Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-20 / 247. szám
Ahol minden termék exportminőségű A Férfifehérnemű-gyár békéscsabai gyárában az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt az export. Az idén a gyár 348 millió forint' értékű terméket készít, s a készáru 60 százaléka, vagyis 215 millió forintnyi tőkés és szocialista exportra kerül. Ebből a Szovjetunióba, az első szocialista országba 55 millió forint értékű árut szállítanak. Hogyan győzi a gyár ezt a sok exportot? A megoldás alapjában véve egyszerű: az üzemeket az exportnak megfelelően profilírozták, s így aránylag kevesebb az átállás. A 350 dolgozót foglalkoztató orosházi külső üzem több mint egy évtizede termékeinek jelentős hányadát szovjet exportra gyártja. 1977. október 20., csütörtök Ergonómia és munkalélektan Munka- és tűzvédelmi szakcsoport alakult Munkahelyeinken mind fontosabbá váló kérdés a munkavédelem; előírt, kötelező, többé-kevésbé megtűrt tevékenységből az üzemi munka egyre inkább elismert részévé, segítőjévé lép elő. Fontos ez mindenekelőtt, a rendelkezésre álló élőmunka, valamint a gépek célszerű kihasználása szempontjából, de nem közömbös a munkaerő megtartása tekintetében sem, hiszen egyetlen munkás sem dolgozik szívesen ott, ahol — mégoly kis — balesetveszély fenyegeti munka közben. Mindezt szem előtt tartva alakította meg tavasszal a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete munkavédelmi és tűzvédelmi szakosztályát. Vitafórumot, tapasztalatcsere-lehetőséget kívánnak biztosítani mindazoknak a műszaki vagy egyéb képzettségű szakembereknek, akik — bármilyen munkakörben és formában — foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és egy-egy munkavédelmi-tűzvédelmi probléma megoldásában társadalr mi úton is szívesen közreműködnek. Mit jelent ez közelebbről? A mostantól az év végéig megrendezendő előadások, tapasztalatcserék a munka- és tűzvédelem egy-egy fő kérdésével foglalkoznak. • A múlt héten a színdinamika és a biztonságtechnika kapcsolatáról hangzott el előadás, ■hamarosan arról lesz szó, hogyan kell megtervezni a munkahelyi berendezéseket ergonómiai szempontból, vagyis az egyes munkafázisok sorát a legelőnyösebben kialakítva. Később az üzemi épületek munkahigiéniás követelményeiről hangzik el előadás, majd olyan, látszólag jelentéktelen, valójában azonban igen fontos kérdés kerül szóba, mint a munkabiztonság lélektana. Ezzel párhuzamosan a tűzvédelmi csoport foglalkozik — egyebek közt — a mezőgazdasági erőgépek és a köny- nyűszerkezetes épületek tűzvédelmével, s a megyei tűzoltóparancsnokság illetékesei tartanak előadást a tűzjelző és -észlelő berendezésekről. A szakosztály figyelme kiterjed egyébre is. Tapaszta- latcsere-látogatást terveznek például a SZOT munkavédelmi kutatóintézetébe. Munkavédelmi és tűzvédelmi szaktanácsadó szolgálatot szerveznek, s — hogy mindjobban igazodjanak üzemeink gyakorlatához —, munka- és tűzvédelmi javaslatokat dolgoznak ki a vállalatok, gazdasági egységek megbízásai alapján. Ki mit tud a takarékos energiagazdálkodásról? Várják a jelentkezőket megyénkből is felkészülési tanulásból származó tudás jól hasznosítható az üzemi munkában. A már hagyományossá váló és nagy érdeklődéssel kísért szakmai vetélkedő hasonlóan a korábbihoz, területi, körzeti elődöntőkkel kezdődik. A dél-alföldi körzet elődöntőjét az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Csong- rád megyei csoportja 1977. november 29-én 13.30 órakor Szegeden a Technika Háza földszinti nagytermében rendezi, ahol Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye versenyzői vehetnek részt. A vetélkedőre írásban vagy személyesen lehet jelentkezni a MTESZ Csongrád megyei szervezet titkárságánál. (6720 Szeged, Kígyó u. 4.) II világgazdaság hírei BUDAPEST Gázkészülék-vizsgáló rendszert fejleszt ki a KGST-or- szágok részére á Gáztechnikái Kutató és Vizsgáló Állomás. A számítógéphez kapcsolható elektronikus vizsgálatirányító berendezéssel egyharmadára csökken a különböző gázkészülékek, kazánok, kemencék és más berendezések ellenőrzésének ideje. A mintapéldányt rövidesen bemutatják a tagországok képviselőinek. A fejlesztés alapján megkezdődött a hazai sorozatgyártás előkészítése is. NYITRA A magyar—csehszlovák baromfitenyésztési együttműködés alapján a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát évente 80 ezer baromfi szülőpárt, Shaver tenyészpárt szállít a nyitrai baromfikeltető vállalatnak, amely gondoskodik a tenyészállatok szaporításáról és a naposcsibék forgalmazásáról egész Csehszlovákia területén. A tíz évvel ezelőtt kezdődött együttműködés alapján a tojónkénti tojáshozam 125-ről 250-re emelkedett a bólyi kombinát partnerüzemeiben. BUKAREST A bukaresti nemzetközi vásáron kedden a Budavox rendezésében magyar szakmai napot tartottak. Pavilonunkban ismertették, hogy a Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Vállalat csaknem 20 éve szállít rendszeresen Romániának különféle híradástechnikai berendezéseket. Ezek között találhatók a 3 és 12 csatornás lég- vezetékes átviteltechnikai berendezések, továbbá az ezekhez szükséges mérőműszerek. A vállalat különböző román megrendelések alapján az idén egymillió rubel értékben végzett szállítást. A román piacon ezúttal először mutatták be a távadatfeldolgozó berendezéseket, amelyek iránt a szakmai napon is nagy érdeklődés nyilvánult meg. OSTRAVA Ostravában megkezdte 50. ülésszakát a KGST szénipari állandó bizottsága. A tanácskozáson a szocialista országok tüzelőanyag- és energiaügyi minisztériumainak képviselői vesznek részt. A szén még mindig a KGST-tagországok legjelentősebb energiaforrásainak egyike. 1955 és 1975 között megkétszereződött a kitermelt szén mennyisége. RÓMA — A szabott idomokat Békéscsabáról kapjuk, gyártási program alapján konfekcionáljuk — kezdi a beszélgetést Kátai Ferenc üzemvezető. — Termelésünknek több mint a fele szovjet export, s ez igen tekintélyes mennyiség. Termékeink az 1960-as évek derekától jutnak el a Szovjetunióba. Az első időszakban inget, férfifehérneműt készítettünk, majd pizsamát szállítottunk, az utóbbi időben elsősorban a szabadidő-ruházat került előtérbe, de készítettünk hurkolt kelméből női ruhákat is. Tíz éve sok cikkből, kis tételeket szállítottunk, az utóbbi évektől kevesebb termékből, nagy tételeket rendelnek. Ezzel egy időben megnőttek a minőségi követelmények is. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére tett munkaversenybe bekapcsolódott az üzem 16 szocialista brigádja, melyek a létszám közel 85 százalékát tömörítik soraikba. Versenyfelajánlásukban négy szempontot tűztek célul: fokozzák az I. osztályú áruk részarányát, növelik az egy dolgozóra jutó normaóra kihasználását, emelik a teljesitményeket, s mindezt balesetmentes munkával érik el. ♦ — Terveinket, vállalásainkat csak önmagunk, nem tudjuk elérni — mondja Antali György művezető, aki 1950-től, a gyár megalakulásától dolgozik a vállalatnál. — Célkitűzéseinket a csabai kollégák magukénak tekintették, mindig pontosan, időben érkezett és érkezik a szabott anyag — s előkerül a kimutatás a teljesítmények alakulásáról: az év első felében 97 százalékos, a tervezettnél 0,5 százalékkal jobb volt az első osztályú termékek részaránya, most időarányosan újabb 0,6 százalékkal túlteljesítették ezt. A normaóra kihasználása is kedvezőbb a tervezettnél, 96 százalékos. Nagy Lászlóné: „Folyamatos gyártás esetén háromezer forint felett keresünk.” — Igényes partnerek a szovjet megrendelők, divatos termékeket kérnek, jó minőségben. Az elmúlt hónapban például 10 ezer gálainget készítettünk részükre nálunk, ezek az ingek több mint 350 forintért kerülnek az üzletekbe. Most havonta hurkolt alapanyagú kelméből 12 ezer női blúzt, 6—7 ezer frottír fürdőköntöst varrunk. Ezeknek, s a gyártásban levő más termékeknek a varrását ebben a hónapban befejezzük, ugyanis a kollektíva vállalta, hogy november 7-re szovjet exporttervünket teljesítjük. Novembertől aztán hozzálátunk a jövő év első három hónapjára esedékes megrendelésekhez — sorolja, s közben leérünk a varrodába, ahol a 161-es és a 162-es szalag dolgozik — szovjet exportra. ♦ Az egyik szalagon a köntösöket, a másikon a női blúzokat varrják. A szivárvány minden színében, árnyalatában készülnek itt a ruhadaTóth Albertné: „Nincs különbség, hogy ez szovjet, esetleg tőkés export.” rabok. A gépek zúgása, a házi stúdióból sugárzott zenével keveredik. Nagy Lászlóné gépi varró, a Béke brigád tagja, hét éve dolgozik az üzemben, s azóta szovjet exportra varr. — Csaknem egész éven át köntösöket varrunk. Jó dolog, hogy nagy tételben gyártjuk termékeinket, ugyanis így folyamatosan dolgozunk, jobb a munkaidőkihasználás, és természetesen a pénzünk is több, folyamatos gyártás esetén háromezer forint felett keresünk. — Nagyok a követelmények — mondja Tóth Albertné, aki 18 éve gépi varró, most a terem végében dolgozik. — Nincs különbség, hogy ez, vagy az szovjet, esetleg tőkés exportra készül, netán belföldi üzletekbe kerül. A boltban én is vásárló vagyok, s elvárom, hogy a pénzemért jó minőségű terméket kapjak. Elegánsak a szovjet emberek, s bizony jóleső érzés volt látni az ottani kirakatokban a magyar árukat, köztük a mi termékeinket. A szomszédos szalagnál az üzemrész egyik legfiatalabb varrónője dolgozik. Havrán Anikó női blúzokat készít, nyolcféle színben. — Másfél éve dolgozom itt, s azóta exportra varrók. Ezek a blúzok — vesz egy köteggel az ölébe — a Szovjetunióba készülnek, ráncolt fazonúak, állógallérosak, kerek mandzsettával, a legújabb divat szerint. Egy hónap múlva már valamelyik távoli város üzletében vár vevőre — s közben mérem az időt: alig három perc alatt varr meg egy blúzt. — Ebből a cikkből 173 darab a norma, vagyis a 100 százalék. Műszakonként 180 darabnál kevesebbet nem készítek. ♦ Ismét az üzemvezetővel beszélgetünk a munkaversenyről. A szovjet exportot varró két — a 161-es és a 162-es — szalag teljesítménye Havrán Anikó: „A legújabb divat szerint készülnek a női blúzok.” 128,7 százalékos, mindez párosul a korábban említettekkel. A munkaverseny eredményeit hétfőn, ottjártunk- kor összesítették. Az első helyen végzett a 161-es szalag, s elnyerték a legjobbnak felajánlott ötezer forintot, a második lett a 162-es szalag kollektívája, ők háromezer forintot kapnak. Harmadik az üzemrész másik műszakjában dolgozó szalag, kétezer forint a jutalmuk, melyet majd valamennyiüknek a november 7-i ünnepségen adnak át. Munkájuknak, szorgalmuknak köszönhető, hogy reklamáció nélkül, megelégedéssel vették át a megrendelők az árui, s november első napjaitól már 1978-at írnak az üzemrész termelésében, ugyanis megkezdik a következő évre esedékes termékek gyártását. Szekeres András Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Propaganda Bizottsága 1977—78- ban rendezi meg az egyesület IV. országos energiagazdálkodási szakmai vetélkedőjét. „Ki mit tud a takarékos energiagazdálkodásról?” címmel. A vetélkedő megrendezését azért határozták el, mert különös fontosságot tulajdonítanak az energiahordozók ésszerű és gazdaságos fel- használásának, az energiatakarékosságnak. A vetélkedő megrendezésével buzdítani kívánják az érintett és érdeklődő szakemberek szakmai továbbképzését, hiszen a Célszerű lenne, ha az energiagazdálkodással foglalkozó és azzal kapcsolatban álló dolgozók minél nagyobb számban jelentkeznének. A vetélkedőn 40 éves korig bárki részt vehet. Részvétel ETE, vagy más tudományos egyesületi tagsághoz nincs kötve. A vetélkedőn vendégeket is szívesen látnak. Az érdeklődők jelentkezésüket lehetőleg 1977. november 10-ig adják le, de a helyszínen is lehet jelentkezni. A területi elődöntőn legjobb eredményt elértek jutalomban részesülnek: az I. helyezett 1500 forintot, a II. helyezett 1200 forintot, a III. helyezett 800 forintot kap. További helyezettek is értékes, 200 forint feletti pénz-, illetve tárgyjutalomban részesülnek. Az elődöntőben legjobb 20 helyezést elért játékos kerül be a Ki mit tud 1978. áprilisában, Budapesten megrendezésre kerülő országos döntőjébe. Erről a helyezetteket a helyszínen a zsűri elnöke szóban tájékoztatja, a meghívást az egyesült propaganda bizottság írásban is meg fogja ismételni részükre. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) bejelentette, hogy a világ jelentős kávétermelő nemzetei jelentős lépést tettek az új nemzetközi teaegyezmény létrehozása felé. A FAO szerint a 38 teaexportáló és -importáló ország képviselőinek részvételével az elmúlt héten Rómában tartott ötnapos értekezlet résztvevői abban állapodtak meg, hogy minél hamarább meg kell tenni minden szükséges lépést az új teaegyezmény megtárgyalására. LUXEMBURG Az AFP hírügynökség a Közös Piac bővítéséről folyó tárgyalásokkal foglalkozva megállapítja, hogy Görögország, Portugália és Spanyol- ország felvételének kérdése két táborra osztja a Közös Piac tagországait. A tagországok képviselői csupán abban a kérdésben egységesek, hogy a bővítés legnagyobb problémáját annak költségei jelentik. Az NSZK szakértői szerint a tagországok számának 12-re emelése évenként 1,3—2,1 milliárd dollárba kerülne. Adathalmaz a lyukkártyán A népgazdaság egyre több területén alkalmaznak ma már elektronikus számítógépeket, amelyek a munka elvégzését pontosabbá teszik és gyorsítják. Az adminisztrációs ügyviteltől a raktárkészlet-nyilvántartásig, a repülőgépek helyfoglalásától a mérnöki számításokig, vagy a tudományos kutatásig mindenütt munkába álltak vagy állnak az „okos” gépek. A számítógép azonban minden feladatát csak megfelelő program birtokában tudja elvégezni. S bármilyen feladatot is szánunk a számítógépnek, valamennyire jellemző, hogy az adatok megfelelően előkészített sokaságát kell betáplálni a gépbe, hogy azokat összegezze, válogassa vagy rendezze. Az adatok számítógépes rögzítésének legrégibb, de ma is általánosan használt eszköze a lyukkártya, amely az adatokat a számítógépen kívül tárolja. Lyukkártyákat egyébként már a Hollerith- rendszerű adatfeldolgozó gépeken is alkalmaztak. Rendszerint 80 oszlopot és 12 sort találunk rajtuk. A szabály az, hogy egy-egy jelet egy- egy oszlopban rögzítenek. Egy számjegy jelölése a kártyán egy pozíció átlyukasztásával történik. Betű vagy más írásjel jelölésére azonban — az alkalmazott kódtól függően — egy-egy oszlop két-három pozícióját is át kell lyukasztani. Az alkalmazott kódot nemcsak a kártyalyukasztónak, hanem a számítógép berendezéseinek is „ismernie” kell, a számítógéppel ezt alkalmas módon közölni kell. Elvileg hasonlóan jegyezhetők fel adatok — jelek — a lyukszalagon is. A szalag hosszára merőleges sorokban 5—8 pozícióban lehet lyukakat ütni, s ilyen módon lyukkombinációkat előállítani. Erre is lyukasztó-berendezéssel lehet felvinni a jeleket. Miközben a lyukasztógép billenytűivel közöljük a jeleket, a betűk nyomtatott formában is megjelenhetnek az írógép papírján és így is ellenőrizhető a lyukszalag feljegyzéseinek a helyessége. Nagyobb számítógépeknél az adatok külső tárolásakor mágnesszalagot, mágneslemezt vagy mágneskártyát használnak.
