Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-13 / 241. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. OKTÓBER 13., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM Magyar—bolgár barátság Magyar—bolgár barátsági találkozó a HNF Békés megyei bizottságán Fotó: Martin Gábor Tegnap délelőtt ünnepélye­sen fogadták a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottsá­gán dr. Sztojan Radevet, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóját és Lengyel Ká­rolyt, az intézet főmunkatár­sát. , A megyénkbe érkezett vendégeket Nyári Sándor, a HNF Békés megyei titkára, a megyei pártbizottság es a megyei tanács képviselői kö­szöntötték, majd baráti be­szélgetést folytattak velük. Az üdvözlő szavakra a kul­turális központ igazgatója válaszolt és kifejtette, hogy a nemes hagyományokra visszatekintő bolgár—magyar kapcsolat mind szélesebb te­rületen fejlődik tovább. A barátság ápolásának egyik jele az, hogy a két ország né­pei nemcsak saját, hanem egymás nemzeti ünnepein is megemlékeznek a legjelentő­sebb történelmi események­ről, a politikai, társadalmi és kulturális élet legkiválóbb személyiségeiről, és termé­szetesen a nemzeti hősökről. Délután dr. Sztoján Radev Dombegyházára utazott, ahol a pártbizottság székházában találkozott a községi és a mezőkovácsházi járási párt- bizottság, tanács és népfront képviselőivel; majd részt vett a tiszteletére rendezett ünnepi esten. A magyar— bolgár barátsági napok mai programja Mezőgyánban folytatódik. Békemozgalmi találkozó Debrecenben Szerdán délelőtt Darvasi Istvánnak, az Országos Bé­ketanács alelnökének a veze­tésével megkezdődött Debre­cenben az Országos Béke­tanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa által a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére ren­dezett kétnapos nemzetközi békemozgalmi találkozó. Debrecen város dolgozói nevében Ács István tanács­elnök köszöntötte a vendége­ket, ezután Péter János, az országgyűlés alelnöke a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében üdvözölte a tanácsko­zás résztvevőit. Az ünnepélyes megnyitót követően Berend T. Iván akadémikus, a Béke-világ- tanács elnökségének tagja, az Országos Béketanács tu­dományos bizottságának al­elnöke tartotta meg bevezető előadását „A Nagy Októberi Forradalom és a 20. század” címmel. A debreceni találkozón részt vesznek Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Kuba, Lengyelor­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió békemozgalmának képvise­lői. Zárt ülés a belgrádi találkozón A belgrádi „Száva” kong­resszusi központban szerdán zárt plenáris ülésen foly­tatta munkáját a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvi­selőinek az európai biztonság és együttműködés kérdései­ről tárgyaló, nagyköveti szintű találkozója. A szerda délelőtti általános vitában dr. Bányász Rezső, a magyar küldöttség helyettes vezetője is felszólalt. Beszé­dében foglalkozott az álla­mok közötti kapcsolatokat vezérlő elvek érvényesülésé­vel, és kiemelte a részt vevő országok közötti bizalmat nö­velő intézkedések fontossá­gát. Lengyelország, Törökor­szág, a Szovjetunió, Bulgá­ria, az Egyesült Államok és Norvégia képviselője szólalt még fel. (MTI) Harisnyagvár Szeghalmon Megyénk egyik legdinami­kusabban fejlődő, iparosodó nagyközsége Szeghalom. Az elmúlt évtizedben több ipari üzem létesült a településben, s ma már az iparban foglal­koztatottak száma több mint kétszerese a mezőgazdaság­ban dolgozókénál. A nagy­községben és a környező te­lepülésekben még jelentős a szabad munkaerő, s erre ala­pozták a további iparfejlesz­tést, ipartelepítést. A Sárrét egyik legfiatalabb épül üzeme a Budapesti Haris­nyagyár szeghalmi telepe. Jelenleg 150 lánynak és asszonynak ad állandó mun­kalehetőséget az üzem, egyelőre ideiglenes épületek­ben. Tegnap, szerdán dél­előtt dr. Szabó Sándornak, a megyei tanács általános el­nökhelyettesének, Varga Ist­vánnak, a szeghalmi járási pártbizottság titkárának, va­lamint a nagyközség párt- és tanácsi vezetőinek és a meghívott vendégek jelenlé­Elhelyezik az alapokmányt tartalmazó urnát Ünnepélyes szerződés-aláírás tében Szurovecz Béláné, a harisnyagyár vezérigazgatója ünnepélyesen elhelyezte az épülő üzem alapjába az alapokmányokat. A tervek szerint 1978 vé­géig, vagyis az első ütemben elkészül egy 2300 négyzetmé­teres üzemcsarnok, szociális létesítmény, hőközpont és szennyvíztisztító telep. A 400 dolgozót foglalkoztató üzem évente 18 millió pár zoknit és harisnyát gyárt majd. A második ütem 1978. és 1981. között valósul meg, elkészül­tével újabb 400 nőnek terem­tenek munkalehetőséget, az üzem termelése pedig több mint kétszeresére nő. Az alapkőletétel után a járási, a nagyközségi párt­ós KISZ-bizottságok titká­rai, a kivitelező és a terve­ző vállalat igazgatója, vala­mint a harisnyagyár vezér­Fotó: Veress Erzsi igazgatója aláírta az építés felett vállalt járási-nagy­községi KISZ-védnökség szocialista szerződést. Az okmány értelmében a já­rás 14 településének ifjú kommunistái védnökségi napok keretében, társadal­mi munkában segítik az építkezést, 1978. január 1- től pedig az átadásig havi turnusokban építőtábort szerveznek a munkálatok gyorsítására. A védnökség célja, hogy a 30,3 millió fo­rintos beruházást a prog­ramban meghatározott idő előtt egy hónappal, vagyis 1978. november 30-án át­adják. A kivitelezők nevében Szabadfalvi László, az ÉP­SZER Vállalat igazgatója ígéretet tett a határidő be­tartására. — Sz — A gyomai Háziipari Szövetkezetben a hazai ellátáson kívül exportra is jut gyapjúból és műszálból készült kötöttáru. A munkát modern gépek, mint a képünkön is látható körvarró segítik Fotó: Lónyai László MHHHtHUHMMHMMWtWIWMMHHWHMMtMWM Értékes eredmények a jubileumi munkaversenyben Juhász Ottó, a SZOT titká­ra szerdán tájékoztatta a ha­zai újságírókat és a szocialis­ta országok budapesti tudósí­tóit a jubileumi munkaver­seny néhány kérdéséről. Elmondotta, hogy a csepeli dolgozók kezdeményezésére példa nélkül álló lendülettel bontakozott ki a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re indított munkaverseny. Ami az eddigi hazai tapasz­talatokat illeti, ilyen erőtel­jesen és ilyen tömeges mére­tekben talán első ízben ér­zékelhetjük a munka verseny politikai nevelő és tudatfor­máló hatását. A verseny egész sor területen jól szol­gálja a minőség javítását, a gazdálkodás hatékonyságá­nak növelését. Az eredmé­nyekre építve alapvetően a tervezett mértékben tudjuk kielégíteni a dolgozók anya­gi és kulturális igényeit. A szocialista munkaverseny mindenekelőtt a termelé­kenység emelkedését segítet­te elő. A jubileumi munkaver­senyben több újszerű törek­vésnek is tanúi lehetünk. Ide sorolhatók azok a pályá­zatok, amelyeket a vas- és villamosenergiaipari dolgo­zók — a KGM, a NIM és a Vasas Szakszervezet felhívá­sára dolgoztak ki az üzem- és munkaszervezés, a minő­ség javítására, a takarékos gazdálkodásra és a munka­erő hatékonyabb foglalkoz­tatására. Fél év alatt 76 vál­lalattól és tröszttől 1500 egyéni és brigádpályázat érkezett be, amelynek 80 százalékát elfogadták. A pályázatokban leírt mód­szerek végrehajtásával az év folyamán több mint egymilliárd forintot, vala­mint 88 ezer normaórát ta­karítanak meg a vállalatok. A SZOT titkára emlékezte­tett a párt Központi Bizottsá­gának arra a határozatára, hogy a jubileumi munkaver­senyben elért eredményeket figyelembe véve a legkivá­lóbb vállalati kollektívákat és szocialista brigádokat ki­tüntetésben részesíti. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi má­jus 1-i ünnepségeken — a jubileumi versenyt értékel­ve — 22—24 vállalat, illetve szövetkezet kapja meg a párt Központi Bizottságának ju­bileumi zászlaját, száz szo­cialista brigád pedig jubileu­mi oklevél kitüntetést kap. Ezenkívül a megyei pártbi­zottságok 5—5, a Budapesti Pártbizottság 25 szocialista brigádot jutalmaz jubileumi oklevéllel. A KISZ KB 50 oklevelet adományoz a leg­jobb ifjúsági szocialista bri­gádoknak. A jubileumi zászló kitünte­tésre azokat a vállalatokat rangsorolják, amelyek ez évi munkájukban kiemelkedő eredményeket érnek el a gazdálkodás hatékonyságá­ban, a munka termelékeny­ségében, a termékek korsze­rűsítésében és minőségének javításában, a munka- és üzemszervezés fejlesztésében, a szállítási és kooperációs kötelezettségek teljesítésé­ben. Juhász Ottó ezután arról szólt, hogy a Minisztertanács és a SZOT elnöksége, vala­mint a KISZ KB Intéző Bi­zottsága együttes határozatot hozott a munkaverseny egyes kérdéseinek szabályozására. A módosított jogszabály arra ösztönöz, hogy a dolgo­zókat szervezettebben és tu­datosabban vonják be a vál­lalatoknál a belső tartalékok feltárásának, hasznosításá­nak fontos munkájába. Nem kevésbé fontos törekvés, hogy a munkában és az emberek magatartásában tovább erő­södjenek a szocialista voná­sok. A határozatban megfo­galmazott egyik legfontosabb törekvés, hogy egységesebbé, összehangoltabbá váljon a követelmény-, az értékelési és az elismerési rendszer, s ezzel a munkaverseny vala­mennyi formájánál fokozód­jék az igényesség, csökkenje­nek a formális elemek. A vállalatok versenyében a ki­tüntetéseknek nagyobb társa­dalmi rangot ad az az intéz­kedés, hogy a jövőben keve­sebb vállalat részesül kitün­tetésben, ugyanakkor 50 szá­zalékkal emelkedik a kitün­tetéssel járó jutalomösszeg. A munkakollektívák verse­nyében rendszeresítik a'„Ki­váló munkabrigád” címet, amely egyrészt erkölcsi elis­merést biztosít a tartóson jól dolgozó munkabrigádok szá­mára, másrészt mintegy elő- iskolájául szolgál a szocialis­ta brigádmozgalomnak. A feladat most a határo­zat érvényesítése az ágazati és a vállalati gyakorlati munkában. A miniszterek és az ágazati-iparági szak- szervezetek — sajátosságaik figyelembevételével — rövid időn belül kiadják az együt­tes végrehajtási intézkedése­ket. Még ez évben át kell ve­zetni a szükséges változáso­kat a vállalati munkaver- seny-szabályzatokban, mert a jövő év elsejétől már az új határozat alapján történik a munkaverseny irányítása, szervezése.

Next

/
Thumbnails
Contents