Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-27 / 253. szám

1977. október 27., csütörtök ■ ■ SZERKESSZEN VELÜNK! Kerékpárdömping Megszokott látvány Békéscsabán. Az üzletek előtt kerék­párok sorakoznak. A járdán a szemétgyűjtőkhöz, fákhoz ;ámasztják őket, s ezzel akadályozzák a gyalogosforgalmat i Tanácsköztársaság útján. Képünk az új Univerzál Áruház slőtt készült. A közelben két kerékpármegőrző is van. Ott Gáz vagy gőz A „Környezetvédelem?!” című, fényképpel illusztrált cikkre az Alföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat vála­szolt. Eszerint Békéscsabán, a Fürst Sándor és a Sebes György utcában a vállalat gázvezetéke nem üzemel. Így hát az utca sarkán gomoly- gó gázfelhő nem onnan tört elő. De ha nem gázfelhő volt, akkor micsoda? A vál­lalat szerint gőzről van szó. Ugyanis ezen az útszakaszon húzódik a gőztávvezeték. Ám akár gőz, akár gáz, egyiknek sem örvendeznek a környék lakói. II példamutató trabantos A figyelmesség és a segít­ségnyújtás szép példájáról ír Fodor Sándor békéscsabai ol­vasónk. Október 15-én este negyed hétkor lakása abla­kán kinézve arra figyelt fel, hogy egy Trabant személy- gépkocsi Békéscsabán a Munkácsy és a Bartók Béla út kereszteződésében áll. A Trabant vezetője, egy fiatal­ember odasietett az út szélén egy mankóval járó, nehezen mozgó idős emberhez. Ka- ronfogta és úgy vezette át az úttesten. A járműveket kéz­fenntartással intette türelem­re. Amikor meggyőződött, hogy az idős ember veszély­telenül folytatja útját, visz- szatért személygépkocsijá­hoz. Sajnos, kevés ilyen példa­mutató eset akad. Szerkesztői üzenetek Elvált jeligére: A volt fér­je csak azt a holmit viheti el a lakásból, mely a bíró­sági ítélet alapján megilleti. Levelében azt írja, hogy a lakást önnek ítélték. Így hát oda csak az ön engedé­lyével mehet be a volt fér­je. Birtokvédelmet a városi tanács igazgatási osztályától kérhet. Súlyosabb visszaélés esetén forduljon a bíróság­hoz. „A zsúfoltság és szerve­zettség” című cikkre a Vo­lán 8-as számú Vállalat in­tézkedett. Október 3-tól munkanapokon 7.15 órakor három autóbuszt indítottak Gyuláról, hogy ezzel csök­kentsék a zsúfoltságot. Balatoni István, Békés­csaba: Közérdekű bejelen­tésére a békéscsabai Városi Tanács V. B. fejlesztési iro­dájától kaptunk választ. A Felszabadulás téri emlékmű díszkivilágításáról az Áram- szolgáltató Vállalat gondos­kodik. A gyakori üzemzava­rok az emlékmű villamos vezetékének avultságából adódik. Az áramszolgáltató vállalat hamarosan felújítja a vezetékeket. Mi a szokás Pusztaottlakán? Ügy tudjuk, hogy az üz­letekben és a presszókban kötelesek visszaváltani az üres üvegeket — írja több pusztaottlakai olvasónk. A községben azonban az a szo­kás, hogy az üres üvegekkel a boltból a presszóba küldik az embereket. Végül egyik helyen sem veszik át, mert nincs üres rekeszük. Vajon nem lehetne ezt a problé­mát megoldani? volna a helyük a kerékpároknak, nem pedig a gyalogjár­dán, a nagy forgalmú, impozáns áruház előtt. Vajon nem lehetne intézkedni? Óriás lábnyomok JOGÁSZUNK vbuszol Balogh Károly, Orosháza: Levelében azt írja, hogy el­érte a korkedvezményes nyugdíjkorhatárt. Korábban foglalkozási megbetegedés miatt került rokkantsági nyugdíjba. Vajon kérheti ez­után járadékának felemelé­sét? Általános szabály, hogy a jogerős határozattal meg­állapított járadék felemelése szemponjtából közömbös, hogy a rokkantsági nyugdíj­ba került dolgozó időközben elérte az öregségi vagy a korkedvezményes nyugdíj­korhatárt. Mind a rokkant­sági, mind az öregségi nyug­díjas igényt tarthat bérren­dezés címén járadékának felemelésére. Természetesen csakis akkor, ha olyan bér­rendezésről van szó, amely munkaviszonyának fennállá­sa esetén őt is érintette vol­na. A vállalat kérését azzal utasította el, hogy önnel egykorú dolgozókat már nem foglalkoztat. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti döntésé­ben (P. törv. III. 21191/1972.) a foglalkozási betegséggel kapcsolatban rokkantsági nyugdíjba került dolgozóra vonatkozóan kimondta, hogy a rokkantsági nyugdíjasnak jogszerű igénye lehet kárté­rítési járadékának bérrende­zés címén ismételten történő felemelésére. Mégpedig füg­getlenül attól, hogy a válla­lat az igénylővel azonos ko­rú dolgozókat foglalkoztat-e vagy sem. Az viszont nem lehet mindegy, hogy milyen címen kéri a járadék fel­emelését. ön, miként azt le­velében írja, arra alapozta követelését, hogy mint nyug­díjas, ha nem rokkant volna meg, most esetleges munka- vállalással jelentős többlet- keresethez jutna. A vállalat helyesen járt el, amikor ezt a szempontot figyelmen kí­vül hagyta. Járadékként önt csak a munkakörében elér­hető átlagkereset és a rok­kantsági nyugdíj különbözeié illeti meg. Ezt mérlegelve kellett volna a vállalatnak eljárnia. A Legfelsőbb Bíró­ság munkaügyi kollégiumá­nak 67-es számú állásfogla­lása szerint a járadék fel­emelésének összegszerűségé­nél nem azt kell vizsgálni, hogy az azonos, illetve ha­sonló munkakörben dolgo­zóknak mekkora az átlagke­resete, hanem azt kell tisz­tázni, hogy az azonos, illetve — ha az azonos munkakör megszűnt — a hasonló mun­kakörben dolgozók keresete, bérrendezés vagy egyéb kö­rülményé folytán milyen mértékben emelkedett. A járadék ilyen arányú fel­emelésére tarthat igényt a rokkantsági nyugdíjas. Fi­gyelembe kell venni a kere­setnövekedés megállapításá­nál a túlóradíjakból, prémi­umból, éjszakai pótlékból származó keresetet is. De csak akkor, ha ezt a jára­dék összegének eredeti meg­állapításánál is figyelembe vették. Ha a béremelkedés fokozatos volt a vállalatnál, a járadékemelést visszame­nőleg évenként felbontva kell kiszámítani. Ennek alap­ján lehetősége van, hogy a járadék felemelése iránti igényét a vállalat székhelye szerinti illetékes munkaügyi bíróságnál fellebbezéssel ér­vényesítse. (dr. Serédi) MIT MONO II JOGSZABÁLY? H sorkatonák hozzátartozóinak családi segélyéről U film nem érkezett meg Szeptember 29-én Oroshá­zán a Partizán filmszínház­ban a 16 óra 30 perces kez­déssel meghirdetett előadás­ra várakoztam sokadmagam- mal — kezdi levelét dr. Kar- tal Béla orosházi olvasónk, majd így folytatja: Hosszabb idő eltelte után a moziüzem illetékesei sajnálattal ki­jelentették, hogy a film nem érkezett meg. Emiatt az előadást nem tart­ják meg és a jegyeket visz­Szabó Jánosné Sarkadról küldött levelet szerkesztősé­günkbe, amelyhez fényképet is mellékeit. Arról ír, hogy Sarkadon a tanács, a cukor­gyár, a KPM és az ÁFÉSZ segítségével a lakosság meg­építette a Zsaró utca köves- útját. A társadalmi munkát Kemecsi Sándorné tanácstag szaváltják. Ezzel az egyálta­lán nem valami felemelő gesztussal mintegy 200 em­bernek okoztak bosszúságot. Ügy gondolom, hogy jó né- hányunknak nem voltköny- nyű családi elfoglaltságát, időbeosztását úgy elrendez­ni, hogy egy több órás elő­adást végignézhessünk. A jó film azonban vonzza a kö­zönséget. Az előadás elma­radása nem öregbíti a mo­ziüzemi vállalat jó hírét. és Nagy Zoltán KPM-dolgo- zó szervezték meg. A Zsaró utca végén van az ÁFÉSZ 8-as számú élelmiszerboltja, őszi és téli időszakban nagy gondot okozott az áruszál­lítás a rossz út miatt. Á nagyarányú társadalmi ösz- szefogással megoldódott ez a probléma is. Á fénykép az útépítésről készült. Jó humorral megírt leve­let küldött szerkesztőségünk­be R. Balázs. Á napokban Békéscsabán a Tanácsköz­társaság útján óriási fehér lábnyomokat vett észre, de akadtak közöttük piros és kék színűek is. Már arra gondolt, hogy Békéscsaba valami új nevezetességgel Az utóbbi időben egyre többet foglalkozik a rádió meg a sajtó is a kereskede­lemmel, az áru szavatossá­gával — kezdi levelét Ujj Béláné mezőkovácsházi ol­vasónk, majd így folytatja: Ez mind nagyon helyes, csak azon csodálkozom, hogy ed­dig a boltvezetők nem fog­tak tollat. Én is boltvezető vagyok. Az üzlet, ahol dol­gozom, egyszemélyes. Na­gyon sok a munkám, s emi­att a nagykereskedelmi vál­lalattól érkező árut nem tu­dom tüzetesen ellenőrizni. Sem az áru gyártását, sem a szavatossági idejét. Ám ha átvételkor nem ellenőr­zőm, a későbbi reklamálá­somat a nagykereskedelmi vállalat nem fogadja el. Au­gusztusban többféle leves­tésztát kaptam. A gyűjtő­kartont nézve megállapítot­tam, hogy a szavatossági idő lejárt. Felbontottam, megnéztem a benne levő árut, hogy milyen szavatos­gazdagodott. Megjelent a hí­res, nevezetes havasi ember, a Yeti. A mulatságosan or­mótlan lábnyomok azonban az Ifjúsági Áruházba vezet­tek. Így hát rájött olvasónk, hogy azok nem a havasi ember lábnyomai, hanem egy újfajta reklámról van szó. sági idő van feltüntetve. Sajnos lejárt. A szállít­mányt kísérő dolgozó azt mondta, ha nem akarom át­venni az árut, ne bontsam fel a kartonokat. A többi három kartont fölbontás nélkül adtam vissza. Erre a gépkocsivezető odakint föl­bontotta a csomagokat, és visszahozta a kartonokat, hogy én is nézzem meg, mert három vagy négy cso­magnak nem járt le a sza­vatossága. Persze, ekkor sem volt idő átnézni az egé­szet. Később kiderült, hogy 50 csomag közül 30-nak már lejárt a szavatossági ideje. A hibás árukért, vagy a le­járt szavatossági idejű áru­kért a boltosokat s az ÁFÉSZ-eket vonják felelős­ségre, holott nem egy eset­ben a- nagykereskedelmi vál­lalattól . érkezik már ilyen áru. A nagykereskedelmi vállalatnál sokszor hosszú ideig van raktáron. A sorkatona hozzátartozó­it megillető családi segélyre vonatkozó rendelkezéseket a katonai tanintézetek hallga­tói, valamint a sorkatonai szolgálat letelte után tartalé­kos szolgálatra visszatartott esetében is alkalmazni kell. Családi segélyben kell része­síteni azt a hozzátartozót, aki munkaképtelen, s eltartásra szorul, ha a katonai szolgá­latot teljesítő személy a be­vonulást megelőzően saját keresetéből tartotta el, vagy tartási igénye a bevonulás után keletkezett, illetőleg azt a bíróság határozattal meg­állapította. Hozzátartozónak számít a bevonult felesége, gyermeke, örökbe fogadott és nevelt gyermeke, szülője, örökbe fogadó és nevelőszü­lője, nagyszülője, kiskorú, vagy munkaképtelen testvére. A sorkatona hozzátartozójá­nak tekintendő a bevonult élettársa is, ha az együttélés­ből gyermeke van. Hozzátar­tozónak számít a a bevonult feleségének szülője abban az esetben, ha őt a hadköteles a bevonulás előtt saját háztar­tásában tartotta el, továbbá az elvált felesége, ha részére a bíróság tartásdíjat állapí­tott meg. A családi segélyre való jo­gosultság szempontjából munkaképtelennek kell te­kinteni azt a hozzátartozót, aki munkaképességét leg­alább 67 százalékban elvesz­tette. A munkaképesség­csökkenését az Országos Or­vosszakértői Intézetnek a la­kóhely szerint illetékes mun­kaképesség-csökkenést véle­ményező bizottságának igazo­lásával vagy a társadalom- biztosítási szerv határozatá­val és az utolsó folyósítási szelvénnyel kell igazolni. Megilleti a családi segély a bevonult feleséget vagy élet­társát, ha legalább egy gyer­mek eltartásáról kell gondos­kodnia, vagy legalább hat hó­napja terehes, vagy veszé­lyeztetett terhes. A terhessé­get a lakóhely szerint illeté­kes terhesvédelmi tanácsadó orvosa vagy szakorvos iga­zolja. Megilleti a segély a feleséget akkor is, ha felső- oktatási intézmény nappali tagozatán tanul vagy szak­munkástanuló. De azt a nő hozzátartozót is, aki 55., il­letőleg azt a férfi hozzátar­tozót, aki 60. életévét betöl­tötte. A testvért és a gyerme­ket 16. életévének betöltéséig, illetőleg — ha középfokú is­kola nappali tagozatára vagy kisegítő iskolába jár — ta­nulmányainak befejezéséig, legfeljebb azonban 19. élet­évének betöltéséig. Ha szak­munkástanuló, legfeljebb 18. életévének, ha pedig érettsé­gizett szakmunkástanuló, 19. életévének betöltéséig. A kö­zépfokú iskolai tanulmányok folytatását évenként az ille­tékes iskola igazgatója által kiállított bizonyítvánnyal kell igazolni. Több hozzátartozó esetén a közös háztartásban élők ke­resetét, illetőleg bármely for­rásból származó jövedelmét össze kell adni. A hozzátar­tozókat akkor lehet eltartás­ra szorulónak tekinteni, ha havi keresetük (jövedelmük) együttes összege egy személy esetén 1100 forint, két sze­mély esetén 1650 forint, há­rom személy esetén 2200 fo­rint. Ha pedig a rászoruló nem a katonai szolgálatot teljesítő háztartásában él, akkor egy személy esetén 900 forint, két személy esetén 1350 forint, három személy esetén pedig 1800 forint az a jövedelmi határ, amikor igényt tarthatnak családi se­gélyre. Akkor is meg kell ál­lapítani a családi segélyre va_ ló jogosultságot, ha a rá­szorulónak van ugyan tar­tásra köteles rokona vagy há­zastársa, de ennek a kötele­zettségnek nem tesz eleget. A családi segély folyósítása iránti kérelmet a behívott hadköteles, vagy hozzátarto­zója a behívóparancs kézbe­vétele után az illetékes ta­nács vb egészségügyi osztá­lyához nyújtja be. Ez a szerv a jogosultság feltételeit bi­zonyító igazolások beszerzé­séről hivatalból köteles in­tézkedni. A kérelmet szóban is elő lehet adni. A szakigaz­gatási szerv írásba foglalja. A családi segélyt a Nyugdíj- folyósító Igazgatóság havon­ta utalja. Társadalmi összefogással ######################################################### Ki a hibás a lejárt szavatosságért?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents