Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-25 / 251. szám

1977. október 25., kedd Autóbuszon Békéscsabáról Miskolcra A menetrend szerint Bé­késcsabáról reggel 5 óra 5 perckor indul a busz. Mivel határozott szándékom az utazás, időben a buszállo­másra érek. Pontosabban: valamivel idő előtt, mert én tudok várni, a busz azonban nem. Nézelődöm, s akkor veszem észre, hogy az állo­másnál kifüggesztett menet­rend szerint az indulás idő­pontja 5 óra 15 perc. S be is fut mindjárt a miskolci gyorsjárat kocsija. Felszállók. Szerencsém van, hogy a ki­adott menetrendtől eltérőleg később, nem pedig előbb in­dul a busz, mert akkor most nélkülem robogna Miskolc felé. Hiába, október közepén a Reggelek már hűvösek. Ki korán kel, nemcsak aranyat lel, hanem jobban is fázik. Hideg volt a buszállomáson és az van a buszon is. A ka­lauz nyugtatja az utasokat: „Köröstarcsáig bemelegszik a kocsi.” Hát, hát... Nem lenne célszerű, új szolgálta­tásként az „előmelegítést” bevezetni? Mert például a kisgyermekek nem tudják, hogy „hol van Köröstarcsa.” Jól haladunk. Szeghalom után hamar kifutunk Békés megyéből, s nemsokára már Hajdú-Bihar megye déli köz­ségeiben kanyarog velünk a busz. Aztán Berettyóújfaluba érünk, ahol a lezárt vasúti sorompónál hosszú sorban gépkocsik várakoznak. Igazán érdekes látványt nyújt, amint az M 62.037-es Diesel elektromos mozdony egy hosszú vagonsort kivon­tat az állomásról. Am egy­szer csak lassít, megáll, né­hány vagont lekapcsolnak a szerelvény végéről, aztán to­latás hátra ... Megismétlő­A kirakatokat szemlélve megállapíthatjuk, hogy egy­re több a korszerű alapanya­gú, divatos ruházati termék. Sokféle színben, mintában kaphatók a jersey és selyem méteráruk. Lehet válogatni a női szövetszoknyák, bakfis és női jersey-ruhák, szövet- és sertésvelúr kabátok között. Van elegendő férfizakó, juh- nappa és irhakabát, szövet­öltöny és nadrág. Megjelen­dik egyszer, kétszer, három­szor ... S ahogy fogynak a vago­nok, úgy gyarapodnak a sort­álló gépkocsik az úton. Debrecenbe kéne menni... Odaérkezünk. Ügy vélem, ér­demes ellátogatni ebbe a tör­ténelmi nevezetességű város­ba, ahol néhány év alatt bá­mulatos fejlődés ment végbe. S az autóbuszból sokfelé újabb építkezéseket látunk. Ha mégis kifogásolni lehet valamit... Nos, mintha egy kissé lustán, álmosan, gyű­rötten ébredt volna a busz- pályaudvar, mert nehezen tudta kiheverni az előző napi fáradalmait. Pedig ez a tá­volsági buszok utasainak olyan, mint a tevekaravánok­nak a sivatagi oázis. Leninvárosig hosszú és keskeny az út. A környező pusztaság egyhangúságát közben egy ugyancsak szé­pen fejlődő város, Hajdúbö­szörmény töri meg. Aztán el­bóbiskolhat az utas, mert ilyenkor októberben már nem délibábos a rónaság. Annál inkább van ámulni való Leninvárosban. Csak győzze az utas forgatni a fe­jét az autóbuszban. Tovább haladva, nemsoká­ra feltűnnek a Bükk-hegy- ség nyúlványai. Aztán az út egyszeriben kékvizű tavak között vezet. Medrükből ha­talmas gépek kotorják és rakják a parton hegyekbe a rengeteg kavicsot, amit döm­perek tucatjai szállítanak az építkezésekhez. A kavicsból házak, gyárak, utak, hidak lesznek, a helyé­re került vízből tavak kép­ződnek, amelyek felülete egy­befüggően most már talán a tek a legújabb vonalú puló­verek, s mellettük kínálnak hagyományos fazonú árut is. A sokat keresett se­lyemgarbó viszont most sem látható a kirakatokban, leg­feljebb csak elvétve. S mi újság a farmerfron­ton? Nos, bakfis és férfifar­mernadrágot, öltönyt, kö­tényruhát, szoknyát könnyen találhatunk hazai, NDK, len­gyel, brazil alapanyagból. Velencei tóéval vetekszik. S látom, a parton mindenfelé hétvégi házak épülnek. Miskolc — végállomás. Nagy város, amiről írni re­ménytelen vállalkozás lenne. Miskolcot látni kell! Másnap délután utazom vissza Békéscsabára. Az autóbusz — menetrendsze­rint is — 2 óra 25 perckor indul. Debrecenig semmi kü­lönös nem történik. Ott azon­ban felszáll egy 40 év körüli szikár férfi. Kezében szoron­gatja nyitott irattáskáját, amelyet néhány üveg sör és egy kenyér tágít ki. Időnként megpróbálja a táskát be­csukni, de az bizony nem si­kerül. Eközben kipottyan egy üveg, amit szép komóto­san felszed, majd egy másik üveg is a padlóra kerül, s az után nyúl. Hajlás közben lezöttyen az egyik ülésre. Valaki mondja neki: „Fog­lalt.” „Nem baj” — vála­szol kedves mosollyal. Jön a kalauz: „Tessék le- szállni!” — szólítja fel hő­sünket aki nem fejt ki ellen­állást, amikor segítséget kap a leszálláshoz. Csak azt haj­togatja, hogy ő Hajdúböször­ménybe akar eljutni. A Volán 8-as számú Válla­lat GC 68-45 rendszámú autóbusz este 7 óra 45 perc­kor érkezik Békéscsabára. Ahogy a menetrend előírja. Télen, amikor köd van vagy síkos az út, talán nem min­dig fog ez sikerülni. Még annyit: a buszvezető és a kalauz is dicséretet ér­demel az udvariasságért és a pontosságért. Kellemes volt az utazás. Pásztor Béla Az eredeti Levi’s még min-, dig hiánycikk. Tetszetősek a bébi, bakfis, műszőrme és irhabundák. Ugyanakkor bő­vült a választék fehérne­műkből. A magyar gyártmá­nyú flanellingek mellett két­szer annyi kínai szövött, kockás ing áll a fogyasztók rendelkezésére. A női szö­vött hálóingek, pizsamák mennyisége megfelelő, a vá­lasztékkal azonban nem di­csekedhetünk. Olcsó flanell- hálóingből ki tudják elégíte­ni az igényeket, hiszen a ha­zai ellátást egyiptomi áru­val pótoljak. örvendetes, hogy női harisnya, harisnya- nadrág többféle divatos szín­ben látható a kirakatokban. Téli sálból és kendőből a tavalyinál lényegesen több van. A divatos kötött sálak nagy részét már elkapkod­ták. Az elmúlt évben kevés volt gyermekkesztyűkből. Most az árualap csaknem 50 százalékát csehszlovák és NDK áruval fedezik. Gyer­mek kötöttsapkából kétszer annyi van a raktárakban, mint egy évvel korábban. Egyéb kötött csecsemőruhá­zati cikkekből általában jó az ellátás. A hálózsákok, ti­pegők, kocsikabátok válasz­téka javult az előző évekhez képest. A cipőkirakatok változatos képet mutatnak. Van maga­sított sarkú férficipő, tom­pa és hegyes orral. Sőt le­het kapni meleg bundacipőt is. A női csizmák választé­ka lehetne jobb. Jobbára csak az 500 forinton felüli fehér, piros és fekete csiz­mákat lehet látni. Tovább­ra is sántít a gyermeklábbe- li-ellátás. Félcipőkből ugyan nincs hiány, de magas szá­rú, téli cipővel csak «vétve találkozni, s nem megfelelő a méretválaszték sem. (seres) ŐSZI KIRAKATOK Korszerű ruházati termékek Isi fMKWKÉHKBSZ-.' ' »lUiUJkfíTcj A békéscsabai Városi Tanács Ybl Miklós tervezte impozáns épületének homlokzati részét a közelmúltban újították fel. Így a város egyik legszebb épülete újra méltó köntösben fogad­hatja a megyeszékhelyre látogatókat Fotó: Gál Edit Árak és szolgáltatások Mindennapi életünkben a szolgáltatások szerepe erőtel­jesen növekszik. A technika fejlődése a háztartásokban is érezteti hatását. Egyre töb­ben 'Vásárolnak tartós fo­gy asz^i cikkeket: rádiót, televíziót, háztartási gépet, járművet. A szabad idő hasznos eltöltésére sokan igénybe veszik a mosó-, vegytisztító szalonok, épí­tőipari részlegek szolgáltatá­sait. A javítások, szolgáltatások díjai hogyan terhelik a la­kosságot? Milyen jogai és kötelezettségei vannak a vállalatnak, a szövetkezet­nek és a megrendelőnek? Ezekről beszélgettünk Tóth Jánossal, a megyei tanács ipari osztályának vezetőjé­vel. Egységes árrendszer — Milyen árformákba vannak sorolva a javítások, szolgáltatások díjai? — Elöljáróban csak any- nyit: megyénkben a lakos­sági javítószolgáltatást a minisztériumi, a tanácsi, a szövetkezeti ipar, valamint a magánkisiparosok látják el. Az első kettő kizárólag ipari, míg a szövetkezetek szemé­lyi szolgáltatásokkal is fog­lalkoznak. Fontos tudni, hogy mindhárom szektorban egységes árrendszer érvé­nyesül. A lakosság nagy ré­szét érintő, alapvető javítá­sok, szolgáltatások díjai a kötöttebb árformákba, az egymással helyettesíthetők pedig a szabad árformába tartoznak. Maximált árat alkalmaznak a híradástech­nikai cikkek, háztartási gé­pek, gépkocsik javításánál, karbantartásánál, illetve a lábbelijavításnál. Ide tarto­zik még a lakosság részére végzett mosás és vegytisztí- tás, a lakáskarbantartás, a női és férfifodrászatok szol­gáltatásai. A szabad árfor­mába sorolt díjakat a piaci viszonyok figyelembe vételé­vel a szolgáltatók alakítják ki. Természetesen azokon a területeken, ahol az árszín­vonal alakulásához különle­ges érdekek fűződnek, az árakat hatósági intézkedés­sel szabályozzák. Ilyen kor­látozás van érvényben je­lenleg a méretre készülő ru­hák varrásánál. Ugyanis az esetleges árváltozást csak az Anyag- és Árhivatal hozzá­járulásával lehet megváltoz­tatni. A szolgáltatások díjait tartalmazó árjegyzéket egyébként a felvevőhelyiség­ben jól látható helyen ki kell függeszteni. Előzetes kalkuláció — Sok vitára adnak okot az úgynevezett egyedi javítá­sok, amelyek díját előzete­sen nem lehet megállapítani. Mi a helyes eljárás ebben az esetben? — Az ilyen jellegű javítá­sokra a megrendelés felvéte­lekor előzetes kalkulációt kell készíteni, amely tájé­koztatja a megrendelőt a munka várható díjáról. Itt már egyértelműen eldől, hogy elfogadható-e az ár, ami azt jelenti, hogy meg­egyeznek a tájékoztató díjtól való eltérés mértékében is. Ugyanakkor az előre nem látott hibákat a szolgáltató külön megrendelés nélkül is köteles kijavítani, ha a ja­vítás díjának öszsege nem haladja meg a megállapo­dásban kikötött legmaga­sabb költséget. Abban az esetben, ha ezt az összeget valamilyen oknál fogva mégis túllépik, az ezzel kap­csolatos változásról a meg­rendelőt azonnal értesíteni kell, aki eldönti, hogy igényli-e a további munkát vagy sem. — Milyen adatokat kell feltüntetni a számlán? — A számlán röviden, közérthetően közölni kell az elvégzett munkát, a felhasz­Nyugdíjasok ás ötvenévesek köszöntése Szép hagyomány a ME- SZÖV-nél a nyugdíjasok kö­szöntése. Ezt a hagyományt ápolták tovább a közelmúlt­ban is, amikor a megyei szö­vetség, ' valamint a párt-, szakszervezet vezetői látták vendégül azokat, akik sok éven át különböző beosztá­sokban szolgálták a fogyasz­tási szövetkezeti mozgalmat. A szövetség nyugdíjasait Sarkadi István MESZÖV-el- nök tájékoztatta az ÁFÉSZ­ek, a takarék- és lakásszö­vetkezetek gazdasági ered­ményeiről, a bolthálózat kor­szerűsödéséről. A tájékozta­tó után ajándékkal kedves­kedtek a nyugdíjasoknak, akik még a közös ebéd előtt megtekintették a MÉSZÖV új székházát. A MÉSZÖV elnöke ezen a találkozón köszöntötte azo­kat a szövetkezeti dolgozó­kat, akik ebben az évben töltik be 50. életévüket. B I. nált anyagot, alkatrészt, a szolgáltatás díjának végösz- szegét. Ezenkívül tanúsítani szükséges, hogy a javítás megfelelő és a gép, a ruha rendeltetésszerű használatra alkalmas. Ha az árat jelen­tősen a munkára fordított idő határozza meg, rá kell vezetni a számlára a javítás időtartamát is. A megren­delő, ha igényli, megnézheti a kalkulációt, a bizonylato­kat. Megjegyzem: a szolgál­tató minden esetben köteles a vállalási határidőt közölni, amely az átvételt követő na­pon kezdődik, és a határidőt megelőző munkanappal fe­jeződik be. Egy munkanap­nál rövidebb vállalási idő esetén a határidőt kerek órában határozzák meg. Az is előfordulhat, hogy a meg­rendelő nem jelentkezik időben a termékért, ilyenkor értesítést küldenek, hogy nyolc napon belül vegye át. A javításra bevitt értékeket csak hat hónapig őrzi meg a szolgáltató vállalat, szövet­kezet. Jótállás a minőségért — A javítási, szolgáltatási díjak tudvalevőleg minőségi munkára vonatkoznak. Vál­lalnak-e jótállást a szolgál­tatók? — Egyszerűen kötelesek vállalni. Sőt, a megrendelő­vel közük a jótállási feltéte­leket, amelyeket a felvevő­helyen szintén feltűnő he­lyen. kell elhelyezni. Ami­kor a javítást, karbantartást befejezték, közük, hogy az árra, a minőségre vonatko­zó kifogásokat hol és ho­gyan teheti meg a megren­delő, akinek joga van az elvégzett munka mennyisé­géről, minőségéről meggyő­ződni. Ha az nem megfelelő, kifogást tehet. Amennyiben a panasz olyan jellegű, a reklamációt a helyszínen azonnal el kell intézni. Per­sze előfordulhat az is, hogy ez a munka hosszabb időt venne igénybe, ez esetben az elkészített jegyzőkönyvet a szolgáltató vállalat, szö­vetkezet vezetőjének kell el- juttátni. A jegyzőkönyv egy példánya a megrendelőnél marad, akit a vizsgálat ered­ményéről 15 napon belül ér­tesítenék. Amennyiben a kö­zölt tényekkel nem értepvet, a megrendelő újabb panaszt tehet a megyei tanács ipari osztályánál. A kisiparosak tevékenységét bíráló beje­lentések kivizsgálása az ár­ellenőrzést végző illetékes tanácsok ipari, szakigazga­tási szerveinek hatáskörébe tartozik — fejezte be tájé­koztatóját Tóth János. Seres Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents