Békés Megyei Népújság, 1977. október (32. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA L977. OKTOBER 1., SZOMBAT Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 231. SZÄM BÉKÉS MEGYEI Hétszáz paragrafus Igen. Csaknem 700 parag- r rafust egybefoglaló, újjászü­lető Polgári Törvénykönyvet tárgyalt meg és fogadott el az országgyűlés szeptember 29-én. Ügy is megfogalmaz­hatjuk: a 18 évvel ezelőtt megalkotott Polgári Törvény- könyv módosításáról döntöt- , tek a képviselők. Már évek I óta sürgette ezt a lépést a mindennapi élet. Népgazda­ságunkban meghatározó az állami szocialista tulajdon, megerősödtek a szövetkezeti tulajdon szocialista vonásai s. Gyarapodott a lakosság r. személyi tulajdona, ugyanak­kor csökkent a magántulaj­don jelentősége. Ezeket a ■ változásokat juttatja kifeje- ,ésre a jövő év márciusában ■letbe lépő Polgári Törvény­A 60. évfordulóra: nyerstéglából kész az éves terv Ahogyan közeledik a nagy évforduló, úgy váltanak „ötödik sebességre” a me­gye dolgozói, hogy teljesítsék a termelésben, társadalmi munka fokozásában tett ígé­reteiket. Hugyec Pál, a terv­csoport vezetője és Gábor Mihályné munkaverseny- ügyintéző a téglagyáriak megyei központjától arról Tegnap, szeptember 30-án, Füzesgyarmaton ülést tar­tott az a bizottság, amely az MSZMP KB titkársága 1976- os határozata nyomán Bé­kés megye mezőgazdasági és élelmiszeripari feladatai megvalósításának segítésére alakult. Az ülésen részt vett az MSZMP Központi Bi­zottsága mezőgazdasági és ipari osztályának munkatár­sa, dr. Vágó József, vala- ^ mint a MÉM osztályvezető­je, dr. Mészáros István. A megye állami és társadalmi vezetői közül a tanácskozá­son megjelent, s annak munkájában részt vett töb­bek között Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára és dr. Szabó Sándor, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tese. A megbeszélésen az idei, továbbá az 1978-as évről, valamint a megye mezőgaz­daságának távlati céljairól volt szó. Megállapították, hogy Békés mezőgazdasága a kollektivizálás óta egyen­letesen fejlődött, napjaink­ban azonban szükséges e fejlesztés gyorsítása. Ebben az évben várhatóan teljesül az a célkitűzés, mely a ter­melés 10 százalékos növelé­sét tűzte a megye mezőgaz­dasága elé. Búzából — ki­sebb területen a tervezett­nél — nagyobb mennyiségű termést takarítottak be. A zöldségtermő terület 17 szá­zalékkal, 12 ezer hektárra nőtt, s az ellátás szinte az év minden időszakában za­vartalan volt. Ez az ágazat a feldolgozóipar számára is többet termelt a tervezett­nél. Az állattenyésztés terü­letén a szarvasmarha-állo­mány 10 ezerrel, a sertések száma 100 ezerrel nőtt, az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest. Tejből augusztus végéig 22 százalékkal többet vásároltak fel a tavalyinál. A kukorica és répa ugyan­csak biztató eredményt Ígér. Mint ismeretes, tavasszal a belvíz 30 ezer hektár szántót borított el. így vár­hatóan több termelőszövet­kezetben veszteséggel kell számolni. A jövőben az érintett területeken ennek megelőzésére átfogó melio­rációs és vízrendezési mun­kákat kell folytatni. A talaj termőképességének növelé­sével javítható a termelés biztonsága. Ugyanakkor szükséges a már meglevő számol be: hogyan állnak a békéscsabai üzemek a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulójának tisz­teletére vállalt feladataik megvalósításában. Egész évre szólóan pontok­ban rögzítették, hogy négy­ezer társadalmi munkaórát teljesítenek a gyár parkosí­tásának, a balatonberényi öntözési lehetőségek jobb kihasználása. Az öntözés to­vábbi kiszélesítését szolgál­ja a nagykunsági 14-es ön­tözőfürt Békés megyei sza­kaszának építése, melynek munkálatait a közelmúltban kezdték el. A mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisának meg­alapozását szolgáló beruházá­sok gyorsítását indokolja a gyors megtérülés is. Ilyen jellegű beruházások többek közt az agrokémiai központ kialakítása, az új állatférő­helyek létrehozása, s az előbb már említett vízren­dezési és meliorációs mun­kák. A vetőmagtermeltetést segítő fejlesztések ugyanak­kor segíthetik a nagyobb terméshozamot adó fajták gyors elterjesztését. A termelésben és feldol­gozásban szükséges a továb­bi tartalékok feltárása. A zöldség-, gyümölcstermesztés növelése indokolttá teszi a konzervgyár és a hűtőgyár feldolgozó kapacitásának nö­velését továbbá hűtőtárolók építését. A gabonaforgalmi és malomipari vállalat az V. ötéves tervre előirány­zott 7000 vagonos tárolóbő­vítését már 1977-ben megva­lósította. A nagy mennyisé­gű termény tárolása azon­ban így is nehézséget okoz. Mind a mezőgazdaságban, mind a feldolgozóiparban távlati célként komplex fej­lesztést kell megvalósítani — állapították meg a ta­nácskozás résztvevői. ágazati üdülő- és oktatási központ építésének segítésé­re, továbbá személy-, anyag- szállítási feladataik teljesíté­sére. Vállalták, hogy a Pad- rach Lajos Iskola (amelynek építésére tavaly 200 ezer forint értékű társadalmi munkát fordítottak) beren­dezéseinek fa-, vas-, villany- szerelési munkáit biztosítják. A három csabai üzem, a központ kollektívái szocia­lista brigádjaikkal élükön már az éves vállalásokon is túl vannak: eddig 4300 társa­dalmi munkaórát teljesítet­tek. A szállító brigád 800 órával segített ebbe, a 2-es gyár mintegy 80 ezer forint értékű munkával járult az iskola berendezéseihez, a központ dolgozói pedig két kommunista műszak értékét adták a berényi oktatási központ és üdülő építéséhez, hogy csak néhány dolgot említsünk. Termelési eredményeik, a gazdaságosság javításához pedig ugyancsak nagy len­dítőerőt jelentett a fokozódó szocialista munkaverseny. Szeptember 30-ig — tehát a harmadik negyedév végéig — a Csaba 1-es üzem ége­tett téglából 2,5 millióval, a 2-es gyár 3 millióval többet gyártott a tervezettnél. A Csaba 2-es a 12 ezer 400 köbméter középblokk helyett 14 ezer 600 köbméternyit adott át az építőknek. Ége­tett cserép gyártási időará­nyos tervüket is több mint egymillió darabbal túltelje­sítették. A legnagyobb ered­mény azonban a nygrstégla- gyártásban született. A ket­tes üzem a szeptember 30- ig előírt 35,3 millió helyett 44,8 millió nyers téglát gyár­tott, ami meghaladja a 42,3 milliós éves tervet is! A csabai üzemek eredmé­nyeinek értékét növeli, hogy mindezt a tavalyihoz képest létszámhiánnyal érték el. A Csaba 1-esben 108, a 2-esben pedig 12 emberrel dolgoztak kevesebben, mint 1976-ban. Csak a hármas üzemben volt azonos szinten a létszám. Te­hát a termelésnövekedés a termelékenység fokozásának az eredménye. Teljesítik a vállalást November 5-re elkészül Békéscsabán a Pásztor utcai évoda Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen egyelőre ke­vés az óvodai hely. A gyer­mekek egy részét autóbuszon naponta más óvodába szál­lítják. A békéscsabai építő­ipari költségvetési üzem ve­zetői és dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére vállalták, hogy meggyorsítják a Pásztor ut­cai óvoda építését és műsza­kilag december 31. helyett november 5-re adják át az új létesítményt. A cél el­éréséért már két kommunis­ta műszakot is tartottak. Jelenleg a befejező mun­kák vannak soron és folyik a közműépítés. Ez utóbbi a DÉMÁSZ és a DÉGÁZ dol­gozóinak feladata, akik ugyancsak arra törekednek, hogy november 5-re átad­ható legyen az óvoda és el­kezdődjék a berendezkedés. Indokolt a mezőgazdasági beruházások gyorsítása A mezőkovácsházi ÁFÉSZ kunágotai feldolgozó telepéről évente mintegy 110 vagonnyi konyhakész baromfi- és nyúl- hűst szállítanak exportra. Külföldön' igen kedvelt termékük a libamáj, a legtöbbet NSZK-ba és NDK-ba szállítanak. Fotó: Veress Erzsébet Olást tartttt az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács módosította az 1963. évi 36. sz. törvényerejű rendelet­nek az Állami Díjra és a Kossuth-díjra vonatkozó egyes rendelkezéseit. A mó­dosítás értelmében mindkét díjnál megszűnik a fokozati rendszer és a jövőben — a Nagydíj mellett — egysé­ges elnevezéssel Állami Díjat és Kossuth-díjat adnak ki. Á díjakkal együtt járó össze­get a Minisztertanács állapít­ja meg. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvényt. A törvény alapelveit figye­lembe véve a módosító ren­delkezések biztosítják a me­zőgazdasági rendeltetésű föl­dek hatékony védelmét a gyors ütemű iparosodás és városiasodás viszonyai kö­zött. Az új rendelkezések a legértékesebb mezőgazdasági földek más célra történő fel- használását csak kivételesen indokolt esetben teszik lehe­tővé, anyagilag érdekeltté te­szik a beruházókat a földek takarékos felhasználásában, valamint továbbfejlesztik a művelési kötelezettség el­lenőrzésének és a művelésből való kivonás engedélyezésé­nek rendszerét. A törvény- erejű rendelet 1978. január 1-én lép hatályba és végre­hajtásáról a Minisztertanács gondoskodik. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéni kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) II múzeumi hónap országes megnyitója Pénteken Debrecenben, a Déri Múzeum nagytermében Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke megnyitotta az 1977. évi országos múzeumi és műemléki hónapot. Hangsúlyozta: Nagy utat tettünk meg, amíg idáig el­jutottunk, hiszen a mai na­pon egyúttal a magyar mú­zeumügy megalapozásának 175. évfordulójára is emlé­kezünk. Kérkedés nélkül megállapíthatjuk, hogy a hazai muzeológiában már nincs szükség fordulatra. Azt a munkát folytatjuk, amelynek szilárd alapjait Széchényi Ferenc és a re­formnemzedéknek a nemze­ti tudományosság megterem­tésen munkálkodó más ki­váló egyéniségei, a magyar­ság nemzetté válásának sors­döntő, polgári demokratikus irányú korszakában megtet­tek. Az azóta eltelt egy és háromnegyed évszázad alatt sok tehetséges és áldozat­kész ember buzgólkodott a nagy elődök munkájának folytatásán, előbbre vive múzeumügyünk építését is. E nemes fáradozás nagyará­nyú kibontakozásának let­tünk szemtanúi és sokan ré­szesei a felszabadulás utáni időszakban, amikor a tár­sadalmi viszonyok gyökere­sen megváltoztak, s a szo­cialista fejlődés útján elin­duló magyar nép előtt feltá­rultak a művelődés addig soha nem látott lehetőségei. A múzeumi hónappal egyidejűleg reflektorfénybe kerül a honismereti tevé­kenység is. — Napjainkban több ne­vezetes évforduló kínál ked­vező alkalmat arra, hogy minél több helyen és mél­tóképpen tárjuk népünk elé múltunk, haladó hagyomá­nyaink tanulságait. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója világ­formáló jelentőségével nem­csak a Hadtörténeti és'Mun- kásmozgalmi Múzeum „Ma­gyar internacionalisták a szovjet hatalomért, bolsevi­kok a Tanácsköztársaságért” című közös nagyszabású ki­állítása foglalkozik, hanem emellett még a budapesti Történeti Múzeumban, to­vábbá húsz más városban és községben is lesz hasonló tárgyú, a mának és a jö­vőnek szóló emlékkiállítás. A 16. alkalommal megren­dezett múzeumi hónap prog­ramjában 138 vidéki város, illetve község és 23 buda­pesti múzeum vesz részt. Hat új múzeum — és a debrecenieket nem számítva — tíz új állandó kiállítás nyílik.

Next

/
Thumbnails
Contents