Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-21 / 248. szám

o NÉPÚJSÁG 1977. október 21., péntek Dadogás, hadarás, pöszeség és társaik Mit csinál a logopédus? DÍSZOKLEVÉL a § * I é >t rOCyAAPCTBEHHM« KOMMTET COBETA MMHMCTPOB CCCP % nO KMHEMATOrPA«t>MM n UEHTPAAfeHblí! KOMMTET nPOOECCMOHAABHOrO C0I03A PABOTHMKOB RYAfaTyPbl HArPA>KAAK3T Q7»« í*j>XiT*r«. £ mip. -*z* 'ipKTtaz* e •á if ¥** € *■ $ £ Í4 «“"t — «;&s«áAnM r $r Fotó: Gál Edit A hónap elején avatták fel Medgyesegyházán, a műve­lődési ház előtt Kalmár Már­ton Olvasó fiú szobrát. A szép műalkotás ékessége a nagyközségnek Fotó: Gál Edit Elkészül a Kohán-képtár Ismeretes, hogy Kohán György gyulai származású, Kossuth-díjas festőművész halála előtt a birtokában le­vő festményeit és grafikáit Gyula városára hagyomá­nyozta. A több ezer darabból álló gyűjtemény — értéke tizenötmillió forint körül van — méltó elhelyezésére eddig nem volt meg a lehetőség. A város új művelődési köz­pontjának felépültével a régi épület megfelelő átalakítás­sal alkalmasnak tűnt a gaz­dag képanyag elhelyezésére, azonban a terv megvalósítá­sát eddig az anyagiak hiánya akadályozta. Az Országos Közművelődési Alap most megfelelő összeget bocsátóit a képtár kialakítására azzal, hogy a jövő év végéig a Ko­hán-képtár elkészüljön és a közönség rendelkezésére áll­jon. 20. A legközelebbi falu úgy tizenöt kilométer ide. Tizen­öt perc alatt odaérne. Még meg kell találni a tanácshá­zat vagy a kolhozirodát, ahonnan telefonálni lehet. Megeshet, hogy a kapust sem találja ott: hajnaltájt többnyire már hazamennek aludni. Akkor meg kell ke­resni a tanácselnök házát. Ez is legalább tizenöt perc. Aztán telefonálni, és elma­gyarázni a helyzetet az ügye­letes tizedesnek. Az föléb­reszt egy hadnagyot, aki ta­lán valamelyik irodában al­szik, ahol akad fekvőhely, hiszen az éjszaka behozott részegek már elcsendesed­tek, a jegyzőkönyveket már fölvették. A hadnagy telefonálna a területi központba az ügye­letes őrnagynak, és az ria- dóztatná a körzeteket. Ha minden simán megy, a mo­toros járőrök úgy negyven perc múlva zárják le az uta­kat. A rablók a legjobb helyet és időpontot választották. Negyven perc alatt már messzire lehet jutni, addig­ra már nagy forgalom lesz az utakon és gyakorlatilag semmi értelme nem lenne személyautók százait meg­állítani. Ráadásul a legközelebbi vasútállomásra is kimehet­Megyénkben 6 főfoglalko­zású közül hárman Békés­csabán működnek, a Wlasich utca 6. szám alatt, ahol szombat kivételével minden nap óvodás és kisiskolás ko­rú gyermekekkel foglalkoz­nak. Munkájukról beszélge­tünk Nagy Gyulával, a ki­segítő iskola igazgatójával, aki maga is logopédus. — Mi a logopédia? — Olyan pedagógiai tevé­kenység, ámely a rosszul be- idegzett hangképzést vagy a ritmusában helytelen beszé­det javítja, helyrehozza, ren­dezi. Tehát mindenki, aki a hangokat helytelenül képzi, vagy hadar, dadog, heppeg, esetleg más ilyen hibában szenved, annak a beszéde javításra szorulás ezt kezelés formájában logopédus végzi. — Többféle beszédhibát említett. Ezek szerint szerte­ágazó vizsgálat tudja csak az okokat föltárni? — Igen. Ezért a mienken kívül orvosi vizsgálatok is szükségesek: hallási, fogásza­ti, orr-, fül-, gégeorvosi, néha sebészi szempontból is. Sőt, van amikor pszichológiai se­gítség is kell. Sajnos ezeknek csak egy részét lehet Békés­csabán elvégezni. Nincs pél­dául a megyeszékhelyen hal­lásvizsgáló állomás, ahol mű­szeres méréseket csinálnak, úgyhogy amikor ez nélkü­lözhetetlen, Gyulára vagy Orosházára küldjük a gyer­mekeket. De nincs pszicho­lógus, nincs gyermek-ideg- szakrendelés sem, pedig a dadogás vagy hadarás esetén Kedden este telt ház előtt adott hangversenyt a Jókai Színházban a budapesti Pos­tás Szimfonikus Zenekar. Az est szólistája Bálint Mária volt, aki Csajkovszkij: D­dúr hegedűversenyét igen nagy sikerrel adta elő. Bá­lint Mária drámai erővel szó­laltatta meg az első tételt, a második tételben nagyszerű­en érvényesült szép, meleg tónusa. A harmadik tételt fergeteges temperamentum­mal, csillogóan, szépen meg­nek, és megállíthatnak egy sofőrt, akit senki sem lá­tott. Szem jón teljesen nyugod­tan gondolta végig mindezt, mert tudta, hogy ezek az utolsó nyugodt pillanatok, nemsokára kitör a pánik. De kire lehet számítani? A mérnökre? Az ablaknál ül, beszorítja a szomszéd­nője. A zubbonyos öregúr? Túlságosan öreg már. A hátsó üléseken helyezkedett el két fiú, egyetemisták vagy felsőbb osztályos isko­lások. Meg a hadnagyra... Már neked is megkezdő­dött a háború, gondolta Szemjon, hadüzenet és harc­kocsi nélkül. Kár, hogy nincs fegyvered. Nem szabad fegyverrel szabadságra utazni. Ketten odamentek a diák­lányhoz. Az tüntetőén kiné­zett az ablakon, a térdéről vették el a retiküljét. Lehet­ne a feleségem, villant át Szemjon agyán, de azonnal szidni kezdte önmagát: — a legjobbkor jut ilyen az eszedbe, te idióta! Most az öreghez közeled­tek. Mindjárt megkezdődik, érezte Szemjon, nem létezik, hogy ne történjen semmi. Csak ki kezdi el? Lehet, hogy mindenki ar­ra vár, hogy majd én kez­dem. Most először ijedt meg. elkerülhetetlen az ilyen jel­legű szakvélemény. — Milyen beszédhibák vannak? — Többféle, de mindjárt azzal kezdeném, hogy egyik sem értelmi fogyatékosság és nem akadálya az iskolai élet­nek. Viszont nehezíti azt. Legsűrűbben a pöszeség for­dul elő, amit a köznyelv selypítésnek mond. Ilyen esetben a megfelelő hang helyett torz ejtés jön létre, vagy más hanggal való fel­cserélés. így lesz a répából lépa, a cicából tita, a retek­ből letek és így tovább. A legnehezebben képezhető hang az r, épp ezért sok baj­nak a forrása, azonban a leg­több hiba mégis a sziszegők — s, sz, z, zs, c, cs — ejté­sében található. Legcsúnyább viszont a beszéd akkor, ha a magánhangzók képzése rossz, mert ez a színt és dallamos­ságot teszi tönkre és az ért­hetőség rovására is megy. ;— A dadogás és a hadarás más csoportba tartozik? — Igen, mert ez tulajdon­képpen ritmuszavar. És a levegővel való rossz gazdál­kodás. Eredményes gyógyítá­sukhoz az eredetig kell visz- szamenni. Legtöbbször lelki okok is közrejátszanak: nagy megrázkódtatás, olyan, mint egy baleset átélése, de lehet más fajta ijedtség is, vagy a veréstől való félelem. Fo­kozhatja a gátlást maga a hibás beszéd tudata is, az iskolai kudarc félelme. — Mennyi időt vesz igény­be a kezelés és hogyan fo­lyik? formálva játszotta. A műsor második számaként Csaj­kovszkij V. szimfóniáját mu­tatták be. Medveczky Ádám szuggesztív erővel tartotta össze és irányította a zene­kart. A közönség egy szép hangverseny emlékével távo­zott az estről. Melegen ün­nepelte a zenekart, Bálint Mária szólistát, Medveczky Ádám karmestert. Rázga Jó­zsef érdekesen, meggyőzően ismertette a műveket. Szemjon lenézett: a fegy­ver csöve egy kicsit leereszt­ve, de még mindig a bal lapockája alá irányult. Milyen rosszkor is történt mindez. Semmi sem dőlt el még Nataskával a lakásügy­ben, be kéne menni a ta­nácsba, okvetlen és minél hamarabb be kell menni, különben megint lemarad az elosztáskor. Mégis nekem kell kezde­ni, senki más nem vállalko­zik? De akkor fölállt az öreg­úr. Lassan állt föl. A válla meggörnyedt, makacsul be­húzta ősz fejét, úgy állt, ahogy azok az emberek áll­nak, akik mindenre készek. Meglehet, hogy az öreg már sokszor állt föl elsőnek az életben. És rögtön utána a hadnagy is fölállt, bal vál­lát előretolva, ahogy boksz­állásban állnak, a fiúk is felugrottak a hátsó üléseken. Az utastérben minden el­csendesedett. Azok ketten hátráltak az öreg elől. Szemjon lépni készült, méregette, hogyan tudná megfelelőbben leütni a szá­zadost. Már csak az autó­ban maradt ötödik férfi ide­gesítette. Mozdulatlanul ült a kormánynál és dohányzott. A százados hirtelen nyug­talanul hátranézett. Gépko­csizúgás hállatszott. Még csak nagyon halkan, de mégis mindenki meghallotta. — Játékos formában old­juk meg, hogy a gyermek szívesen együttműködjön ve­lünk, mert a jó kapcsolat fel­tétele a sikernek. De a játé­kosság nemcsak erre jó. A gyógyulás elősegítésén kívül szellemi élvezetet is nyújt. Már az óvodások ilyen kér­déseket kapnak: Melyik az a gyümölcs, amelyik fán te­rem, kék és lekvárt főznek belőle? Milyen a vonat hangja? Hogy tesz a mé­hecske? És számtalan más ilyet. Az akarat, a próbál­kozás, a jól ejtett felelet ju­talmat érdemel, képeket pél­dául. így a siker örömet okoz és az önbizalom is na­gyobb lesz. De vannak ma­nuális játékaink is, főleg a ritmus javítására. Ezek közül néha egy ping-pongütőn be­széd közben ütemesen tán­coltatott labda hozza meg a kívánt változást. Fontos se­gítőtársunk a nagy falitükör, amelyben a gyermek figyel­heti és ellenőrizheti a száj és a nyelv mozgását és össze­hasonlíthatja — mert azt is látja ugyanakkor — a mienk­kel. Heti két kezeléssel a sú­lyos beszédhiba is rendbe jön, ha valaki végigjár egy tanévet. Könnyebb esetben pedig ennek a fele, sőt, van amikor 3—4 hónap is elég. — Segíthetnek a szülők és a környezet a logopédusnak? — Igen, és sok mindenben számítunk is rájuk. Először is azt kérjük, hogy még a csecsemőveí se gügyögjenek. Hozzájuk is szépen, értel­mesen kell szólni. Aztán: ér­jenek rá, szakítsanak időt a kicsi gyerekkel való beszéd­re. Sűrűn és sokat. Ennek ellenére is akadnak olyanok, akik 2 éves korukra, vagy azután még nem, illetve ne­hezen beszélnek. Ha késik a beszédfejlődés vagy esetleg 4 éves kor elmúltával sem tisz­ta a beszéd, akkor föltétien logopédushoz kell fordulni. Ez a célra vezető, nem pedig az erőltetés, sürgetés vagy gúnyolás. És még egy dol­got kívánok kihangsúlyozni, mert lényegesnek tartom: a kiegyensúlyozott, nyugodt, szeretetteljes családi légkör nagyban elősegíti a beszéd­fejlődést. A banda dermedten állt. Szemjon észrevette, hogy az utasok összenéznek. Hát mégis akadnak ilyen talál­kozások ! Lehet, hogy a rend­őrség vagy a katonaság a legjobbkor érkezik? Még né­hány pillanatig reményke­dett, amíg meg nem jelent egy Pobeda — rögtön fel­ismerte a körvonalairól. Magánkocsi. Az utolsó Po­beda több mint tizenöt év­vel ezelőtt hagyta el a fu­tószalagot, s csak egy na­gyon pedáns embernél ma­radhatott meg. A sofőr fé­kezett, a százados intett a botjával. Nyilván nem bí­zott benne, hogy engedel­meskedni fog, remegve vib­rált a fénypont a kezében: tovább, tovább. Ügy látszik a százados megijedt. Az autó elhúzott mellet­tük. A hátsó üvegen álmo­san nézett ki egy borzas ha­jú kislány. A rablók az ajtóhoz ro­hantak, gyorsan beugrottak az autóba, becsapták az aj­tókat. A százados kapkodva köpenye zsebébe dugta Szemjon papírjait, szintén az autóhoz rohant, a sofőr mel­lé ült. A Volga nem szá­guldott tovább, ahogy azt Szemjon remélte. Az odáig hallatszó izgatott hangokból ítélve megértette, hogy a fosztogatók nincsenek meg­elégedve. Szemjon hallotta, hogy az egyiknek azt pa­rancsolták, hogy szálljon ki. Megismételték a parancsot, majd csönd lett. Nincs az az erő, ami rá­vette volna ezeket az em­bereket, hogy kiszálljanak. (Folytatjuk) „A Szovjetunió Miniszter- tanácsának Állami Filmbi­zottsága és az Alkotóművé­szek Szövetsége Központi Bi­zottsága díszoklevelet ado­mányozott a Békés megyei Moziüzemi Vállalatnak a szovjet filmek eredményes forgalmazásáért.” A hír röviden ennyi a megtisztelő elismerésről, amelynek bizonyítékát, az oklevelet nemrégiben vette át Végh Andor, a Békés me­gyei vállalat igazgatója Bu­dapesten, a szovjet nagykö­vetségen. Megkérdeztük, ho­gyan sikerült ezt a kima­gaslóan szép eredményt el­érniük? — A filmforgalmazást is sokrétű feladatok megoldá­sára ösztönzi a közművelődé­si szemlélet. Az emberek művelésének, filmszeretetre nevelésének legfontosabb eszköze a műsorpolitika meg­felelő alakítása, műsorpoliti­kánk egyik kiemelt feladata pedig a szovjet filmek meg­ismertetése. Minél több em­bernek, minél több filmet szeretnének levetíteni, s ez nem a mennyiség, a látoga­tói szám növeléséért törté­nik. Ideológialag, művészileg olyan értékes alkotásokkal ismerkedhet meg a közön­ség, mint a Prémium vagy a Derszu Uzala volt. Termé­szetes, hogy a szovjet filmek közül is a kalandosabb, könnyebb történetek vonza­nak nagyobb közönséget, mint a Robin Hood nyila, a Robinson Crusoe vagy a Gej­zírvölgy titka. Mégis bebizo­nyosodott, hogy a nehéz faj­súlyú filmek is megtalálják nézőiket. A megyében pl. 22 524-en látták a Nagyezs- dát, 16 950-en a Várunk fiút és az előbb említett Derszu Uzalát (a tv-bemutató előtt) 31 224-en. Az elmúlt évek tapasztala­ta mondatja velem, hogy a Békés megyei emberekre a szovjet nép szeretete a jel­lemző, ezért nézik meg film­Búcsúszavak Békéscsaba társadalmának jeles egyénisége, mindnyá­junk szeretett Lajos bácsija, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium nyugalmazott történelem—földrajz szakos tanára, dr. Szeberényi Lajos örökre eltávozott körünk­ből. Békéscsabán, 1916-ban érettségizett. A budapesti Pázmány Péter Tudomány- egyetemen 1924-ben szerzett tanári oklevelet, majd a ber­lini Humboldt-egyetemen folytatott tanulmányai után summa cum laude doktorált földrajzból. Tanári munkáját 1926-ban a békéscsabai Ru­dolf Reálgimnáziumban kezdte. Negyvenegy éven át dolgozott megszakítás nélkül ugyanabban az iskolában. jeiket is. Négy megye, Haj­dú, Szolnok, Nógrád és Békés vehette át szeptember 29-én ezt a díszoklevelet. A továb­biakban az októberi, novem­beri hónap eseménysorozatai gazdag lehetőséget nyújta­nak a szovjet alkotások meg­ismerésére. A Kossuth téren, Békéscsabán október végéig látható a 49 tablóból álló szovjet filmplakát- és fotó- kiállítás is. A napokban kértük a vá­rosok KISZ- és pártbizottsá­gait, hogy segítsék ünnepé­lyesebbé tenni novemberben a szovjet bemutatók első ve­títéseit. A Nagy Október em­lékére megyénkben 3 új mű bemutatóját rendezzük meg: a Fehér hajót, A szerelem rabját és a 4 részes doku­mentumfilmet, A szabadság katonáit látják premieren a megyeiek. Az általános iskolák között versenyt hirdettünk szovjet filmek megtekintésére, ered­ményhirdetés és jutalomát­adás december 20-án lesz. A tanyai filmnapok program­jában Muronyban, Kardoson, örménykúton, Csárdaszállá­son is szerepelnek szovjet fil­mek, 6—7 napos sorozatokat rendezünk fesztiváljelleggel Battonyán, Békésen, Gyulán és több más helyen. Eljutottunk az ifjúsági klubok közönségeihez is a szovjet filmekkel, sőt a fia­taloknak vetélkedőt szervez­tünk: Ki tud többet a szov­jet filmről? címmel. Békés­csabán október 30-án a MÁV-kultúrházban, novem­ber 2-án Békésen a művelő­dési központban, november 17-én Orosházán az ifjúsági házban, s Gyulán is novem­ber elején mérik össze tudá­sukat a fiatalok a szovjet filmkultúra témakörében. — Mi, mozisok így ünne­pelhetjük legméltóbban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját, az oklevél pedig nemcsak a múlt eredményeinek szól. B. Zs. Három évig (1946—49) az is­kola igazgatói tisztségét is betöltötte. Több évtizedes nevelői munkája során a felnövekvő ifjúság számos nemzedékét tanította a tu­dományok szeretetére, meg­becsülésére, igényességre, emberséges gondolkodásra. Lelkiismeretes munkáját, széles körű tudását, megnye­rő egyéniségét a levelező ok­tatás keretében Békéscsaba és a megye felnőtt dolgozói­nak ezrei is megismerték. Egészsége megromlásáig szí­vesen vállalt a TIT kereté­ben ismeretterjesztő előadá­sokat is. A búcsúszavak méltó em­berről, tanárról szólnak. Em­lékét megőrizzük. Sz. J. Vass Márta Valentyin Csernik: H I • | / I r • Duszlajev emlekezesei Hangversenysiker Békéscsabán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents