Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-09 / 212. szám
1977. szeptember 9., péntek o Napraforgó-aratás Fotó: Veress Erzsi Száztíz kérdező válaszra vár Változások előtt Csaba csődön... gondok sokaságáról — magyarázza Győri Imre, a járási hivatal elnöke. Nem megyünk a dolgok elébe azzal, ha eláruljuk, a körültekintő^ előkészítés eredményeként a közgyűlésen elmaradt a sokak által várt vihar. Többségükben megfontolt, érett javaslatok hangzottak el. Kovács József rövid felszólalása is ezt példázza: — Azt szeretnénk, ha az agronómia végre a munkájával foglalkozna. Ne a múltat hánytorgassuk, hiszen van tennivalónk év végéig éppen elég. Ügy gondolom, tagságunk kész ebben segíteni. A jövőt illetően maradhatnak azonban még tüskék, sőt változtatásra érett tények. Pálinkás Vincze állattenyész- tp is ilyet említ: — Nem ártana, ha a főállattenyésztő többet törődne ágazatával. Annál is inkább igazat kell, hogy adjunk megjegyzésének, mert a példamutatás nem hiányozhat egyetlen vezető jellemzőiből sem. Változtatni pedig lesz mit egyebütt is, hiszen a 160 kérdés feltevője minden bizonnyal választ vár. A nehéz helyzet ellenére is remény van arra, hogy gondos munkával megmentsék a gazdaságot az évvégi veszteségtől. A termelőszövetkezet termékszerkezete a jövőben az ehhez hasonló esetek elkerülése miatt is ésszerű^ reális anyagi eszközökhöz mért átalakításra szorul. Erről szólt az elnökválasztó közgyűlésen Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese: — Amennyiben gazdálkodásukat biztonságosabbá akarják tenni, meg kell változtatni az időjárás szeszélyeinek jobban kitett növénytermesztés, illetve állat- tenyésztés részarányát a termelésben, a mostani 74—26- ról közelítve az 50—50 százalékos megoszláshoz. A Lenin Termelőszövetkezet életében most megteremtődtek a feltételek a hónapok óta vajúdó ügy rendezésére. Ehhez még hozzátesz- szük Palyó György újonnan választott elnök szavait: — A vezetőknek meg kell tanulniuk a rájuk bízott emberek gondjaival is azonosulni, de nem feledkezhetnek meg a gazdaság közelebbi és távolabbi jövőjéről sem. Ehhez pedig elképzelés, rend, egyetértő vezetés és tagság kell. Kepenyes János Csabacsűdön szeptember 2-án, a Lenin Termelőszövetkezetben új elnököt választottak. Ezen a délelőttön a falut jól ismerők is alig hittek a fülüknek. Mi történhetett, honnan ez a csend az elnökválasztó közgyűlésen? Tán az elődök tanításait szívlelték meg; „A beszéd megeszi a dolgot!”, nem beszélni, hanem tenni, cselekedni, dolgozni kell. Non, az lehetetlen, hogy csak így egyszerre rászakadjon a falura az egyetértés. Ez fölöttébb gyanúsnak tűnik. Vagy talán mégsem? Már a kezdet, a választás kezdete is merőben újat sejtetett. Halk eszmecserék a csoportokba verődött emberek között. Szinte már lemondóan, beletörődötten. Adamik András mondja: — Nem jól mentek itt a dolgok. — Ez Csabacsűdön már minden négy évben így szokás — vélekedik Poljóka Pál. — Egyszer, ha vége lesz a civódásnak, a munkánkkal is többet törődhetünk, mi meg a vezetőink ... Hogy a nép szájára vesz néhány pletykát? Igen, mert a szájára adják... — szólal meg Nagy Lajos. — Tévedés ne essék, nem mi indítottuk el a marakodást — jegyzi meg Márta Sándor. — S ha ez így igaz, akkor lennie kell valaminek, ami szétválasztotta, megbontotta az egységet. Az ügy a tavalyi rossz búzaterméssel — a megyében az egyik legrosz- szabb — és a ki nem fizetett prémiummal kezdődött. A kritikán aluli búzatermésért a főagronómus és a tsz elnöke kölcsönösen vádolta egymást. Ezt követően a főagronómust leváltották, ő fellebbezett, majd újra visszahelyezték állásába. A prémiumot azonban nem kapta meg. A februári zárszámadó taggyűlésen a főagronómus az állami rendeletek és a belső ügyrend be nem tartását vetette a tsz elnökének szemére. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálatot indított, megállapította a mulasztást és az ügyet a rendőrségnek adta át. A korábban kezdődött ellentétek nyomán február után már a szövetkezet tagsága is nyíltan táborokra szakadt, de ugyanígy osztódott a szakmai vezetés. Mindenki a maga igazát kereste és bizonygatta, s ahol tudott, ártott. Akadtak azért szép számmal olyanok is, akik kezdettől fogva látták, ez csak a munka rovására mehet, félre kéne tenni az egymással való bajlódást, a közös gazdaság érdekében. Nem így történt... A vizsgálatok nyomán kiegészítették ugyan az alapszabályt, elkészítették a hiányzó ügyrendet, munkaköri és jogköri leírást, de a legfontosabbakban ezt követően is számtalan mulasztás történt. Technológiai hibák sora; a lucernát mélyrevetés miatt kellett újravetni, a kukoricánál a rossz magágykészítés, a helytelenül megválasztott tőtávolság teszi kétségessé a terv teljesítését, ősz helyett tavasszal szórták ki a műtrágya egy részét. A többletmunka a tervhez képest egyben bértúllépést eredményezett, pedig a bér- igényes munkák nagyrésze még hátra van. Így azután non csoda, hogy a szövetkezet egy hektárra eső jövedelmezősége nem éri el a környező, hasonló adottságú tsz-ekét. A saját igazukat bizonygató vezetőknek ugyanakkor nem jutott idejük és türelmük a tsz-tagok és nyugdíjasok jogos igényeinek, elvárásainak intézésére. Ennek tudható be, az elégedetlenség fokozódása. Rendező elvvé; a „ki, kinek az embere” — alapú megítélés vált Látva az egyre súlyosbodó helyzetet, a megye és a járás politikai és állami vezetése is segített Varga Mihály, a szövetkezet elnöke egyhónapos felmentésének lejárta után kérte végleges felmentését az elnöki posztról. Üj elnök kellett tehát. Célszerűnek látszott egy előítéleteken kívülálló, a községhez mégis kötődő szakember jelölése. A választás végül Palyó Györgyre, a kon- dorosi Egyesült Tsz főagro- nómusára esett. Az Egyesült Tsz vezetése ha nehéz szívvel is, de hozzájárult távozásához. Ezt követően kezdődhettek meg a brigádgyűlések. Figyelemmel kísértük a megbeszéléseket, ezeken 110 felszólaló 160 kérdést fogalmazott meg. Aki hallotta a tsz lagjait, az tud csak valóban képet alkotni a feszítő Pályaváltás a víz felett — A hidegszerkezeten többszöri ismételt igénybevétel hatására úgynevezett „fáradási” repedések keletkezhetnek. Ezektől az alig észlelhető hibáktól a forgalom még mehet, de ha elhanyagolják, rohamosan romlik a szerkezet — magyarázza Tóth Ferenc szerelésvezetőhelyettes, a gyomai vasúti hídon. Alattunk 10 méternyire lomhán hullámzik a Hármas—Körös. A híd közepén a szerelők, az acélmonstrum felső részén a festők dolgoznak. A 200 méternyi hosszú hídon három hete megszűnt a forgalom, minden mozdítható elemet felszedtek, teljesen lekopasztották az 1964- ben készült szerkezetet. A hídon az építését követő időszakban naponta 60-70 vonat szaladt át. Ma viszont ennek a számnak a kétszerese, szerényen számolva is legalább hatezer vasúti kocsi jut át egyik partról a másikra. Természetesen a szerkezet korszerűsítésével a felépítményt is megerősítik, a jelenlegi tengelynyomás kétszeresét bírja majd, a vonatok változatlan sebességgel haladhatnak a folyó felett is. A MÁV Hídépítési Főnökség a 7 millió forintos munkát rekordidő, hat hét alatt elvégzi, természetesen többségében előregyártott elemeket építenek be. Igyekeznek, mert a vágányzár egyaránt lassítja a nemzetközi és a belföldi forgalmat. • A híd közepén egy csoportban öten dolgoznak: a szerkezet szegecseit cserélik. A kis tábori kohóban állandóan 10-12 szegecs izzik, majd amikor eléri a kellő hőmérsékletet, a szegecsmelegítő hosszú nyelű fogóval kiveszi, s nagy ívben repíti, amit a szegecskapkodó bámulatos ügyességgel lemezből készült tölcsér alakú edénnyel elkap. — Ez a csoport — mutat társaira Mester Lajos a kohó mellől — ezen a hídon is több mint tízezer szegecset cserél ki. Huszonhét éve vagyok hídépítő, az ország valamennyi vasúti hídján dolgoztam már, van olyan, ahol többször is. — Főbb munkánkat a felújítások adják, ritkábban építünk kisebb acélhidakat is — kapcsolódik a beszélgetésbe Kiss László szegecselőlakatos. — Hasonlóan cimborámhoz, én is maholnap 30 éve vagyok hidász. Az elmúlt esztendőkben itt is alaposan megváltozott a munka, az élet viszont a régi. Gépek, célszerszámok könnyítik a feladatok megoldását, az élet viszont keveset változott: az üzemi étterem a bódé, s többnyire száraz koszt kerül elő a táskákból. Olykor a szalonnasütés jelent némi változatosságot. Azután újra a munkára terelődik a szó. — A légkalapács rengeteget segít — folytatja Kiss László. — Régen a legügyesebb kezű lakatos forgatta a steklit, vagyis a szegecsfej e- lőt, három pedig ütemesen ütötte a nagykalapáccsal. Egyedül a szegecskapkodó munkája nem változott: neki most is nyugodtnak kell lenni, mert ha lehull az izzó vas, akkor az alattuk dolgozóknak forró pillanatokat okoz. A méternyi acéltartókon új szegecsek kötik össze az elemeket. A hossztartókat és a kereszttartókat átlósan acélrudak fogják egybe. Aki nem ért hozzá, összevisszaságot fedez fel bennük, ám valamennyi fontos statikai szerepet tölt be, ezért is szigorú az ellenőrzés. — Minden egyes szegecset ellenőrzünk, erről jegyzőkönyvet veszünk fel, s csak ezután folytathatják a szerelők a munkát — magyarázza Németh János hídvizsgáló, aki idestova húsz éve meózza a szerkezeteket. Ujját félig a szegecsre és az anyagra helyezi, majd ellenkező oldalról speciális kalapáccsal a szegecs fejére üt: ha kemény hangot ad és nem mozdul, jó. — Valamennyi szegecs kiváló — szól elismerően a szerelőkről. ✓ A szerelők úgymond három szinten dolgoznak: a-híd alatt állványon és a pálya- szerkezeten a vasasok, a híd felső része már a festők birodalma. Lakatos István csoportvezetőé a szó: — A híd felülete eléri a 9 ezer négyzetmétert, s a háromszori mázolásra 40 mázsa színfedő festéket használunk fel. A híd legtetején néhány szál pallón dolgoznak a festők. A kötéllabirintusban nehéz megközelíteni őket. Fémtisztára kaparják, ledrótke- fézik a szerkezeteket, majd narancssárga míniummal bevonják, s a következő napokban pedig felhordják a szürke színfedő réteget. — Úgy tervezzük, hogy szeptember 20-ra befejezzük a felújítást — mondja a szerelésvezető-helyettes. — A 7 millió forintos felújítást jó minőségben szeretnénk átadni. Szekeres András A festők néhány szál pallón akrobatikus ügyességgel dolgoznak, 20 méterrel a víz színe felett Egy hét múlva nyit az őszi BNV Nagy a sürgés-forgás a budapesti nemzetközi vásár- központban, hiszen egy hét múlva, szeptember 16-án megnyitja kapuit a fogyasztási cikkek nagy seregszemléje, az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A hazai vállalatokkal, szövetkezetekkel és egyéb termelőkkel együtt összesen 31 országból és Hongkongból hozták el Budapestre áruikat a kiállítók. A látogatók szeptember 16. és 25-e között — a szakmai napok kivételével —• naponta délelőtt 10 órától délután 7 óráig tekinthetik meg a kiállítást. A szakmai jeggyel nem rendelkező nagyközönség a szeptember 19., 20. és 21-i szakmai napon déli egy órakor léphet csak a vásár területére, mert délelőtt a szakemberek folytatnak hivatalos programokat, tárgyalásokat. Ezúttal a HÜNGEXPO a szokástól eltérően, tíz napon át tartja nyitva- a vásárt, s így lehetővé tette, hogy a látogatók két hétvégén tekintsék meg a pavilonokat. A nagyközönség változatlan áron, 15,— forintért kapja a belépőjegyet, amit a városban a Metró és a BKV pénztárainál is megvásárolhat. Az egyszeri belépésre érvényes szakmai jegy ára is változatlanul 60 forint. Az általános iskolások, az ipari tanulók és egyéb iskolai tanulók, továbbá a katonák belépőjegye csoportos látogatás esetén személyenként öt forint. A vidékről érkező látogatók most is igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos menettérti utazási kedvezményét. A látogatók a legkényelmesebben, s mondhatni leggyorsabban villamossal juthatnak el majd a Dobi István úti vásárközpontba. A Népszínház utca és a Nagykörút sarkától közvetlenül a vásár főbejáratáig közlekedik a 29-es villamos. Hét végén, tehát szombaton és vasárnap a Baross térről is közvetlenül a főbejáratig juthatnak el a látogatók a 29/Y jelzésű villamossal, s megközelíthetik még á kiállítást a 37- es villamossal is. A metróval érkezők az Örs Vezér téri megállótól a 100-as jelzésű autóbusszal érik el a vásárt. A bérletek érvényesek ezen az autóbuszon, de vonaljegy is váltható. A BKV a kiállítás idején sűríti a 32-es és a 95-ös autóbusz forgalmát is. A Keleti pályaudvartól iránytaxik közlekednek a vásárig. A Dobi István úti parkolóhelyeket a Fővárosi Garázsipari Vállalat kezeli, s a parkolásért díjat szed.
