Békés Megyei Népújság, 1977. november (32. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

1977. november 13., vasárnap NÉPÚJSÁG l/OlAOtshMCVftJ. M Nem időhöz kötött barátság Mér csaknem egy hét eltelt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulója óta, de még mindig sok-sok levél érkezik szerkesztőségünkbe megyénk községeiből, intézményeiből, a szocialista brigádoktól azzal a kéréssel, hogy az ő megemlékezésükről is ad­junk hírt. Csaknem mindegyik azzal zárul, hogy mun­kafelajánlásaikat becsülettel teljesítették, túlteljesítet­ték, hogy a munkaversenyt nem zárták le az évforduló napjával, a tett felajánlás teljesítésével, hanem tovább folytatják azt. Az elmúlt hetekben lapunk sokat foglalkozott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójával köz­vetlenül és közvetve. írtunk a csepeliek felhívására be­indult szocialista munkaversenyek sikeréről, a „Ki tud többet a Szovjetunióról” vetélkedőkről, a sokszínű egyéb rendezvényekről. írtunk országos és helyi ese­ményekről. Teljességre vállalkozni mégsem lehetett, csak a válogatásra volt lehetőség a megemlékezésék, az ünnepségek, a különböző akciók — így a kommunista szombatok — megyeszerte megszervezett sokaságából. Célunk is csak annyi volt, hogy érzékeltessük, Békés megyében mélyen gyökeredzik az a barátság, amely bennünket az első proletárállamhoz, a Szovjetunióhoz köt. Van ennek a barátságnak történelmi gyökere, amely nem az uralkodó osztály, hanem a dolgozó és kisemmi­zett nép megtaposott talajában élt negyedszázadon át, hogy aztán egyre hatalmasabb fává terebélyesedjen. Van ennek a barátságnak jelene, amely a létező szo­cializmusunk mindennapjainak nélkülözhetetlen alko­tóeleme. Átszövi a gazdaság, a kereskedelem, a kul­túra, a tudomány, vagyis társadalmi életünk minden jelentős és kevésbé jelentős területét. Van ennek a barátságnak jövője, amely szocialista célkitűzéseink azonosságában, bel- és külpolitikai törekvéseink egye­zőségében nyilvánul meg a nemzeti sajátosságok léte­zésének talaján. A barátságnak az is egyik ténye, hogy a Magyar— Szovjet Baráti Társaságnak ötvenkilenc tagcsoportja tevékenykedik megyénkben. De különösen e tagcsopor­tokban folyó, e tagcsoportok által végzett munka mu­tatja a maga valóságában, hogy nem felszínes tény ez. Mutatja, hogy nemcsak „fent”, hanem „lent” is őszinte szálakból épült ki ez a barátság. Nem formális szerve­zetek a tagcsoportok, amelyek központi direktívák alap­ján a barátság zártságára törekednek. A tagcsoportok szervezeti körvonalait, határait egyre több helyen nem is lehet megvonni: régen kiléptek „önmagukból" és az egész községre, városra kiterjedően tevékenykednek. És nemcsak a szavak erejével, hanem a tettek bizonyító, példát formáló dinamizmusával. Sok helyen a szocia­lista brigádok — a tagcsoportok részeként — védnök­séget vállaltak a Szovjetunióba irányuló exporttermé­keink felett. Nemcsak csoportok, hanem egyes szemé­lyek is halottak napján — mintha csak saját hozzátar­tozójuk lenne — rendbe tették, virággal díszítették ősi szokás szerint sok-sok magyar földben nyugvó szovjet katona sírját. A barátság nem időhöz kötött, hanem folyamatos ál­lapot. Ez jutott kifejezésre a Nagy Októberre emléke­ző, megyénkben lezajlott akciókban, rendezvényekben. Enyedi G. Sándor DUTO-MOTOR Vizsgázik a gumiabroncs Sok területen még a legna­gyobb anyagi áldozatok árán sem építhető ki úthálózat. Földmunkákon, külszíni fej­téseken, cső távvezetékek épí­tésénél a járműveknek min­denképpen a terepen kell közlekedniük. Ezért válik napjainkban a technika új ágává olyan járművek szer­kesztése, amelyek úttalan utakon is biztonságosan mo­zognak. A feladat: újszerű kerékmegoldások kialakítása. Egyre újabb meglepetésekkel szolgálnak a gumiabroncsok és felület-kiképzés szakembe­rei is. Vannak például olyan szovjet teherautók, ame­lyeknek abroncsnyomása a vezetőfülkéből szabályozha­tó. Ha a kocsi sima, kemény burkolatú úton halad, az elő­írt légnyomás 3 atmoszféra. Sáros, süppedékes talajra ér­ve, laza hórétegre ráhajtva a vezető elfordít egy kart, s a belső nyomás pillanatok alatt 0,5 atmoszférára csök­ken. Ezzel megnő a kerekek támaszkodó felülete, a súly is nagyobb felületen oszlik el, és a gumik jobban tapad-' nak. Az óriás, 122 cm szé­les gumiabroncsokat a sark­vidéki tundrák teherszállító járműveihez és az ott dolgom zó munkagépekhez készíti az amerikai Goodyear cég. Nem fenyegeti az elakadás veszé­lye a járműveket, a gumiab­roncs ugyanis kb. 30 száza­lékkal kisebb nyomást fejt ki a talaj felületegységére, mint egy 100 kiló testsúlyú, sétáló ember. Éles kövekkel borított tala­jon, jeges út- Vagy terepfe­lületen, síkos lejtőkön azon­ban még a különleges felüle­tű, széles abroncsok sem fe­lelnek meg a követelmé­nyeknek. Ilyenkor „megpat­kolják” őket, hóláncszerű acélpapucsokat szerelnek rá­juk, amelyek jelentősen nö­velik a súrlódást, s kitűnő védelmet nyújtanak a sérü­lékeny guminak. Kert — háztáji Novemberi tennivalók a kiskertben ősszel a kiskert munkáinak nagy része a mechanikai vé­dekezésé. Egészen a fagyok beálltáig végezhetjük az őszi talajművelést, a trágyázást, metszést és faápolási munká­kat. Fontos, hogy a fák tör­zseit kéregkaparóval alapo­san tisztogassuk meg, mert így az áttelelő kártevőket és bóvóhelyeiket megsemmisít­hetjük. A lehullott leveleket söpörjük össze és égessük el. Amennyiben erre nincs lehe­tőségünk, akkor Növenda 1,5 százalékos oldattal locsoljuk le. A körte-, barack-, szilva-, ringló-, cseresznye- és meggyfa törzsére tegyük fel a hernyófogó övét. Az öv ál­talában 10—12 centi széles pergamenpapírcsík, amelyet hernyóenyvvel kell bekenni. Természetesen a papírcsík alsó részét nem, mert akkor a kártevők nem tudnának alámászni. Az öveket zsineg­gel kell a fák törzseire rög­zíteni. Cseréjükről december közepéig — és kéthetente kell gondoskodni. (A műanyag­csík nem alkalmas hernyófo­gó övnek, mert alatta a fa befülled.) A gyümölcsfák ültetésére is most van lehetőség. Ne fe­ledkezzünk meg azonban ar­ról, hogy ültetni csak fagy­mentes talajba és fagymentes napokon szabad. Ültetés előtt az oltvány gyökérzetét gon­dosan vizsgáljuk meg. A sé­rült vagy beteg részeket éles késsel vágjuk le. Ajánlatos a gyökérzetet ültetés előtt agyagpépbe mártani. így a nedvességtartalmát hosszabb ideig megőrzi és a gyökérkép­ződés erőteljesebb és bizton­ságosabb lesz. A kiásott göd­röt — ha szükséges — fertőt­leníteni kell. Amennyiben módunkban van trágyázni, ezt a későbbiekben igen meg­hálálja a gyümölcsfa. Nagyon lényeges és fontos, hogy az ültetésre készített gödör mélysége megegyezzen a fa­iskolai gödör mélységével, vagyis a gyökérnyak egy szinten legyen a talajjal. A várható fagyveszély mi­att ajánlatos a fák tövét 20— 25 centi magasságig felkupa- colni. A gyümölcsfák már mély nyugalomban vannak. Ilyen­kor elvégezhetjük a termőfák ritkítómetszését. A teljes metszést azonban az ősz fo­lyamán nem szabad végezni. A szőlőgyümölcsösben is gyűjtsük össze a lehullott le­veleket és égessük el. Ha nincs erre mód, akkor itt is Novenda 1,5 százalékos ol­dattal locsoljuk le az össze­gyűjtött leveleket. Ezzel a munkával a szőlő­orbánc és a fakórothadás kö­vetkező évi fertőzési lehetősé­gét csökkenthetjük. Most kell gondoskodni a hiányzó tőkék pótlásáról is. Ne feledkez­zünk meg arról, hogy ültetni csak fagymentes napokon szabad. Amennyiben erős éj­szakai fagyok voltak, akkor csak a meleg, napsütéses déli órák alkalmasak az ültetés­re. Évek óta enyhék a telek, fagykár szinte nem fordult elő. Erre azonban biztosan számítani nem lehet. Gondos­kodni kell tehát a szőlő taka­rásáról. Most van alkalmunk a hibás támberendezések ja­vítására, pótlására, esetleges építésére. Az első talajmenti fagyok után a zöldségeskertben szedjük fel a sütő- és laska­tök termését. Az 1,5—2 centi- méteres kocsánnyal vágott terméseket hűvös, fagymen­tes helyen tároljuk. A másod- terményű fejeskáposzta, ka­ralábé és karfiol felszedését is kezdjük el. A tárolásra szánt gyökér­zöldségeket — sárgarépát, petrezselymet, zellert — szá­raz, napsütéses időben szed­jük fel. Vigyázzunk arra, hogy a gyökerek ne sérülje­nek meg, mert ez az eltart­hatóságát erősen csökkenti. (Kalocsay) ÚJ ARHNYK0R? o Az arany sárga színű, nagy fajsúlyú (19,29) nemesfém, jó elektromos és hővezető, a savakkal szemben ellenálló, jól nyújtható, ötvözhető, ala­kítható — állapítják meg az általános lexikonok. A köz- gazdasági lexikonok ezt a felsorolást kiegészítik azzal, hogy az arany — pénzanyag. Miért az arany vált pénz­anyaggá, általános egyenérté- kessé? Erre a kérdésre Marx adott választ a Tőke I. köte­tében. Az arany magas ér­tékkoncentrációt képvisel, egységnyi súlyú arany előál­lításához viszonylag sok em­beri munkára van szükség. Minősége homogén jellegű, esztétikus, nem oxidálódik, ipari célú felhasználása pe­dig — Marx idején — ala­csony volt. E tulajdonságok miatt emelték ki az aranyat az ásványvilágból, és vált az a pénz megtestesítőjévé. Az arany és a pénz évez­redeken át azonosult fogalom volt, bár a pénzforgalomban már korai szakaszban is az aranyhelyettesítők (réz, ezüst, vas, stb.) játszották a fő szerepet. Marx az aranyat különleges árunak tekinti, amelynek mozgása kettős irányú: a termelés helyétől exporttermékként olyan or­szágokba áramlik, ahol azt pénzzé változtatják, és e pénz megkezdi körforgását az országokon belül és az or­szágok között; a másik irányba mozog akkor, ami­kor az arany a pénzforgalom­ból kikerül és mint a gazr daság biztosítéka, kincsként felhalmozódik a bankok jól őrzött pénztáraiban, a magá­nosok páncélszekrényeiben. Az arany iránti vágy, az arany, mint a gazdagság jel­képe az irodalom egyik fő témája, s aligha íródott ke­vesebb könyv az aranyról, mint a szerelemről. Aranyért mindent meg lehetett vásá­rolni a középkorban, még a „lelkiüdvöt” is. A dél-amerikai népeknél az -arany fontos anyaga volt a vallási szertartásoknak. A napimádó vallásokban az arany a napfényt szimboli­zálta, s a papok aranyálar­cot, aranysüveget és más aranyból készült ruházati eszközt hordtak, illetve a rítus során aranytárgyat használtak. De a termelés, a gazdasági élet fejletlensége miatt ezeknél a népeknél az aranynak még nem volt pénz jellege. Az egyiptomi aranykultusz, „a fáraók kincsei” elkápráz­tatták a világot. Ez a gaz­dagság és művészi kifejező­képesség joggal nyűgözi le korunk emberét is. Az arany a jó, a nemes, a drága, a hasznos jelzői értel­met kapta a különböző nyel­vekben (aranyember, arany szíve van, aranyat ér, arany­kezű, stb.). A bölcsek köve évszázadokon át a telhetetlen mohóságú nemesség és kirá­lyi házak ábrándképe volt. (A bölcsek kövét valami olyan titkos pornak képzel­ték, amelyet a megolvasztott közönséges fémbe szórva, azt arannyá változtatta vol­na.) Az aranycsinálás láza a középkorban szökött a leg­magasabbra. Az aranyat ke­reső alkimistáknak köszön­hető Európában a porcelán felfedezése, hiszen J. F. Bött- ger alkimista Erős Ágostot azzal szédítette, hogy ara­nyat csinál, s eközben vélet­lenül rátalált a porcelánra, s innen ered a világhírű meisseni termék, amely az­óta is aranyat ér. Korunk gyermeke a min­dennapi életben már nem ta­lálkozik az aranyérmével, legfeljebb akkor, ha múze­umba megy. Napjainkban is bocsátanak ki aranyérméket, azonban ezek már a pénzfor­galomban nem vesznek részt, mert azonnal felvásárolják a gyűjtők, akik ezt szenvedély­ből, vagy kincsképzésből te­szik. (Megfigyelhető, hogy az aranyérméknek már kibocsá­tásuk pillanatában magasabb a piaci ára, mint amennyi az aranytartalom alapján indo­kolt lenne.) Az aranyérme kibocsátása és értékesítése több országban a központi bankok egyik üzleti tevé­kenysége. A klasszikus pénz, amely­re a közgazdaságtudomány a pénz törvényszerűségeit fel­építette, az aranyérme volt, amelynek súlya kifejezte an­nak értékét, a törvényesen megengedett kopási határon belül. (Ezt a határt a szak­nyelv remediumnak nevezi, ez egy bizonyos százalékér­ték, amelynek megfelelő ko­pás esetén az érmét a forga­lomból ki kell vonni.) Az aranypénzt ezért nevezik teljes értékű pénznek. Az aranynak általános megjelenési formái az arany- érme-korszakban a követke­zők voltak: az aranyérme (aranyforint, aranykorona. tallér stb.), az aranyrúd vagy tömb (állítólag az első aranyrudat a Krőzus i. e. 540 körül öntette), és az ékszer. Az aranyérmét, mint a pénzügyi rendszer alapját a XVIII. században Angliában vezették be először és ettől az időponttól számítódik az aranystandard (az arany­pénz-rendszer). Logikus, hogy Anglia törvényesítette az aranystandardot, mert e korszakban a szigetországban — mint a világ legfejlettebb és leggazdagabb országában — a Föld minden pontjáról áramlott be az arany; a Bank of England pincéi meg­teltek a gyarmati kizsákmá­nyolásból, a gyorsan fejlődő gazdaságból származó arany­nyal. Az aranyérme-rendszert az I. világháborúig tartották fenn, bár a századforduló el­ső évtizedében már erős tö­rekvés jelentkezett arra, hogy az aranyat a pénzfor­galomból kivonják. Az I. vi­lágháborút követően az aranyérme-rendszert egyik állam sem állította helyre. Az aranystandard módosított formája volt az aranyrúd, il­letve az aranydeviza-rend­szer, amelyet az 1920-as években vezettek be a világ országai. Az arany fénykora az aranydeviza-rendszerrel zá­rult. Az aranydeviza-rend­szer azonban még az 1970-es évek elejéig fenntartotta ma­gát a Nemzetközi Valutaalap normáinak megfelelő szerény keretek között. De ez a kor­szak, mint a következő Írá­sokban látni fogjuk, már az arany trónfosztásának nyitá­nya lett. Wiesel Iván Filatáliai hírek Zumstein 78. Megjelent a Zumstein katalógus új ki­adása igen jó minőségben, két kötetben. A kisebb kötet részletesen tárgyalja Svájc, Lichtenstein és az ENSZ gen­fi postaigazgatóságainak bé­lyegkiadásait. Az Európa kö­tetből megtudjuk, hogy a magyar klasszikus bélyegek ára 10—12 százalékkal emel­kedett, különösen az 1871. évi kiadásoké. Néhány bé­lyeg árát közöljük, zárójelbe téve a tavalyi értékét. Az árak svájci frankban érten­dők. Az 1871. évi kőnyoma­tos 2 krajcáros legelső ki­adás használtarj 32 500 (30 000), 2 krajcáros narancs 650,— (550,—), 3 krajcáros 1600,— (1450,—), 5 krajcáros 700,— (600,—), 10 kr. 1350,— (1200,—), 15 kr. 1750,— (1450,—), 25 kr. 1800,— (1450,—). Emelkedett még a levélboríték-rajzú, a hírlap­bélyegek és a réznyomatos bélyegek ára is. Az 1913. évi turulos sorozat 35,— (27,50), Hadisegély I. 240,— (225), Keskeny Madonna 83,— (75,—), Zeppelin 160,— (140,—), Nagy Madonna 500,— (425,—), Repülősor 1933. évi 425,— (375,—), Lé- he-blokk 200,— (175,—), Vö­röskereszt I. kisívsor 175,— (150,—), Vöröskereszt II. né­gyestömbsor 200,— (175,—), Roosevelt-blokkpár 300,— (250,—), Lánchíd-blokk I., II., egyenként 160,—, 160,— (150,—). ötéves terv I. 250,— (220,—), UPU-blokkpár 1200,— (1000,—), 80 éves a magyar bélyeg blokksor 165,— (150,—), Sztálin-blokk 20,— (14,—), Mona Lisa 10,— (7,50). III. országos parafilatéliai kiállítás: november 12. és 20. között lesz nyitva Budapes­ten, a MABÉOSZ .székházá­ban. A XVI. ifjúsági bélyegkiál­lítás: 1978 tavaszán lesz az Észak-Magyarországi Terüle­ti Iroda rendezésében, mely­nek Hatvan városa ad ott­hont. A kiállítás április 1. és 9. között lesz. Tutenkámen fáraó színaranyból készült maszkja , (MTI-íotó — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents