Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

1977. október 9., vasárnap o A békéscsabai Szabadság Tsz 800 nyugdíjasát hívta meg teg­nap, szombaton délelőtt a Körös Hotel éttermébe. A nyug­díjastalálkozón Bagyinka György tsz-elnök ismertette a ter­melőszövetkezet jelenlegi gazdasági helyzetét és beszélt a jö­vő fejlesztési feladatairól is Fotó: Gál Edit WfMMMMWfNMNNNMM«MNNNMNMNMMMNM( Békési fiatalok klubja Békésen, a városi művelő­dési központban tavaly feb­ruárban alakult a Körös Szövetkezeti Ifjúsági Klub, azóta százötven fiatal lett a tagja. Minden héten szerdán és vasárnaponként találkoz­nak itt nyolc békési szövet­kezet, a békési gimnázium és szakközépiskola fiataljai. Békés, Békéscsaba és Gyu­la ifjúsági klubjaival szoros kapcsolatot tartanak, köztük a békéscsabai Gyopár, s a gyulai Délibáb rendszeres lá­togatójuk. A megye íróival, költőivel, képzőművészeivel is szívesen találkoznak. Be­neveztek az Új Tükör klub- pályázatára. A verseny hatá­sára közösen rendeznek más szövetkezeti klubokkal köz­ponti műsorokat, találkozó­kat. Legközelebb október 9- én, vasárnap este emlékez­nek Ady Endrére. A jubileu­mi műsorban fellép Údvaros Béla rendező, Bicskey Ká­roly és Maday Emőke, a Jó­kai Színház művészei. A köl­tői esttel egy időben a Pe­tőfi Irodalmi Múzeum anya­gából W. Somogyi Ágnes ál­tal összeállított, a költővel foglalkozó rézkárcsorozatot láthatnak majd a fiatalok. Közművelődési vetélkedő munkásbrigádoknak Lezárultak a jelentkezések a Békés megyei munkásbri­gádok ez évi közművelődési mozgalmára, összesen 666 brigád küldte el jelentkezési lapját, több mint tízezer ver­senyző taggal. Elkezdődött hát a folya­matos művelődési szakasz, amelynek során politikai és kulturális kérdésekkel fog­lalkoznak, alkotásokkal is­merkednek a benevezett munkásbrigádok. Az öntevé­keny művelődést követi majd a verseny szóbeli szakasza 1978. március 1-től munka­helyi, szakági döntőkkel, s a május 28-i megyei döntővel fejeződik be a szocialista brigádok vetélkedője. A mozgalom tájékoztató füzetében leírt követelmé­nyekből a hiányzó színházi előadások a következők: a Békés megyei Jókai Színház előadásában Németh László: Bodnárné, Moliére: Férjek iskolája, valamint a békés­csabai brigádok választhat­ják még Vasziljev: Ne lője­tek a fehér hattyúkra! című előadást. Az ugyancsak hi­ányzó színházi tévéközvetí­tést, amelyet a brigádoknak még látniuk kell, a tévé mű­sorszerkesztési gondjai miatt még nem jelölhetett ki a meghirdető bizottság. A benevezett brigádok fo­lyamatos művelődését segí­tik a társintézmények elő­adások, ankétok szervezésé­vel, ismertetők készítésével. A művelődési házak, a szo­cialista brigádvezetők klub­jai, a munkahelyi közműve­lődési bizottságokkal közösen tervezték meg munkájukat. Az eddigi gyakorlatnak meg­felelően a segítő munkába bekapcsolódtak a pedagógu­sok, a politikai munkatársak, a műszaki értelmiségiek, ők egyben szaktanácsadók is lesznek a szóbeli versenye­ken. A megyei művelődési központ és az egyes művelő­dési témákat gondozó mun­kacsoportok egész évben fi­gyelemmel kísérik ezt a sok irányú felkészítő munkát, ta­pasztalatokat gyűjtenek és november, december hó fo­lyamán valamennyi szakta­nácsadó számára megbeszé­lést tartanak a felkészülés módjáról, a munkahelyi dön­tők kérdéscsoportjainak ösz- szeállításáról és az egységes értékelésről. Árengedményes sajt- és vajvásár A tejtermelés növekedése lehetővé tette árengedmé­nyes sajt- és vajvásár meg­hirdetését. Ennek során az állami és a termelőszövetke­zeti tejipar egyes termékei kedvezményes áron kapha­tók. Október 10-től november 5-ig az üzletek kilenc féle sajtot átlagosan 18 százalé­kos, a vajat pedig átlagosan 17 százalékos zsírtartalmú 10 dekás vaj 6 forint helyett 5 forintért, a 83 százalékos zsírtartalmú vaj 6,40 helyett 5,40 forintért, 10 deka da­rabolt ementáli sajt 5,40 fo­rint helyett 4,30 forintért, lesz kapható. Az olcsóbban vásárolható sajt- és vajféle­ségekről az üzletekben pla­kátok tájékoztatják a vásár­lókat. Megyénkben vendegszerepel a Magyar Rádió Gyermekkórusa Az Ifjú Zenebarátok hangversenysorozat kereté­ben október 10 és 14-e kö­zött megyénkben vendég­szerepei a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa. Október 10-én 11.30 órakor Gyulán, 14 órakor Sarkadon, 11-én 8 órakor Dobozon, 10 órakor Békéscsabán, 12 óra­kor Tótkomlóson, 12-én 9 órakor Gyomán, 11 órakor Dévaványán, 13-án 10 óra­kor Dombegyházán, 12 óra­kor Eleken, 14-én 9 órakor Körösladányban, valamint 12 órakor Vésztőn láthatják az ifjú zenekedvelők a világhí­rű gyermekkórus műsorát. és Televízió Botka Valéria és Csányi László vezényletével „Az emberi hang” címmel ma­gyar, orosz és szovjet szer­zők műveiből adnak elő ösz- szeállítást. A műsorban köz­reműködik Domahidy Lász­ló énekes, zongorán kísér Torma Gabriella. „Az emberi hang” kibőví­tett változatát felnőtt elő­adásban is bemutatják az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltsége szerve­zésében, 10-én 18 órától Gá­doroson, 11-én 19 órától Te­lekgerendáson és 12-én 19.30 órától Nagyszénáson. Egy NEB-vizsgálat tapasztalatai A békéscsabai városi Né­pi Ellenőrzési Bizottság há­rom termelőszövetkezetben, a békéscsabai Szabadság, a kétsopronyi Rákóczi és a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben vizsgálta meg a sertéstelepeket. A korszerű telepek létesí­tésével vált lehetővé az iparszerű sertéstenyésztés megyénkben. A három ter­melőszövetkezet erre a célra több mint 100 millió forin­tot költött. Évente mintegy 21 ezer 500 sertést hizlalnak. A telepeket takarmánykeve­rő berendezésekkel szerelték fel. Nagy gondot fordítanak az állategészségügyi előírá­sok betartására. A mezőbe­rényi Aranykalász Termelő- szövetkezetben havonta mintegy 15—40 kilogrammal gyarapodnak a hízók. A bé­késcsabai Szabadság Terme­lőszövetkezetben a napi súlygyarapodás 0,55 kilo­gramm. Jól alakult az ön­költség a mezőberényi ter­melőszövetkezetben. Egy ki­logramm sertéshús előállítá­sa 22,18 forintba kerül. A bé­késcsabai Szabadság Terme­lőszövetkezetben ez az ösz- szeg jóval magasabb. A két­sopronyi Rákóczi Tsz sertés­telepe is jelentős eredmény­nyel dicsekedhet, 1975 óta minden évet nyereséggel zártak. Tanpálya — autósoknak A gépkocsi napjainkban az élet fontos kelléke, ma már többségében nem luxus, ha­nem munkaeszköz. Me­gyénkben évente mintegy 5200-an szereznek személy­gépkocsi-vezetői engedélyt, a vizsgázók kétharmada az Autóközlekedési Tanintézet­nél sajátítja el az autóve­zetést. Hogyan is volt ez ko­rábban? A tanuló beült az oktató mellé, s kezdték — többségében mindjárt a köz­úton, a forgalomban. Ez mit jelentett? Lassította a for­galmat, veszélyeztette a köz­lekedés biztonságát, a hall­gató nem, vagy alig tanult meg vezetni. A forgalom ugyanis akadályozta abban, hogy az alapvető elemeket elsajátítsa. Most ez megvál­tozik, ugyanis a megyeszék­helyen elkészült, s tegnap, szombaton délelőtt Moharos Kálmán, az ATI igazgatója átadta a hétmillió forintos költséggel épült tanpályát, mely a Kétegyházi út mel­lett készült. A mintegy 35 ezer négy­zetméteres területű pályából 10 ezer négyzetméter szilárd burkolatú. Kialakítottak egyebek között négy tanud­vart, emelkedő — lejtős sza­kaszt, keramit burkolattal kanyart, s mindezt egy hét méter széles, közel hatszáz méter körpálya övezi. Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy az autóvezetést megtanulja a hallgató, mielőtt kimenne a közútra. A tanpálya ezenkívül mó­dot ád a közlekedési érzék jobb kifejlesztésére, az alap­elemek tökéletes elsajátítá­sára. A tegnap átadott békéscsa­bai ATI-tanpálya az ország­ban a hatodik, s további 8 építés alatt áll. Az oktatáson túl ezzel lehetőség nyílik a továbbképzésre, a gyakorlás­ra is. Nagybánhegyesen a Zalka Máté Termelőszövetkezet építő­brigádjának kivitelezésében mintegy három és fél millió fo­rintos költséggel .termálvizes tisztasági és strandfürdő épül. A létesítményt 1978. május 1-én nyitják meg Fotó: Martin Gábor II pártszervezetek kádermunkája és a szakszervezeti bizalmiak □ z MSZMP Központi Bizottsága 1973. no­vember 28-i határo­zatában — amely a párt ká­derpolitikájáról, a káder- és személyzeti munka helyzeté­ről, valamint a főbb felada­tokról szól — kellőképpen hangsúlyozza: a szocialista építés egyre bonyolultabb és egyre nagyobb hozzáértést, ügyszeretetei kívánó felada­tai szükségessé teszik, hogy a kádermunkát az előttünk álló követelményekhez iga­zítsuk. A kádermunka a pártpolitika érvényesítését, lényegében a párt vezető, irányító szerepét jelenti. Pártunk mindig megkü­lönböztetett figyelmet fordí­tott a kádermunkára, nagy gonddal alakította ki a ve­zetők kiválasztását, nevelé­sét meghatározó alapelveket és módszereket. Tevékenysé­gében azért szentel olyan nagy teret a kádermunká­nak, mert az a pártmunka továbbfejlesztésének egyik alapvető feltétele. A párt kádermunkájában jelentős szerepük van a pártalapszervezeteknek, hi­szen ott végezhető leghaté­konyabban az utánpótlás ne­velése. E munka magasabb színvonalra emelése kulcs­kérdés. Nagy mértékben az alapszervezeteken múlik a káderpolitikai célok valóra váltása. A pártalapszervezetek ká­dermunkája meglehetősen sokrétű. Fontos területét ké­pezi a tömegszervezetek ká­dermunkájának befolyásolá­sa, természetesen a sok ön­állóságnak messzemenő tisz­teletben tartásával. A párt­alapszervezetek feladata elő­segíteni, hogy a személyi kérdések eldöntése a párt káderpolitikája alapján, an­nak érvényre juttatásával történjen. A tömegszervezeti káder­munka segítésének eredmé­nyes módja, ha a pártszer­vezetek a tömegszervezeti munkához értő, azt szívesen végző, az adott szervezet­ben tekintéllyel és jó tö­megkapcsolatokkal rendelke­ző párttagokat javasolnak a különböző tisztségekre. A szakszervezetek tevé­kenysége a közelmúltban új jelentőséget kapott: meg­növekedett a bizalmiak jog­köre. A megnövekedett jo­gok a dolgozók jogai, ame­lyeket a bizalmiak* az ő képviseletükben, megbízá­sukból érvényesítenek. A szakszervezeti bizalmiak megnövekedett jogköre az üzemi, munkahelyi demok­rácia fejlesztését szolgálja, a dolgozók jogkörének to­vábbi szélesedését jelenti. Kifejezi a dolgozóknak a vezetésbe való bevonását, növeli a felelősségüket az adott egység egész tevékeny­ségéért. Szükségtelen tovább hangoztatni a megnöveke­dett jogok területeit, de fon­tos, hogy ennek gyakorlati megvalósítása során a párt­ós szakszervezetek között jó együttműködés alakuljon ki. Kölcsönösen törekedni kell az együttműködésre, egymás tájékoztatására. A pártalapszervezetek fel­adata elősegíteni és ellen­őrizni, hogy az állami, gaz­dasági vezetők tartsák tisz­teletben a szakszervezetek e fontos jogát és segítsék elő annak helyes gyakorlati al­kalmazását. Segíteni kell a szakszervezeti bizalmiakat, hogy megnövelt hatás- «s jogkörüket el tudják látni. Több helyen a pártalap­szervezetek nem ismerték fel a szakszervezetek XXIII. kongresszusa ide vonat­kozó határozatának, s a Mi­nisztertanács intézkedései­nek politikai jelentőségét. Ügy érezték, túlsúlyba ke­rül az érdekvédelem, háttér­be szorul a politikai neve­lő munka. Különféle gon­dok, problémák merültek fel a gazdasági vezetők és szakszervezeti tisztségvise­lők körében e határozat végrehajtása során. A ta­pasztalatok azt bizonyítják, hogy a szakszervezeti bizal­miak kibővített jog- és ha­táskörének gyakorlati alkal­mazása — a kezdeti nehéz­ségek után — jó irányba fejlődik. A bizalmiak aktí­van közreműködnek a bér- fejlesztések, jutalmak elosz­tásában, a kollektív szerző­dések módosításában és a szociálpolitikai célkitűzések kialakításában. Jelentős ré­szük e kérdésekben kikéri munkatársai« véleményét, és egyre felkészültebben és meggyőzőbben képviselik és érvényesítik az indokolt cso­portérdekeket. A bizalmiak által képviselt ügyekre egy­re inkább jellemző, hogy azok a munkahely politikai kérdéseivé válnak. Ugyan nem alakult ki még megfe­lelő egységes gyakorlat a lakáselosztás, a munkásszál­lás és a magasabb kitünte­tések odaítélésében, és a bi­zalmiaknak csak kisebb kö­re él az ellenőrzési és ja­vaslattevő jogkörével. A szakszervezetek kongresszu­sának határozata és annak gyakorlati alkalmazása azon­ban felkeltette a dolgozó kollektívák érdeklődését és növelte a szakszervezeti bi­zalmiak politikai súlyát. Több jel mutat már ma is arra, hogy a munkáskollektívák, a szakszervezeti szervek a jövőben nagyobb felelősség­gel választják majd meg a szakszervezeti bizalmiakat. , A pártalapszervezetek nagyban segítették a szak- szervezeti határozat végre­hajtásának ■ kibontakozását, politikai céljának, jelentősé­gének megértetését. Hozzájá­rultak a téves nézetek és bizonytalanság eloszlatásá­hoz. A pártalapszervezetek kötelességüknek tartják, hogy támogassák a szak- szervezeti bizalmiak hatás­körének érvényesülését. Ma még akadnak döcce- nők, késések a határozat megvalósításában. Több he­lyen késik a munkahelyi jogkörök decentralizálása, a bizalmival egy szinten dol­gozó gazdasági vezetőnek nincs megfelelő hatás- és jogköre. A szemléletbeni problémák sem szűntek meg, sőt egyes munkahelyeken újratermelődnek. A szak- szervezeti bizalmiak tájékoz­tatását a növelt jogkörök­nek megfelelővé kell tenni. A pártalapszervezetnek vizs­gálni kell a párt- és a szak- szervezet eltérő szervezeti felépítésének hatásait. To­vábbi segítséget, támogatást kell nyújtaniuk a szakszer­vezeti "bizalmiaknak, hogy munkájúkat jól elláthassák. Ugyanakkor ellenőrizniük is kell e munka politikai hatá­sait, időnként taggyűlésen, vezetőségi ülésen tárgyalják meg a végrehajtás tapasz­talatait. A pártalapszervezetek min­dennapi munkája során ar­ról sem szabad megfeled­kezni, hogy a legjobb hatá­rozat, a legprecízebb rende­let előírásai sem valósulnak meg automatikusan. A jó döntések gyakorlati végre­hajtása a kádereken múlik. A párt-, a szakszervezeti munka, a munkahelyi fel­adatok megoldásának, a fej­lődésnek alapvető követel­ménye a kádermunka javí­tása. n unkahelyi pártalap- szervezeteink most mindenütt fordítsa­nak több figyelmet saját és a szakszervezeti szervek ká­dermunkájára s ezzel is se­gítsék elő feladataink sike­res megoldását. Dr. Kovács József

Next

/
Thumbnails
Contents