Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-10 / 213. szám

1977. szeptember 10-, szombat Szabadidőtippek a BNV-n A hagyományoknak meg­felelően az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron hat árucsoportban látható a több mint ezer hazai és külföldi kiállító korszerű termékek­ből álló árukínálata. A be­mutatásra kerülő hat áru­csoport a következő: az öl­tözködés, az otthon, a ház­tartás, az élelmezés, a sza­bad idő és közlekedés köré­be tartozó termékek és esz­közök. A társadalmi-gazdasági fejlődés eredményeképp év­ről évre nő a dolgozók sza­bad ideje. A szabad idő hasznos és egészséges eltöl­téséhez az idén is sok ötlet­tel és javaslattal járul hoz­zá a vásár szabad idő szék-- tora. Ezek a termékek a C, C/II, a D és 40-jelű pavilon­ban, valamint szabad terüle­ten láthatók. Rendkívül gaz­dag a választék. A külföldi kiállítók közül a szovjet külkereskedelmi egyesülések sokféle rádiót, hanglemezt, fotócikket, szórakoztató­elektronikai cikket mutatnak be. A lengyel, NDK és cseh­szlovák cégek elsősorban barkácscikkeket, különböző kisgépeket és kempingcikke­ket állítanak ki. A barkács- cikkek az idén is nagy ér­deklődésre tarthatnak szá­mot: a látogatók a helyszí­nen vásárolhatják meg a kü­lönféle újdonságokat. A bar­kácscikkeket megszokott he­lyükön, a 40-es pavilonban mutatják be. Növeli e csar­nok kínálatát az alumínium mintabolt, ahol a kiállított, házilag is hasznosítható szer­kezeti elemek szintén meg­vásárolhatók. Ismét láthat­juk a vásáron a világhírű japán fotócikkeket, s bemu­tatásra kerülnek a legkülön­bözőbb szórakoztató-elektro­nikai termékek. Szabad te­rületen állítják ki az ÉR­DÉRT, a Nyugat-magyaror­szági Fagazdasági Kombinát és a Dombóvári Ünió Szö­vetkezet hétvégi faházait. A szabad idő eltöltésének egyik kitűnő módja a sport, a kirándulás és a turizmus. Az őszi BNV-n szerepelnek a különféle hazai és külföl­di sport- és turisztikai esz­közök, a többi között a Tau­rus világhírű kempingcikkei, a svéd ABU cég horgász­eszközei stb. Az IBUSZ, az Express és más utazási iro­dák a hazai és külföldi tu­rizmus újabb lehetőségeit is­mertetik az érdeklődőkkel. A kirándulás, turizmus le­hetőségét jelentősen növeli a saját közlekedési eszköz, a személygépkocsi, a motor- kerékpár ' stb. A közlekedés szekcióban, a C pavilonban látható majd a szocialista és tőkés járműipar néhány leg­újabb terméke. Újdonságo­kat mutat be a szovjet, az NDK és a csehszlovák jár­műipar, de láthatjuk a leg­újabb Mercedes, Vauxhall és Opel modelleket is. A BNV-n ismerheti meg a nagyközönség az új Skoda és Lada 1600 személygépko­csit. Az 1600-as Lada utas­terében lényeges a változás. A két első ülés kényelme­sebb lett, s gyárilag szerelt fejtámlák növelik a bizton­ságot. A kocsi gyorsulása kiváló, a végsebessége 154 km. A közlekedés szekció to­vábbi érdekessége a sátorrá szétnyitható szovjet utánfu­tó, amelynek nagy előnye, hogy kis kocsik is könnyű­szerrel vontathatják. Koncz János Egy vállalat előbbre lép Kígyósi nyárutó Fontos javaslatot vitat meg a szeghalmi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatói tanácsa a közeli na­pokban. Azt az elképzelést, melynek értelmében a szö­vetkezeti státuszú üzem rö­videsen állami és szövetke­zeti jogállású vállalattá ala­kulna át. A várható átalaku­lás — amelyre az ország 60 hasonló cége közül épp a szeghalmi adja majd az első példát — a puszta jogállás­beli különbségen túl azt je­lenti majd, hogy a vállalat még nagyobb fejlődés elé néz, többet és jobbat termel, mindezt ugyanis lehetővé te­szi — egyebek között — nö­vekvő forgóalapja és fejlesz­tési alapja is. Már dolgoznak termékeik körének bővítésén; nagy erővel folyik a gyártmány- fejlesztés. A megfelelő előké­szítő munkák után szerző­dést kötöttek — például — a Körösi Állami Gazdaság­gal hígtrágya-feldolgozó be­rendezések: úgynevezett fá­zisbontók gyártására. (Ez ar* ra való, hogy a mezőgazda- sági üzemek különböző ál­lattenyésztő telepein képző­dött trágyát szilárd és folyé­kony fajtákra bontva tegye felhasználhatóvá.) fl Körösi Állami Gazdaság számokban A több mint 7 ezer hektá­ros Körösi Állami Gazdaság számviteli szakemberei ösz- szeállították azt a statiszti­kát, amely hű képet ad a gazdaság elmúlt tíz évi fej­lődéséről. A számokból meg­állapítható, hogy 1967-hez képest az eszközállomány csaknem 16-szorosára növe­kedett. Ennek eredménye­ként a -gyomai székhelyű gazdaságban ma már ötször akkora értékű állóeszköz jut egy hektárra, mint 10 évvel ezelőtt. A gépi felszereltség növe­kedési ütemét megfelelő di­namikával követte a terme­lési érték növekedése is, mert míg 1967-ben mindösz- sze 4100 forintot termeltek a gazdaságban egy hektárra számítva, addig ez a szám az elmúlt esztendőben már meghaladta a 21 ezer forin­tot is. A számokból kiolvasható azonban az is, hogy a ter­melési érték növekedése el­sősorban éppen a gépek, termelőberendezések a fel­használt anyagok mennyisé­gi növekedésének köszönhe­tő, a megsokszorozódó ter­melési eredményben az ál­lóeszközök jobb kihasználá­sa, a termelékenység fokozá­sa csak kisebb mértékben játszik szerepet Nem jelenti ez azt — figyelembe véve a mezőgazdasági termelés sa­játosságait —, hogy az ezer forint eszközértékre jutó ter­melési értékben elért csak­nem 2 százalékos javulás szóra sem érdemes. Szeptemberi kánikula. Júliust idéző, augusztust szégyent- tő” meleg — napsütéses napok. Ritkán kedvez így á nyárvég a betakarításnak. Újkígyóson, az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai is igyekeznek kihasználni a jó időt Erről tanúskodnak felvétele, ink: Törik a kukoricát Háztáji kisárutermelés Medgyesegyházán ’ -j ; ; Most telepítsünk gyümölcsöst ______I T ÖBB SERTÉS, SZARVASMARHA, BAROMFI — NŐTT A KISGÉPEK FORGALMA A kormányhatározatok nyomán Medgyesegyházán is fellendült a háztáji kisáru­termelés. A községben a gaz­dák csaknem 6000 sertést, 110 tehenet, illetve hízómar­hát tartanak. Baromfiból 30 ezer kapirgál a házak udva­rán. Mezőgazdasági terme­lést több mint 1700 család folytat, 760 hektár szántóte­rületen. Főleg kukoricát ter­melnek, de egyre növekszik a zöldségfélék területe. Erre az évre főleg a dinnyetermő terület nőtt nagyobb mérték­ben. A termeléshez szükséges eszközökről általában gon­doskodik a helyi ÁFÉSZ. A tanács illetékesei rendszere­sen ellenőrzik az üzleteket és tapasztalataik szerint is álta­lában eddig kielégítő volt az ellátás. Legtöbb gondot a növényvédő szerek tárolása jelenti, mert a helyi ÁFÉSZ nem tud megegyezni a KPM- mel, egy használaton kívüli helyiség átvétele ügyében. A különböző eszközök, kisgépek forgalma jelentősen megnőtt, s az igényeket az ÁFÉSZ vas-, edényboltja ki tudja elégíteni. Olasz és ja­pán rotációs motoros kapát, motoros permetezőgépet, ön­tözőszivattyút, darálógépet és sok kéziszerszámot vásárol­tak az idén a gazdák. A kör­zeti ÁFÉSZ megfelelően lát­ja el a zöldség-, gyümölcs- termesztés, kisállattenyésztés szervezését, ellátását a kü­lönböző szakcsoportokon ke­resztül. Új gyümölcsös létesítése esetében először is a rendel­tetést döntsük el. A háziker­ti, illetve háztáji gyümölcsö­sök elsősorban a család, a háztartás számára biztosítják a folyamatos gyümölcsellá­tást. Elsődleges tehát a csa­lád egyérii ízlése és elvárá­sa. Ne feledjük azonban, hogy a termesztési lehetősé­gek az éghajlatnak és talaj- viszonyoknak is függvényei. Lényeges a fajta igényessé­ge is. Az új gyümölcsös létesíté­sénél gyakran okoz gondot, hogy a területen vannak még idős — sokszor beteges — gyümölcsfák. A beteg fá­kat ne sajnáljuk kivágni. Amennyiben a fákkal szem­beni kifogás csak annyi, hogy nem megfelelő fajtájú gyümölcsöt teremnek, akkor — ha jó erőben vannak, és jó helyen állnak —, érdemes átoltani. Üj telepítésnél nagyon fontos ismerni a majdani megnövekedett fa tenyészte- rületét. Sűrűbb ültetés ese­tén a fák alsóbb koronaré­szein a termőrészek és az ágak elszáradnak. Termés is csak a külső és jól megvilá­gított részeken várható. A továbbiakban gondoljunk ar­ra is, hogy a megnövekedett ágak ne zavarják egymást. A fákat magasságuk sze­rint négy csoportba soroljuk. Bokorfáknak nevezzük 40-50 centiméterig, alacsonyter- mésűeknek 80-90 centimé­terig, közepesnek 120-140 centiméterig, és magasnövé- sűeknek mondjuk a 180-200 centiméter vagy ennél ma­gasabb fákat. A házikertek adottságai mellett legcélsze­rűbbek az alacsonyabb fák, illetve a gyümölcssövények kialakítása. A gyümölcssö­vények térigénye kicsi, azonkívül támberendezés sem szükséges. Nagyon kedveltek a termőkaros orsók is. Ezek is beérik viszonylag kis te- nyészterülettel. Az így ne­velt fák néhány év alatt ter­mőre fordulnak. A további­akban pedig az alacsony tér- állás miatt — könnyebb a metszés, a permetezés, sőt a gyümölcs szedése is. Ezek a formák legideálisabban a törpealanyú facsemetékből nevelhetők. Egyetlen hát­rányt a fagyveszély jelent­het. Vegyük figyelembe az új telepítésnél azt is, hogy van­nak olyan gyümölcsök, ame­lyek önmagukban rosszul, nagyon hiányosan, vagy egy­általán nem termékenyiilnek meg. A virágaik meddők ma­radnak, amennyiben idegen fajtájú virágport nem kap­nak, ilyen például a Pándi üvegmeggy is. De általában is minden gyümölcs bizton­ságosabban terem, ha más­fajta virágpor termékenyíti meg. Tanácsos ezért — bár­milyen gyümölcsöt telepí­tünk — legalább két külön­féle fajtát ültetni; a lehető­ségekhez képest nem túlsá­gosan messze egymástól. A fajta igényességénél ve­gyük figyelembe, hogy van­nak fagyérzékenyek és fagy­nak ellenállóbbak. Az edzet­tebb fajták veszélyesebb fek­vésbe is telepíthetők. A ké­sőbb virágzó gyümölcsfajták a tavaszi fagykárokra kevés­bé érzékenyek. (A köszméte és a ribizke virágai például az utófagyokat viszonylag jól bírják.) Fajtatulajdonság a szárazságtűrés is. Jól tűri a szárazságot a húsvéti rozma­ring, a Starking, a Vilmos körte. Üde talajokat és pá- rásabb környezetet igényel; a batul, téli aranyparmen, a besztercei szilva. A betegsé­gekkel szembeni ellenállás is különböző. Nagyon érzékeny — lisztharmatra és varaso- dásra egyaránt — a Jo- nathán. Közismert a cseresz­nye, kajszibarack-fajták és a zöldringló hajlama a mo­níliás rothadásra. Nagy általánosságban el­mondhatjuk, a száraz, meleg éghajlat a rovarkártevőknek, a nyirkosabb, hűvösebb ég­hajlat a gombabetegségeknek kedvez. Az alma, körte és a csont­héjasok közül a szilva a csa­padékosabb éghajlatot ked­veli, és hűvösebb helyeken is biztonságosan terem. A kajszi- és az őszibarackfák viszont a kimondottan meleg éghajlati- és talajadottságo­kat kedvelik. A cseresznye és meggy hűvöseb helyeken is bő termést ad. Meggyet nyu­godtan ültethetünk gyengébb minőségű homoktalajra is. Legszerényebb igényűek a bogyós gyümölcsök. Ribizke, köszméte, málna és szamóca a gyümölcsfajtáktól árnyé­kolt helyeken is jól terem. Előnyük, hogy a telepítés utáni években nagyon ha­mar termőre fordulnak. Tavaszi ültetésnél nagyon előnyös, ha az ültetögödröket már ősszel kiástuk és csak ideiglenesn temettük vissza. Amennyiben ez elmaradt, ak­kor az ültetés előtt a lehe­tőségekhez képest minél ko­rábban ássuk ki a gödröt, il­letve a talajt lazítsuk meg. A gödör legideálisabb nagysá­ga a gyümölcsbokroknál 60 x 60 centiméter alapú és 40 centiméter mélységű, törpe gyümölcsfáknak 80 x 80 x 80 centiméter és a magas nö­vekedésű gyümölcsfáknak 100 x 100 x 100 centiméter. A kiásott földet két részre osz- szuk, és keverjük össze. A gödör aljára tegyünk kevés komposztot, vagy jól érett istállótrágyát. A telepítés előtti talajforgatásnál, ha talajlakó kártevőket talá­lunk, akkor Hungária L 7- tel fertőtlenítsük a talajt. 14-15 dkg/100 négyzetméter a szükséges mennyiség. Gyö­kérgolyva ellen 10 liter víz +10-15 dkg higanyos csává­zószer + 5 dkg agyagból ké­szítsünk pépet: ültetés előtt a gyökérzetet ebbe kell már­tani. Szüretelik a paradicsompaprikát Szedik a sárgarépát K. K. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents