Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-02 / 232. szám
1977. október 2., vasárnap o IgHiWkftM Újabb KRESZ-parkkal gyarapodott Békéscsaba Üjabb KRESZ-parkkal gazdagodott Békéscsaba. Tegnap, szombaton délelőtt 9.00 órakor a Kulich Gyula-lakótelepi óvodában dr. Sajti Imre alezredes, a megyei KBT elnöke ünnepélyesen átadta a mintegy 240 ezer forintos költséggel, társadalmi összefogással épült parkot. A munkában a tervezéstől a kivitelezésig a megye- székhely 20 üzemének, Vállalatának, szövetkezetének, intézményének szocialista brigádjai segítettek. Az építésben részt vettek még az ipari tanulók és természetesen a szülők is. A kis ünnepségen az óvodások rövid műsorral kedveskedtek a KRESZ-park alkotóinak, a meghívottaknak, majd birtokba vették az új létesítményt. Az átadás alkalmából a legtöbb segítséget nyújtó 10 vállalatnak, 8 szocialista brigádnak és 32 társadalmi munkát végzőnek elismerő oklevelet nyújtott at a KBT elnöke. Fotó: Veress Erzsi Bizalmi választás Gyulán A Volán 8. sz. Vállalat gyulai főnökségén a napokban szakszervezeti gyűlést tartottak, melyen Dandé Antal, a forgalmi bizottság titkára tartott beszámolót. Többek között elmondotta, hogy folyamatosan teljesítik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikat. Ezután részletesen beszélt a szakszervezeti munkáról, a szocialista brigádok rendezvényeiről. Többek között nyugdíjasok napját, veteránok találkozóját és egyéb összejövetelt tartottak az elmúlt néhány hónapban. A szakszervezet több mint 30 ezer forintot fizetett ki dolgozóik részére segélyként. A beszámolót követő vita után megválasztották a bizalmiakat. A gyulaiak közül összesen hatan képviselik a szakszervezeti tagságot a vállalati szakszervezeti tanácsban. BÉKÉS Óvoda és bölcsödé összefogással Békésen kilenc óvoda van, összesen 621 gyermek elhelyezésére van lehetőség. Az igények viszont ennél jóval nagyobbak, mint jelenleg 753 gyermek van az óvodákban, viszont 200 igényt, férőhely hiányában el kellett utasítani. Szükséges azAdy- lakótelepen épülő óvoda munkálatainak meggyorsítása és az, hogy ehhez társadalmi összefogást is szervezzenek. Persze az igényeket ezzel sem tudják majd kielégíteni. Helyes lenne tehát, ha az üzemek, vállalatok, intézmények továbbra is támogatnák az Egy nap a gyermekintézményekért mozgalmat. Hasonló a helyzet a bölcsődei elhelyezésnél is. Az idén 43 gyermek hagyta el a bölcsődét és ment óvodába, ezzel szemben a szülők 60 gyermeket jelentettek be felvételre. Így a tervezett 40 férőhelyes új bölcsőde mielőbbi megvalósítására is szükség van. R műszaki könyvnapok előtt Október 7-én Vácott a Híradástechnikai Anyagok Gyárában rendezett ünnepséggel nyitják meg a műszaki könyvnapok vidéki eseménysorozatát. Reprezentatív könyvkiállításon mutatják be a tudományos, ismeretterjesztő könyvek, kiadványok és folyóiratok sokaságát, a műszaki könyvnapra megjelent újdonságokat. Érdeklődésre számot tartó rendezvények várják az olvasókat egyebek közt az Ajkai Timföldgyárban, a Nyergesújfalui Viscosa Gyárban, Leninvárosban, a Tiszai Vegyi Kombinátban, Pécsett a Mecseki Szénbányák Vállalatnál, a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a szolnoki Tiszamenti Vegyi Műveknél és a Zalaegerszegi Kőolajipari Vállalatnál. Az idei kiállítások 'újdonsága, hogy a megyei és a városi műszaki intézmények különféle maketteket, gépipari műszaki, technikai modelleket és különböző termékeket is bemutatnak a könyvek mellett. Mégis jók az emberek... Jó két esztendeje — a Gyulai és a Felsőnyomási Állami Gazdaság egyesítése alkalmával — került a Békéscsabai Állami Gazdaságba Pflaum József ácsmester. A család a gyulai kertes házban maradt, az ácsmester pedig minden reggel hat órakor indult a távoli munkahelyre. Ez év tavaszán azonban Pflaumné súlyos műtéten esett át, hónapokig kórházban feküdt. Mivel rokonságuk nincs, az óvoda sem nyit ilyen korán, az édesapa nap mint nap hajnali ötkor ébresztette a négyéves kislányt, hogy egy ismerős családhoz elvigye, ahonnan estefelé vihette csak haza. A napokban a súlyos beteg asszonyt azzal a feltétellel engedték haza a kórházból, hogy rendszeres, gondos ápolásra szorul. A jó munkájáért, emberségéért nagyra becsült ácsmester munkatársai összedugták a fejüket: mit lehetne segíteni. Gyula messze van Telekgerendáshoz, a gazdaság központjához. Azzal nem segítenek, ha egymást váltva meglátogatják, a felajánlott pénzzel sem tudnának mit kezdeni. így történt, hogy a munkások a szakszervezetet és a rehabilitációs bizottságot keresték fel. Javasolták, hogy rendezzen be a gazdaság Pflaum József portáján egy ácsműhelyt. Szállítsanak helyszínre anyagot, hadd dolgozhasson odahaza, s közben a beteg asszonyt ápolja, a kislányt pedig óvodába hordhatja. Pflaum József a Gazdaság Kiváló Dolgozója, ő odahaza is jó minőségű munkát végez majd. A javaslat megértésre talált. A gazdaság igazgatója még aznap aláírta a kérelmet: hat hónapig odahaza dolgozhat az ácsmester. Ezalatt lesz idő alaposan felkutatni azokat a törvényes lehetőségeket, amellyekkel anyagilag is támogathatják a bajba jutott családot, s ha szükséges, gondozót fogadhatnak az édesanya mellé. Amikor a jó hírrel a gazdaság megbízottai felkeresték a családot, az asszony fájdalmas zokogásba tört ki. Később, könnyeit törölgetve mondta: — Mégiscsak jók az jók az emberek... mWWWWWWWWWMMWWWM' Kitüntették a Békés megyei Moziüzemi Vállalatot A Szovjetunió Minisztertanácsának Állami Filmbizottsága és az Alkotóművészek Szövetsége Központi Bizottsága díszoklevelet adományozott a Békés megyei Mozifizemi Vállalatnak a szovjet filmek eredmény«» forgalmazásáért. A moziüzemi vállalat kiemelkedő szervezőmunkájának elismeréseként átnyújtott díszoklevelet 1977. szeptember 29-én a budapesti szovjet nagykövetségen Végh Andor, a vállalat igazgatója vet. te át. Ízek vására „A bélszínt lenatúrozzuk, betöltjük sajttal, franciasaláta alapzatra tesszük és zöldséggel körítjük, majd aszpikkal glancsírozzuk” — adta meg a receptet Koval- csik András, a Csaba étterem igazgatója — és máris kész a képen látható hideg sajtos bélszíntekercs. Persze csak a szakembereknek ilyen egyszerű a hidegtálakat, tortákat, süteményeket és mindazt a finomságot elkészíteni, amit október 2— 3-án 10-től 18 óráig Békéscsabán, a Csaba Szálló télikertjében láthat-vásárolhat az ízek iránt nem közömbös látogató. S az elfogyasztott finom falatok után ki-ki vendége a vendéglátóiparnak egy pohár gyümölcslére. A pompás hidegtál- és süteményvásárt a megyeszékhely három vendéglátóipari egysége, a Csaba, a Körös étterem és a 40-es számú büfé szocialista brigádjai rendezték. 26-féle hidegtál és 38-féle sütemény kelleti-kínálja magát a vitrinekben, a hosszú asztalokon. Hét fiatal szakember, az Alkotó Ifjúság pályázat helyezettjei külön is bemutatkoznak munkájukkal. Az első díjat Zsíros Mária nyerte 30 szeletes dísztortájával. S a teremben a hosszanti fal mentén magyaros, esküvői és diplomata ebédhez, valamint uzsonnához terített asztal díszük. Jó étvágyat! Két hidegtál a 26 közül: sajtos-vegyes ízelítő és hidegsajtos bélszíntekercs Fotó: Veress Erzsi Diplomaták Baflonyán Ma délelőtt különleges esemény színhelye lesz Bat- tonya. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövetségének munkatársai elhatározták, hogy a NOSZF 60. évfordulója tiszteletére felkeresik Battonyát, Magyarország elsőként felszabadult helységét. Diplomatáknak és családtagjaiknak 35 tagú csoportja magánemberként autóbusszal érkezik a községbe, és két- két szál virággal róják le kegyeletüket a harcokban elesett szovjet hősök emlékére. Igényünk az udvariasság joethe szerint nincs olyan udvarias külsőség, aminek ne lenne valami mélyebb erkölcsi alapja; nagyjából ugyanezt fejezi ki Emerson, amikor az udvariasságot „a magot hozó erény” termésének nevezi. De nemcsak abban a korban, hanem mindenkor, és nemcsak a kiváltságosok körében, hanem minden rétegben éltek és élnek a törvényeknél is szigorúbb, az élet apróbb rezdüléseit szabályozó szokások, amelyek jelentőséggel bírnak, mert abroncsként fogják össze az emberek életét, és csak akkor válnak nevetségessé, ha belső tartalmuk végképp elveszett. A szokásrend valóban erkölcsi tartalmakból táplálkozik, és lényegében akkor változik, ha erkölcs és forma egymással ellentétessé vált. Gyors változások korában élvén, a lét mozgásait nehezen tudják követni az olyan „lassan mozgó alakulatok”, mint az életmód formái és szokásai. A társadalmi rétegek lebomló válaszfalai is bizonytalanná teszik az embereket: most aztán melyik réteg szokásai maradandók, vagy miként jön létre a hagyomány jó, megőrzésre érdemes részéből, s a változott életmód kívánalmaiból valami új? Hiszen egyszerűségre és őszinteségre törekszünk, s olyan formákra, melyek az emberi szolidaritást és kollektivitást fejezik ki. Miközben emez új szokások kibontakoztatásának cselekvő tanúi vagyunk, nem szabad elfelejtenünk: a társadalom alapközössége a család, s ha ebben a legszűkebb körben formabontás ürügyén a formátlanságot honosítjuk meg, becsempész- szük a bomlás olykor végzetes elemeit is. A formák ugyanis fegyelmet követelnek, s ez a fegyelem az élet minden területére kihat. Otthon az ember kényelemre, elengedettségre vágyik, összeegyeztethető-e ez a formák szigorával, s az előbb említett fegyelemmel? Minden bizonnyal mellőzni fogjuk a sötét öltönyt, s az estélyi ruhát mindennapi, konyhában elköltendő vacsoránkhoz. De a konyhában sem ajánlatos alsónadrágban, hiányos öltözetben, borzasán, borotválatlanul, gondozatlanul megjelenni. Valamire való háziasszony a konyhába lépés előtt is csinosít magán, kis púder, kölni nem hiúság, hanem egymás megbecsülésének jele. (Különben a hiúság elmarasztalása is merő ostobaság: csak emberszeretetünk bizonyítéka, ha szépek akarunk lenni, elvégre nem mi nézzük saját magunkat, hanem mások minket.) Nem szólva a tisztaságról, ami alapvető kötelesség, elvégre a modern kis lakásokban olyan közelségben élnek a családtagok, hogy ez elemi törvény elmulasztása valóságos vétek. S ha tárgyaink, eszközeink, környezetünk harmóniájára törekszünk (létezik-e jellemzőbb, árulkodóbb tükre személyiségünknek, mint az általunk berendezett otthon?) nem kötelező-e ennek keretei között az udvarias előzékenységgel áthevített viselkedés ? A szeretetteljes üdvözlés érkezéskor, távozáskor, az őszinte érdeklődés egymás dolgai iránt, s a kívül hagyott rosszkedv — elvégre a családtag is ember. És a szó a cselekedetekben ölt testet: illendőnek nevez- hető-e például a családapa viselkedése, ha bár mély részvéttel, de mozdulatlanul nézi felesége cipekedését, hajladozását, ezzel is hangsúlyozva, hogy ő a „családfő”. „Az én házam az én váram” — mondja az angol. Holott a mi hagyományaink szerint a ház, s a szív nyitott, s csak az húzódik sáncai mögé, akinek rejtegetni- valója van. Elzárkózni tehát nem illik, s nem is jó. De máshoz bármikor belépni éppúgy illetlenség. A legnyitottabb szívű s otthonú családban is dolgozó emberek laknak, tanuló diákok, beteg öregek is lehetnek a háznál, és ez az erőd, csak amolyan „minivár”, falai papírvékonyak. Tehát jogosan kívánhatjuk legszeretettebb vendégeinktől is a bejelentést (kivált városban), ekkor vagy akkor jönnek, hogy elintézvén dolgainkat valóban örömünkre szolgáljon a látogatás. (Ez a szükségszerűség épp ellentétes a korábbi szabályokkal: hajdanában nem illett a rövid látogatást jelenteni, mert ez a háziasszony „felkészülésének” kikövetelésével volt egyértelmű. Vendégségnek, ünneplésnek a hajdani előírások szerint étellel-itallal kellett megadni a módját, s ez a szokás máig is él. Holott az ünneplés célja nem a vendégek tejbe-vajba fürösztése, hanem az együttlét. Az ételital pedig csak annyi legyen, amennyi az együttléthez kell, de ne lépje túl az észszerűség korlátáit. O i kell a boldog és vidám családi élethez? összetartozás, szeretet, békesség. Minden, ami ezt kifejezi, jelképezi (hiszen minden cselekedet önmagán túl jelképez is valamit), az egyben illő is; minden, ami ezzel ellentétes: neveletlenség. Nem lehet minden mozdulathoz receptet adni, de ha minden mozdulatnál erre gondolunk, recept nélkül sem tévedünk el. A dolog lényege: az egymás iránti figyelem. Figyeljünk egymásra, egymás gondjaira, örömeire, vágyaira. Amíg ez a figyelem megvan, addig nincs baj. Jól vigyázzunk rá, hogy el ne aludjék, őrizzük, mint őseink valaha a tüzet. Bozóky Éva Lottósorsolás Gádoroson Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint szeptemberben megyénkben 24-en értek el a lottón négyes találatot. A legnagyobb összegű nyereményeket Békéscsabán, Gyulán, illetve Tótkomlóson fizették ki. Külön szerencse érte azt a békéscsabai lottózót, aki a 35. játékhéten négy darab négyes találatot ért el. A szerencsés nyertest összesen több mint félmillió forint illette meg. A totóban az orosháziaknak kedvezett a szerencse. A 12es találatot elért szelvények nyereménye 85 ezer forint volt. Békés megyében az elmúlt hónapban együttesen 2 millió 713 ezer forintot fizetett ki az OTP fiókhálózata totó-, lottónyereményekre. S még egy hír: a soron következő lottósorsolást, a 40. játékhét nyerőszámainak húzását október 7-én Gádoroson, a Justh Zsigmond Művelődési Házban tartják. A sorsolást vidám zenés műsor előzi meg, amely délelőtt, fél 9 órakor kezdődik.