Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-30 / 230. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TflNÓCS LflPJB 1977. SZEPTEMBER 30. PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 230. SZÁM Hz országgyűlés módosította a Polgári Törvénykönyvet Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, Áczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Ott voltak a Központi Bizott­ság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akk­reditált diplomáciai képviseletek számos ve­zetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró An­tal indítványára elfogadták az ülésszak tárgy- sorozatát: 1. A polgári törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat; 2. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész be­számolója; 3. Interpelláció. Ezt követően a képviselők — a napirend­nek megfelelően — megkezdték a polgári törvénykönyv módosításáról és egységes szö­vegéről szóló törvényjavaslat tárgyalását; dr. Korom Mihály igazságügyminiszter emelke­dett szólásra. Dr. Korom Mihály expozéja Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbí­zásából előterjesztem az 1959. évi IV. törvény — köz­ismert nevén a Polgári Tör­vénykönyv — módosítását tartalmazó javaslatot. Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Nép- köztársaság Polgári Tör­vénykönyvét, a magyar pol­gári jog első, egységes kó­dexét. E törvénynek azért is kiemelkedő jelentősége van szocialista rendszerünkben, mert a társadalmi viszonyok széles körét fogja át. El­mondhatjuk tehát, hogy nincs olyan állampolgár, nincs olyan állami, társadal­mi, vagy gazdálkodó szerve­zet, amelyet a Polgári Tör­vénykönyv rendelkezései va­lamilyen formában ne érin­tenének. Polgári- Törvénykönyvünk terjedelmes jogszabály: mint­egy 700 paragrafusból áll. Az előterjesztés egységes szö­vegben tartalmazza a régi, bevált rendelkezéseket és a javasolt módosításokat. Ezzel mintegy összeötvözi a régit és az újat, kifejezve a jog állandóságának és folytonos­ságának dialektikus egységét, a jogrendszer organikus fej­lődését. A módosítás elveivel, irá­lyával, konkrét rendelkezé- *seivel egyetértettek a társa­dalmi és szakmai viták résztvevői is. Több mint ezer javaslatot juttattak el hoz­zánk. A különböző vitákon sok volt az azonos állásfog­lalás és javaslat, ami jól mutatta, hogy állampolgára­ink és a szakemberek orszá­gosan is egyöntetűen Ítélték meg a tennivalókat. H személyhez fűződé jogok A törvényjavaslat olyan új rendelkezéseket is tartal­maz, amelyek az állampol­gárok személyéhez fűződő jo­gok további fejlesztését és polgári jogi védelmét szol­gálják. A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti külö­nösen a magánszemélyeknek bármilyen hátrányos megkü­lönböztetése nemük, fajuk, nemzetiségük vagy felekeze­tűk szerint, továbbá a lelki- ismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a tes­ti épség, az egészség, vala­mint a becsület és- az em­beri méltóság megsértése. A javaslat a személyhez fűződő jogok megsértésének minősíti a kép- és hangfelvé­telek jogellenes nyilvános­ságra hozatalát, biztosítja a jó hírnév oltalmazását, és törvénybe foglalja a sajtó­helyreigazítás alapvető sza­bályait. A törvényben biztosított jogok védelmét. — fő sza­bályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bí­róságaira bízza. Polgári Törvénykönyvünk eddig nem rendelkezett a nem vagyoni kár megtéríté­séről. Gyakorlati tapasztala­tok mutatják, hogy nemcsak vagyoni hátrány esetén kell megengedni a kártérítést. Elegendő, ha arra utalok, hogy például a megrongált ruháért jár kártérítés, ellen- . ben, ha a sérülés „csak” tor­zulást, vagy a munkaképes­séget nem érintő testi fo­gyatékosságot okoz, akkor nem, holott ez a körülmény minden vagyoni kárnál job­ban megnehezítheti az érin­tett személy további életét. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvos­lására is. Az állampolgárok valós fo­gyasztói érdekének védelme állandó kötelességeinek egyike, ez közvéleményünket állandóan foglalkoztatja. Az állampolgárok nehezen iga­zodnak el a sokszor bonyo­lultan megfogalmazott szer­ződési feltételek között, s így elfogadnak számukra hátrányos kikötéseket is. A javaslat az efféle helyzettel szemben nyújt megfelelő védelmet, amikor lehetővé te­szi, hogy közérdekű kezde­ményezésre a bíróság a sé­relmes kikötés érvénytelen­ségét mindenkire kiterjedő hatállyal megállapítsa. Ilyen­kor a gazdálkodó szervezet ezekkel a feltételekkel a jö­vőben nem szerződhet. A közérdekű kezdeményezésre való jogosultságot a gazda­sági bírság indítványozóinak jogkörébe kívánjuk majd utalni. (Szakszervezetek, ta­nácsok, ügyészség stb.) A javaslat új szerződésfaj­taként vezeti be a közszol­gáltatási szerződést. E szer­ződés alapján kell például a víz-, gáz-, villanyszolgálta­tást végezni. Ez a rendelke­zés régi vita végére tesz pon­tot. Reméljük, a javaslat végleg eloszlatja azt a tévhi­tet, hogy a szolgáltató gaz­dálkodó szervezetek közha­talmi jogosítványokkal ren­delkeznek, azaz: hatóságok. A törvényjavaslat félreérthe­tetlenül kimondja a szerző­déskötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szerző­désben, a felek között nem lehet szó fölé- és alárendelt­ségről. A javaslat egysége­sen, egyszerűbben és bizo­nyos körben a jelenleginél szigorúbban állapítja meg a hibás áru szolgáltatásáért való törvényi felelősséget, az ebből származó jogokat és ezek érvényesítésének határ­időit, valamint a jótállás szabályait. Világosan rögzíti a vásárló, a megrendelő jo­gait, választási lehetőségeit a kijavításra, kicserélésre, ár- leszállításra, elállásra, vagy kártérítésre. Üj rendelkezések sora szol­gálja az ügyintézés egyszerű­sítését, a bürokratikus voná­sok csökkentését, a jogi sza­bályozás életszerűbbé tételét. R szolgáltató nem hatóság A Polgári Törvénykönyv szabályainak jelentős szere­pe van gazdaságpolitikánk gyakorlati megvalósításában, a gazdaságirányításban, a termelés és a javak elosztá­sának megszervezésében. A szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések tény­leges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szer­vezetek kapcsolataiban. A szerződések ma már nem formális eszközei a tervek végrehajtásának, hanem fontos szerepet töltenek be a gazdálkodó szervezetek kapcsolatainak kialakításá­ban és fejlesztésében. Ezért szükségessé vált a szerződé­sekre vonatkozó szabályo­zás korszerűsítése, s általá­ban az összhang megterem­tése a jogi szabályozás és a gazdaságirányítás mai rend­je között. A törvényjavaslat több olyan rendelkezést húz alá nyomatékosan, amely szo­cialista elveinkből követke­zik. így: megismétli és meg­erősíti az állami tulajdon egységességének és osztha­tatlanságának elvét. Alá­húzza, hogy az állami szo­cialista tulajdon az egész nép vagyona, amelynek a népgazdaságban meghatáro­zó szerepe van, és az né­pünk jólétének, hazánk ere­jének legfőbb anyagi alap­ja és biztosítéka. Az eddig kialakult — és más törvényekben is rög­zített — helyzetet a Polgá­ri Törvénykönyvben is ko­difikáljuk a szövetkezeti tu­lajdonnal kapcsolatban, ami­kor kimondjuk, hogy a szö­vetkezeti szocialista tulaj­don a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségle­tek közös kielégítése céljá­ból önként társult állam­polgárok csoportjának oszt­hatatlan tulajdona. Üj rendelkezést hoz a ja­vaslat a társulási tulajdon­ról, -annak megengedésével, hogy az állami és szövetke­zeti tulajdont a jogi szemé­lyiséggel felruházott társu­lás keretében egyesíteni le­het. logok ós tulajdonformák Polgári Törvénykönyvünk minden, az alkotmány által elismert tulajdoni formáról rendelkezik. így az állami, a szövetkezeti tulajdon mel­(Folytatás a 3. oldalon) Vetik az őszi árpát a kard ősi Egyetértés Tsz-ben Fotó: Veress Erzsi Békéscsabai párttitkárok kihelyezett értekezlete Gyulán A Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai vá­rosi bizottsága tegnap, csü­törtökön Gyulán tartotta meg a megyeszékhely párt­titkárainak kihelyezett érte­kezletét. Az Erkel Ferenc Művelő­dési Központban és Ifjúsági Házban dr. Fekete Antal el­ső titkár elnökletével kez­dődött meg az értekezlet, amelyen először Sasala Já­nos titkár tartott tájékozta­tót a párttagfelvétel idei ta­pasztalatairól, valamint a jövő évi pártépítés felada­tairól. Ezután Araczki Já­nos tanácselnök tartotta meg előadását, amelyben a környezetvédelmi hónap ten­nivalóiról, az iskolaépítési akció helyzetéről tájékoz­tatta a résztvevőket, majd Napirenden a közlekedés biztonsága a megyeszékhelyen Tegnap Araczki János el­nökletével ülést tartott a békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. Töb­bek között megtárgyalta á testület a közlekedés bizton­ságáról szóló minisztertaná­csi határozat végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. Békéscsabán is évről év­re növekszik a gépjárművek száma. Jelentős az átmenő és a kerékpáros forgalom. Mindez sajátos gondokat vet föl. Az úthálózat fejlesztése az utóbbi években ugyan meggyorsult, az igényekhez képest azonban nem kielégí­tő. Vitathatatlan tény, hogy az útkorszerűsítési és felújí­tási munkák növelik a bal­esetveszélyt. Kevés a parko­lóhely is. A különböző in­tézkedések hatására azonban javul a városban a közleke­dés fegyelme. Különösen je­lentős eredményeket ért el ezen a téren a közlekedés- biztonsági tanács. Az iskolák is több gondot fordítanak a közlekedés oktatására. A közlekedési fegyelem meg­sértőivel szemben a rendőr­ség szigorúan lép fel. Az év első felében több mint 140 jogosítványt vontak be. A biztonságos közlekedés természetszerű feltétele a korszerű út és a megfelelő jelzőberendezés. Ezen a té­ren az elmúlt két évben je­lentős eredmények születtek Békéscsabán. A Bartók Bé­la—Petőfi utca, valamint a Jókai és a Tanácsköztársa­ság útja kereszteződésében forgalomirányító jelzőlámpá­kat helyeztek el. A KPM nagyarányú útkorszerűsítési munkát végzett. Felújították a Bajza, a Petőfi, a Jókai és a Berényi utat. 1978-ban sor kerül az Orosházi út korsze­rűsítésére. Folytatják a munkát a Bartók Béla úton is. A felújított utak nagy­mértékben tehermentesítik a városközpont forgalmát, gyorsabbá és biztonságosab­bá teszik a közlekedést. A kerékpáros forgalom azonban sok gondot okoz ott is, ahol jelzőlámpák irányítanak. Le- csökkentik az áthaladási se­bességet, sőt növelik a bal­eseti veszélyt. A megoldást a kerékpárút építése jelenti. Bizonyos utakon azonban meg kell szüntetni a kerék­páros forgalmat. Ilyen jelle­gű szabályozást hajtottak végre a Széchenyi úton, va­lamint a Kossuth és a Ró­zsa Ferenc téren, a Luther utcai csomópontban. A Ta­nácsköztársaság útján a ke­rékpárforgalom kizárására csak akkor kerülhet sor, amikor a Luther utcán meg­épül a kerékpárút. több közérdekű kérdésre vá­laszolt. Irházi Lajos, a vá­rosi pártbizottság osztályve­zetője a november 7-i ün­nepség programját ismertet­te, Várai Mihály osztályve­zető pedig gazdaságpoliti­kai kérdésekről tartott tájé­koztatót. A titkári értekezleten dr. Marsi Gyula, az MSZMP gyulai városi bizottságának első titkára adott ezután részletes áttekintést a váro­si pártbizottság várospoliti­kai munkájáról: a politikai, gazdasági, mezőgazdasági és művelődésügyi helyzetről, majd a jelenlevők kérdései­re válaszolt. Az értekezlet részvevői — akik Gyulára érkezve reggel megtekintették a húskombi­nát építését — a tanácsko­zás befejezése után délután ellátogattak a városi tanács­hoz, megtekintették a Dürer Termet, a Vármúzeumot és a Várfürdőt. Pályaválasztási kiállítás Orosházán A Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intéze pályaválasztási kiállítás' rendez Orosházán a műve lődési központban. A kiállí­tást szeptember 30-án dél­előtt 10 órakor dr. Zilah: Lajos, az orosházi Város: Tanács művelődési osztály- vezetője nyitja meg. A kiállítással segítsége' szeretnének nyújtani a pá­lyaválasztási tanácsadó mun­katársai a tanulóknak ah­hoz, hogy az érdeklődésük­nek és képességüknek leg­jobban megfelelő életpályá­ra rátaláljanak. A pályaválasztási döntés­re való felkészülést segíti t pályaválasztási tanácsadc intézet 15 szakmát bemutatc anyaga, valamint a rende­zésben részt vevő 5 ipari mezőgazdasági és kereske­delmi szakmunkásképző in­tézet, 6 szakközépiskola és 8 üzem tájékoztató anyaga A szakma-, iskola- és üzem­ismertető anyagok mellett a rendezők pályaválasztási fil­mek vetítésével, iskola- és üzemlátogatás szervezésével helyszíni felvilágosítással és tanácsadással segítik a ta­nulókat. Az érdeklődők október 6- ig reggel 8-tól délután fi óráig tekinthetik meg a ki­állítást.

Next

/
Thumbnails
Contents