Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-23 / 250. szám

1977. október 23., vasárnap NÉPÚJSÁG Taskent, a fehér arany fővárosa Nemrég egy delegáció tag­jaként alkalmam volt elláto­gatni a Szovjetunió egy köz­társaságába : Uzbegisztánba. A fehér arany, a gyapot köz­társaságának nevezhetnénk. De ugyanúgy a rizs, a se­lyem, a karakül prémek or­szágának is. Amikor ott jár­tunk, Moszkvában nulla fok volt, s Üzbegisztán fővárosa Taskent a nyár forróságával, 35 fokos hőséggel fogadott bennünket. Már az első pil­lanatban a repülőgépről le- szállva, az óriási, korszerű, üvegezett épület: a légikikö­tő ötlött szemünkbe, s meg­csodáltuk szépségét. A városba vezető utakat gondozott fasor szegélyezi. A taskentiek is egyébként büsz­kék öntözött fasoraikra, parkjaikra. Tudni kell ehhez azt, hogy itt nagy a száraz­ság. Az, hogy szép parkok, fasorok vannak, rengeteg energiát igényel, öntözni kell. A városban egyébként 600 hektáros zöldövezet van, megnyílt a föld. Tpskentet 7,5 ball erősségű földrengés rázta meg, epicentruma ép­pen a város központja alatt volt. Hogy viszonylag keve­sen estek áldozatul a termé­szeti csapásnak, az két okra vezethető vissza. Az első, hogy a földmozgások függő­leges irányúak voltak, ami aránylag kevésbé pusztított. A másik, hogy Taskent épü­letei korszerű vasbeton és téglaházak. De ennek ellené­re több ezer kislakás pusz­tult el. összesen 75 ezer csa­lád maradt fedél nélkül. Iz összefogás a népek barátságának jelképe A szovjet emberek összefo­gása azonban csodát művelt. Már a földrengés napján Az egyik földrengésbiztos több emeletes épület s ha számolnánk, megállapít­hatnánk, hogy minden tas- kentina hét fa jut. A fővá­rosnak, amely egyébként a Csircsik folyóvölgyében, 500 méterre a tenger szintje fö­lött fekszik, ma már 1,5 mil­lió lakosa van. Tiibetejka a forróság ellen A városba érve első be­nyomásunk az volt, hogy a lakosság nagy része európai öltözetet visel, legfeljebb a női ruhák mintája volt ke­leti. De a férfiak és nők kö­zött is sokan hordtak tübe- tejkát. Azaz színes fonallal kivarrott kerek, vagy négy- szögletes sapkát, amely a nyári kánikulában szinte nélkülözhetetlen. Nem ritka­ság ugyanis a 46—48 fokos hőség. Emlékeinkben elevenen él még a 11 évvel ezelőtti tas- kenti földrengés híre. A vá­rosba érve ennek nyomait kutattuk. Elvétve bár, de láthattunk ilyet. Köztudo­mású, hogy ez a katasztrófa óriási károkat okozott. 1966. április 26-án, helyi idő sze­rint hajnali öt órakor, ma­gyar idő szerint éjfélkor megérkezett a kormánybi­zottság. Felmérte a károkat, megszervezve a város újjá­építését. A hajléktalanok szá­mára sátortáborokat hoztak létre, a gyermekek tízezreit pedig más köztársaságok la­kossága fogadta be. A népék segítőkészsége sokféleképpen megnyilvánult. Ezrével ér­keztek az építők Ukrajnából, Belorussziából és más köz­társaságból. Az eltelt 11 év alatt nemcsak teljesen újjá­épült a főváros, de az el­pusztult kétmillió négyzet- méter lakterület helyett há­rommillió négyzemétert épí­tettek be. A legtöbb lakóte­lep Csilanzar, Szergeli és Viszokovoltnij kerületekben épült. A városközpontban az új lakókörzetek a Moszkva, Ukrajna, Grúzia nevet kap­ták. Az építőket, segítőket tisztelték meg ezzel. Idegenforgalom és a parkok A város a földrengés óta 200 ezer lakossal megnöve­kedett. Hat évtizeddel ez­előtt még az ország perifé­riája volt, ma már jelentős idegenforgalmi központ. Ren­geteg olyan vendég keresi fel, aki arra kíváncsi, ho­gyan lehetséges, hogy az el­maradott vidék alig néhány évtized alatt korszerű ipari nagyváros és a szellemi élet központja lett. Üzbegisztán fővárosában például 16 fel­sőoktatási intézmény műkö­dik. Ezenkívül van opera- és balettszínháza, történelmi múzeuma, művészeti múzeu­ma és így tovább. Az építé­seknél gazdagon felhasznál­ták az üzbég építőművészek hagyományait. Az utcákat, tereket vízmedencék, szökő­kutak, színes virágágyak dí­szítik. Csodálatos egy-egy sé­ta a város legszebb utcáin. Nyüzsgő piac az óvárosban. A Sztari gorod, az Óváros tipikusan keleti külsejével lepi meg a látogatót. A Csorszu téren nem lehet oda nem figyelni a Kukeldas- med reszre, a mohamedán teológiai főiskola 16. század­ban épült kupoláira. Ugyan­ebből a korból származik Ba­rak kán medresze is. Az utóbbi egyébként a közép­ázsiai „Vatikán”. Itt székel a mufti, a közép-ázsiai és a kazahsztáni mohamedánok vallási elöljárója. Látványosság volt az óvá­rosi piac is, ahol szeptem­ber végén, október elején még sok a friss gyümölcs, dinnye, szőlő, gránátalma. Bár ma már kevésbé emlé­keztet a keleti bazárokra, az orosz piacoktól mégis külön­bözik, mert az árusok egy része guggolva kínálja por­tékáját, és a pirozsok helyett hússal töltött, de erősen hagymás, fűszeres „szam- sza” nevű süteményt árul­nak. S ha az ember a modem, újjáépült Taskent megtekin­tésében és az óvárosi pia­con elfárad, betérhet a Csaj- najába, illetve Csajhanába. Mindkettő teázót jelent, az első orosz, a második üzbég nyelven. Felüdülés volt a kedvelt kulturális és üdülőparkban pihenni. Mi is ezt tettük. Színpompás szökőkutak és a mesterségesen duzzasztott Komszomol-tó mellett fi­gyeltük az önfeledten szóra­kozó fiatalokat. S közben azon gondolkodtunk, milyen csodálatosak az emberek, az itt élők, akik dacolva a ter­mészet erőivel felépítették — a már földrengésbiztos épü­leteivel, de a kelet varázsát hűen megőrizve — fővárosu­kat, az új Taskentet — a Szovjetunió népei barátságá­nak, összefogásának jelképét. Balázs István Mongólia programja A tervek szerint 1976 és 1980 között kétszer annyit költenek beruházásokra Mon­góliában, mint az előző öt­éves tervben. Ezzel a prog­rammal összhangban a Szovjetunió is kétszer annyi támogatást nyújt a fejlesz­téshez, mint az előző terv­időszakban. Többek között elkészül az erdeneti mon­gol—szovjet réz- és molib- déndúsító kombinát első részlege, s jelentősen növeli termelését a két ország kö­zös színesfém- és fluoritbá- nyászati gazdasági egyesülé­se. A bányaipar termelése összefüggésében több mint 500 százalékkal emelkedik. Gyors ütemben növelik a villamosenergia-termelést és az építőipart, amelynek öt év alatt 730 ezer—760 ezer négyzetméternyi új lakóteret kell építenie. A könnyűipar­ban 33, az élelmiszeriparban 40 százalékkal bővítik a ter­melést A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében jelentős szerepet vállal az NDK. Képünkön az NDK-ban gyártott speciális mezőgazdasági gépek láthatók, amelyekből nagy mennyiséget szállít a többi szocialista országokba, így ha­zánkba is. A fordított gúla jegyében Pozsony városközpontjától néhány kilométerre sajátos épület körvonalai bontakoznak ki. A hegyével a földbe szúrt fordított gúlára emlékeztető épület a Szlovák Rádió székhaza lesz. Sajátos tény, hogy miköz­ben az elmúlt másfél évti­zedben a televízió meghódí­totta az országot, a rádió sem maradt le a versenyben, sőt Szlovákiában ez alatt az idő alatt egymillióval több rádiót adtak el, mint televí­ziót. Érthető tehát, hogy a rádiósoknak is javuló mun­kakörülményekre van szük­ségük, s úgy tűnik, a „feje tetejére fordított egyiptomi piramisban” ezt megtalálhat­ják. Az egész épület magját egy tizenöt emelet magas vasbeton pilon alkotja. A gúla hegye alatt kap helyet: a műszaki részleg, a bejárati rész és a közönség számára fenntartott terület. A föld alatti emeletek az épület mű­szaki biztosítását látják el, s itt lesz például a központi légkondicionáló is. A gúla egyes emeletein egymástól jól szeparálva kap majd helyet a Szlovák Rádió igazgatósága, a különböző stúdiók és a szerkesztőségi dolgozószobák, valamint a rádió számára oly fontos hanglemez- és hangszalagtár. Az építkezés már most har­minchat ezer négyzetméter területet foglal el. Érdekes az is, hogy a ter­vezőknek sikerült megolda­niuk a gyalogosok és a gép­kocsiforgalom különválasz­tását. Az első emelet szint­jén pedig sétálóteraszokat létesítenek, ahová a látoga­tók a környező utcákról ér­kezhetnek. Magában a rádióban ezer- kétszázan dolgoznak majd, s a tervezők nem csupán mun­kakörülményeik biztosításá­ról, de étkezésükről, s gép­kocsijaik parkolóhelyeiről is gondoskodnak. Pozsony új koncerttermet is kap a „fordított piramis­ban”. A kiváló akusztikájú zenei stúdió tökéletesen hangszigetelt termében hét- százan élvezhetik majd a muzsikát. A nagytermen kí­vül nyilvános felvételek ké­szülnek majd a kamarate­remben is, s természetesen próbatermek is épülnek a Szlovák Rádió művészeti együttesei számára. Három további stúdióban készülnek majd a hangjátékok és az egyéb prózai felvételek. A gúla belső vasbeton magjában lesz maga az adó­blokk, amely négy adólánc­ból áll. A terv fokozatosan kezd valósággá válni. Az építkezés befejeztével a területet ter­mőfölddel fedik be és gyepe­sítik. Az eredetileg sík terü­letet lankássá alakítják, bok­rokkal és fákkal ültetik be. Jozef Dósa Igazgatók tanácsa Lódzban Lengyelországban az igaz­gatói tanácsok a jó munka és a hasznos kezdeményezés klubjai, ezek már több ki­sebb városi tanács mellett, a nagyobb városokban pe­dig a kerületi tanácsokban működnek. A lódzi Górna kerületben tevékenykedő igazgatói ta­nács eredményes munkássá­ga példaként áll a többi előtt. A tanács 1973 végén alakult meg. Akkor a meg­beszélések gyakori tárgya volt a leendő ifjúsági park megfelelő előkészítése, amit a helybeli üzemek vállaltak. Ma már ez a terület minta­szerű pihenőközponttá ala­kult. Az igazgatók másik közös témája a helybeli ipar kor­szerűsítése volt. A tanács koordinálta a szakkáderkép- zést és összehangolta a ke­rület érdakét szolgáló kü­lönböző vállalatok és intéz­mények együttműködését. Az igazgatói tanács elnök­ségében az elnöki tisztet kezdettől fogva Janina Ka­linowska, a „Brokat” Egye­sült Selyemszövőgyár igaz­gatója, tapasztalt társadal­mi és pártmunkás tölti be. A kilenc főnyi elnökségben részt vesznek a könnyűipa­ri, villamosgép- és gépipari üzemek, kereskedelmi és építőipari vállalatok igazga­tói. A havi megbeszéléseken ezenkívül jelen van a kerü­leti tanács elnöke, a LEMP kerületi bizottságának első titkára, esetenként gazdasá­gi titkára. Az elnökség évi munkaterv szerint dolgozik, amelyet az évente 2-3-szor tartott igazgatói közgyűlésen hagynak jóvá. Az igazgatói tanács kez­deményezte egy üdülőtelep létrehozását sportstadionnal, közlekedésoktatási „városká­val” a gyermekek és fiata­lok számára, valamint fedett sportpályával. A fedett csar­nok még épülőfélben van, építésének teljes költségei­ben a költségvetési eszközök még a 30 százalékot sem érik el. A közelben ezenkí­vül teniszpályák, sportpá­lyák, műjégpálya épül, le­hetséges, hogy fedett uszoda is lesz. • A vállalati patronálás ki­terjed a lakótelepekre is, amelyek segítséget kapnak a területek közművesítésében, valamint a különleges gon­dozást igénylő személyek szociális juttatásaiban. Eredményeket értek el a kerületben a vállalatok együttműködésében az ipar­igazgatás terén. Így például a gyárakban 4 „szállítástá­jékoztatási” központ műkö­dik abból a célból, hogy szükség esetén egymás se­gítségét igénybe tudják ven­ni. Az igazgatói tanács hoz­zájárul olyan problémák megoldásához, amelyek lé­nyegesek a kerület könnyű­iparának fejlesztése szem­pontjából. Az igazgatói tanácsnak jelentős része van olyan lég­kör kialakításában, amely kedvez a társadalmi munka­akcióknak, a közjóért vállalt közös tevékenységnek. Bozena Papiernik Időben érkezett a segítség Idén tavasszal történt. Az egész világon futótűzként terjedt el a hír, hogy Romá­niában szörnyű földrengés pusztított. Több városban összedőltek a lakóépületek, károkat szenvedték az ipar- vállalatok. Az elemi csapás következtében azonnal leállt néhány nagy villamos erő­mű. Ha azonban csak akár néhány órára is megszűnt volna például a vegyipari vagy kohászati üzemek ener­giaellátása, pótolhatatlan kárt szenvedett volna az or­szág gazdasága. Ezt azonban sikerült elkerülni. A KGST-tagországok egye­sített energiarendszereinek prágai központi teherelosztó­jában azonnal jelezték a ké­szülékek, hogy hirtelen jó­val kevesebb áram jut Ro­mánia energiarendszerébe. A diszpécser kapcsolatot te­remtett Bukaresttel, s ami­kor megtudta az üzemzavar okát, azonnal intézkedett: azokból a szocialista orszá­gokból kell Romániát a szükséges mennyiségű villa­mos energiával ellátni, ame­lyekben kiegészítő kapacitá­sokat helyeztek üzembe. A döntéshez csak néhány perc­re volt szükség II gyógyulás érdekében 1990-ig a jelenlegi 40-ről 105-re emelkedik a gyógy­fürdőhelyek száma Lengyel- országban. Évente egymillió­kétszázezer beteg részesül­het majd gyógykezelésben ezeken a helyeken, a meg­előző kezelésben részt vevők száma pedig meghaladja majd az egymillió-három­százezret. Lengyelország éghajlati különbségei miatt majdnem valamennyi gyógymód al­kalmazható. A régi, hagyo­mányos üdülőhelyeknek a tervek szerint most újabba­kat építenek ki. Az új fürdőhelyeket a^ ország különböző pontjain helyezik el. A Poprád völ­gyében, a Rába völgyében, a Klodzkói völgyben és a Kárpátok alján, de lesznek olyan üdülőhelyek is, melye­ket a nagyvárosok közelé­ben létesítenek. A gyógyfürdők vezető or­vosait megbízták azzal, hogy jelöljék ki az újonnan épí­tendő létesítmények helyét, sok üdülőhely részletes ter­ve már el is készült. A ter­vek előirányozzák azt is, hogy Lengyelország minden nagyobb városi településé­nek és vajdaságának „köny- nyen hozzáférhető” üdülő­helye legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents