Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-05 / 234. szám
NÉPÚJSÁG 1977. október 5., szerda Más is tanuljon abból, amit én tudok Beszélgetés az ismeretterjesztésről, előadókról, módszerekről Ez év nyarán találkoztak az ország ismeretterjesztő küldöttei Budapesten a TIT VII. országos küldöttgyűlésén. Az ott elhangzott vélemények, tapasztalatok alapján hogyan kezd az új ismeretterjesztési szezonhoz a TIT Békés megyei szervezete? Erről kérdeztük meg dr. Krupa Andrást, a TIT Békés megyei szervezetének titkárát. — A küldöttgyűlés meghatározta az ismeretterjesztés feladatait a közművelődés folyamatában. Az elmúlt évek eredményes munkájának bizonyítéka, hogy jövőre és azután is az eddigieknek megfelelően kell az emberek tudásigényét felébreszteni és sokoldalú ismeretek nyújtásával kielégíteni. Nem kellenek látványos változások. Dolgos, hétköznapi év legyen az 1977—78-as. Az ismeretterjesztő aprómunka mellett olyan kiemelt jelentőségű témakörökkel foglalkozunk egész évben, mint a Nagy Október emlékezete és az Ady-évforduló. Sajátosan TIT-feladat a magyar nyelv hetének tavaszi megrendezése, a módszertani hónap, amely az előadók ismereteit gazdagítja, a csillagászati hét, a környezetvédelmi ismeretterjesztés. A megyei ismeretterjesztőknek el kell jutniuk a fizikai dolgozókhoz, a diáksághoz, minden Békés megyeihez korra, nemre, foglalkozásra való tekintet nélkül. Szerintünk nem szabad bűnéül felróni az embereknek, hogy a jobb életfeltételek megteremtéséért dolgoznak a gyárban, és maszekolnak otthon. Nem a „pénzhajhá- szás” a közművelődés akadálya. Az már bűn viszont, ha az ember a magateremtette lehetőségekkel nem él, csak büszkélkedik az anyagi javakkal. Ezért azután a szocialista életmód kialakításában az ismeretterjesztés felelőssége is óriási jelentőségű. Nemcsak a munkavégzésre, az olvasásra, a tévénézésre ösztönözzük az embereket, de a látásmódjukon változtassunk: hogyan és mit olvassanak és nézzenek, válogassanak a kultúra termékeiből. Egyre inkább személyhez szólóak az előadásaink a közösségi ismeretterjesztésben is. A megyei tanács 15 éves közművelődési tervében szereplő TIT-feladat, hogy egyre inkább eljussunk az üzemekbe is, helyi előadások, helyi TIT-csoportok szervezésével. Olyan természetes igény legyen az ismeretterjesztés, mint a minőségi termelés. Egyformán fontos ez a gyáraknak, üzemeknek, vezetőknek és dolgozóknak, meg a TIT-nek is. — A TIT Békés megyei szervezete milyen előadókkal és módszerekkel tud eljutni az emberekhez? — Régebben olyan felfogás uralkodott, hogy a tudással rendelkezők leszálltak a néphez. Ma a nép közül kikerülő értelmiségi kötelessége, hogy tudását közkincs- csé tegye. Egyenrangú társak az előadók és a befogadók. A TIT-tagok száma megyénkben jelenleg kétezer körül van, ezek közül sokan rendszeresen találkoznak a közönséggel. Kiváló ismeretterjesztési fórum a Békési Élet, amely teret ad a helyi tudományos munkáknak, felfedezéseknek, történeti dolgozatoknak. Tavaly nyolcezer rendezvényünk volt, ez évben sem tervezünk többet. A komplex előadássorozatok, a munkásakadémiák számát szeretnénk emelni. Minden városunkban legalább egy szabadegyetemi tagozatot indítunk földrajzi, pedagógiai, biológiai, agrártudományi szakágakból. A tévé megismétli a tavalyi szabadegyetemi előadásokat, ezekhez kapcsolódóan bázisközpontot alakítunk ki Gyulán és Békéscsabán. — Eddig is sokat foglalkoztak a szocialista brigádokkal, a fiatalokkal; az új évadban terveznek-e a megszokottól eltérő módszereket? — Szívesen segítünk a szocialista brigádoknak, ha valamely intézményt kísérővel szeretnének meglátogatni, például a mezőgazdasági főiskolát, a könyvtárakat, vagy a múzeumokat. Újdonság, hogy amatőr csillagászok részére tanfolyamot indítunk, ahol alapfokú ismereteket tanulnak és vizsgázhatnak. A Közlekedésbiztonsági Tanáccsal együtt a vállalati gépkocsi-előadók részére szabadegyetemi tagozatot, a magán- és vállalati gépkocsivezetők, fogatosok részére pedig továbbképzési formákat szervezünk. A sokoldalú ismeretterjesztési területekről beszélni szinte lehetetlen. Előkészítjük az új tanterv egyes változásait, például a 4. osztályosok is tanulni fogják az orosz nyelvet, ezért mi már most btvonjuk a gyerekeket a nyelv- tanulásba. — Megyei szervezet a miénk. Az eredményes munkánk a városi, községi ismeretterjesztő csoportoktól, szervezetektől függ. Az olyan kiválóan dolgozók, mint a nagyszénásiak, a gyomaiak, a kondorosiak, vagy a gyorsan fejlődő csanádapácai és tót- komlósi szervezetek elismerése, példamutatása a bizonyíték, hogy az ismeretterjesztést hittel, lelkesedéssel kell végeznie minden megyei értelmiséginek és műszaki szakembernek! Bede Zsóka Nem a kevesek boltja a Képcsarnok Békéscsaba kibontakozó új városképének jellegzetes üzlete a Képcsarnok, amely sajátos helyet foglal el a város kereskedelmi életében. Az itt kapható képzőművészeti, iparművészeti alkotások és lakberendezési tárgyak nem tartoznak éppen az olcsóságok közé. Ennek ellenére — mint Odor Bélá- né, a Képcsarnok Vállalat békéscsabai Munkácsy Mihály Bemutató Termének vezetője mondta — mind többen vásárolnak az üzletben. — Az előző évekhez viszonyítva változott a vevőkör összetétele — mondja. — Eddig jórészt a törzsközönség vásárolt, mostanában gyakran jönnek új vevők is. — Minek tulajdonítható a megnövekedett forgalom? — Az életszínvonal emelkedésével az igények is nőttek. Ezeknek az igényeknek maximális kielégítésével próbáljuk megtartani, sőt bővíteni a vevőkört. E törekvésünk eredményességét bizonyítja, hogy az árukészlet állandó felfrissítése mellett — előjegyzési könyvet is kell vezetnünk. Nem elhanyagolható a szerepe a néhány éve bevezetett részlet- vásárlási kedvezménynek sem. A vásárlásoknál fontos szempont a praktikusság. Ezt bizonyítja például a kiegészítő kisbútorok iránti nagy kereslet. — A Képcsarnoknak, bár elsősorban kereskedelmi intézmény, jelentős ízlésforJubileumi vetélkedő A KISZÖV békéscsabai Gyopár Klubja idén ünnepli megalakulásának ötödik évfordulóját. Ebből az alkalomból, a fiatalok jubileumi vetélkedőt hirdettek, amelyre a szövetkezetek négy dolgozóból álló csapatokkal nevezhetnek be. A vetélkedőt több fordulóban rendezik meg, amelyeken sporttal, zenével, művészettel, történelemmel, irodalommal és filmmel kapcsolatos kérdésekre válaszolhatnak a versenyzők. A részfordulókat minden hónap első szombatján tartják meg. Október elsején időszerű politikai és világnézeti kérdésekre válaszolhattak a versenyzők. Ezúttal a cipészek és a szolgáltatók csapata szerepelt a legjobban. Az eredmények összesítésére és a részfordulók helyezett csapatainak a jutalmazására június 9-én, a klub születésnapján kerül sor. A vetélkedőn legjobb eredményt elért csapat egyhetes belföldi utazáson pihenheti ki a tá- nulás fáradalmait és a verseny izgalmát. Valentyin Csernik: Buszlajev emlékezései A faluból kiérve fokozta a sebességet. Fel-felvillantak a távíróoszlopok, a négyzet alakú kis kenderáztatók. .. .Akkor is voltak ilyen kis tavak, egyszer az egyikből inni akart, már merített is belőle, de az anyja észrevette és jól elpáholta; erre még most is emlékszik. A bekerítést követően nappal haladtak, az éjszakát pedig mindig valamelyik faluban töltötték. Az anyja batyujában, a ruhák mellett egy térképdarabka is rejtőzött, akkor találta, amikor egy iskolában éjszakáztak. Szemjon sehogyan sem tudta megérteni, miként lehet a térképen iránytű nélkül eligazodni, hiszen a katonáknak a térképen kívül mindig van iránytűjük is. Készült, hogy megkérdezi, de már nem maradt rá ideje. Szemjon emlékezett rá, hogy egész nap mentek, estére már- nagyon álmos lett. A mama elővette a térképet, egy fűszállal a piros, fekete és kék vonalak találkozási pontjára bökött: — Most itt vagyunk. Holnap éjszaka nagyapánál leszünk. Szemjon továbbra is az anyja mögött vonszolta magát, felverte az út porát: tüzérségi támadást játszott. Mögöttük egy autó tűnt fel. Az anyja nyugtalanul körülnézett: a műút teljesen kihalt volt. Az autó beérte őket és megállt. A kabinból egy katona szállt ki, az egyenruhája ujján ezüst rangjelzés — őrmester, ahogy később elmagyarázták Szemjonnak. Az őrmester bizonytalanul állt szétterpesztett lábán, és az anyját méregette. Az autóból még két katona nézett ki. Az egyik nyelvét nyújtotta Szemjon- ra. Az anyjának remegett a keze. — Gut — mondta az őrmester. Az autóban felröhögtek a katonák. Az egyikőjük leugrott a kocsiról. Ádámcsutkáját ráncos, borostás bőr fedte. Egy kandiscukorral teli bádogdobozt nyújtott Szemjonnak. — Vedd el — mondta az anyja. Nem nézett a katonák felé, egészen az út szélére húzódott. Vállán átvetett bocskorral egy mezítlábas öregember akart elsurranni mellettük. Az anyja odaszólt neki. — Vaszil Sztyepanovics! — Már hogy lennék én Vaszil. Nyikolajnak hívnak! — hessegette el az öreg. — Az isten szerelmére, mondja, hogy a lánya vagyok — kérte izgatottan az anyja. Az öreg vissza se nézett, tovább sietett az úton. Az őrmester hirtelen leguggolt, az anyját a vállára emelte, és az autóhoz rohant vele. A sofőr bőszül ten kurblizni kezdett. Az őrmester valamit kiáltott, és a langaléta, kiugró ádámcsutkás katona engedelmeskedve a parancsnak, megpróbált felkapaszkodni a kocsi platójára. A lábával kalimpált, meg-megcsúszott a deszkán. Szemjont a katona a szomszédék kisfiára, Petykára emlékeztette. aki almát lopott, s amikor a gazda kergetni kezdte, félelmében sehogy sem tudott átmászni a kerítésen, és a lábával ugyanúgy kaparászott a kerítés deszkáján. Egy pillanatra felvillant a platóról az anyja arca. Szemjon odaugrott az autóhoz, megkapaszkodott a plató szélében, így próbálta tartanig magát. A langaléta izzadságtól ragadós tenyerével igyekezett lelökni. A plató mélyéből előbukkant az őrmester dühödt képe. A homokban egyhelyben forogtak a kerekek, majd az autó nagyot rándult. Az őrmester hátraesett, a lába kicsúszott alóla. Szemjon látta a bakancsa talpán három rézszöggel felerősített, elkopott sarokvasat. Azután Szemjon csak futott előre, nyitott szájjal, így kevésbé sajgóit vérző ajka. Ügy érezte, mindez nem is lehet igaz, csak álmodik. Mindjárt utoléri az autót és felébred. Az autó kemény talajra ért, és eltűnt a porfelhő mögött. Szemjon futott, egyre futott, és azt gondolta, hogy a kanyar után az autó feltétlenül megáll, és anyja azt mondja majd neki, hogy egyszerűen meg akarták ijeszteni. De az autó nem bukkant elő a kanyar mögött. Szemjon még gyorsabban kezdett futni. .. .Amikor legutóbb szabadságon otthon járt, megmutatták neki, hol találták meg az anyja holttestét. Nem lőtték le, biztosan kidobták az autóból, vagy ő maga ugrott ki, amikor a kocsi teljes sebességgel robogott. Oszipov mutatta meg a helyet. (Folytatjuk) máló szerepe is van. Hogyan segítik ezt Békéscsabán? — Negyedévenként képző- művészeti kiállításokat rendezünk. Ezek összeállításánál stílusbeli változatosságra törekszünk. Eddig elsősorban festmények kerültek a kiállítóterembe, a későbbiekben rajzokat, grafikákat is láthatnak az érdeklődők. Fontos feladatunknak tartjuk a megyében alkotó vagy innen elszármazott művészek pártolását. A kiállítások az ízlésformálás mellett természetesen kereskedelmi célokat szolgálnak. Jelentőségük felmérhető abban, hogy nőtt a kereslet a képzőművészeti alkotások iránt. — Milyen forgalma? az év eddigi — Tavaly az első fél évben 1 millió 40 ezer forint értékű festményt, iparművészeti és lakberendezési tárgyat adtunk el, 1977 első fél évi forgalma 1 millió 140 ezer forint volt. Ezek csak számadatok, de nagyon fontos, ami mögöttük rejlik: megyénkben fokozatosan növekszik az emberek igénye az igazán művészi értékű alkotások iránt. G. K. A szavalóverseny programja A múlt év decemberében a Népművelési Intézet több intézménnyel közösen országos Ady Endre vers- és prózamondó versenyt hirdetett a költő születésének 100. évfordulója alkalmából. Az elődöntőket és a döntőt a Magyar Rádió és a Televízió egyenes adásban közvetíti. A rendezvényen a 14. életévüket betöltött amatőr versenyzők indulhattak, akiknek 10 Ady-műből, valamint a XX. századi európai és az egész magyar irodalom 10 alkotásából kellett felkészülniük. A hat elődöntőn — amelynek első adása október 8-án lesz — összesen • 48 versenyzőt láthatnak és hallhatnak az érdeklődők. Az elődöntőket minden alkalommal más városban — Salgótarján, Dunaújváros, Nyíregyháza, Budapest, Szentes, Sopron — rendezik meg. Az előadott produkciókat a zsűri pontozza, így a 48 versenyzőből a legmagasabb pontszámot elért 15 mérheti össze tudását, fel- készültségét a döntőben. A pontozás magában rejti annak lehetőségét, hogy egyes elődöntőkből többen, másokból kevesebben kerülnek a döntőbe, amely november 25- én Debrecen városában lesz. HÉT FILMJEI Anatolij Kabulov rendezte az új színes szovjet filmet, amelynek címe: Te vagy a dalom Te vagy a dalom, ez az új szovjet film címe, amelyet október 4—5-én játszik a Brigád mozi Békéscsabán. A közönség kedvence, a jóképű táncdalénekes, Akmal mindent megkapott az élettől, sikert, pénzt, tehetséget, csak egyet nem, a szerelmet, Egy ismeretlen lány felbukkanása döbbenti rá a fiatalembert, mennyire hiányzik életéből a szerelem boldogsága. Könnyed vidám- ságú, kedves történet két fiatal egymásratalálásáról ez a film. A híres Simone Signorét játszik az Égő pajták című új francia—olasz filmben, partnere a nem kevésbé népszerű Alain Delon. A film címe pedig egy eldugott tanya neve. Az „égőpajták” tanya mellett meggyilkolt fiatal nő holttestére bukkannak a ház lakói, Rose asszony és népes családja. Az áldozat egy párizsi sebészprofesszor felesége, aki Mercedesen svájci üdülésre igyekezett. A köztiszteletben álló család kemény munkával tartja fenn az életét, de az erős akaratú Rose asszony nem engedi, hogy a család széthulljon, elköltözzön erről a vidékről. A nyomozás során azonban kiderül, hogy a kívülről erősnek látszó családi összetartás milyen gyenge alapokon nyugszik. A fiatalok elvágyódnak, a szebb és könnyebb élet vágya a városi élethez vonzza őket. A film érdekessége, hogy Simone Signorét filmbeli lányát a színésznő valódi lánya alakítja, Catherina Al- legret. Az Égő pajták című filmet a Szabadság mozi játssza október 1-től 4-ig. Tévéajánlatunk MA ESTE 20.30 OKAKOR: RÉGIMÓDI TÖRTÉNET Szabó Magda új családregényének címe: Régimódi történet, amely most a Nyitott könyv műsorán szerepel. Könyvében — amely ugyancsak most jelent meg — anyjának; Jablonczay Lenkének állít emléket. Anyjának, aki fiatalon halt meg; az írónő mindössze hat éves volt akkor. A regény három epizódja került földolgozásra, Lengyel György rendezésében. Az első a kislány Lenkét mutatja be, amint megérkezik nagyanyja házába. A második helyszín a zárda, ahol a kislány tanult, nevelkedett. Képet kapunk a zárda életéről, a nővérek, s a lányok kapcsolatáról. Végül egy sorsdöntő fordulópont a kis Lenke életéből — aki nagyszerűen zongorázott, s írt —, egy olyan időszakról, amikor még igazi művész válhatott volna belőle, ha nem szól bele a társadalmi, gazdasági kényszerűség. Az írónőt AI- mási Éva formálja meg. Szerepel még többek között Sulyok Mária, Tolnay Klári, Schütz Ila, Bálint András.
