Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-15 / 243. szám

NÉPÚJSÁG 1977. október 15., szombat Minden! bele? Megyei elnökségi ülés a TIT-nél Keserű Jánosné sajtótájékoztatója Tegnap, október 14-én tar­totta megyei elnökségi ülését a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés me­gyei szervezete. Az ülést Bé­késcsabán, az Értelmiségi Klubban rendezték meg dél­előtt 9 órai kezdettel, ame­lyen elsőnek Elek László megyei alelnök a TIT VII. országos küldöttgyűléséről tájékoztatta a résztvevőket. Ezt követően dr. Zömbik Miklós, az általános mód­szertani bizottság elnöke, a központi komplex sorozatok tapasztalatairól és tovább­fejlesztésük lehetőségeiről beszélt. Mint elmondta az 1973— 1974-es évadban kezdték me­gyénkben a kísérletezést az ilyen sorozatok megszervezé­sére. Az új ismeretterjeszté­si módszertől az előadások színvonalának és hatékony­ságának növekedését várták. Sikerét bizonyítja, hogy az 1976—77-es évadban a me­gyében 110 komplett sorozat­ra kötöttek szerződést, há­rom típusban. Legnépszer rűbb a tudomány—élet—tár­sadalom témakör, de van je­lentkező a szocialista élet­mód kérdéseiről szóló soro­zatra is. Legkevésbé a ter­mészet—technika—társada­lom című témakör iránt ér­deklődnek. Dr. Zömbik Miklós el­mondta, sok helyen az elő­adók nem kísérik figyelem­mel a korábbi előadások té­máját, nincsenek tisztában azzal, miről volt szó már a sorozatban, így előfordul az előadások között átfedés is. Nem mondható el mindez Gerendásról, ahol minden előadó részt vett a sorozat összes előadásán. A másik probléma az előadások hall­gatóságának aránytalansága, amely a komplex formából adódik. Az eredményesség feltétele ugyanis, hogy azo­nos műveltségű és érdeklő­désű hallgatósághoz szólja­Október 18-án 10 órakor a battonyai művelődési köz­pontban Tóth Zoltán, a me­zőkovácsházi Járási Hivatal művelődésügyi osztályvezető­je nyitja meg a Békés me­gyei Pályaválasztási Tanács­adó Intézet, a szakközépisko­lák, szakmunkásképző inté­zetek és az üzemek közre­működésével rendezett pá­lyaválasztási kiállítást. A szakma-, iskola- és üzemismertető anyagok mel­lett a rendezők pályaválasz­tást segítő filmek vetítésével, szakmaismertető üzemlátoga­tások szervezésével, helyszí­ni felvilágosítással és ta­Pénteken délután a Bé­kés megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács elnökségi ülésén három napirendi pont szerepelt: a szeghalmi járás, Békés város, valamint a Békéscsabai Konzervgyár közlekedési helyzetéről hall­gatta meg a beszámolót az elnökség. A szeghalmi járási KBT tavaly egyik fő feladatának tekintette az iskolás gyere­kek helyes közlekedésre va­ló nevelését, a gyermekbal­esetek számának további csökkentését. Ezért az el­múlt tanévben a járás va­lamennyi általános iskolájá­ban KRESZ-elméleti és gya­korlati foglalkozást, majd versenyt rendeztek a tanu­lóknak. A járás 120 közle­kedési úttörőjének rendsze­resen tartanak foglalkozást a társadalmi testület tagjai. A nevelési szakbizottság fő feladatának a járművezetők, gyalogosok helyes közleke­désre való nevelését, a bal­nak az előadók, s ezt a szer­vezők többsége úgy igyeke­zett biztosítani, hogy egy ki­alakult csoportnak: brigád­nak, iskolának indított soro­zatot. . Békéscsabán például 19 szocialista életmód kér­déseivel foglalkozó sorozatot bonyolítottak le. Ebből ti­zenhatot iskolában és kollé­giumban tartottak, ugyanak­kor egyetlen mezőgazdasági és ipari üzemben nem ren­deztek komplex sorozatot. Dr. Zömbik Miklós a mód­szertani kérdésekről is be­szélt. Az előadók még most is inkább a hagyományos előadási formát alkalmazzák a közös feldolgozást háttérbe szorítva. Nehéz felmérni a hallgatóság aktivitását is. Az előadások 90 százalékában diát, filmet vetítenek, be­mutatnak különböző szem­léltető képeket, vagy magne­tofont hallgatnak. A TIT módszertani csoportja kiad­ványokkal, előadásokkal, va­lamint az évente megrende­zésre kerülő módszertani hó­nap során segíti az előadó­kat az eredményesebb mun­kában. A szervezési és gazdasági kérdésekről ugyancsak szó esett. Mint az általános módszertani bizottság elnö­ke elmondta, a megyei és a helyi tanácsok — különösen a békéscsabai Városi Tanács — komoly összegekkel" segí­tik az előadások szervezését. Kevésbé érzik érdekeltnek magukat ebben az ipari üze­mek. Dr. Zömbik Miklós azzal fejezte be beszámolóját, hogy a komplex sorozatok tovább­fejlesztésében még sok fel­adat vár a szervezőkre. Leg­fontosabb az, hogy több iparban dolgozó, fizikai munkást vonjanak be a hall­gatók közé, valamint, hogy az előadásokat megfelelően képzett, s egymással kapcso­latot tartó előadók tartsák. N. A. nácsadással nyújtanak se­gítséget a tanulóknak az ér­deklődésüknek, képességük­nek megfelelő életpálya és iskolatípus megválasztásá­hoz. Az érdeklődő szülők a Battonyai 2. sz. Általános Is­kolában október 18-án 17.30 órakor kezdődő pályaválasz­tási szülői értekezleten kap­nak tájékoztatást és gyakor­lati tanácsokat gyermekük pályaválasztási döntésre va­ló felkészítéséhez. A kiállítás október 18—20. között na­ponta 9—16.00 óráig tekint­hető meg. esetek megelőzését, azok csökkentését, a vezetéstech­nikai ismeretek jobb elsa­játítását tűzte célul. A békési városi KBT is a gyermekek és ifjúság köré­ben folytat elismerésre mél­tó munkát. Az elmúlt tan­évben a város iskoláiban 447 alkalommal tartottak előadást. Békésen bevezet­ték, hogy csak azok a gye­rekek járhatnak kerékpárral az iskolába, akik a kerékpá­ros közlekedés szabályaiból eredményes vizsgát tettek, járművük az előírásoknak megfelelően felszerelt. Az oktatási év végén a város 218 nyolcadik osztályosa si­keres KRESZ-»vizsgát tett, s megkapták a segédmotor­kerékpár vezetésére szolgáló engedélyt. A közlekedési út­törőmozgalmat sikerült ki­szélesíteni, ma már a város valamennyi általános isko­lájában működik közleke­dési járőrcsapat. A Békéscsabai Konzerv­(Folytatás az 1 oldalról) ban sokat jelent a Dunaúj­városi Hullámpapírgyár üzembe lépése. ' A miniszter elmondotta, hogy a zavartalan jövő évi ellátás érdekében a belke­reskedelemmel egyeztették az igényeket és az ipar kínála­tát. A felkészülés tapaszta­latai szerint az ipar minő­ségileg valamennyi főbb ter­mékcsoportból ki tudja majd elégíteni a belkereskedelem igényeit illetve megközelíti azokat. A rendelkezésre álló technikai és anyagi feltéte­lek alapján választékosabb és jobb minőségű árukból, ha nem is korlátlanul, de to­vább javíthatják a kereslet kielégítését. Nagy feladatokat ró az iparra exportkötelezettségei­nek teljesítése. Mind ebben, mind' pedig a belföldi ellá­tásban nagy szerepe van a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójá­ra kibontakozott munkaver­senynek. Ennek középpont­jában a több mint 260 mil­lió rubel értékű szovjet ex­port határidőre, jó minőség­ben történő teljesítése áll. A rubel elszámolású export az idén mintegy 10 százalékkal növekszik. Az első három negyedévben a szállítási kötelezettségeket összességé­ben teljesítették, s mint azt az átvevők is megállapítot­ták, javuló minőségi színvo­nalon és a korábbiaknál üte­mesebben. A tőkés export az előző évinél kedvezőtlenebb piaci helyzet ellenére több mint 15 százalékkal növekszik. Az év hátralevő részében azonban a tervek maradéktalan vég­rehajtása érdekében még sok tennivaló hárul a vállala­tokra. Nélkülözhetetlen a termékszerkezet javítása A jövőre nézve a miniszter a legfontosabb feladatok kö­zé sorolta a termékszerkezet további javítását. A gazda­sági hatékonyság kulcskér­déseként jelölte meg, hogy növekedjék a magasabb mi­nőségi kategóriába tartozó termékek mennyisége és vá­lasztéka, míg egyes más ter­mékcsoportoknál az import növelését tartotta célszerű­nek. Felhívta a figyelmet azokra a biztató kezdemé­nyezésekre, amelyek a nem­zetközi gyártási kapcsolatok bővítését célozzák. Megélén­kült a licenc- és know-hbw- vásárlás, a könnyűipar je­lenlegi exportjának 9 száza­léka kooperációs termék; 1976-ban 450 együttműködé­si megállapodás végrehajtá­sán dolgoztak a vállalatok­gyár közlekedéséről szóló jelentésből kitűnt, hogy az utóbbi években jelentős ja­vulást értek el. Az 1440 munkást foglalkoztató üzem dolgozóinak 55 százaléka bé­késcsabai, a többi a környe­ző településekről naponta ingázik. A megyeszékhelyen lakók közül mintegy 400-an kerékpárral járnak naponta munkahelyükre. A kivilágí- tatlan járművek mindig nagy veszélyt jelentenek a közúton. A konzervgyári ke^ rékpárosokra ez nem mond­ható el, ugyanis a vállalat egy villanyszerelő szocialis­ta brigádja vállalta a jár­művek világításának javítá­sát, felszerelését. Ezt köve­tően a vállalat gépjárműfor­galmáról hangzott el tájé­koztató, melyet a KBT el­nöksége tudomásul vett, s a konzervgyárnak balesetmeg­előző, a biztonságot szolgáló tevékenységéért elismerését fejezte ki. nál és >a szövetkezeteknél, de — mint a miniszter megje­gyezte — még vannak ki­aknázatlan lehetőségek. A miniszter megállapítot­ta, hogy javulás tapasztalha­tó a beruházások kivitelezé­sének szervezettségében, el­sősorban a vállalati döntések alapján történő fejlesztések­nél. A tervezettnél korábban valósul meg a két kötszövő- ipari egyedi nagyberuházás; a Halasi Kötöttárugyár és a Budapesti Finomkötöttáru­gyár mátészalkai és debre­ceni üzeme. Ezek termelésé­vel már 1978-ban növekvő mértékben lehet számolni. Lassúbb viszont a Simontor- nyai Bőrgyár beruházásának kivitelezése, de az építkezési és gépszerelési munka el­maradásai ellenére azt vár­ják, hogy a jövő évtől meg­teremtődnek a tervezett ter­melésnövelés feltételei. A legnagyobb beruházásnak, a Dunaújvárosi Hullámpapír­gyárnak 1978 második fél­évében már meg kell közelí­teni a tervezett termelés tel­jes mértékét. A miniszter el­mondotta, hogy az ágazat műszaki-technikai haladását és a jobb munkafeltételeket 1976—77-ben összesen 13,7 milliárd forint beruházás szolgálja. Valamennyi ága­zatban tervszerűen halad a rekonstrukció. Az exportáru- alapot bővítő hitelkeretből eddig 17 fejlesztési célt hagy­tak jóvá mintegy 2 milliárd forint összértékben. A mi­niszter megjegyezte, hogy a vállalatoknak bátrabban kel­lene élniük ezekkel a hitel­igénylési lehetőségekkel. Foglalkozott a miniszter a jövő évi tervek előkészüle­teivel is. A termelésnöveke­dést 1978-ban az ideihez ha­sonló dinamikájúra tervezik. Fontos a szolgáltatások fejlesztése A miniszter további fontos feladatként jelölte meg a szolgáltatások körének bőví­tését, minőségük javítását. Elmondotta, hogy a jövő év­ben tovább nő a textiltisztí­tó kapacitás. Űjabb üzemek építését kezdik meg Buda­pesten, Veszprém, Zala és Borsod megyében. Kiterjesz­tik az olyan korszerű ellátá­si formákat, mint a háztól házig szolgálat, a szekrényes vállalás stb. Folytatják a ci­pő-gyorsjavító szalonok há­lózatának kiépítését, a fod- rászüzlet-hálózat korszerűsí­tését. A miniszter időszerű­nek látja további fogyasztási szolgáltató vállalatok, szö­vetkezetek létrehozását, jól előkészített célszerű összevo­nások, profiltisztítások nyo­mán. A kisiparosokat is arra ösztönzik, hogy jobban ve­gyék ki részűiket a lakosság javítási, szolgáltatási igé­nyeinek kielégítéséből, s eb­be az irányba hat a kisipart érintő új törvényerejű ren­delet is. A kisiparosok szá­mára kedvező szabályozás nyomán a korábbi csökkenő tendenciával szemben az év első felében megközelítőleg 3000-rel nőtt a kisiparosok száma. Végezetül a miniszter a könnyűipar dolgozóinak, a vállalatok vezetőinek és az ipar irányítóinak a lakosság ellátásában és az exportfel­adatok teljesítésében növek­vő felelősségéről szólott. Rá­mutatott: az ipar dolgozói­nak, különösen a több mű­szakos munkarendben tevé­kenykedőknek igyekezetét, helytállását elismerve, a ru­házatipar ez évben az át­lagosnál magasabb béreme­lésben részesült. A fizikai dolgozók bére 1976-ban 7,2 százalékkal nőtt, 1977-ben a július 1-től bevezetett mű­szakpótlékkal együtt átlago­san mintegy 10 százalékkal nő. Ennek hatására munkás­létszám csökkenése némileg mérséklődött. Keserű Jánosné ezután a hazai és külföldi újságírók kérdéseire válaszolt. (MTI) ízűk két és fél hónap van már csak hátra I az esztendőből a nap­tár szerint, de mert a va­sár- és ünnepnapok lecsíp­nek ebből is, valójában eny- nyi sem. Kár lenne illedel­meskedve kerülgetni azt, ami úgyis bekövetkezik; a gazdasági életben megint megkezdődik az év végi haj­rá. Megint, mondom a gond tartósságára, ismétlődésére utalva, mert hiszen hosszú ideje lázgörbéhez hasonlóan emelkedik és süllyed az ipa­ri termelés egy-egy nagyobb naptári időszakban, negyed­évben, félévben, esztendő végén. Az idén júniusban például kereken 18 milliárd forinttal több árut értéke­sített a szocialista ipar, mint áprilisban, s tavaly, tavaly­előtt ugyancsak ez volt a helyzet. Sőt, a tavaly októ­beri és decemberi árukibo­csátás közötti különbség ér­téke 21 milliárd forintot tett ki, ami — ha az átla­got nézzük — fél hónap tel­jesítményének felel meg. Joggal következtethetünk ebből az eltérésből arra, vagy az októberi eladások maradtak el jóval a lehető­ségektől, vagy a decembe­riek haladták jóval túl, te­hát egészségtelen mértékben azokat. Mondható, is-is, mindkettő igaz, ám az a fontos és érdekes ebben, miért tűnnek elkerülhetet­lennek az ilyesfajta igazsá­gok? Válasz, magyarázat persze sokféle kínálkozik. A szállí­tási szerződések rendszere — pontosabban annak betű sze­rinti érvényesítése — mó­dot ad a gyártóknak az áru lökésszerű továbbítására. A pénzügyi elszámolások rend­je is növeli — ahogy a szakemberek mondják — a naptár hatalmát. Nem má­sodrangú tényező a tervtel­jesítés — s vele bizonyos anyagi javadalmazások — elérése, s így tovább. A más és más tényezők összegező­dése azután fölerősíti a kü- lön-külön esetleg nem is lé­nyeges hatásokat, s vezet arra, hogy az esztendő végé­nek közeledtével fölhangzik — ha képletesen is — a sportpályákon helyénvaló biztatás; hajrá, mindent be­le. S ez a „minden” a gond. Mert ilyenkor némely ter­melői közösségben semmi sem számít, a túlórák tö­mege éppúgy nem, mint a kibocsátott termékek minő­sége, a fölhasznált anyagok, alkatrészek mennyisége. Részletekbe menő s meg­ismételt — azaz megegyező időszakokban újólag végre­hajtott — vizsgálatok iga­zolják; az árukibocsátás lö­késszerű megemelkedésével a hibás termékek aránya is bővül. Magyarán, több a se­lejt! Ez bizonyosodott be a híradástechnikai iparban, a műszeriparban, a bútorgyár­tásban például, s az is, hogy a hajrák időszakában nö­vekszik az egységnyi ter­mékre jutó fajlagos költség. Megintcsak magyarán, drá­gábban állítják elő az árut! Nehogy félreértés legyen: sok olyan iparág van, ahol a technológia, a termék jel­legénél fogva, vagy éppen a gyártás időszakosságát — ún. szezonalitását — tekint­A geszti Községi Tanács október 11-i végrehajtó bi­zottsági ülésén két napirend szerepelt. Elsőként Szerb József iskolaigazgató előter­jesztése alapján vitatták meg az úttörőparlamenteken elhangzottakat. Ezután dr. Oltvai László- nénak, a szakigazgatási szerv vezetőjének beszámo­lóját hallgatták meg a vb tagjai a szabálysértési ható­sági tevékenységről. A be­számolóból kitűnik, hogy a szabálysértési eljárások szá­ma az élmúlt évihez képest felére csökkent, ami jónak mondható, hiszen azt jelen­ve, lehetetlen az egyenletes árukibocsátás. Motorvonato­kat, bizonyos gyógyszereket, azután konzervipari sűrít­ményeket és hasonlókat képtelenség hónapról hónap­ra azonos mennyiségben elő­állítani, mert olyan a ter­mék, a technológia. S azt, hogy mennyire fontos té­nyező a technológiai kény­szer, iparágak termelési eredményeinek sora igazol­ja, hiszen a nyersacélterme­lésben, a kőolaj-finomítás­ban, a technikai, technoló­giai körülmények egész egyszerűen nem adnak mó­dot semmiféle hajrára, egész évben egyenletesen kell dolgozni. Ilyesfajta kényszer híján azonban könnyen fölborul a rend, szabályosnak látszik a szabálytalan, sikernek az erőlködés. Ráadásul ott is erőlködnek, ahol éppen a terv nem teljesítése növel­né a népgazdasági ered­ményt — mert a termékre kisebb az igény, az áru csak a készleteket gyarapítja —, ahol a ráfordításokat. nem térítik meg a bevételek. Ez azonban eltűnik a könyve­lés számtengerében, s ké­sőbb, amikor a közgazdasá­gi osztály utólag megálla­pítja, mi történt a hajrá idején, már mindegy, oda­figyelni sem érdemes, hi­szen változtatni nem lehet rajta. Ami már megtörtént, azon nem, ám okulni belő­le illene, kellene! Csakhogy erre az okulásra nincs kü­lönösebb kényszerítő erő, a vállalati gazdálkodás kere­teibe még mindig belefér a hajrák okozta többletkiadás, s belefér a partnerek kap­kodása is, az egymásra mu­togatás. A vállalati terv csak addig lehet szentírás, amed­dig összhangban áll a tár­sadalmi érdekekkel, amíg nem került szembe a mun­ka társadalmi hatékonysága mindenkori követelményé­vel. |ihetjük-e, hogy nem kerekedik a csoport­I érdek a társadalmi érdek fölé ott, ahol decem­berben kétszer annyi árut adnak át a készáruraktár­nak a műhelyek, mint két hónappal korábban, s janu­árban mindössze negyedét a decemberinek? Nem ritka eset ez! Ne hallgassuk el, akadnak kivételes helyzetek, amikor a hajrához valóban népgazdasági érdekek, ex­portkötelezettségek fűződ­nek. Bár kétségtelen, leg­többször ilyenkor is a ko­rábbi sétamenet okozta hát­rányt kell ledolgozni. Kivé­telből azonban szabályt fab­rikálnak némely termelő­helyén, a népgazdasági' ér­dek hamisított pecsétjét ütö- getik azokra az intézkedé­sekre, amelyeknek valódi célja a mulasztások, a szer­vezetlenségből származó ké­sedelmek, a kapkodás szülte bajok elfödése. Értelmes cé­lokhoz érdemes minden erőt összeszedve igyekezni, a „kerül, amibe kerül” alapon összehozott eredményektől azonban mentsen meg a sors bennünket; csak eny- nyi különbséget kell most tenni — de mindenütt! — hajrá előtt. Veress Tamás ti, hogy a szigorúbb felelős- ségrevonás preventív hatá­sú volt. Leggyakoribb sza­bálysértés az igazolatlan is­kolai mulasztás, ami első­sorban a cigánylakosság kö­rében gyakran ismétlődik. Ennek megakadályozására hathatós intézkedésekre van szükség. A fentebb említett napi­rendnél több hasznos javas­lat született a szabálysértési hatósági tevékenység még eredményesebbé tételére. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel ért vé­get. O.P. Pályaválasztási kiállítás Battonyán fl gyerekek és az ifjúság közlekedéséről tárgyalt a megyei KBT elnöksége Kevesebb a szabálysértés Geszten

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents