végrehajtásának eddigi tapasztalatait elemezve: szerdán Kőbányán, a BNV 25-ös pavilonjában — ahol most központi élelmiszer-kiállítást tartanak — ülésezett az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága. Bélák Sándor elnöki megnyitója után Kovács Sándor mezőgazdasági- és élelmezésügyi miniszter- helyettes számolt be az idén januárban életbe lépett élelmiszertörvény végrehajtásáról és a további teendőkről. Kiemelte a miniszterhelyettes, hogy az intézkedések nyomán elsősorban a csomagolásban és a választék szélesedésében szembeszökőek az eredmények. A csomagolási körülmények azonban még sok gondot okoznak, elsősorban a gyenge minőségű csomagolóanyagok, a hiányos nyomdai munka és a sokféle, műszaki megoldásában gyakran hibás jelzési mód miatt. A Belkereskedelmi Minisztérium — ahol az indokolt — 1981-ig felmentést ad a jelölési rendelkezések alkalmazása alól. Az érintett vállalatoknak azonban el kell készíteniük részletes fejlesztési programjaikat, hiszen 1981 után csakis az élelmiszertörvényben előírt csomagolással és jelöléssel hozható forgalomba bármilyen áru. A szavatosság, az eltarthatóság és a felhasználhatóság eddig sokféle és nehezen kiismerhető jelzéseit a MÉM végrehajtási rendelete alapján egyszerűsítik. A tartós élelmiszereknél — a minisztertanácsi határozatnak megfelelően — a minőségmegőrzés időtartamát jelölik majd. Minden egyes termékre, a kutatóintézetek BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM Használjuk ki jobban természeti kincseinket
