Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-11 / 214. szám
1977. szeptember 11., vasárnap i 2 5 k 6 6 7 e 9 10 11 12 15 r név: __ l akcím: Házak a bekötő út mentén Délután Nagykopáncson Mikulai Istvánná: „Egyik nap tíz levél, másik nap meg egy sem...’* Fotó: Gál Edit II. forduló 1. ) Az alábbiak közül melyik tartozik a gépjármüvek fogalomkörébe? (1) A trolibusz, (x) a mezőgazdasági vontató (2) a villamos. 2. ) Az alábbi járművek közül melyek tartoznak a gépkocsi fogalmába? (1) az összes — legalább négykerekű gépjármű —, kivéve a trolibuszt (x) az összes gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van még akkor is, ha önsúlya a 400 kg-ot meghaladja, (2) az összes többi, ami 400 kg alatt van. 3. ) Tehergépkocsinak minősül-e a létrás, illetve fúrótornyos különleges gépkocsi? (1) igen, mindkettő, (x) a fúrótornyos gépkocsi nem, a létrás csak akkor, ha rakfelülettel is rendelkezik, (2) mindkettő csak akkor, ha a felszerelt különleges berendezésen kívül rakfelülettel is rendelkezik. 4. ) Az alábbiak közül melyik úttest minősül osztottpályásnak? (1) ahol a kétirányú forgalmat zárt pályás villamossínnel, járdaszigettel, vagy egyéb módon választották el egymástól, (x) ahol a kétirányú forgalmat záróvonallal választották el egymástól, (2) ahol az úttest mindkét oldala legalább két-két forgalmi sáv szélességű. 5. ) Az alábbiak közül mikor érvényes a szeszes ital fogyasztásának tilalma? (1) ha bármilyen járművet vezet, (x) ha bármilyen járművet vezet, kivéve az állati erővel vont jármű hajtását, (2) csak ha gépjárművet, vagy segédmotoros-kerékpárt vezet. 6. ) A közúti közlekedés szabályainak alkalmazása szempontjából veszélyeztetésnek minősül: (1) ha valaki a közlekedés más résztvevőjét az elvárható nyugodt és biztonságos haladási üteméből kizökkenti, magatartásával figyelmét elvonja vagy leköti, (x) ha valaki a közlekedés más résztvevőjét — annak szándéka szerinti menetében — mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, (2) ha valaki a közlekedés más résztvevőjét kár, baleset bekövetkezésének, a személy- és vagyonbiztonság sérelmének lehetőségébe sodorja. 7. ) Hol kell megállni, ha az „Állj, elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van kihelyezve és útburkolati jel nincs felfestve? (1) a jelzőtábla vonalában, (x) a keresztező útvonalra való be- haladás előtt, (2) mindig a szabad kilátást biztosító irányban. 8. ) „Kerékpárút” jelzőtáblát látja. Szabad-e itt segédmotoros-kerékpárral közlekedni? (1) igen, megengedett, (x) tilos, itt csak kerékpárral közlekedhet, (2) kötelező itt közlekedni! 9. ) Mit jelent a háromlencsés járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék villogó sárga fényjelzése? (1) kötelező megállás, (x) veszélyes hely, (2) lassítani kell, piros fény következik. 10. ) Az alábbi jelzőtáblák közül jelölje meg azt, mely nem irányadó, ha a forgalmat fényjelző készülék irányítja? (1) „Főútvonal”, (x) „Jobbra bekanyarodni tilos”, (2) „Kötelező haladási irány”. 11. ) Oldalkocsis motorkerékpárt szabad-e vontatni? (1) igen, (x) nem, (2) igen, de csak merev vonórúddal. 12. ) Járművel irányt változtatni úgy szabad,, ha más járművet; (1) nem zavar, (x) nem akadályoz, (2) nem veszélyeztet. 13. ) Az úttest két szélén villamossínek vannak elhelyezve. Merre szabad előzni az előttünk haladó járművet? (1) csak jobbról, (x) csak balról, (2) ha jók a látási viszonyok és a villamos forgalmát nem akadályozza, jobbról és balról is megengedett. + 1.) Milyen esetekre nem vonatkoznak a CASCO-fel- tételek? (1) a gépjármű vezetőjének nincs érvényes jogosítványa, (x) a gápjármű másik járműnek ütközik, (2) ha a gépjárműben az utak, hibái, egyenetlenségei miatt keletkezett kár. * A megfejtéseket kedden 24 óráig kérjük postára adni a következő címre: Békés megyei Közlekedésbiztonsági Tanács Titkársága, 5601 Békéscsaba, Pf.: 124. Az elmúlt heti helyes megfejtés: x, x, 2, 1, x, 2, 1, 2, 1, x, 1, x, 1 és 2. Az első fordulóra 509 szelvény érkezett be, melyből szép számmal akadt helyes megfejtés. Az első forduló szerencsés nyertesei: Szilágyi Gyula, 5700 Gyula, Budapest körút 16. III. 9., Mochnács Andrásné, 5600 Békéscsaba, Kulich Gy.-la- kótelep 28-as épület C lépcsőház, III. 11., Zleovszki Mátyásné, 5700 Gyula, Budapest körút 7, II. 11. A díjakat, a 200—200 forintos vásárlási utalványokat a városi KBT titkárai személyesen adják át. A nyerteseknek ezúton is gratulálunk. Filmankét, szó nélkül Csalódást hozott nekem az elmúlt péntek este. Vitatkozni, beszélgetni indultam fiatalok közé, akik tanulnak és dolgoznak, szeretnek és gyűlölnek, helyeselnek és elutasítanak, véleményük van arról, amit látnak életükről, a szűkebb társadalom világáról. Számomra meglepően sokan voltak azok, akik a Sztrogoff Mihály helyett Bacsó Pétert és filmjét, a Riasztólövést választották. Nekik mutatták be először a megyében ezt á filmet, számukra adódott a lehetőség, hogy megkérdezzék a Film Színház Muzsika kritikusát, Sas Györgyöt, hogy milyen a magyar film és miért ilyen? Tehették volna, de nem tették. Kedvesen, szépen, fiatalon végignézték a kádergyerek, Finta Éva lelkizéseit, az álomkergető-közösségalakító fiatal építészcsoport vágyait, az 50-eseket képviselő bányaigazgató amatőr módon elkent figuráját az „áruló”, mert a reális életben helyét megtaláló Csipesz szerelmi, társadalmi tragédiáját. Szóval mindezt látták, s ezután hallgattak mélyen, mint a feneketlen kút. Üde csobba- nás törte meg a csendet, egy fiú, s egy lány hozzászóltak. Bátortalanul kezdve a mondatot, a gyakorlatlan vitázók félszegségével, de kikívánkozó gondolataikkal elmondták, hogy igaz, ők sem rokonszenveznek a mai 50 évesek egy részével, igaz, hogy mindenki a maga igazát keresi. A film fiatal hősnőjével sem tudtak egyetérteni, együttérezni. Nem értik a végzős építészhallgatók túlfűtött lelkesedését, nem bíznák rájuk a jövendő városok tervezését, ha ilyenek, mint ezek a filmbeliek. Ezután kiszáradt a gondolatok kútja. Sajnos, a mun- kásfilm-napoknak ez a nyitó eseménye a szarvasi mező- gazdasági főiskolán nem egészen az elképzelések szerint sikerült. Csak a főiskola hallgatóiban keressük hát a hibát? Remélem, ha a falvak jövendő agrárértelmiségeire gondolok, nagyon remélem, hogy azért a vetítés, a kritikus gondolatai után maradt valami vitára késztető emlék az estéből, jutott talán az éjszakai szobák csendjébe is néhány gondolat. Azt viszont nem értem, hogy a munkás- film-napokat miért éppen ezzel a filmmel nyitották meg, amelynek igazi közönsége nem biztos, hogy a munkások közül kerül majd ki? Bízom abban, hogy az ünnepi filmbemutatók sorában lesz még olyan alkotás, amely közvetlenebbül a munkásokhoz, a munkásokról szól ég meg is találja vitára kész, bíráló közönségét a gyulai húsüzemben, a békéscsabai PATEX-ben, s megyénk többi gyárában, üzemeiben. Amikor a legtöbben éltek itt, akkor sem voltak ezren, 980 lelket számlált az anyakönyv. Hol csongrádinak, hol Békés megyeinek mondhatta magát az itt lakó. Az öreg krónikák, elsárgult papírok kutatói szerint már 1200-ban jegyezték ezt a települést, a későbbi Nagykopáncsot. Amit a mai szemlélő lát, az 20 ház a betonút mellett és szerte szórt tanyák a környéken, öt telefon, naponta több buszjárat köti egybe a nagyvilággal a makói úttól elkanyarodó apró helység 360 lakóját. Nem is tudom minek nevezzem: község, település vagy tanyaközpont? 1977. április 1-től Tótkomlóshoz tartozik. A nagyközség gondoskodik a kicsiről. Vadvirágos tanácsháza Három éve is elmúlt annak, amikor előjött a kérdés a tanácsüléseken: legyen-e Kopáncs, s ha igen mi legyen vele? Minden van már ott, ami ennyi lakoshoz kell, törpevízmű, betonút, járda, villany. A fejlesztési alap 150 ezer forintja szinte mindig bentmaradt a kasszában, nem költötték semmire. Az iskolások már régóta Tótkomlóson tanultak, nem lehetett 13 gyerekért iskolát fenntartani. Mondják, hogy idősödik a település, a fiatalabbak húzódoznak az itt lakástól, sorra-rendre Tótkomlóson, Békéssámsonban építenek. Nem siratják már a kopáncsiak az önállóságot sem, megkapják Komlóstól amire szükségük van. Az ügyes-bajos dolgokat pedig a tanácsi kirendeltségen elmondhatják kétszer egy héten. Vezetője a kalauzuk, Kancsó István. Izzaszt ja hátunkon a ruhát' ez a nyárutó, amint a volt tanácsháza felé bandukolunk. A fákon, bokrokon, háztetőkön őszhöz nem illő módon szikrázik a napsugár. A nagykopáncsi tanácsháza udvarán akkora a csönd, már azt hiszem, hogy csak fenyőfa, vadfutó, kalandosan kacskaringózó rózsabokor él itt. Az egyik terpeszkedő fa életerős ágával átmerészkedik az ablakkockák résein, utat tört magának, benőtt a szobába. Bekukkantunk mi is a nyomán. Üresen kong egy hatalmas iroda, beljebb a ki- rendeltség székhelye, a KISZ-esek s a helyi párt- szervezet otthona. Kísérőnktől hallom, hogy van olyan fogadónap, amikor rá se nyitják az ajtót, máskor meg csak állateladáshoz, ehhez- ahhoz kell a papír, igazolás. Hogy a KISZ-esek találkoznak itt néha, annak bizony semmi nyoma, sem javukra, sem ellenükre. Tágas a községháza udvara, a hosszú melléképületben orvosi rendelő, postahivatal teljesíti feladatát. Szolgálati lakás húzódik az udvar szélén, nem is lakatlan. Barna hajú, kedves arcú fiatalasszony rendezkedik előtte. Gera Sándorné, a volt tanácstitkár felesége: — Itt születtem én is, a férjem is Nagykopáncson. Amikor még gyerekek voltunk nagyobb élet zajlott errefelé. Esténként összejártunk, szüreti bált rendeztünk. Tizen- valahány éve még volt egy színigárdánk is. Felléptünk Bogárzón, Csókán. Amíg létezett az iskola, itt éltek a tanítók, valahogy mozgékonyabbak, vállalkozóbbak voltak az itt lakók. Igaz, hogy most már szegény tanyasi ember sincs, esetleg egy-két idősebb, azokat is segíti az állam. Mindenkinek tévéje van, többnek kocsija, fürdőszobája, mégis sokan elhurcolkodtak már innen, ősz végére mi is tető alá hozzuk a tótkomlósi házat, s elmegyünk. A férjem bekerült a nagyközségi apparátusba. Azért összeszorul a szívem a gondolatra, mi lesz, ha itt áll már a teherautó, hogy Komlósra induljunk?! Kapcsolat a nagyvilággal Derűs tekintetű, gömbölyű, ősz hajú asszony a „postamesternő”, Mikulai Istvánná. Idestova 30 éve nyitotta meg ezt a postahivatalt, azóta nem sokat mozdult belőle. Addig még csak volt forgalom, míg itt székelt a tanács, de most nagy a nyugalom. Egyik nap tíz levél, másik nap meg egy sem. öt telefon van pedig a községben, de csak a tsz miatt szólal meg időnként. Érdekli azért a világ dolga az őslakosokat, több mint félszáz tévékészülék van a faluban és legalább 75-féle újságot járatnak, ahogy Eszter néni elmondja: — Itt éltem le az életem, szeretek dolgozni. A lányomék elköltöznek. Igazuk van, mégis szomorú vagyok miatta. Könnyű a nagykopáncsi utcákat végigjárni. T-betű alakban fut a két házsor. Minden házon látszik, hogy szereti a lakója, takarosak az épületek, de az udvarok is. Tízig sem tudok számolni, mire a kultúrházhoz érünk. Csekélyke fantáziával is sokat képzelhet a kívülről néző, a tágas, hosszú épület sok ablaka láttán. Belépve azonban levegőbe foszlik a fantáziakép. Az udvaron tízéves forma lányka szorgosan mossa a ruháit. Az ő anyukája gondozza a kultúrházat, a könyvtárat. Szalad egy kulcsért, hogy láthassuk milyen is ez a ház belülről. A színházteremben ki tudja hányadik farsangról ittfelejtett színes papírkígyók tekergőznek a mennyezetről. Székek, asztalok bőven, rendes színpad a terem végében, súlyos függönnyel. Évente néhányszor ä tsz népesíti be a termet, gyűlésre, vacsorára, lagzira hívja a tagokat Más esemény nem zavarja a terem nyugalmát. Hamarosan a szomszéd könyvtárhelyiségbe költözik a tanácsi ki- rendeltség. Frissen lefektetett padló, tisztára meszelt falak várják a hivatalt. Az előszoba mennyezetére tévedő pillantás a beázott tető térképes, sötét foltjain bosz- szankodhat. A könyveket szekrények őrzik egyelőre. Azt mondják az itteniek, megfér a hivatal és a könyvtár egy szobában, legalább lesz, aki ránéz a könyvekre vagy szót vált a betévedő olvasni vágyó emberrel. A nagykopáncsi tsz-ben A Kossuth Tsz udvarára lépve már látom, mégsem lakatlan ez a Nagykopáncs. Szorgos, dolgos emberek élnek errefelé, no meg a szép őszi idő is sürget a munkára. Csáváznak, árpát vetnek, trágyáznak; lábon áll még, szépen érik a kukorica. Van mit csinálnia a 98 tsz-tagnak. Kevés dolgozóval, szikes földön gazdálkodik ez a tsz, de nem rosszul. Száz százalékot fizetnek havonta, hat esztendeje már, hogy adósság nélkül is megélnek. A növénytermesztés mellett juhokat nevelnek. Az a legnagyobb gondjuk, hogy nem mennek a fiatalok juhász szakmunkásnak, pedig kevés a jobban fizetett állás, mint éppen ez. Addig míg önálló községként emlegették Kopáncsot, a_vezetés a tsz-ben is és a tanácsban is majdnem ugyanaz volt. Most sem változott sokat a helyzet, ami élet, munka, szórakozás vagy tanulás van a faluban, azt mindig a tsz kezdeményezi, segíti. ,,A fiatalok szórakozásával még Komlóson is gondok vannak, nem hogy nálunk — mondja az egyik KISZ-fiatal. össze sem lehet szedni az embereket, mindenfelé laknak a környéken, ha vége a munkának, iparkodnak mielőbb hazajutni.” Nagykopáncson minden csendes. A némaság nem elégedetlenséget takar, a fejlődő élet, a többet akarás jele az emberek elvágyódása. Az itt élők feladata mégis, hogy a nyugalom ne legyen üres. Bede Zsóka B. Zs. Hírek a baromfifeldolgozó művelődési otthonából fii nyár elmúltával meg- inkült a kulturális élet a romfiipari Művelődési Ott- nban, Békéscsabán. Az or- ígos felhívás eredménye- nt szeptember 20-án versprózamondó versenyt ren- znek á munkásfiatalok kosén. SZOT-díjas magyar :rzők műveit tanulják ;g a versenyzők. A három 'jobb helyezést elérő mun- sfiatal tovább jut a mun- sfiatalok IV. megyei versés prózamondó versenyének szakági döntőjére, amelyet november 13-án rendeznek meg Sarkadon. A Műszaki Könyvnapok rendezvénysorozata alkalmából A gép és az ember címmel fotópályázatot hirdetett a művelődési ház. A pályázat célja a gép és az ember kapcsolatának bemutatása. Az öt felvételből álló pályamunkát szeptember 30-ig küldhetik el a versenyzők. Mai tévéajánlatunk 20.05: A HIRDETÉS Natalia Ginzburg drámáját — tragikomédiáját — a Pesti Színház előadásában közvetítik, felvételről. A darab főhőse: Teresa, akit Ruttkai Éva alakít. Az asz- szony rettentő zűrzavar és rendetlenség közepette él, napjai azzal telnek, hogy szeretett férjére, Lorenzóra emlékezik. Amikor már minden a fe- jetetején áll a lakásában, elhatározza, hogy apróhirdetés útján lakótársat szerez, aki a lakás fejében ki is takarít. Elena jelentkezik, egy egyetemista lány — Halász Judit — akit Teresa első látásra a szívébe zár. Mesélni kezd neki életéről és természetesen Lorenzóról. Teresa és Elena közös élete akkor kerül válságba, amikor egy szép napon, szürke garbóban, ballonkabátban és bo- rotválatlanul megjelenik Lorenzo személyesen (Bárdi György).
