Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
1977. október 30., vasárnap Múzeumalapító: a tanács Méltó otthont kap Gyulán a Kohán-hagyaték B. Supka Magdolna művészettörténész: Itt a helye „Az 1966. év őszén, az életének értelmét összegző, már súlyos betegen végrendelkező Kohán György teljes művészi hagyatékát Gyula városának adományozta: 691 festményt és 2215 grafikát. Az volt a célja, hogy alkotásának summája és lényege együtt maradjon, s valaha a maga teljességében a művek együtteséből szólaljon meg, abból a talajból, amely a gyökereit táplálta. Tudta, hogy ez a »vidékre« plántá- lás már nem vonhatja ki az életművét festészetünk vérkeringéséből, s nem nyomhatja rá a provincialitás bélyegét, amelyen nagy jelentőségével, egyetemes magyar és európai lélegzetvételével messze túlnőtt.” Dér Lajos, Gyula tanácselnök-helyettese : Örvendetes teher „Ügy tudom: a húszas évek táján a helyi rajztanárok, a képzőművészeti önképzőkör tagjai szorgalmazták, hogy a város nyaranta adjon otthont egy művésztelepnek. A város és a megye több vezetője művészetpártoló volt, ezért Udvaros Béla, a Békés megyei Jókai Színház rendezője. irodalmi műsorokat állított össze a Nagy Október és az Ady-centenárium megünneplésére. A „Viharmadártól a békegalambig” címmel az orosz forradalom előtti idők irodalma, valamint Gorkij, So- lohov, Szimonov, Jevtusenko, Martinov prózai művei, drámarészletei, versei kerültek egy műsorba. Legközelebb október 31-én, hétfőn, Gyomán mutatják be 6. „Mindenki álljon a helyére! Mindenki fogjon fegyvert! Moszkvában, 1918. július 6-án este került nyilvánosságra az első kormányközlemény Mirbach német követ meggyilkolásáról és az esze- rek, lázadásáról. A közleményben írták, hogy az „e6zer gazemberek bűnéből kifolyólag, akik a szavinko- visták és bandájuk uszályába kerültek, Oroszország most a háború szélén áll.” Valóban, az eszerek által elkövetett merénylet és a lázadás jó ürügyet szolgáltathatott a németek támadására. A közlemény másik része! „Akik megértik, hogy milyen esztelen és bűnös dolog most háborúra késztetni Oroszországot, azok támogatják a szovjethatalmat. Nincs kétség afelől, hogy a lázadást gyorsan felszámoljuk. Mindenki álljon a helyére! Mindenki fogjon fegyvert!” Lenin parancsot adott Podvojszkijnak, a Legfelsőbb Hadfelügyelőség elnökének és Muralovnak, a Moszkvai Katonai Körzet komisszárjának, hogy vegyék kezükbe a lázadás letörését. A helyzet bonyolult és neszerencséseh alakult a kezdeményezés sorsa. A művészek pedig minden esztendőben egy-egy képet hagytak emlékül Gyulának, s ezzel megvetették a mai képtár alapját. A város a felszabadulás után is művészetpártoló maradt. Ennek a tanúsága, hogy Gyula nagy szülötte, Kohán György a városra testálta a hagyatékát. Nem tagadom: terhet, persze örvendetes terhet rótt Gyulára a rengeteg kép és rajz. Csupán pénzben számolva, e gyűjtemény akkori értéke is 12 millió forintra tehető. Gondot okozott a raktározás, az alkotások szűk, alkalmatlan helyiségbe szorultak. Bántott minket a lelkiismeret azért is, hogy állandó tárlaton nem tudjuk bemutatni a művész képeit. Aztán nekivágtunk a művelődési központ építésének, s akkor úgy gondoltuk, hogy abban megérdemelt helyet kap majd a Kohán-hagyaték. A beruházási költség azonban túlnőtte a vágyainkat... Két éve avattuk fel a művelődési házat. Már akkor elhatároztuk, hogy felújítjuk a régi művelődési otthont, abból lesz a Kohán György Emlékmúzeum. Sikerült egy négy—ötmillió forintos átalakítási tervet készíteni, s annak a megvalósítását saját kivitelezőnkre, a városgazdálkodási vállalatra bíztuk. ezt az összeállítást a színház művészei. A másik műsor az Ady- centenáriumot köszönti, ösz- szesen 60 verssel ismertetik meg a hallgatóságot, a „Száll új szárnyakon a dal”, a „Szeretném, ha szeretnének” és a „Röpülj piros sárkányom” című részletekre tagolódó műsorsorozatban. Előreláthatóan Békésen, Szeghalmon, Gyomán, Bé- késszentandráson, Körösla- dányban lépnek fel a művészek ezzel az összeállítással. héz volt. Korábban a leginkább harcképes alakulatokat a keleti frontra irányították a fehérgárdisták ellen. Július 6-án reggel egy nagyobb osztag indult Ja- roszlavlba, hogy leverje a fehérgárdisták lázadását. Moszkvában kevés alakulat maradt. A csapatoknál szolgáló hivatalnokok, kézművesek, parasztok jó része még nem részesült kiképzésben. Több alakulatnál régi tiszt volt a parancsnok. Az eszer vezetők közül számosán katonai kulcsbeosztásokat tartottak kezükben. Magas volt az akkori idők egyik nagy ünnepének, Iván napjának alkalmából szabadságolt katonák száma is. Gondosan kellett tehát kiválogatni és felkészíteni a csapatokat a lázadók leveréséhez. A lázadók leverésére a tervet I. I. Vacetisz, a lett hadosztály parancsnoka dolgozta ki. A terv végrehajtásában szerepet kaptak a Moszkvában tartózkodó internacionalisták, közöttük a magyarok is. Az eszer járőrök már eljutották a Kremlig. A lázadóknak sikerült elfoglalniuk a központi postahivatalt, amelyben a távírók működtek. A lázadók megszálltak más fontos objektumokat — kaszárnyákat, vasútállomásokat stb. — is. Elfogtak Reméljük, hogy a jövő esztendőben megnyithatjuk a Kohán-emlékkiállítást.” Dr. Bencsik János, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója: Minitárlat a téeszben „Néprajzos vagyok, de idővel szinte Kohán-szakértő lettem, annyira hozzám nőttek a festőművész alkotásai. S ámbár mostoha körülmények között tároltuk őket, minden évben rendeztünk belőlük kiállítást; aki tárlatot akart rendezni, a rendelkezésére bocsátottuk. Most éppen a helyi Munkácsy Mihály Termelőszövetkezet rendez minitárlatot. Az anyag egy részét a Nemzeti Galéria is bemutatta. Koszta Rozália festőművész gondozza a hagyatékot, ő állítja össze a katalógust, vezeti a restaurátori munkát. Az elképzelések, szerint 20—25 nagyobb festmény és száz kisebb méretű mű kaphat majd helyet a felújított épületben. Ez a hagyaték közügye Gyulának. Bizonyság rá, hogy Tóth Ilona kozmetikus nemrégiben szólt nekem: gyönyörű Ko- hán-képét a városra hagyja, hadd legyen teljesebb a gyűjtemény.” Koszta Rozália festőművész: Az egész országnak bemutatjuk „Gyula művészetpártoló város. 1968-ban itt épült az első vidéki képtár, amelyet eredetileg is erre a célra terveztek. Kohán még élt, amikor kiásták a képtár alapját. A volt tanácselnök megkérdezte tőle: mit szólna, ha az ő képeivel nyílna a galéria? Kohán nagyon örült és meghatódott. Sajnos, Kohán György már nem láthatta a megnyitást. Szívügyem a Kohán-hagyaték. Városunkban nagy az idegenforgalom. Ezért is örülünk, hogy ismét egy olyan nevezetességet teremtünk, amelyet az egész országnak bemutathatunk.” Tamás Ervin több szovjet és bolsevik vezetőt, elfogták Dzerzsinsz- kijt, a Oseka elnökét. A postahivatal megszállásával a szovjet kormányt megfosztották a legfontosabb eszközétől, amellyel kapcsolatot tudtak tartani az ország különböző területeivel. Sőt, a lázadók körtáviratot intéztek a vidéki városokba, hogy a helyi hatóságok ne hajtsák végre a Népbiztosok Tanácsának utasításait, mivel Moszkvában már a hatalom az eszerek kezébe került. Felszólították a katonai alakulatokat, hogy in-_ dúljanak a fővárosba, mert a bolsevikok internacionalistákat toboroznak az eszerek ellen. Közben az eszerek tüzérségi tűz alá vették a Népbiztosok Tanácsának székhelyét, a Kremlt. Lenin utasítására azonban sikerült kapcsolatot teremteni a hodinkai rádióállomással, amely valamennyi vevőállomást értesített, hogy a lázadók kezén van a központi távíró, s ezért „provokációnak kell tekinteni minden olyan , távírón leadott rendelkezést”, amelyet a vidéki városok vezetőivel onnan közöltek. A Kremlben működő magyar agitátoriskola hallgatóival az őrséget erősítették meg. Aztán a Kremlben gyorsan összeállítottak egy A Forrás legújabb számáról Megjelent a Bács-Kiskun megyeiek szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirata, a Forrás legfrissebb száma. A folyóirat jó érzékkel válogatott, összeállítást közöl a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkalmából szovjet írók és költők alkotásaiból Hatvani Dániel és Buda Ferenc fordításában. A négy szovjet szerző közül hárman a Forrás moszkvai testvérlapja, a Nás Szovremennyik munkatársai. Gumer Baski- rov tatár író először mutatkozik be regényrészletével a folyóirat hasábjain. Nyári, távol-keleti útját örökítette meg lírai hangon, gazdag asszociációkkal átszőve Hatvani Dániel Szibériai utazás című írásában. A Való Világban Zám Tibor Bormelléki 2siványsá- gok című szociológiai sorozatának második részét olvashatják „Részben bűnös” címmel, amelyben a társadalmi tulajdonnal való visz- szaélés és „egyéb zsivány- ság”-ok tényei szólalnak meg figyelmeztetően. Lét és küldetés címmel Hatvani Dániel készített interjút Jócsik Lajossal, felölelve a beszélgetésben az író élettörténetéhez kapcsolódva több évtized ma is izgató irodalmi-történelmi-po- litikai kérdéseit. Befejező gondolataihoz érkezett a Modernség és hagyomány című Páskándi Géza tanulmány, amelyben a vázolt filozófiai gondolatokat — a modernség dialektikájának bizonyítását — mindvégig egyszerű megfogalmazásban, tiszta logikával teszi érthetővé a szerző. A Művészet című rovatban Beregszászi János Nagy Kristóf képzőművészt, a fafaragás sok arcú tehetségét mutatja be. Keserű Katalin a Gödöllői művésztelep és a népművészet címmel a művésztelep múltjáról, az ott alkotó képzőművészek és produktumaikban állandóan felbukkanó népi hagyományok kapcsolatáról készített elemző írájstA Krónikában Kosa László Népünk történelmi emlékezete című írásának hatodik része olvasható Kossuth Lajos kiadta a parancsot ... címmel. A folyóiratban Pintér Lajos, Sárándi József, László- ffi Aladár új versekkel és Király László egy elbeszéléssel jelentkezik. internacionalista osztagot. Ebben az osztagban az OK(b)P Magyar Kommunista Csoportjának vezetői, tagjai, valamint német, jugoszláv, román internacionalisták fogtak fegyvert. Az osztag azt a parancsot kapta, hogy kiegészítve egy lett szakasszal, valamint az ukrán kommunisták I. kongresszusára érkezett küldöttekkel foglalják vissza a központi távírót. A mintegy 150 főnyi csapatot Kun Béla vezette. Kovács János, aki akkor a magyar agitátoriskola hallgatója volt, így emlékezett meg az eseményekről: „A legemlékezetesebb a moszkvai eszer-lázadás elleni harcunk, 1918. július 6- án. Éppen ülésezett a Tanácsok Kongresszusa a Bolsoj Teáterben, amikor Pór Ernő megjelent az agitátor iskolában, egyenesen hozzám jött, és azt mondta: — Kovács elvtárs, maga jól ismeri az elvtársakat, menjünk és verbuváljuk őket, hogy segítsenek a készülő eszer- lázadás leverésében. Már amikor Kun Béla elvtárs hazajött, láttam, hogy nagyon ideges. Sietve ledobta kiskabátját és az otthon tartózkodó elvtársakkal közölte, hogy a kongresszuson az eszerek nagyon csúnyán viselkedtek, követelték, hogy a szovjetek folytassák a háborút a németek ellen. Azt is elmondta, hogy aznap délután meggyilkolták báró Mirbach nagykövetet azzal a célzattal, hogy Németország ismét támadjon a szovjetre. (Folytatjuk) Irodalmi műsor Októberről és Adyról 7,mdrEde: CSILLAGOSOK, KATONÁK... Ruzicskay György festőművésznél Szarvason, a Holt-Körös partján fekvő Erzsébet-liget évszázados fáival, gyönyörű tisztásával festői környezetben fogadja a látogatót. Ha elindulunk a Halászcsárda előtti sétányon, a betonút egy sajátos díszítésű, faragott kapuhoz vezet, melyen a felirat: Ruzicskay-alkotó- ház. A kapun belül fehérre meszelt, tornácos, zöld zsa- lugáteres ház, a falon hatalmas kép: Szarvas város nagyjai és népei. Itt, e házban kerestük fel a Munkácsy-díjas érdemes művészt, a város szülöttét. Munka közben, a műteremben A Magyar Nemzeti Galéria rendezésében gyűjteményes kiállítása nyílik 1978 januárjában Gyulán, a Dürer-teremben. A művész feleségével, Etelka asszonnyal válogatja a bemutatásra szánt alkotásokat. Séta az alkotóház kertjében, ahol csak madárcsicsergés zavarja a csendet Fotó: Gál Edit
