Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-04 / 233. szám

1977. október 4., kedd {ZH23HIEJ II 60. évforduló jegyében Orosházi katonasikerek a döntőben Az elmúlt hét végén két napon át katonák vetélked­tek Orosházán a Zalka Má­té laktanyában. Az elöljáró parancsnoksága és pártbi­zottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére még az év elején versenyt hir­detett valamennyi egység számára. A felhívásra min­denki jelentkezett, tiszt, tiszthelyettes és sorállomá­nyú katona. Az alegységek­nél befejeződött a vetélke­dősorozat és ezúttal került sor a döntőre, ahol a leg­jobbak mérték össze tudá­sukat. A verseny első napján a részt vevő 11 csapat először szellemi vetélkedőn küzdött meg a pontokért, helyezése­kért. Sokrétű feladatot kel­lett megoldani az öttagú csapatoknak, amelyeket egy- egy tiszthelyettes és három sorállományú katona alko­tott. Helyes válaszokat kel­lett adni politikai, közmű­velődési kérdésekre, jól kel­lett ismerni a fegyverneme­ket és technikát, valamint a szolgálati szabályzatot. A versenyzők nagyszerű felké­szülését igazolta, hogy a vetélkedő rendkívül szoro­san alakult és az orosházi csapat mindössze egy pont­tal szorult a második hely­re. A szellemi torna után a csapatok felkeresték az Orosházi Üveggyárat, ahol Ambrus Pál főosztályvezető fogadta és kalauzolta a ven­dégeket, akik megnéztek egy, a gyár életéről készí­tett filmet. Az este a szóra­kozásé volt, műsort adott részükre a szegedi- Paprika együttes, végül vidám tábor­tűz és zenés műsor zárta az első napot. A második nap sem volt könnyebb. Az első csapat 8 órakor rajtolt és indult el a 14 kilométer hosszú pá­lyán, amely különböző aka­dályokkal volt nehezítve. Először kötélen kellett le­ereszkedni egy épület tete­jéről, majd távolban lebegő léggömböket kellett eltalál­ni. A lövészet után aknake­resés következett, majd egy kis erdőben két fa között ki­feszített kötélen kellett át­kelni. Ezután a csapatok egyik tagja gépkocsivezetés­ből vizsgázott, majd távol­ban elhelyezett célokat de­rítettek fel. Nem volt köny- nyebb a következő állomás sem, ahol védőöltözetben gázálarccal, teljes fegyver­zetben futottak végig egy megadott távon. Nem kis akadályt jelentett csónakkal átkelni egy tavon evező nélkül, mindössze a gyalog­sági ásóval segíthettek ma­gukon. Kézigránátdobás és sebesültszállítás volt az utolsó feladat, mielőtt a cél­ba futottak. Ha lehet még nagyobb volt a küzdelem ezen a jár­őrversenyen. Az orosházi csapat remek futással egye­dül ért két órán belül a cél­ba és így behozta egypontos hátrányát és megnyerte az összetett versenyt. A győztes csapatot az elöljáró köszön­tötte Is adta át a győzte­seknek járó értékes ajándé­kot, oklevelet. B. O. A győztes orosházi csapat célba érkezés után: Szabó Sándor főhadnagy, Tóth József törzsőr­mester, Baliga László, Dobi Gábor és Varga János honvéd WMINfNMWMMNMINMfMMNNMWIMNMMMfMNMWMMMtM áruvizsgálat Hogyan kell tapétát választani? Viszonylag nagy bátorság kell ahhoz, hogy ha a lakás festése helyett a tapétázás mellett döntünk, egyúttal be­le merjünk vágni a munka elvégzésébe is. A „házilagos kivitelezéssel” ugyan meg le­het takarítani a nem is ala­csony munkabért, de a koc­kázat is nagy, mert ha a munka félresikerül, sok pénzünk bánja. Az anyag kiválasztása azonban mindenképpen a mi feladatunk, akár tapétázunk, akár tapétáztatunk, s a vá­lasztás döntő jelentőségű le­het, például a tartósság, a tisztíthatóság, az esztétikai kívánalmak és persze a költ­ségek szempontjából. A NAGYÍTÓ, a fogyasztók lapja szeptemberi számában jelent meg a fali tapéták tesztje, azaz a kapható faj­ták minőségi összehasonlítá­sa. A cikk tisztázza a fogal­makat, hogy milyen anyagú és típusú tapéták vannak; hová célszerű papír, és hová műanyag tapétát használni stb., majd szó esik a minősí­tés szempontjairól is. A pa­píranyagú tapéták minősé­gét a tartósság, a dörzsálló. ság (vagyis a fakulásra mu­tatott hajlandóság), a ra- gaszthatóság és a tisztítható­ság értékelése alapján hatá­rozták meg. A műanyag ta­pétákat olyan külön vizsgá­latoknak is alávetették, amelyek elvégzését az alap­anyag indokolta. A tesztben 23 tapéta alap­típust minősítettek (ezen be­lül több mint 80-féle mintá­zat ismeretes), amelyből há­rom volt műanyag tapéta. Közöttük hazai, NDK-beli, csehszlovákiai és romániai termékek is szerepeltek. A minőségről alkotott össz­kép kedvező, mert „közepes” minőségűnél rosszabb tapé­tát nem találtak a KERMI szakemberei, tizenháromról pedig „kiváló” minőségi bi­zonyítványt állítottak ki. Ezek az eredmények főként laboratóriumi méréseken és vizsgálatokon alapulnak, a lap azonban szükségesnek tartotta, hogy a tapétával foglalkozó gyakorlati szak­emberek véleményét is ki­kérje. A laboratóriumi és a gyakorlati tapasztalatok az esetek többségében egyező eredményt adtak, egy ter­méknél azonban (éppen egy olyannál, amelyik a labora­tóriumban „kiváló”-nak bi­zonyult) teljesen ellentétes volt a két vélemény. E termé­ket (a Romániában készülő CTC elnevezésű műanyag tapétát) például a JAVSZER — az egyik legnagyobb tapé­tázó vállalkozó — általában el sem fogadja, mert tapasz­talatai szerint nem tud vele elfogadható munkát végezni. A tészt mellett a NAGYÍ­TÓ tanácsokkal is szolgál a tapétázott falak időnként szükséges tisztításához, s külön ír a tapétázást vállaló jelentősebb vállalatokról, szövetkezetekről, az egymás­tól erősen eltérő vállalási árakról, valamint a tapétázó cégek „saját beszerzésű” — kiskereskedelmi forgalomban nem kapható — tapétáiról. K. P. Nagy a forgalom a BÚV-nál Mostanában a Bizományi Áruház előtt járókelők meg­figyelhették, hogy a felvevő­helynél hosszú sorok kígyóz­nak, szinte egész nap. A be­csüs, Szeverin Ferencné alig győzi átvenni a sok holmit, férfi- és női ruhákat, kabá­tokat. — Most ennek van szezon­ja — mondja —, naponta százan-százötvenen megfor­dulnak és bizony előfordult az is, hogy zárásig nem min­denkire került sor. Hogy mi mindent veszünk át? Vet­tünk 8 forint 70 filléres zok­nit és húszezer forint érté­kű bundát is. Az üzlet, vezetője, Bánszki Pál Örömmel beszél, nem is csoda, szépen alakul az áruház forgalma. — Huszonöt évvel ezelőtt, alakulásunkkor egy év alatt nyolcszázezer 'forint volt a forgalmunk, most havonta eléri a két és fél millió fo­rintot. Széles körű a vevő­hálózatunk, de főleg az ala­csonyabb jövedelműek láto­gatják előszeretettel üzletün­ket. Persze ez nem zárja ki azt, hogy ne fordulnának meg nálunk úgynevezett jöbb- módúak is. Mindenféle árut átveszünk és eladunk, régi­ségtől a színes televízióig. Még ma is keresett cikkek közé tartoznak az ingaórák, rézmozsaraik, festett tányé­rok, rézdomborítások, rok­kák, de van itt modem lak- berendezés is. B. O. Húszéves a szovjet űrkutatás 1 1957. október 4-én, 20 éve lőtték fel a Szov­jetunióban a világ első műholdját. 1957. A Szovjetunió felbo- 1 csátja a világ első műhold- ! ját. Megkezdődik az űrkor- I szak. 1959. A „Luna—3” hold­szonda lefényképezi a Hold I nem látható oldalát. 1961. Jurij Gagarinnak, a világ első űrhajósának repü- | lése a „Vosztok” űrhajó fe- I délzetén. A szovjet ipar fejlődésének ütemét és magas színvonalát jelezte, hogy a Szovjetunió elsőként hódította meg a vi­lágűrt. Jurij Gagarin, aki | 1961. április 12-én végrehaj- I tóttá az első sikeres űrrepü­I 1963. Az első női űrhajós, I Valentyina Tyereskova és I Valerij Bikovszkij páros re- 1 pülése a világűrben. 1964. Megépítették és Föld I körüli pályára bocsátották az I új „Voszhod” űrhajót. Az el- I ső repülés résztvevői: Vla- I gyimir Komarov, Konsztan- J tyin Feoktyisztov és Borisz j Jegorov. 1965. Alekszej Leonov szov- j jet űrhajós a Pavel Belja- I jewel a „Voszhod” űrhajón I végrehajtott űrrepülés során I először lépett ki a világűrbe. 1966. A „Luna—9” hold- I szonda simán leereszkedett a I Hold felszínére. 1967. Föld körüli pályára 1 bocsátották a „Szojuz—1” űrhajót, fedélzetén Vlagyi­mir Komarov űrhajóssal. A „Szojuz” többcélú, univerzá- j lis űrhajó. Az elmúlt évek­ben többször startolt a világ­űrbe pilóta irányításával I vagy automatikus üzemelte­I téssel. 1969. Két űrhajó összekap- I csolásával létrehozták a vi­lág első kísérleti orbitális űr­állomását (súlya mintegy 13 tonna). A kísérlet résztvevői: Vlagyimir Satalov, Borisz Volinov, Alekszej Jeliszejev és Jevgenyij Hrunov. Jeli­szejev és Hrunov a nyílt, szabad világűrben ment ■ át egyik űrhajóból a másikba. 1971. Megalkották az első orbitális űrállomást, a „Szal- jut”-ot. Minőségileg új sza­kasz kezdődött a kozmikus berendezések felhasználásá­ban. Vlagyimir Satalov, Alekszej Jeliszejev és Nyiko- laj Ruhavisnyikov űrhajósok a „Szojuz—10” űrhajót ösz- szekapcsolták az űrállomás­sal. Nem sokkal később Georgij Dobrovolszkij, Vla- gyiszlav Volkov és Viktor Pacejev űrhajósok 23 napig dolgoztak az űrállomáson. 1974. Föld körüli pályára bocsátották a „Szaljut—3” és a „Szaljut—4” űrállomást. Három űrhajó legénysége dolgozott a két űrállomáson: Pavel Popovics és Jurij Ar- tyuhin (15 napig), Alekszej Gubarev és Georgij Grecsko (30 napig), Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztjanov (62 na­pig). A „Szaljut—4” űrállo­más az idén fejezte be üze­melését. Kézi és automati­kus irányítással több mint két éven át dolgozott sikere­sen. 1976. Föld körüli pályára bocsátották a „Szaljut—5” űrállomást. Kézi és automa­tikus irányítással több mint tíz hónapja üzemel. Két űr­hajó legénysége dolgozott az űrállomás fedélzetén: Borisz Volinov és Vitalij Zsolobov, az idei év elején pedig Vik­tor Gorbatko és Jurij Glaz- kov. 1976-ban startolt a világ­űrbe a „Szojuz—22” űrhajó. Valerij Bikovszkij és Vlagyi­mir Akszjonov űrhajósok a jénai Kari Zeiss Művekben készült multispektrális fel­vevőgéppel felvételeket ké­szítettek a Szovjetunió terü­letének egy részéről és az NDK területéről. A Föld körüli térségek ku­tatása a „Kozmosz”-sorozat- ba tartozó műholdak segítsé­gével történik. A mai napig több mint 900 ilyen műhol­dat bocsátottak fel. Egyide­jűleg a műholdakon kipró­bálják a perspektivikus konstrukciókat és fedélzeti rendszereket. Tökéletesítik a gyakorlati jelentőségű műholdakat. A XXV. pártkongresszus hatá­rozatainak megfelelően en­nek az irányvonalnak a je­lenlegi ötéves tervidőszak­ban rendkívül nagy figyel­met szentelnek. Többek kö­zött a „Molnyija”-sorozatba tartozó műholdaknak már a harmadik nemzedéke műkö­dik jelenleg Föld körüli pá­lyán. Az utóbbi időben a „Raduga” és az „Ekran” geostacionárius (egy hely fe­lett működő) műholdak csat­lakoztak hozzájuk. A Szov­jetunióban 30 millió ember nézheti a világűrön keresztül közvetített televíziós műsor­adásokat. A világűr távoli területeit és a bolygókat automatikus bolygóközi szondák, a „Lu­na”, a „Vénusz” és a „Mars” tanulmányozzák. A „Vénusz —9” és a „Vénusz—10” iker­szondák páratlan felvételeket készítettek a Vénusz bolygó­ról, a „Luna—24” automati­kus geológiai holdszonda pe­dig talajmintát juttatott a Földre. (APN — KS) Szovjet kezdeményezésre jött létre (1975. július 15-én) a Szojuz—Apolló közös űrrepülés, amely hozzájárult a világ­űr békés felhasználásához, az enyhülési politika megvalósu­lásához I MWWHWWWWMMWMWWWWWMMWWHWWHWWWmWWtWWWWWWWM» Miről ír a Szputnyik száma? 1977. októberi A Szputnyik 1977. októbe- I ri számában a többi között I az új szovjet alkotmányról I olvashatunk, valamint a ko- j rábbi alkotmányokról s ar- I ról, mi tette szükségessé a I régi alaptörvény megváltoz­I tatását. I Egykötetes enciklopédiát jelentetett meg nemrégiben I a Szovjetszkaja Enciklopé- I dia Könyvkiadó. A mintegy | 500 fotót, történelmi doku­I mentumokat, térképeket tartalmazó kiadvány beszá­mol a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom előké­szítéséről és megvalósításá- ■ ról, Lenin tevékenységéről I — olvashatjuk a lapban. Az amerikai tudósok szá- I mítása szerint egy év mun- I kanélküliség az ember éle- I tét öt évvel megrövidíti. A I fejlett tőkés országokban I mintegy 18 millió embernek I nincs munkája. Valameny- I nyien a munkanélküliség úgynevezett „csendes hábo­rújának” áldozatai. A grúz zeneszerző, Otar Taktakisvili operájának, A hold elrablásának a premi­erjét az évforduló alkalmá­ból a Moszkvai Nagyszín­házban tartják meg. Az egykori Turgenyev- házat archív dokumentu­mok, tervrajzok, metszetek, kortárs írók utalásai alap­ján állították helyre Szpassz- koje-Lutovinóban. Húsz évvel ezelőtt, októ­ber 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ el­ső mesterséges holdját. A riport erre az évfordulóra emlékezik, miközben bemu­tatja az olvasónak a fő- konstruktőrt, Szergej Pav- lovics Koroljovot is. Kutakat fúrnak szovjet szakemberek Zambiában. Ivóvizet adnak így a hely­beli lakosságnak, amely oly­kor fél évig is — az úgyne­vezett száraz évszak idején — ivóvíz nélkül maradt. Jön az alkoholmentes sör Alkoholmentes sör gyártá­si technológiáját fejlesz­tették ki a Söripa­ri Vállalatok Trösztjének szakemberei. Az újfajta ital ízre éppoly élvezetes, mint a hagyományos átlag 4 száza­lék alkoholtartalmú sörök, a színe is hasonló, szesztartal­ma azonban mindössze né­hány ezrelék. Sok országban már rég­óta kaphatók, s meglehető­sen kedveltek az alkohol- mentes sörök különböző vál­tozatai, így várhatóan ná­lunk is sikere lesz. Annál is inkább, mert a sörfogyasz­tás évről évre növekszik, je­lenleg 65 liter az évi egy fő­re jutó átlag, majdnem két­szerese a borénak. A szesz­mentes sör pedig akár üdí­tő italként is fogyasztható lesz. A Borsodi Sörgyárban most készítik elő gyártásá­nak egyedi technológiáját, s előreláthatólag a jövő év második felében megjele­nik a boltokban.

Next

/
Thumbnails
Contents