Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
1977. október 2., vasárnap \J0ACi4-M.CLfci, Kezdődjék a játék ötöt alszunk még, és felgördül a függöny! Németh László Bodnárné című drámájának péntek esti bemutatójával a Békés megyei Jókai Színházban is megkezdődik az új évad. Remélem, nagyon sokan vagyunk, akik szívdobogva várjuk a színházi esték semmihez sem hasonlítható hangulatát. Azt a csodálatos társasjátékot, amelyben közösen lehet sírni és nevetni, megrendülni és tisztult lélekkel egy kicsit jobb emberré válni. Amíg emberi kultúra lesz a földön, a színházat nem. lehet pótolni. Ha tudományoskodó pontossággal próbálnék fogalmazni, azt mondanám, hogy a Kollektiv tudat formálásának művészi élményt adó intézménye a színház. Magyarul: a nézőtéren ülők estéről estére közönséggé válnak, s együtt adnak életet a színházi művészek produkciójának. Jeles írónk mondta egyszer, hogy ö még kisebb kompromisszumok árán is szívesen átdolgozza regényeit a színpadra. A könyvet ugyanis az emberek külön-külön magányosan olvassák, a színházban viszont egyszerre sokan élik át a játékot. És száz ember együttes élménye sokkal több, Imint a százszor egyé. Értelmetlen volna rangsorolni a különböző művészeti ágakat, de ha a közösségformáló hatásokat figyeljük, a színháztól aligha lehet elvitatni az elsőséget. A képzőművészeti kiállítások alkotásaiban magányosan gyönyörködünk, s az értő közönség jelenlétét még leginkább igénylő hangversenyeken is jóval pasz- szívabb szerep jut a befogadó hallgatóságnak. A rádió és televízió műsoráradata legfeljebb legy-egy családra való közösséget vonz hosszabb-rövidébb ideig bűvkörébe, bár a láthatatlan i szálak néha az egész országot összekapcsolják, s a jobb produkciókat még sokáig emlegetik az emberek. Régen a mozitól féltették a színházat, de hamar kiderült, hogy ‘ez a művészeti ág egészen másfajta hatást ér el. A filmvetítések alkalmával inkább csak a gyereksereg tud kollektíván szurkolni a vásznon megjelenő hősökért, a színházban mindnyájan egy kicsit gyerekké válunk, s a lelkünk mélyén gyermekként éljük át a színpadi játékot. Ezért is kiemelkedő érdeme a I Békés megyei társulatnak, hogy az elmúlt években életre hívták a gyermekszínházat, ahol a legkisebb emberpalánták is rendszeresen részesei lehetnek a közös játéknak. A közönségformálás újabb állomása legyen, hogy az utánpótlás nevelése mellett a felnőtt közönségnek is Thália templomához méltó miséket celebráljunk. A színház az egyik legdemokratikusabb intézmény, ahol a nézőtéren lelkileg egybeforr az egyetemi tanár és a segédmunkás, a nép vezetője és maga a nép. Nem véletlen, hogy az emberi kultúra kiemelkedő korszakaiban a színházművészet is fénykorát élte. A magyar színjátszásnak különösen értékes hagyományai vannak: történelmünk viharaiban néha a színpad volt a leghatásosabb fórum a nemzeti öntudat ébrentartásában, a magyar nyelv ápolásában. Ma is szép feladat vár a színházi emberekre: mint a közművelődés avatott szolgáinak, nekik is be kell kapcsolódniuk a kultúra terjesztőinek, a szocialista embertípus formálóinak táborába. Minden városnak olyan színháza van, amilyet megérdemel. Ha társadalmi ügy lesz nálunk a színház dolga, akkor bizonyára sok szép élményt kapunk az előadásokon, amely lelki épülésünket is szolgálja. A mostani műsortervet nézve és az ilyenkor érthető nekibuzdulást látva minden reményünk meglehet, hogy t artalmas színházi évadnak nézünk elébe. Andódy Tibor A cseresznyefák gondozása A cseresznyefák meghálálják a gondos ápolást, különösen fontos, hogy minden évben szeptemberben átvizsgáljuk termő fáink koronáját és a felesleges — sűrűn álló — vesszőket, gallyadat, amelyek idővel a koronát sűrítenék, tőből kimetsz- izük. A termő cseresznyefák metszése tulajdonképpen rsak a korona ritkításából ill. Ha szellős koronát neveink, amelybe a napfény íönnyen behatolhat, akkor nevesebb gondunk lesz a különböző károsítókkal. A koronaritkítással a termő fát újabb termőgallyak növesztésére serkentjük. A rseresznye egyik sajátossága íz, hogy termését főként a :ermő gallyakon hozza. A fák szakszerű ápolása lehetővé teszi, hogy a gallyak tíz vagy akár tizenöt évig is termékenyek legyenek. A kiöregedő termőgallyakat ezért nizonyos időközökben meg íell ifjítani. Még ha egészséges is a cseresznyefa egész íoronája, idős korában célszerű megif jítani. A változékony időjárás kedvező feltételeket biztosított a cseresznye cilindro- spóriumos szögletes levélfoltosságának fellépéséhez* illetve elterjesztéséhez. A gomba- fertőzése következtében a megtámadott növény levelein 2—3 mm átmérőjű, többnyire vékony erektől határolt, szögletes, barnásvörös foltok képződnek. A foltokkal szemben a levélfonákon sárgásfehér kiemelkedések vannak, amelyek a gomba szaporító képleteit tartalmazzák. Az erősen fertőzött levelek megsárgulnak és lehullanak. Mivel a következő évi fertőzés a leveleken áttelelt gombafonaltönkök által létrehozott spórákkal indul meg, a lehullott leveleket ássuk el, dolgozzuk be a talajba. A kórokozó ellen jó hatású készítmény a Dithane M— 45 0,2%-ban, vagy az Ortho- Phaltan 0,2%-ban. A permetezéskor gondosan ügyeljünk arra, hogy filmszerű permet- lébevonattal borítsuk a megvédendő növényi felületet. Amennyiben fáinkon az amerikai fehér szövőlepke hernyófészkeit is észleljük, úgy 0,2%-ban Ditrifon 50 WP-t, vagy 0,2—0,3%-ban Ekalux EC-t is tegyünk a permetlébe. Széles Csaba J1UTÓ-M0T0R Hz autógumik bejáratása Bármilyen típusú, illetve mintázatú az új autógumi, futófelülete rendkívül merev. Ha a kerék dolgozik, a futófelület minden kis része váltakozva hol terhelés alatt van, hol terhelés nélkül fut. Vagyis a gumi belapul, majd ismét kirúgja a bejső nyomás, és ez az anyagra nézve váltakozó igénybevételt jelent. Az új gumiabroncs nem tudja elég gyorsan követni ezt a változást, ezért egy bizonyos sebességen túl olyan érzése van a gépkocsiban ülőnek, mintha autója sokszögű kerekeken futna. Ha megfigyeljük, 80—100 kilométer megtétele után érezhető, hogy fokozatosan megszűnik ez a jelenség. Ekkor tekinthetjük bejáratottnak a gumit. Tehát ez csupán abból áll, hogy az első száz kilométert személy- gépkocsiknál 80, tehergépkocsiknál 50 km/óra értéket nem meghaladó sebességgel, kíméletes vezetéssel kell megtenni. Van azonban egy másik fontos tényező is, ami a bejáratást indokolja. Az új sze- relésű köpenyeknél a gumi nem mindig megfelelően ül a kerékpántban, több helyen kidudorodik és más felfekvési egyenetlenségeket is mutat. Ha az ilyen gumit már kezdetben nagy sebességnek tesszük ki — hirtelen gyorsítunk vele, vagy meggondolatlanul befékezzük —, számíthatunk rá, hogy a köpeny élettartama jelenősen csökken és az első defekt sem várat soká magára. Kíméletesen mérsékelt gumibejáratási sebesség mellett viszont az eredetileg hibásan szerelt köpeny hamarosan szabályosan elhelyezkedik a pántban. A gumicserét végrehajtó autótulajdonosok sokszor elfeledkeznek a kerekek kiegyensúlyozásáról, vagy talán nem is tudják, hogy minden köpenycserénél megfelelő helyre kell tenni a kerékpánt peremén levő kis súlyokat. Egyébként üt á kerék, s ez az egyenlőtlen gumikopáson hamarosan meglátszik. Nos, ezt a kerékkiegyensúlyozást ajánlatos akkor elvégeztetni 80—100 kilométer megtétele után, amikor az új gumi már be- járódott. Ilyenkor a kerékbeállítást is ellenőrizni kell, megelőzve a gumiabroncsok meglepően gyors elhasználódását. B. I. Műszaki ellenőrzés az MHSZ MÉM RSZ szekszárdi repülőklubjának főhadiszállásán, az öcsényi repülőtéren (MTI fotó, Várkonyi Péter felvételei — KS) Az ember madár lesz „A motoros repülést tisztelni, de a vitorlázórepülést szeretni kell” — hangzik a szállóigévé vált mondás, mutatójául annak a megkülönböztetett helyzetnek, amelyet a vitorlázás a repülésben az idők kezdetétől élvez. Mert az emberiség tán legnagyobb csodájának igazi titka a motor nélküli repülés. Az embernek a természettel vívott „kétkezi” harca, ahol a technika: a botkormány, a két lábpedál, a néhány egyszerű műszer, s a fa, fém vagy műanyag géptest kellék csupán. A vitorlázórepüléssel válik valóra Ikarus álma: az ember madár lesz. fl hőskor Az ember repülése a vitorlázórepüléssel kezdődött. Leonardo da Vinci a madarak repülését figyelve jött rá a felhajtóerő keletkezésének titkára. A múlt század végén az orosz Mozsajszkij és a német Lilien thal, 1911- ben pedig az angol Wright fivérek végeztek sikeres siklórepülést. Magyarországon Farkashegy volt a bölcső, s a magyar úttörők rövid idő alatt európai szintre emelték vitorlázórepülésünket. Hőskor volt a két világháború közötti időszak: klubjainkban elismert pilóták nevelkedtek, mérnökeink sikeres gépeket terveztek. Tasnády László (Nádi) alakja azóta is a fölnövő pilótanemzedék példaképe, Rotter Lajos Karakán és Nemere, valamint a később Kossuth-díjat is kapott Rubik Ernő Tücsök, Vöcsök, Pilis és Cimbora elnevezésű gépei a legkorszerűbb igényeknek is megfeleltek. Rotter Lajoshoz és a Nemeréhez fűződik az 1936- os olimpiai távrepülés. A magyar pilóta 336 km-es céltáv világrekordja nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a NOB a vitorlázórepülést felvette az olimpiai játékok műsorába. Az 1940-re tervezett „repülőolimpiát” azonban már nem tartották meg. Egy felszállás ára A repülés alfája és ómegája ma a vitorlázórepülés, ezzel kezdi minden fiatal a repülés tanulását, ha megfelel az egészségügyi követelményeknek. Hiszen a jó látás, - hallás, biztos, gyors reflex és az erős fizikum a repülés alapfeltétele. Íratlan követelmény a lelkesedés, a munka vállalása, mert a botkormány kezeléséhez nem elég csupán a tudás. Évente 50—100 órát kell dolgozni a klubházban, hangárban, műhelyben, a repülőtéren. Matematikailag kifejezve: egy-egy felszállásra 6—8 kötelező munkaóra jut. Az MHSZ-klubok feladata ugyanis nem egyszerűen csak a repülés oktatása. Ezekben a Közösségekben a repülés a hazafias nevelés, a honvédelmi oktatás, az ifjúságpolitikai és testnevelési célok megvalósításának eszköze. Egyelőre ugyan még csak részben kihasznált eszköze. A legfőbb gátat a repülés technikai kelléktára jellemzi. % Egy valamirevaló gép ára ma már 700 000 forint, és drága a kisegítő-technika : rádió, fedélzeti műszer, szállítókocsi is. Különösen, hogy mindezt külföldről kell beszerezni. Magyarországon nincs repülőgépgyártás, utolsóként 1965-ben a Pestvidéki Gépgyár esztergomi üzeme is beszüntette tevékenységét. Pedig terméke, a fémépítésű GÖBÉ R—26, a kezdők oktatására szolgáló, kétkormányos iskola-vitorlázógép (Rubik Ernő alkotása) még ma, a műanyaggépek forradalma idején is iparunk keresett gyártmánya lenne a világpiacon. Szakemberek szerint az alumínium értéke repülőgépbe építve megháromszorozódik. Van tehát termék, lenne vevő, de nincs gyártó ... Bűvös körforgás ez, amelynek nem csupán a magyar sportrepülés, népgazdaságunk is kárát látja. Például Ocsény Mert a sportrepülésnek, túl a fent már említett célokon, napjainkban világszerte gazdaságpolitikai jelentősége van, ebből táplálkozik mindenütt a mezőgazdasági, polgári, katonai és vízügyi repülés. Hazánkban a MALÉV, a MÉM Repülőgépes Szolgálata, a szuperszonikus gépek, a vízügyi és a mentőszolgálat pilótáinak többsége egykor sportrepülő volt. A sporttevékenység mellett klubjaink tudatosan törekszenek a repülőutánpótlás nevelésére, a repülőszervek pedig egyre inkább fölismerik a sportrepülés jelentőségét munkáikban. Jó példa erre öcsény. Az elmúlt tíz évben fejlődésnek indult szekszárdi repülőklub első sikereit gazdasági tevékenységgel érte el. Az országban elsőként végeztek talajfényképezést a termelőszövetkezetnek, segítették fényképezéssel a folyószabályozást, újabban p0- dig a városi tanács munkáját segítik az engedély nélküli építkezések feltérképezésével. A klub mind gyakrabban „ajándékozza meg” a repülés különböző ágazatait, így érthető, hogy egyre bővül a klub támogatóinak sora. Az MHSZ és a MÉM mellé a MALÉV is társult, közösen rendezték meg a klub már hagyományos versenyét, a gemenci vitorlázórepülő bajnokságot, amelynek ötszöri emlékezetes lebonyolításával országos hírnévre tettek szert az öcsé- nyiek. A magyar pilóták tudása régóta elismert, ehhez az utóbbi időben gépparkunk és kisegítő technikánk fejlesztése, a felkészülés és versenyzés tudatos tervezése is hozzájárult. Legutóbb, 1976 júniusában, a finnországi Räyskälä-ban rendezett világbajnokságon versenyzőink a legkorszerűbb gépekkel, műanyag lengyel Jantarok- kal indultak. Petróczy György figyelmet keltő hatodik helye és Hahner István győzelme a 19 m fesztávú gépek mezőnyében ismét bizonyította: nagy lehetőségek vannak a magyar vitorlázórepülő sportban. A továbblépés ígérete pedig most még inkább előttünk van: klubjaink négy finn PIK 20D érkezését várják. Első alkalommal repülhetnek magyar pilóták a világ- viszonylatban legmodernebb, világbajnoki aranyérmet nyert géppel. Major Árvácska
