Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-29 / 229. szám

1977. szeptember 29., csütörtök Rendelet a szakemberellátás megsegítésére A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter — az érdekelt miniszterekkel és szervekkel egyetértésben — a gyakorlati tapasztalatok alapján, a követelményeknek megfelelően módosította, il­letve kiegészítette a kedve­zőtlen adottságú mezőgazda- sági szövetkezetek szakem­berellátásának támogatásáról szóló múlt évi rendeletét. A rendelkezés mintegy 300 me­zőgazdasági üzemet érint. A rendelet egyértelmű cél­ja, hogy a megfelelő kép­zettséggel és gyakorlattal rendelkező szakemberek szá­mára vonzóbbá, anyagilag is kifizetődőbbé tegye, hogy a mostoha körülmények között dolgozó gazdaságokban, azok vezetésében munkát vállalja­nak. Az ilyen gazdaságokban ugyanis az átlagosnál kedve- zőtlenebbbek az eredmények, kisebb a jövedelem, így az üzemekben nagy anyagi ter­het jelent a termelés javí­tásához szükséges, megfelelő­en képzett szakemberek fog­lalkoztatása. A gazdaságok ezért kapnak állami támoga­tást a meghatározott — pél­dául elnöki, elnökhelyettesi, főagronómusi, főkönyvelői, főmérnöki, főkertészi, fő- allattenyésztői stb. — mun­kakörökben dolgozó szakem­berek bérkiegészítésére, pre­mizálására, lakásépítkezésük segítésére, tanulmányi ösz­töndíjakra. A múlt évi szabályozás csak az érintett szövetkeze­tekre volt érvényes, a mos­tani a hasonló adottságú ál­lami gazdaságokra is kiter­jed. A rendeletben meghatáro­zott munkakörökben a meg­felelő képzettséggel és gya­korlattal rendelkező szakem­berek a munkadíjon felül az állami támogatásból az ered­ménytől függő részesedést, prémiumot is kapnak. Űj rendelkezés az is, hogy a szakemberek foglalkozta­tásához nyújtott állami tá­mogatást kivételes estekben nemcsak a kedvezőtlen adottságú, hanem más — például árvíz sújtotta, vagy gazdasági eredményei miatt többször szanált stb. —gaz­daság részére is engedélyez­heti a pénzügyminiszterrel egyetértésben a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter. Korábban egy-egy gazdaságnak legföljebb öt szakember után nyújtottak anyagi támogatást, most ezt a számszerű korlátozást fel­oldották. A rendelet 1978. ja­nuár 1-én lép életbe. Traktorokból és munkagépekből jó az ellátás A szeptember eleji száraz időjárás próbára tette a cu- korrépa-betakarító gépsoro­kat. Szinte mindennapos volt a törés és egyéb meghibáso­dás. A helyenként kőkemény, száraz talajból répát kiemelő gépek közül a Herriau-típu- súak javítása alkatrész hiá­nyában akadozik. Az IKR- rendszer által forgalomba hozott betakarító sávok kö­zül ma is több üzemképte­len. Megoldottnak mondható viszont a Békés megyei AG- ROKER Vállalattól vásárolt cukorrépa-betakarító gépek alkatrészellátása és javítása. Erre a vállalat szervizszol­gálata ügyel munkaidő után vasárnapokon is. Kedvezmé­nyesen most is kaphatók az olasz licenc alapján gyártott egysoros cukorrépa-betakarí- tók. Az idei őszön összességé­ben jobb a gépekkel, így nagy teljesítményű trakto­rokkal való ellátás. További igényeket tudnak kielégíteni a Rába, a K—700-as erőgé­pekből. Az őszi munkák se­gítésére a közeljövőben T—150 K traktorok érkeznek a Szovjetunióból. Ezekhez munkagépek is rendelkezésre állnak. A gazdaságok az idén 7 db rizskombájnt vásároltak. A régi rizsarató-cséplők javí­tását, üzemképessé tételét a járószerkezetek hiánya las­sítja. Kukorica- és naprafor­gó-adapterekből ugyancsak elegendő áll az üzemek ren­delkezésére. A gyors betaka­rítás tehát elsősorban a szervezettségen és az időjá­ráson múlik. Jobb tejtermékek — kevesebb selejt: minőségi bérezés Jobb lesz a tejtermék mi­nősége, kevesebb lesz a kifo­gás csomagolásukkal szem­ben. Legalábbis az várható attól az új prémiumrendszer­től, amit október 1-től vezet­nek be a Gyulai Tejporgyár­ban. Az intézkedés lényege: a tejjel és tejtermékekkel fog­lalkozók aszerint kapnak minőségi jutalékot, illetve aszerint vonnak le bérükből bizonyos összegeket, hogy mennyire felelnek meg a tej­termékek a kémiai és a cso­magolással kapcsolatos elő­írásoknak. Figyelembe veszik azt is, szabályos-e, látható-e az áru szavatossági jelölése. Ez minden tejtermékre vonatkozik: a tejre, a vajra, a dobozos vagy másképpen csomagolt termékekre egy­aránt — hiszen a megyénket ellátó gyárban nemcsak tej­port készítenek, hanem mindenféle más tejfélét is. A kísérletképpen már szep­tember 1-től bevezetett bé­rezési rend tapasztalatai kedvezőek. A zacskós tejnél máris kevesebb a selejt — jelezték a gyár kereskedelmi partnerei. A Szerelemkereső vidéki ősbemutatója Szarvason Ruzicskay György Munká- csy-díjas érdemes művész kerek fél évszázada készítet­te a Szerelemkereső rajzso­rozatát. A 108 drámai rajzot 1936-ban új közlési formá­ban mutatták be: vászonra vetítették a rajzokat, az al­kotóművész ismertette a kí­sérő szöveget, miközben hal­kan szólt a zene. Nos, 1976. őszén a Magyar Nemzeti Ga­léria, Ruzicskay György nagy életmű-kiállítása alkal­mával felújította a rajzsoro­zat közlési formáját: a mai kornak megfelelő, modern eszközökkel rendezte meg a. Szerelemkereső diorámáját Sashegyi Ferenc, a Magyar Nemzeti Galéria munkatár­sa. A kísérő szöveget Ker­tész Péter színművész tol­mácsolja, zenét pedig Biró Attila szerzett hozzá. A kiállítás idején a Magyar Nemzeti Galériában nap mint nap levetítették a Szerelem­keresőt. A nagy érdeklődésre való tekintettel országos programmá fejlődött a Sze­relemkereső ily módon való bemutatása. A Magyar Nem­zeti Galéria közreműködésé­vel az elkövetkező hónapok­ban hazánk különböző tája­in több száz helyen vetítik majd a Szerelemkeresőt. A vidéki ősbemutatót — a képzőművészeti világhét alkalmával — Ruzicskay György festőművész szülő­városában, Szarvason tartot­ták meg. A Vajda Péter Mű­velődési Központ nagytermé­ben kétszáznál többen gyűl­tek össze ez alkalommal. A vendégeket és a körükben megjelent alkotóművészt Dauda Mihály, a művelődési központ igazgatója meleg barátsággal köszöntötte. Ez­után csaknem négyméteres nagyságban láthatták a drá­mai rajzokat az érdeklődők. A vetítés után művész—néző baráti találkozóra került sor. A szarvasiak sok érdekes kérdést tettek fel a város szülöttének, aki készséggel válaszolt. * * * A képzőművészeti világhét alkalmával egyébként Ru­zicskay György festőművész alkotásaiból Gyomán és Sá­toraljaújhelyen nyílt nagy­sikerű kiállítás. a. A Vöröskereszt országos vezetőségének ülése Október 29—30-án tartja az V. kongresszusát a Magyar Vöröskereszt. Az országos ve­zetőség szerdán, a kongresz- szus előtti utolsó ülésén az előkészületekről tárgyalt. Hantos János főtitkár beszá­molt arról, hogy az előkészí­tő munka szervezetten fo­lyik: a helyi szervezetek ta­vasszal tartották meg veze­tőség- és küldöttválasztó tag­gyűléseiket, és ebben az idő­szakban több mint 300 új helyi szervezet is alakult. A gyűléseken a tagságnak több mint a 70 százaléka részt vett és megközelítően 50 ez­ren szólaltak fel. Véleményt mondtak a vezetőségek és egyben a maguk tevékenysé­géről és nagyon sok javasla­tot is megfogalmaztak. Számos felszólalás foglal­kozott az idős korúak gond­jaival, a Vöröskeresztnek a népesedéspolitikai határoza­tok végrehajtásában betöl­tött szerepével. Hatékonyabb intézkedéseket sürgettek az alkoholizmus visszaszorítá­sáért, szóvá tették a tiszta­sági mozgalom formális vo­násait, sok helyütt a közterü­letek szennyezettségét és fő­leg a kisebb településeken a közegészségügyi viszonyok fogyatékosságait. Hangot ka­pott, hogy szükséges és le­hetséges a térítésmentes vér­adás arányának további nö­velése, és a Vöröskereszt bő­séggel találhat még felada­tot a környezetvédelmi és gondozó munkában is. A központi vezetőségi ülés állást foglalt a neutronbom­ba és más tömegpusztító fegyverek gyártása ' ellen, csatlakozva ezzel a Béke-vi- lágtanács által meghirdetett nemzetközi tiltakozó akció­hoz. (MTI) Tűzönnemez a sínek alan A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalatnál nemrég úgynevezett tűzöttnemez- gyártó gépsort szereltek fel, amellyel talajszigetelő anya­gokat is gyártanak. Hasonló cikket korábban tőkés im­port útján szereztünk be meglehetősen költségesen. Ehelyett a nagy teljesítmé­nyű, szovjet gyártmányú be­rendezés szövés nélküli tech­nológiával, viszonylag olcsón állítja elő a megfelelő tű­zött nemezt. Az anyag legfőbb felhasz­nálójának a MÁV bizonyult. A nagy textilbálákat a vasúti alépítmény kőzúzaléka alá terítik, ezzel elszigetelik a felülről jövő csapadéktól, s az altalaj nedvességétől egyaránt. A csapadék nem szivárog le, mert a szinteti­kus nemez oldalra levezeti, ugyanakkor a lápos, ingová­nyos altalaj nem nyomódhat fel a kőzúzalék közé. A MÁV Szegedi Igazgató­sága most a szeged—békés­csabai vasútvonal milliárdos rekonstrukciója közben al­kalmazza először nagy meny- nyiségben az új fajta textil­anyagot: a vasútvonal Oros­háza melletti szakaszán mintegy 30 000 négyzetméter tűzött nemezt építenek a ta­lajba, növelve ezzel a vi­szonylag laza altalajú vasúti pálya szilárdságát, biztonsá­gát. Száz év után a múzeumba Mintegy százesztendős vasúti személykocsit adtak át szerdán a szombathelyi MÁV Járműjavító Vállalat dolgozói a Közlekedési Mú­zeumnak. A Ganz és társa vasúti kocsigyárban, 1887- ben készült jármű a Mohács —Pécs vasutastársaság tulaj­dona volt, s az első világhá­borúig a két dunántúli város között közlekedett. „Nyugdí­jazása” óta nem sok becsü­lete volt: a múzeum szakem­berei vasútépítők lakókocsi­jaként talált rá pár éve. A szombathelyi járműjaví­tósok különös gonddal újí­tották fel a muzeális kocsit, amely mindössze egyharma- da a ma használatos sze­mélykocsiknak. Három fül­kéjéből a középső első, a két szélső másodosztályú volt. Az elegáns első osztályú falát — miként hajdanán, mert hi­szen minden alkatrészét ere­deti formában állították helyre — angol tapéta, az üléseit selyemplüss huzat bo­rítja. A rézveretek hajdani szépségükben ragyognak. Működőképes fa féktuskója is. A gondos rekonstrukció el­lenére sem merték „saját lá­bán”, azaz kerekein útra bo­csátani a 240 km-es Szom­bathely—Budapest távon a múzeumi kocsit. Utolsó útját a Közlekedési Múzeumig közúti járművön tette meg. Hangverseny a zenei világnapon Békéscsabán a városi ta­nács nagytermében a zenei világnap alkalmából szep­tember 30-án, pénteken dél­után fél 4-től hangversenyt rendeznek. A műsoron töb­bek között Mozart-, Bach-, Händel-, Liszt-, Kodály-mű- vek szerepelnek. A Bartók Béla vegyes kart Rázga Jó­zsef vezényli. Hegedűn, zon­gorán, csellón, fuvolán szó­laltatják meg a részt vevő művészek a komoly zene klasszikus műveit. Közremű­ködnek még a műsorban Szűcs Ildikó és Pintér Gyu­la, a Jókai Színház művészei is. Óvári Miklós látogatása a Békéscsabai Konzervgyárban Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára a megye vezetőinek társaságában tegnap délután látogatást tett a konzervgyárban. Kardos Ernőné igazgató a gyár idei rekordtermeléséről, a munkások nagy­szerű vállalásairól és helytállásáról, valamint az üzem gondjairól, terveiről tájékoztatta a Politikai Bizottság tagját Az üzemlátogatás során óvári Miklós elvtárs érdeklődéssel ismerkedett a gyár zöldségkonzerv-készítményeivel A tésztaüzem „Keleti Fény” Szocialista Brigádjának kérésé­re emléksorokat jegyzett be a brigádnaplóba Fotó: Martin Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents