Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-30 / 256. szám
% 1977. október 30., Megkezdődött a Vöröskereszt V. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — A szocializmus eszméi 60 év alatt földünk — mondhatni — legrejtettebb zugában is vonzást gyakorló politikai erővé váltak. Ezt a feltartóztathatatlan folyamatot a szocializmus társadalmi igazságosságával, a tömegek alkotó erőit felszabadító hatásával, valóságos demokratizmusával és humanizmusával magyarázhatjuk. A szocializmus és a humanizmus édes testvérek. A Magyar Vöröskereszt szép hivatása, hogy a szocializmus építését humanizmus alapján, az emberi értékek maradéktalan érvényesülését ösztönözve támogassa. Az országos számvizsgáló bizottság beszámolóját Tóth Kálmánná, a bizottság elnöSarlós István felszólalása — Meggyőződésem, hogy a Vöröskereszt sajátos érdek- védelmi szerv — hangsúlyozta. — Mindenki legfontosabb érdekét, az egészségét védi, nem csupán a káros külső hatásokkal szemben, hanem sokszor a bajba jutott, megbetegedett ember egészségét a saját helytelen magatartásával szemben, felfogásával szemben. Kevesebb lenne a gond és kevesebb az orvosok munkája, ha minAz Endrödi Cipész Szövetkezet helyi boltjának havi forgalma meghaladja a 120 ezer forintot. A szövetkezetben gyártott valamennyi modellből árusítanak az üzletben, a legújabb divat szerint készült termékekért a megye távolabbi településeiről is érkeznek vásárlók Fotó: Veress Erzsi • V-' Üzemeket, szocialista brigádokat várnak a Múzeumbaráti körbe Szombaton délelőtt tartotta Békéscsabán a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága a Múzeumbaráti kör évi közgyűlését az ifjúsági és úttörőházban. Beck Zoltán, néprajzos múzeológus, a baráti kör titkára számolt be a kör ez évi munkájáról. Elmondotta, hogy jelenleg 253 tagja van szervezetüknek. Négy üzem, a Békéscsabai Víz- és Csatornamű Vállalat, a Kner Nyomda, a Békéscsabai Állami Gazdaság, az Orosházi Üveggyár is tagja a baráti körnek, Gyuláról pedig a szabó ktsz és a harisnyagyár több szocialista brigádja vesz részt közös munkájukban. Emlékeztetett a kör legsikeresebb rendezvényeire, például a régészeti szekció népvándorláskori és középkori vonatkozású filmvetítéseire, a történészek előadásaira, amelyek dr. Szabó Ferenc és dr. Czeglédi Imre nevéhez fűződnek, a megye történetírásáról és az üzemtörténeti gyűjtésekről. Beszélt még a néprajzi nyári táborok előkészítő tanfolyamairól, a természettudományos tanítási órákat előkészítő segítségről, a képző- művészeti tagozat tárlatvezetéseiről, kiállításairól. A kör néprajzi, természetvédelmi területekre szervezett kirándulásokat. Tervezik, hogy a Múzeumi Híradó mellett a Múzeumpedagógiai füzetek sorozatában ajánló bibliográfiákat jelentetnek meg régészeti és néprajzi témakörökben. Hasznosak a nyári táborok, amelyek a komplex közművelődési formák igen eredményes területei. A Múzeumbaráti kör eredménye az is, hogy a leletbejelentő hálózat kibővült a megye területén. Feladatuk a társadalmi bázis kiszélesítése üzemek, szocialista brigádok be- - vonásával, valamint a tagok ösztönzése, hogy minél többen segítsék a múzeum munkáját kutatásaikkal, pályázataikkal. A beszámolót az 1977-es év Békés megyei régészeti feltárásainak diaképekkel szemléltetett ismertetése követte. Szénászky Júlia, Szabó János József, Juhász Irén és Goldman György beszélt a szeghalmi és szarvasi járás területén feltárt lelőhelyekről. Néprajzi és helytörténeti pályázatot hirdetett a múzeum a tavasszal, s a beérkezett pályamunkák elbírálása után -most hirdették .ki az eredményeket. A néprajzi pályázaton első díjat nyert dr. Bereczky Imre, ketten második díjat kaptak a felnőtt pályázók közül. Az ifjúsági tagozatban .első helyezést nem adtak ki, második Miklya Zsolt lett. A helytörténeti kutatók közül első lett dr. Szabó Lórándná, ketten lettek másodikok, á harmadik helyezést hárman érdemelték ki. A pályamunkák országos pályázaton is részt vesznek, amelynek eredményhirdetése decemberben lesz. B. Zs. ke terjesztette be, majd Gyűszű Miklós, a Magyar Vörös- kereszt főtitkárhelyettese terjesztette be az új alapszabály-tervezetet. Ezt követően megkezdődtek a hozzászólások. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Sarlós István üdvözölte a kongresszust. denki úgy élne, ahogy azt a szocializmust építő társadalom emberétől el kell várnunk. — Helyes a Magyar Vöröskereszt minden,. a szocialista családeszme elterjedése érdekében kifejtett tevékenysége — hangsúlyozta Sarlós István. — Társadalmunk fontos és szilárd alapja a szocialista család. Szándékosan használom a szocialista jelzőt. Az általunk elfogadott családeszme nagyobb igényű, mint a polgári társadalom családeszméje. Mi fontosnak tartjuk, hogy a család fontos kötelékben éljen együtt, de azt is fontosnak tartjuk, hogy erre megfelelő • körülmények között kerüljön sor. Ezért szerepel fejlesztési programjainkban mindig a legfontosabb célok között a lakásépítés. Mi is fontosnak tartjuk, hogy a szeretet szálai kössék össze a család tagjait, de azt is fontosnak tartjuk, hogy ez a kölcsönös megértés, a kölcsönös tisztelet, az egyenrangúság és egyenjogúság jegyében jöjjön létre. Beszéde végén Sarlós István érintette a nemzetközi helyzet alakulását, s utalt arra, hogy a jó nemzetközi légkör, a népek akaratát tükröző politika megteremti minden világrészben a ma még elnyomatásban és nyomorban élő milliók és százmilliók előtt a fölemelkedés útját. • — Sikerrel munkálkodunk é politika jegyében, és hazánk külpolitikai tevékenységéhez tartozik a Magyar Vöröskereszt hasznos fellépése és eredményes munkája is, amelyet a különböző nemzetközi tanácskozásokon fejt ki. Vita a beszámolók felett Szűcs Istvánná, a Magyar Űttörők Szövetségének főtitkára a KISZ és az úttörőszövetség nevében üdvözölte a kongresszus küldötteit, a Vöröskereszt tagságát. Henrik Beer, a Vöröskereszt Társaságok Ligájának főtitkára felszólalásában elmondotta: a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomban nagyra értékelik a Magyar Vöröskereszt rendkívül aktív és hasznos tevékenységét. Köszönetét mondott azért, hogy a liga felhívására mindig kész volt segíteni a természeti csapások sújtotta népeknek, azok vöröskeresztes szervezeteinek. A Magyar Vöröskereszt V. kongresszusa vasárnap vitár val folytatja munkáját. Elkészült a vízmű bővítése Az elmúlt években Körös- tárcsán elkészült a községi vízmű. Az idén hozzáláttak a meglevő hálózat bővítéséhez, mintegy 4,5 kilométer hosszú vezetékrendszer épült. A 3 millió forintos beruházáson túl a víz- és csatornamű vállalat Köröstarcsán dolgozó munkásai, valamint a lakosság mintegy 800 ezer forintos társadalmi munkával járult a mielőbbi befejezéshez. Az új hálózat elkészült, befejezték a nyomáspróbát, s november 7. tiszteletére a víz- és csatornamű vállalat átadja a vezetéket az üzemeltetőnek. Ezzel a község valamennyi utcájába most már vezetéken jut el az ivóvíz, a belterületen élők* jó minőségű ivóvizet kapnak. A tavaly fúrt, s percenként 300 literes hozamú kutat is bekötötték, ezzel hosszabb távra megoldódott a település vízellátása. A házi bekötések száma ugrásszerűen megnőtt, több száz igényt tartanak nyilván. Az elmúlt hónapban mintegy 90 családi házba vezették be a vizet. ŐSZI FALEVELEK * Hatvan év a szocialista ember nevelésének szolgálatában Októberi Forradalom nemcsak a feudális-militarista cári rendszert zúzta szét, hanem minőségében átalakította az ember szellemi életét, tudatát, ideológiáját és érzésvilágát. Ezért mondjuk, hogy egyben a nevelésügy forradalma is, az új pedagógia születésének melegágya. A szovjet pedagógia ugyanis nemcsak táplálkozott a szocialista forradalom vívmányaiból, nemcsak épített a korábbi korok haladó pedagógiai mozgalmaira, hanem visszaható módon elősegítette az új rend megszilárdítását, kulturális fejlődését; a szovjet ember általános és szakműveltségének kiteljesedését. A pedagógiai, az iskolai oktatás-nevelés új alapokra helyezése nem ment köny- nyen. Erős harc folyt a régi iskolai szemlélet, oktatási tartalom és módszer megváltoztatásáért. Ez csak úgy vált lehetségessé, hogy elválasztották az iskolát az egyháztól, és a tanügy irányítása teljes egészében a szovjethatalom kezébe került. Megszűnt minden hátrányos megkülönböztetés; a közoktatás az azonos lehetőségek és jogok szocialista demokratikus elvi alapjára épült. A szovjethatalom már legelső éveiben az egységes, szocialista munkaiskola kialakítására törekedett. „Az egységes munkaiskoláról szóló deklaráció” (1918) útmutatása szerint ezek folyamatosan és viszonylag gyorsan elterjedtek az országban. Az oktató-nevelő munka tartalmi feladata az volt, hogy mindenoldalúan kifejlessze a tanulók személyiségét a szocialista eszményeknek megfelelően. Nem hallgathatjuk el természetesen az átszervezés közben jelentkező nehézségeket sem: pótolni kellett a tanépületek és taneszközök hiányát, átnevelni a pedagógusokat, illetve a szocialista nevelőképzést megalapozni. Elmondhatjuk — a szovjet neveléstörténet irodalmára alapozva —, hogy „igen nehéz volt a marxizmus klasszikusainak életművéből kirajzolódó pedagógiai koncepciót valóra váltani, megkonstruálni az új iskola modelljét,, meghatározni a szocialista iskola jellemzőit”. A neveléstudomány képviselői és a gyakorló pedagógusok között sem alakult ki ekkor még egységes pedagógiai koncepció, egyértelmű művelődéspolitikai szemlélet. A húszas években Krupszkaja és Lu- nacsarszkij köré tömörülnek azok az előrelátó pedagógusok, akik a korszerű munkaoktatás és a politechnikai képzés lenini elvét és gyakorlatát követik. Az úttörő szocialista neveléselmélet megalapozói közül megemlítjük még (az utóbbi időben egyre jobban megismert és elismert) Blonszkij, Sac- kij, Pinkevics és Pisztrák alkotó munkásságát. A harmincas évek egyik legkiemelkedőbb pedagógus személyisége kétségkívül: Makarenko. Sajátos történelmi helyzetben, sajátos. nevelési feladatot old meg sikeresen. A lelkileg, testileg sérült, elvadult kamaszokat adta vissza a társadalomnak; szívós, kitartój a „munkával munkára nevelés” eszközét — és a pedagógiai módszerek egész kincstárát — sikeresen alkalmazva. A „Pedagógiai hősköltemény” vagy az „Igor és társai” c. koncepciózus pedagógiai regényei minden szocialista pedagógus alapvető kézikönyve. A nagy lendülettel megindult folyamatot azonban megzavarták a társadalmipolitikai életben kialakult torzulások. Ennek vetülete- ként a pedagógiai életre is az elszürkülés, a sablonizá- lás árnyéka borult. A dog- matizmus a neveléstudo- ' mány fejlődését is fékezte, az új, szocialista nevelési rendszer azonban már elég erősnek bizonyult a megpróbáltatások elviselésére. Olyan ifjúságot nevelt, amely az első szovjet állam hat évtizedének legdicsőségesebb fegyvertényét: a második világháború-győzelmét vívta ki hazájának* és tette lehetővé a szocialista világrendszer kialakulását, a többiek között hazánk fel- szabadulását is. A nagy győzelem nevelési hatása nem maradt kiaknázatlanul. A szocialista hazafiság — a cselekvő, az áldozatos hazafiság, a tettek, * az alkotás emberének eszményképe —, és a proletár internacionalizmus egységes ötvözetben, történelmi tapasztalatokkal is alátámasztva kapcsolódott a közösségi neveléshez. Előtérbe került az iskola és az élet kapcsolatának problémája, a termelési ismeretek és jártasságok kialakításának iskolai követelménye, vagyis a korszerű technikai műveltség és a szocialista erkölcsi tulajdonságok kibontakoztatásának igénye. Az eltelt 60 év alatt a szovjet, nevelésügy óriási erőfeszítéseket tett azért, hogy korszerű, magasrendű- en hatékony iskolarendszert építsen ki, hogy kulturális vívmányait tovább erősítse. Arra is utalnunk kell, amit a nevelési folyamat pszichológiai megalapozása érdekében feltártak. Egyre többször hallunk, olvasunk a szovjet problémafelvető oktatás előnyeiről, az alkotó, kezdeményező és önálló gondoskodásra nevelésről. Különösen tanulságos a Szovjetunió új alkotmányának tanulmányozása a szocialista művelődéspolitika és nevelés eredményei és perspektívája szempontjából. Ennek III. fejezete 25. cikkelyében olvashatjuk: „A Szovjetunióban egységes oktatási rendszer létezik, amely a fiatalság kommunista nevelését, szellemi és testi fejlődését szolgálja, valamint az ifjúságnak a munkára, a társadalmi tevékenységre való felkészítését támogatja. Az oktatás a Szovjetunióban ingyenes.” B'v ■fn^cor rövid áttekin- ■, ■ tést nyújtunk a vi- fgg$*§|f lág első szocialista országa neveléspolitikai fejlődéséről, elmondhatjuk, hogy a Szovjetunió általánosítható tapasztalatai beépültek a marxizmus—leni- nizrnus kincsestárába —pedagógiai _ vonatkozásban is! Ezek gondos tanulmányozása, és a nemzeti adottságokat, valamint a történelmi fejlődést figyelembe vevő alkalmazása megkönnyíti mai gyakorlati embernevelő munkánkat. Tájékoztat, eligazít a társadalmi igényeknek és a fejlett szocializmus építésének megfelelő tantervi . és iskolarendszeri reformmunkálataink folyamatában. Dr Tőth Lajos Biztonságban az iidiilöterQlet Kétszer kerültek víz alá a Gyula városerdei üdülőterület hétvégi házai. Hogy az újabb árvízelöntéseket elkerüljék, a Körösi Vízgazdálkodási Társulat csaknem másfél kilométer hosszúságban védőtöltéssel vette körül. A körtöltést, amely hárommillió forintba került, és amelybe 55 ezer köbméter földet építettek be, a napokban adták át Gyula város Tanácsának, vb közlekedési és építésügyi osztályának. Az öt műtárggyal ellátott, körtöltés biztonságos védelmet nyújt az esetleges árvizek ellen.
