Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
1977. szeptember 9., péntek HgHslUktitá Hetvenöt éves a szolnoki művésztelep Tari Kálmán beszél a művésztelep jubileumáról a sajtó képviselői előtt Szeged—Debrecen—Békéscsaba Együttműködési szerződések a főiskolákkal Háromnegyed évszázad — és milyen 75 év! — egy művésztelep életében is óriási időszakasz. A történelem eseményeit számba véve is két világháború, elbukott és győztes forradalmak az útjelzők itt, és a művészi látásmód dinamikus változásai Mindehhez pedig a gyorsan kialakuló országos hír és jelentőség, mely mind a mai napig valóságos hatóerő a művészetek szolnoki műhelyében. Az ünnepi jubileum programjáról tartott sajtótájékoztatót Tari Kálmán, a Szolnok megyei Tanács művelődésügyi ’ osztályának vezetője. Számos újságíró és a művésztelep alkotóinak jelenlétében beszélt a telep történetéről, a kezdetekről, hetvenöt év sokféle eseményéről, melyek mind azt bizonyították, hogy az Alföld központjában, Szolnokon jó környezetre és megértésre találtak a művészek. Az 1849-es szabadságharc szolnoki eseményeit rajzoló császári katonatiszt, August von Pettenkofen fedezte fel először a szolnoki táj varázslatát, és 1851-ben újra ide érkezett, hogy azután harminc éven át hosszabb-rövi- debb ideig itt dolgozzon. Egri Mária írja a Jászkunság XXI. évfolyamának 4. számában: „Olyan tájat talált itt (Pettenkofen), amely még ismeretlenül, felfedezetlenül kínálta magát a század első felében kialakult „paysage intime”, a hangulataiban megragadott, bensőséges tájfestés kedvelőinek.” Pettenkofen után több osztrák festő választotta időleges alkotóhelyéül a várost, majd 1870 után számos Mun- kácsy-tanítvány. A következő, jelentős dátum 1898, amikor a szolnoki festők beadvánnyal fordultak a kultusz- miniszterhez művésztelep létesítése ügyében. Megalakítják a Szolnoki Művészeti Egyesületet, 1902-ben pedig felépül a két pavilonból álló művésztelep. Lakói közt a legnevezetesebbek: Fényes Adolf, Bihari Sándor, a századfordul ón Edvi Illés Aladár és Koszta József, majd a gyomai Vidovszky Béla és mások. Napjainkban pedig Chiovini Ferenc, Simon Ferenc, Baranyi Sándor, Beregi Ferenc, Bokros László; a névsor azonban korántsem teljes. ♦ Chiovini Ferenc a sajtótájékoztatón ötven itt töltött év eseményeire emlékezett. Az első, majd a második világháborúra, amikor mindkétszer szinte végpusztulás fenyegette a szolnoki művésztelepet. Később Darvas József 1947-es látogatását idézte fel. — Amikor itt járt Darvas, ajtó-ablak nélküli csupasz falakat talált. Eltűnt a termekből a padló, eltűnt a telep képgyűjteménye; ha valakinek építőanyagra volt szüksége, jött és vitte. Négy műterem helyreállítására volt szükségünk legsürgősebben. Darvas 200 ezer forintot ígért, amit meg is kaptunk. így született újjá a művésztelep, és kezdhettük meg a munkát. A teljes rendbehozatal — sok év után — a tanácsra várt. Két és fél milliót költöttek erre. ♦ A jubileum programjából a következőket jegyezhették fel az újságírók: Szeptember 18-án nyitják „A szolnoki művésztelep 75 éve” című kiállítást a Galériában, ez a tárlat folytatása az 1975—76-bán Szolnokon, Budapesten, Bécsben és Grazban bemutatott „Pet- tenkofentől Fényes Adolfig” című kiállításnak. Szeptember 21.: művészettörténeti tanácskozás a városi tanács dísztermében, dr. Pozsgai Imre kulturális miniszter tart előadást a művészetek és a közművelődés kapcsolatáról, Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria igazgatója pedig a szolnoki művésztelep helyét és szerepét elemzi képzőművészeti életünkben. Szeptember 23.: a művésztelep volt és jelenlegi alkotóinak találkozója. Tervezik, hogy a jubileum alkalmából megalakítják a városban a képzőművészetek baráti körét is, régi hagyományokra építve. Szeptember 13-án kezdődik a tanítás az ország „legnagyobb iskolájában”, az Iskolatelevízióban — tájékoztatta az MTI munkatársát Székely Róbertné, az Iskolatelevízió helyettes vezetője. — Az előző tanévben zömmel az iskolai tanítási órákat kíséreltük meg reprodukálni, az 1978-tól bevezetendő új tanterv azonban minket is arra ösztönzött, hogy sajátos eszközeinkkel még hatékonyabbá tegyük az oktatást. Keressük azokat a lehetőségeket, amelyekkel élménnyé tudjuk tenni a gyerekek számára a tananyag meghallgatását. Bízunk abban, hogy az Iskolatelevízió adásai nem kizárólag az ismeretszerzés eszközei lesznek, hanem a felfedezésé, a romantikus élményszerzésé is. — A pedagógusokhoz szólunk először az új tanterv előkészítésénél: az idén részükre csaknem ötven új műsort készítettünk és ez a tavalyival együtt mintegy 2700 percet tesz ki. Az IsNémrég ellátogattunk a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolára, hogy az intézmény főigazgatójával, dr. Moholi Károly profesz- szorral az idei felvételi tapasztalatairól beszélgessünk, s megtudjuk, hogyan szerepeltek a felvételi vizsgákon Békés megye diákjai. Előkerült egy vastag könyv* amelyben minden jelentkező eredménye, illetve eredménytelensége pontosan fel van jegyezve. Egymással versengve számoltuk össze a különböző szakpárosításokban eredményesen szerepelt megyebelieket. Az. eredmény mindkettőnket meglepett. Egyes szakokon a felvettek 20—25 százaléka Békés megyei. — Nagyon örülök a Békés megyeiek jó szereplésének, mert intézményünk kiemelt helyen foglalkozik Békés és Bács-Kiskun megye oktatási problémáival — mondotta a főigazgató. — Bizonyára tudnak az Önök megyéje és a főiskola között három éve létrejött kölcsönös együttműködési megállapodásról. A szerződés célja, hogy tervszerűen segítse Békés megye jobb pedagógusellátottságát, hogy intézményünk fokozottabb- gondot fordítson az ott dolgozó pedagógusok szakmai továbbképzésére, és állandóan figyelemmel kísérhessük a megye oktatási eseményeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetőjével, a személyügyi csoportvezetővel, s a pedagógus-továbbképzési intézet vezetőjével. Vegyünk egy példát: ha egy Békés megyei község pedagógushiánnyal küzd, mi lehetőséget adunk — főleg a szülőfalujába pályázó, már harmadéves főiskolai hallgatónak —, hogy foglalja el az állást, és levelező úton folytassa tanulmányait. Általában nem támogatjuk a hallgatók ilyen irányú elhatározását, mert ez csökkenti szakmai felkészültségüket, de ilyen esetekben természetesen kivételt teszünk. — Sikerült-e ebben az évben több hallgatót felvenni a főiskolára? — Egyes szakokon igen, ilyen a magyar—népművelés, a matematika, orosz, testnevelés, de érthető módon nem lehet növelni mértékteíenül a létszámot. Az oktatás obkolatelevízió műsorainak körülbelül a negyede szól a pedagógusokhoz. Elsősorban az alsó tagozatos tanítóknak szeretnénk az új tantárgyak oktatásához megfelelő ismereteket adni. Módszerünk: a szaktárgy egy-egy kiemelkedő képviselőjének ismertetője után órarészleteket mutatunk be a tanítási „fogások” szemléltetésére. A környezetvédelemmel, a technikával, a magyar nyelv és irodalommal idén foglalkozunk először a pedagógustovábbképzésben. Neveléslélektani sorozatot is indítunk, olyan kérdésekről készítettünk műsort többek között, mint: a gyerekek megfigyelése, magányos, szorongó gyerekek, félreértett és elhanyagolt gyerekek, mit jelent a kreativitás. — Kísérleti műsort készítettünk Márvány délvonal címmel ■ a felvilágosodás komplett feldolgozására. A XVIII. századba kalauzolják el a tanulókat. S az Egri Tanárképző Főiskola alapítása „ürügyén” végigjárjuk a magyar felvilágosodás korájektív feltételei ugyanis nem változtak. — Most mindenkit nagyon izgat az új, bevezetésre kerülő matematikatanterv. Tudjuk, hogy a főiskolán hosszú évek óta kísérletek folynak ezzel kapcsolatban. Segít-e a matematika tanszék megyénk pedagógusainak átképzésében? — Főiskolánkon nyolc éve folynak dr. Szendrei János kandidátus vezetésével az új rendszerű matematikaoktatás kísérletei. Két gyakorló iskolánkban, de külső iskolákban is bevezették és kipróbálták már a gyakorlatban. Ugyanakkor a főiskola matematika és fizika tanszéke részt vett az új tanterv előkészítésében és végrehajtásában is. Konkrétan Békés megyében három éve folytatják tanszékünk oktatói a pedagógusok átképzését, intézményünk pedig hat éve az új matematika-tan- terv végrehajtására készíti fel hallgatóit. Sőt, egy még távolabbi terv, a természettudományok egybehangolt oktatását célzó kísérleteket és tankönyvszerkesztést is végzünk az Akadémia támogatásával. S amikor ennek bevezetésére sor kerül, szerződésünk értelmében ebben is messzemenő segítséget nyújtunk Békés megye pedagógusainak. A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a szegedi főiskolán kívül a Debreceni Tanítóképző Intézettel és a szegedi József Attila Tudományegyetemmel is kötött szocialista együttműködési megállapodást, hogy ezzel is segítse a megye pedagógusellátottságát, a tanárok szakmai, módszertani továbbképzését. Az intézmények viszont az oktatási, elméleti, pedagógiai kutatási feladatok ellátásához igénylik a végrehajtó bizottság munkájából adódó, általánosítható tapasztalatokat, és ugyanakkor biztosítják a tapasztalatok oktatási és elméleti jellegű felhasználását is. E sokoldalú szerződéses kapcsolat felől érdeklődtünk Mitykó Jánostól, a Békés megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet igazgatójától. — Minden év elején ellátogatunk a szegedi főiskolára és megbeszéljük az éves továbbképzés rendjét. A folyamatos háromnapos szakmai módszertani továbbképzésenak irodalmi, történelmi, képzőművészeti, zenei és építészeti vonatkozásait. Egyelőre csak egy ilyen műsorral rendelkezünk, de reméljük, hogy a későbbiekben is módot találunk majd a tantárgyak közötti integráció megvalósítására. Világnézeti sorozatunkkal is először jelentkezünk. Reméljük, hogy komoly segítséget nyújtunk ezzel pedagógusainknak. Eddig filmesztétikai adásainkat is kibővítettük, az elkövetkező időben Kamera címmel sugárzunk film- és televízióesztétikai műsort. — A Pedagógusok fórumát is újszerű formában sugározzuk: tájékoztatást adunk arról, hogy milyen új tantárgyi műsoraink készülnek, megszólaltatunk kiváló pedagógusokat, a különböző tantárgyak jeles képviselőit, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársait, akik elképzeléseiket mondják el az új tantervről. Az Iskolatelevízió új tantárgyi és pedagógus-továbbképző műsoraihoz tájékoztatófüzet jelenik meg az év folyamán. A Stop! Közlekedj okosan! című sorozatban — szülőknek, nevelőknek 1978-ban az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács kiadványt jelentet meg. ken a főiskola mintegy 25— 30 oktatója vesz részt rendszeresen előadóként, és a speciális továbbképzések egy részét is ők vezetik. A neveléstudományi tanszék irányításával a kétéves pedagógiai kiegészítő szak kihelyezett konzultációit is ők szervezik. Jó néhány éve folyik az egyéves, havi egy alkalommal megrendezésre kérülő pszichológiai továbbképzés is, dr.Geréb György tanszékvezető főiskolai tanár irányításával. Szintén ez a tanszék vezeti a szakmunkásképző és szakközépiskolák technikusainak és mérnök tanárainak pszichológiai tanfolyamát. Minden évben — az új továbbképzési rendszeren belül — a főiskola is részt vesz a nyári akadémia egyhetes tanfolyamainak szervezésében. Idén a földrajz és történelem szakos tanárok — megyénkből 30 pedagógus — vett részt ezen a tanfolyamon. Nagyon jelentősnek értékeljük a három éve folyó új matemati- ka-tantervre történő átképzésben való részvételüket. Megyénkben ez az előkészítés a 77—78-as tanévre befejeződik. Az egész szervezését a megye a szegedi főiskolára bízta. Nagyon hasznos vonása a felkészítésnek, hogy az elméleti előadások rendszere után pedagógusaink részt vehettek a szegedi gyakorló iskolákban óralátogatásokon. Ezzel a szerződéssel megyénk oktatásügye nagy lépést tett előre. B. Sajti Emese Könyvekről röviden A SZARVASI ARBORÉTUM című, fekete-fehér és színes képekkel illusztrált, 70 oldalas könyv 3. kiadása régi hiányt pótol. Az arborétumba látogatók népes tábora megismerkedhet a könyvből a „Pepi-kert” történetével, útmutatót kaphat az ar- borétumi sétához és birtokába juthat a fás növények teljes jegyzékének. A tájékozódást az arborétum területén térképmellékletek könnyítik, amelyeken a legértékesebb faritkaságokat is bejelölték. E könyv nélkül csak céltalan barangolássá válhat a páratlan szépségű Pepikerti séta. GÉPSZERELŐI MUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN címmel dr. Ember Mihály írt szakszerű összefoglalót a mezőgazdaságban előforduló gépszerelői tevékenység könnyítésére, hiszen a mező- gazdaságban sajátos körülmények között folyik a szerelőmunka. 220 oldalon, könnyen áttekinthető formában, a gyako'rlat oldaláról közelítve meg a problémákat, értékes kézikönyvet ad a gépekkel foglalkozók kezébe. Stílusa könnyen érthetővé teszi a témát, a gyakorlati emberek számára íródott elsősorban. LÁPI EREDETŰ SZER- VESANYAG-TARTALÉKA- INK MEZŐGAZDASÁGI HASZNOSÍTÁSA című, Dömsödi János által írt könyv — jóllehet szűkebb érdeklődésre tarthat számot, mint az előbbi kettő — de az általa feldolgozott téma nagy fontosságú. Ma már a tőzegnyersanyagokat világszerte nem energiaforrásként, hanem mezőgazdasági célokra használják. Az ez irányú kutatásokat, műszakigazdasági vizsgálatok eredményeit gyűjti össze és bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. ’ Mindhárom mű most jelent meg a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában. Chiovini Ferenc Munkácsy-díjas fél évszázad emlékeit idézi Fotó: Gál Edit Sass Ervin Az új tanév tervei az Iskolatelevízióban