Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-16 / 269. szám
1977. november 16., szerda Mark Twain: Tom Sawyer című regényéből készült a színes, szinkronizált csehszlovák ifjúsági film, amelyet Srácurak címmel vetít november 20-tól 23-ig fél 4 órakor kezdődő előadásain a Brigád mozi. A rendező csehszlovákiai környezetbe helyezte a világhírű ifjúsági regény kalandjait. A film üde és bájos szereplőivel színvonalas szórakozást nyújt gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. A Srácurak a Gottwaldovban megtartott cseh és szlovák filmek fesztiválján első díjat nyert. A szovjet filmek fesztiváljának monumentális négyrészes filmalkotása kerül a Szabadság mozi műsorára november 21-től 23-ig, a címe: A szabadság katonái. A film nemzetközi összefogás eredménye. Alkotói 8 közép- és kelet-európai országban kerestek eredeti helyszíneket, ahol játékfilm keretében a hiteles dokumentumok megelevenedhetnek. A filmben szereplő történelmi személyeket nagyrészt az érintett ország színészei keltik életre, például Sztálint, Brezsnyevet, Zsukovot, Ti- tót, Horthyt, Kádár Jánost, Rajk Lászlót, Kállai Gyulát, Ceausescut és Hitlert. Az óriási filmalkotás összehangolója és rendezője a szovjet Jurij Ozerov. A rendező a háború alatt a Vörös Hadsereg katonája volt. Ö rendezte a Felszabadítás című ötrészes fiWfieposzt is, melyben a fasizmus ellen vívott nemzetközi harc vezetőjének és közkatonáinak kíván emléket állítani. A mostani filmje, A szabadság katonái az európai történelem egyik legbonyolultabb periódusát rajzolja meg. A Brigád moziban a szovjet film első és második részét látjuk, amely Bulgária, •Jugoszlávia, Lengyelország felszabadításának korszakát idézi elénk. __ A kiállítás egy részlete Néprajzi muzeológusok tanácskozása Debrecenben Fotó: Béla Ottó A közelmúltban fejeződött be Debrecenben a néprajzi muzeológusok kétnapos országos szakmai tanácskozása dr. Kodolányi János, a Néprajzi Múzeum főigazga- tó^helyettese elnökletével. A találkozón megyénket Beck Zoltán és dr. Grin Igor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai képviselték. Az elhangzott előadásokban a múzeumi kiadványok terjesztéséről, értékeléséről és a jövő tennivalóiról szóltak. A tanácskozáson kedvezően értékelték többek között a Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztály támogatásával 1971 óta négy kötetben megjelent „A Békés megyei Múzeumok Közleményei”-! A résztvevők a két nap során ellátogattak a debreceni Déri Múzeumba, megtekintették a református kollégium házimúzeumát, valamint megismerkedtek a Kossuth Lajos Tudomány- egyetem néprajzi tanszékének munkájával. A szakmai tanácskozás második napján Hajdúböszörményben felkeresték a Hajdúsági Múzeumot, Balmazújvárosban a Veres Péter emlékházat és Hajdúszoboszlón a Bocskai István Múzeumot. Végezetül Hajdúszoboszlón a városi tanács nagytermében tájékoztatást hallgattak meg az 1978. évi múzeumi tervek előkészítéséről. Ady-centenáriumon: Tudományos ülésszak Nagyváradon November 22-én ünnepli az irodalmi világ Ady Endre születésének századik évfordulóját. A centenáriumi ünnepségekből méltóképpen veszi ki részét Nagyvárad, ahonnan a költő elindult világhódító útjára. A program már kész. November 18-án tudományos ülésszakot rendeznek a Körösvidéki Múzeumban, a nemrég nagy költséggel helyreállított egykori püspöki palotában. A résztvevők között szerepel Balogh Edgár író, Bustya Endre író, neves Ady-kutató, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum vezetője, Mihoc Blaga író, Jeb- leanu író-költő, kiváló Ady- fordító, Paul Drumáru a legújabb román nyelvű Ady- kötet szerzője. Az ülésszakra delegációk érkezését várják Magyarországról és Románia több városából. November 21-én jubileumi kiállítást nyitnak meg, 22-én délelőtt emléktáblát lepleznek le a mostani Breiner Béla, Ady idejében a Szt. János utca 11. számú épület homlokzatán, ahol Fehér Dezső „Nagyváradi Napló”-jának szerkesztősége volt. Az emléktáblaleleplezést ünnepi műsor követi a Brémer téri színházban. Nagyszabású ünnepséget rendeznek a szülőfaluban, Érmindszent-Adyfalván is a szatmári múzeum szervezésében, miután Adyfalva a megyehatárok legutóbbi rendezése óta éhhez a megyéhez tartozik. Tavaly nyáron jelent meg Varga Vilmos, a nagyváradi Állami Színház magyar tagozata művészének nagy sikerű Ady-nagylemeze, amelyet sok ezren vásároltak meg. Az évforduló tiszteletére november 6-án este a nagyváradi Municipiumi Kultúr- házban rendezték meg Papp Magda és Bathó Ida művésznők Ady-estjét zsúfolt nézőtér előtt. A két kiváló szín- művésznő közös műsorral tisztelgett Ady Endre emlékének. Zenés irodalmi estjük anyagát a költő szerelmi lírájából válogatták. Iván László A csapatrádió szerepe a közművelődésben A közművelődés hasznos eszköze a csapatrádió. Ezt ma már több alakulatnál jó példák, hasznos kezdeményezések bizonyítják. Nyolc-tíz évvel ezelőtt a tömegkommunikáció ezen helyi eszközeit elsősorban két alapvető célra használták: a katonai kiképzés és az agitációs munka eszközeként, s emellett elég volt, ha a körletekben könnyűzenei összeállításokat sugárzott. Az évek múlásával azonban az igények minőségileg megnövekedtek, s mia már egyre több helyen ismerik fel, hogy a hadsereg közművelődési törekvéseiben fontos szerepe van a csapatrádiónak. Az egyik alakulatnál például az ifjúsági klub irodalmi színpada készített ösz- szeállítást neves szerzők műveiből, s ezt a programot a csapatrádió közvetítette. Egy másik alakulatnál az elsőéves katonák beilleszkedésének segítésére, helyzetük könnyítésére „Az ón tízpercem” című sorozat egyes adásaiban az újonc katona vall önmagáról, polgári életének gondjairól, örömeiről, s bevonulása után szerzett Minya Mária kiállítása Gyulán Hétfőn a délutáni órákban Gyulán az Erkel Művelődési Központ előcsarnokában Farkas Sándor, a Várfürdő vezetője nyitotta meg Minya Mária iparművész kiállítását. Száraz György írja: „Ezek a tárgyak nem vitrinbe valók. Háziasszonyok polcaira, presszók és vendéglők, óvodák és üzemi étkezdék asztalaira. Feladatuk egyszerre: szolgálni és gyönyörködtetni. Gyönyörködtetve szolgálni szinte észrevétlenül. Észrevétlenül, de talán hatékonyabban, mint a képtárak, múzeumok, tárlatok kincsei. S bizonyos, hogy közelebb visznek a „magas” művészetek jobb megértéséhez, befogadásához is. Alázatos műfaj a Minya Máriáé. Szolgálat a hétköznapokért, mindenkiért. S nem is mindig hálás műfaj. Akik művelik, azoknak nem csupán anyagi bázissal, technikai háttérrel kell számolniuk, hanem finy- nyás arisztokratizmussal, a tömegigény konzervativizmusával is. És ilyenképpen: gyártás és kereskedelem, üzleti szempontjaival, aggályaival. Ez a kiállítás az új formákért — s új életformáért — való harc egy mozzanata. És remélem: sikere is.” Minya Mária szűkebb hazánk, Békés szülötte, kiállítása a békési és gyulai egyaránt sikert aratott a látogatók körében, használati eszközeinek korszerű vonalvezetésével, praktikusságával. A kiállítás december 1-ig tart nyitva. tapasztalatairól. Vannak törekvések az új katonadalok népszerűsítésére, könyvtári propagandára, új filmek és hanglemezek ismertetésére. Mindezen törekvések közös alapja, hogy a csapatrádió nem helyettesíti, hanem kiegészíti a Magyar Rádió műsorait. Hiszen ahol elkezdték a megújuló csapatrádió műsorszerkezetét kialakítani, ott felismerték, hogy a osapatrádió feladata elsősorban a laktanyai élettel, a katonafiatalok mindennapos gondjaival, örömeivel és feladataikkal való foglalkozás. Ez a személyes mondanivaló egymáshoz is közelebb hozza a fiatalokat s egyben mozgósító erő lehet a közművelődési tevékenységben. S ahol hozzáértő, ötletgazdag szerkesztő bizottság készíti a programokat, ott e közös tevékenység eredményeként a katonafiatalok is figyelik, várják a csapatrádió rendszeres adásait. (K. T.) Gyermekszínház Van tiszta jóság Felnőttnek is jólesik olykor mesét olvasni, nézni, visszatérni egy-két órára a csodák birodalmába, s föl- állni megnyugodva az igazság győzelmében. De az igazi, gyereknek lenni. Ott toporogni, fészkelődni, feszülten várni, hogy a függöny felmenjen és elkezdődjék a játék valósága. És együtt élni a szereplőkkel önfeledten. Végigkísérni kalandos útján a jót, védelmezni, segíteni, vigyázni rá, majd megkönnyebbült sóhajjal vele örülni diadalmán. A békéscsabai Jókai Színházban az orosz népmesék tarka világa elevenedik föl délutánonként. Mese a tűzpiros virágról. Ütra készül az apa, leányainak mit hozzon? A két elkényeztetett nyafka nagy cifraságot kér, a szelíd, kedves, kicsi csak egy virágszálat. De az a tűzpiros legyen. Hű legénykéjével vándorolva, s közben megküzdve az alvilági erőkkel — a fák és a mocsár rossz szellemével — az apa megszerzi. De ára: nagy. Vagy ő, vagy valamelyik szerette zálogban marad érte a messzi idegenben levő palota láthatatlan gazdájánál. A legkisebb — Aljenus- ka — vállalja az áldozatot. Ám a boszorkány a hű dadus képében utána megy, hogy a virágot visszaszerezze és a palota gazdáját láthatóvá tegye. A szörnyalaktól Álja nem ijed meg, továbbra is a jóságát látja, nem fél, inkább sajnálja. S csak akkor hagyja el, amikor azt hiszi, apja nagy beteg otthon. A boszorkány haza is elkíséri, hogy megkaparintsa a csodatevő virágot, mely nélkül hatalmának vége. , Praktikái azonban nem sikerülnek, a virág Aljuskáé lesz, aki hűséggel visszamegy szolgálni a szomorú szörnyet. És ez a jóság váltja meg az elvaráJelenet az előadásból: Dénes kely Tamás zsolt királyfit, akivel egy pár lesznek. Karnauhova—Brauszevics —Tarbay .szerzőhármas darabja finom líra, paraszti humor és sejtelmes sötét gondolatok keveréke. Az előadás — Udvaros Béla rendezése — mindegyiket a kellő arányban érvényesíti. Igazi mesevilágot teremt, a jót, rosszat hihetővé teszi, az utóbbit annyira, hogy ne legyen könnyű a harc ellene. Maday Emőke Aljusenkája akár Hamupipőke: szép, kedves és örök jó, aki megérdemli a boldogságot. Székely Tamás a kalmárt játsz- sza, ■ a családját, háza népét szerető gondos apát. Egyszerű eszközökkel, hatásosan. A Dadus hálás szerepét remek humorral Dénes Piroska alakítja. Szárazabb, nyersebb, de hasonló hatású Anton, a legényke komikus alakja Somló Gábor megformálásában. A két nagyobb lány, Pjroska, Maday Emőke és Szé- Fotó: Demény Gyula Sajka Bea és Mézes Violetta: harsány bohóckodásuk élénkíti az előadást. Baba Jága, a boszorkány, Fodor Zsóka. Széles skálán játszik, az ősi rosszat testesíti meg, nemcsak szavával, hanem a gesztusaival is. Kikimóra a láp, mocsár, ingovány lehúzó szelleme, Kovács Lajos olyan balettba illő játékával, mint a hol élő, hol élettelen táj. Hangja is kettős, csábít a nevetésre és félelmes is egyben. Tunyogi István két szerepet alakít: Tüsköt és a Szörnyet. A forgószínpad díszlete, mese a mesében. Az otthon meleg világossága, az erdő sokszínű sötét csillogása, a palota egyszerű pompája és a rózsakert viruló szépsége; méltó keret a játékhoz. Su- ki Antal munkája. Az ötletes és az egyes személyeket jól jellemző kosztümöket Fekete Mária tervezte. Vass Márta A Vajda Péter pedagógiai hetek programjából November 17-én, csütörtökön délután egy órától a szarvasi Partizán utcai általános iskolában tart bemutató-tanítást Földi Istvánná nevelő. A téma ezúttal második osztályosok olvasási óráján a Kékszínű falevelek című anyagrész lesz. Ugyanezen a napon a középiskolás diákotthonban a személyiségformálás szempontjai és módszerei című előadást tartja dr. Bárány László, az óvónőképző adjunktusa. Pénteken délután 14 óra 30 perckor Bencsik Endre, az óvónőképző igazgatója látogat a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetbe, hogy a vezetők személyiségéről, a vezetői magatartásról beszéljen hallgatóinak. Tizennyolcadikén 15 órakor a 3-as számú Általános Iskolában Bilibok Péterné dr., a városi nevelési tanácsadó vezetője, az óvónőképző tanára a családi nevelés módszereiről tart tájékoztatót. Szombaton, 19-én 12 órától IV. osztályos gimnazisták Vajda Péter életéről és munkásságáról beszélnek az érdeklődőknek a Krecsmarik Endre úttörőházban. A pedagógiai hetek előadássorozatai november végéig folynak a városiban. HÉT FILMJEI Jelenet A szabadság katonái című szovjet filmből
