Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-25 / 226. szám
1977. szeptember Z5-, vasárnap A jubiláló Duna Művészegyüttes sikere Gyulán név:_________ lakcím: ______ I V. forduló 1. Előzés-e, ha az úttesten azonos irányban, rendkívül lassan haladó ökrös szekér mellett személygépkocsival elhalad? (1) Igen, minden esetben, (x) Nem, ez a forgalmi művelet kikerülésnek minősül, (2) Igen, kivéve, ha kialakult párhuzamos közlekedésben a két jármű folyamatosan különböző forgalmi sávban halad. 2. Az alábbiak közül mi a jármű megengedett legnagyobb összsúlya? (1) az illetékes hatóság által meghatározott az a súly, melyet a jármű tényleges összsúlya nem haladhat meg (x) a járműnek, valamint a rajta levő rakománynak, személyeknek és egyéb tartozékoknak a súlya (2) az üzemanyaggal feltöltött és egyéb tartozékokkal ellátott üres jármű súlya. 3. A gépjárművezetőnek vezetés közben magánál kell-e tartania a saját vezetői engedélyét és a gépjármű forgalmi engedélyét? (1) igen, mindkettőt mindig (x) a vezetői engedélyt mindig, a forgalmi engedélyt csak akkor, ha saját gépjárművét vezeti (2) a vezetői engedélyt mindig, s forgalmi engedélyt csak akkor, ha non a saját gépjárművét vezeti. 4. Az elsőbbségadásra kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező jármű vezetőjét (1) egyáltalán nem akadályozhatja (x) non kényszerítheti haladási irányának, vagy sebességének hirtelen megváltoztatására (2) egyáltalán non zavarhatja. 5. A két lencsés (felül piros, alul sárga) fényjelzőkészülék piros fénye világít, milyen jelzés következik? (1) folyamatos sárga (x) villogó sárga (2) piros és sárga együtt. 6. Hogyan jelzi a váltakozó irányú forgalom irányítására szolgáló fényjelzőkészülék a haladás tilalmát a fényjelzéssel szembeni közlekedő járművek részére? (1) A forgalmi sáv felett kör alakú piros fénnyel (x) a forgalmi sáv felett X alakú piros fénnyel (2) a forgalmi sáv mellett X alakú piros fénnyel. 7. Kire vonatkozik a katonai forgalomirányító által adott jelzés? (1) Minden közlekedőre (x) csak a katonai járművekre (2) a katonai és egyéb járművekre egyaránt, de a gyalogosokra nem. 8. Kire vonatkozik a munkásőr forgalomirányító által adott jelzés? (1) Kivétel nélkül minden közlekedőre (x) csak a munkásóregységek- re (2) minden közlekedőre, kivéve a megkülönböztető jelzést használó járműveket. 9. Milyen járművel szabad vontatni az olyan elromlott gépjárművet, amelynek nem az üzemi fékberendezése romlott el? (1) melynek tényleges súlya déri a vontatott jármű tényleges súlyának felét (x) melynek tényleges súlya déri a vontatott jármű önsúlyának 1/3-át (2) melynek súlya eléri a vontatott jármű tényleges súlyának 1/3-át. 10. Az ön előtt haladó nagyméretű pótkocsis teherautó keskeny útról balra kíván kanyarodni. Mivel számolhat? (1) kanyarodás előtt jelentősen csökkenti sebességét, s nem húzódik teljesen a felezővonalhoz (x) kanyarodás előtt csökkenti sebességét és a felezővonalhoz húzódik (2) kanyarodás előtt a felezővonalhoz húzódik. 11. Melyik személygépkocsi érzékeny az oldalszélre? A far nehéz vagy az orr nehéz? (1) mindkettő egyformán érzékeny (x) a far nehéz (2) az orr nehéz. 12. Az alábbiak közül melyik tényezők befolyásolják döntően a fékezéstávolság nagyságát? (1) a jármű sebessége és az útviszonyok (x) a vezető rutinja (2) a fékberendezés típusa és a motor fékező ereje. 13. Mely általános szabályt követ kanyarodáskor? (1) kanyar előtt lassít, majd erőteljes gázadással kanyarodik (x) a kanyar előtt lassít, egyenletes sebességgel kanyarodik, majd fokozatosan növeli a sebességet (2) a kanyar első felében lassít, majd a kanyarból kifele jövet gyorsít. +1. Milyen károkra terjed ki a gépjármű-felelősségi biztosítás? (1) csak a másoknak okozott károkra (x) minden kárra (2) csak saját kárra. * • • A megfejtéseket kedden 24.00 óráig kérjük postára adni a következő címre: Békés megyei Közlekedés- biztonsági Tanács titkársága, 5601 Békéscsaba, Pf. 124. Az elmúlt heti helyes megfejtés: 2, x, 2, 1, x, x, 2, 1, 2, 1, 2, 1, x és x. A harmadik forduló szerencsés nyertesei: Hudák Mihály, 5540 Szarvas, Bethlen Gábor u. 10. B/2. Gajdos Emil, 5720 Sarkad, Szabadság tér 30. Tóth István, 5500 Gyoma, Somogyi Béla u. 13/1. A díjakat, a 200—200 forintos vásárlási utalványokat a városi, illetve a járási KBT titkára személyesen adja át. A nyerteseknek ezúton is gratulálunk. Magas fokú tánctudás, jó koreográfiájú táncok, bravúrosan játszó népi zenekar. Így jellemezhetnénk röviden a péntek este 20 éves jubileumi műsorával Gyulán szerepelt Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesét Megyénkhez sok szál fűzi országunk egyik legnépszerűbb együttesét. Budapest után leggyakrabban és legszívesebben megyénkben szerepelnek, mert tudják, jó amatőregyüttesek néptánc- műsorain nevelkedett, értő közönség előtt mutathatják be tudásukat. De egyéb szállal is kapcsolódnak hozzánk. Az együttes vezetői és táncosai között sok a Békés megyei, érthető tehát, ha szívesen jönnek haza. A 22 tagú tánckar és a 15 kitűnő zenészből álló hivatásos együttes nagy sikert aratott a péntek esti előadáson is. Színes táncképpel indították műsorukat, amelyben az egyszerű pusztai emberek vasárnapi kedvteléseit, udvarlását, tréfás ugratásait elevenítették meg. Somogyi Tibor kifejező koreográfiája és Daróczi Bárdos Tamás zenéje egyaránt biztosítéka volt a szám sikerének. A zenekar — Mészáros Tivadar prímás, alapító tag vezetésével — széki muzsikával mutatkozott be. A „Komatálat hoztam” című Náfrádi László által ko- reografált tánckompozíció régi, nálunk is jól ismert szokást elevenített meg. A gyermek születése, az anyaság feletti öröm büszkeséget, vidámságot kifejező tánca méltán aratott sikert. A pusztai sirató táncban a gyászoló asszonyt megszemélyesítő Temesi Judit remekelt. A mély fájdalom megrendítő, gyors hangulatváltozásait, a visszafojtott majd előretörő indulatokat Náfrádi Béla — az együttes művészeti vezetőjének — bravúros koreográfiájában magas színvonalú tánctudással mutatta be az együttes. A torockói menyegző régi sikerszáma az együttesnek. Az elismerés most sem maradt el, éppúgy, mint a Körösök vidékének szokásait, néptánckultúráját bemutató Ke- rezsi leánytáncnál. Az est kiemelkedő eseménye volt Dinicu román zeneszerző világszerte ismert Pacsirta című zeneszámának előadása. Mészáros Tivadar prímás és kitűnő zenekara emlékezetes pillanatokat szerzett a gyulaiaknak. Az együttes a Nyár este a tál un c. tánckom pozíciójával búcsúzott, s az ismétlést most már a hosszan tapsoló közönség kérésére nem kerülhette el. A Békés megyei Rendőrfőkapitányság meghívására megyénkbe érkezett együttes több mint 2200 sikeres előadással, 26 külföldi úttal a húsz év alatt bizonyította tudását, és szerzett itthon és külföldön is egyre több hívet a magyar néptáncnak és népzenének. A péntek esti előadás ünnepélyességét a házigazdák, a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ kedves vendéglátása biztosította. A Duna Művészegyüttesről a Magyar Televízió 20 éves jubileuma alkalmából 28-án, szerdán este 8 órakor 50 perces műsort sugároz, amelyen megelevenednek a gyulai előadás pillanatai k B. & E. A fellegvár árnyékában Varga Dezső: 10. Szemben a terrorral Botyánszki Pálné és két társa kiutasításával 1932— 1934-ben a textilmunkások szakszervezetét akarta „lefejezni” a Horthy-terror. Ennek nyomatékot adott azzal is, hogy a békéscsabai Engel fűszeres fiát, aki a kommunista pártsejt tagja és a textilmunkások együk összekötője volt, ismét behurcolták a városi kapitányságra és ott annyira megkínozták, hogy belehalt sérüléseibe. A régi sztrájkok, tüntetések legaktívabb résztvevőit állandó rendőri felügyelet alatt tartották, minden lépésüket figyeltették. Betiltottak mindenfajta munkásösszejövetelt, a május elsejei ünnepségeket kardlapokkal verték szét De azért minden május elsejére virág díszlett a Ve- szely-csárda környékén eltemetett tanácsköztársasági mártírok, Dundler Károlyék sírhelyén. De azért rendszeresen feljártak a textilmunkások a Trefort utcai munkásotthon emeleti szobájába, ahol korábban vezetőik székeltek és tartották megbeszéléseiket. Helyettük új aktivisták tűntek fel és próbálták feléleszteni a szakszervezetet a régiekkel együtt 1936-tól a felszabadulásig hatszor kísérelték meg újjászervezni soraikat, megválasztani új vezetőségüket A rendőrhatóságok — mert mindenféle munkásgyűlést be kellett jelenteni — több ízben már az alakulógyűlésüket sem engedélyezték. Ha pedig — ellenőrzés mellett! — lehetővé tették gyűlésüket, akkor a megválasztott vezetőségi tagok összetételét nem fogadták el, ezen az alapon nem engedélyezték a szak- szervezet tevékenységét. — Illegálisan kell szervezkednetek — tanácsolták az építőmunkások és a nyomdászok Gálik András és Orvos Pál személyében. — Válasszatok minden üzemben bizalmiakat és szervezzétek meg rendszeresen a bizalmitalálkozókat suba alatt. A Botyánszkiné vezette erős textilipari szakszervezet feléledését hiába próbálták megakadályozni a város erőszakszervei. A bizalmiak útján, akik az instrukciókat az illegális kommunista párt röpcéduláiból, a Békéscsabán működő pártsejt tagjainak „alkalomszerűen”, de tudatosan elejtett szavaiból és a szoc. dem. párt balszámyá- nak vezetőitől kapták, élénkülni kezdett ismét a textilesek szervezett tevékenysége. Klenk Ilona, Máté Maty ásné, Krajcsó Mária, Ku- csera Mihály, Farkasinszki Mária, Kristóf Andrásné, Tarján Sándor, Papp József és a többi bizalmi gondoskodott erről. Közülük Klenk Ilona még Gyulára és Dobozra is vitt röpcédulákat, melyekben a párt a fasizmus elleni harcra szólította a tömegeket A rendőrség hajtóvadászatot indított a röpcédulaterjesztők ellen, minden „bolsevistagyanús elem” nyomába járt Így jutottak el Mátéék házához is és Máté Mátyást, Máténé (Hankó Mária) férjét 1937-ben letartóztatták. Gyuska Jánossal és Bartolák Andrással egyetemben összesen 13 békéscsabai illegális kommunistát ekkor állították a szegedi m. kir. bíróság elé a nagy alföldi letartóztatások perében. A fasizmus megkezdte világhódító agresszív törekvéseinek megvalósítását. Előbb 1938-ban Ausztriát kebelezte be, egy évre rá Csehszlovákiát szállta meg, majd még ebben az évben orvul megtámadta a védtelen Lengyel- országot. Horthyék a felvidék megszállásával szövetségükért megkapták az első koncot, de nyüvánvaló lett ennek az ára: csatlakozás a háborúhoz. A párt újult erővel igyekezett mozgósítani a tömegeket az antifasiszta mozgalom szélesítésére, sajtótermékeit illegálisan juttatta el vidékre is. A Hubertusban dolgozó Kiérik Ilona, Farkasinszki Mária, Kristóf Andrásné, Tarjáni Sándor bizalmiak megértették a párt szavát. 1938 októberében ismét sikerült megalakítaniuk a textilszakszervezet helyi csoportját, amit 2232/1938. ikt. számmal jegyzett be az alis- páni hivatal. Mivel az üzemen belül is rendkívül éber volt az ellenőrzés, a helyzethez alkalmazkodva találták meg a módját, hogy szót váltsanak a szaktársaikkal. A vízivást nem tilthatta meg senki, hiszen a mostoha gyári körülmények, a sötét, meleg, zsúfolt termek dolgozóinak ez volt az egyetlen „védőitala”. A szövőnők ilyen titkos találkozóhelye lett elsősorban a harisnyatermi vízcsap, ahol egy-egy pohár vízre várva, s azt lassan iszogatva a legfontosabb közölnivalókat tudatták egymással. 1939. augusztus végén is ez történt. A felvidéki megszállást mozgósítás előzte meg és srác textilmunkásnő férjét is behívták katonának. A párt röplapja arra figyelmeztetett, hogy Horthyék Hitler oldalán kilátástalan háborúba sodorják az országot, vágóhídra készülnek küldeni a dolgozókat, ez ellen tiltakozni kell mindenütt. Kristóf And- risnéék, Klenk Ilonáék a harisnyatermi vízcsapnál néhány szóval elmondták, miről van szó és kérték szak- társnőiket: az adott jelre egységesen lépjenek fel. így tettek a többi üzemben is. A Hubertusban délelőtt tíz óra körül kis cédula járt kézről kézre a pad alatt. Az volt ráírva, hogy 11 órától 10 percre mindenki hagyja abba a munkát. És 11 órakor megszűnt a termekben a zaj, leálltak a gépek, leereszkedtek a munkáskezek. Az igazgató ekkor már olvashatta 25 százalékos bérkövetelésüket is, mert politikai tüntetésüket összekapcsolták gazdasági helyzetük javításának kísérletével. A felügyelők eleinte értetlenül bámultak, aztán éktelen ordítozásba csaplak és követelték a munka folytatását. Kérdéseikre, hogy miért teszik ezt, úgy vála- szoltak: nem tudjátok menynyiért dolgozunk? Háborút se akarunk, amelyben elpusztítják férjeinket, gyermekeinket. Megmozdulásukról dr. Bárdoss Árpád m. kit rendőrfőtanácsos adott jelentést á polgármesternek. A Merkúrban átütőbb jelentőségű és sikerű volt a megmozdulás. Kucsera Mihály, aki ebben az időben a textilmunkások egyik vezetője volt (1936-ban hamarosan szabadon engedték) Hu- gyecnéval és Prí bolyszkí Máriával együtt, szintén összekapcsolták a politikai, fasisztaellenes tüntetést a gazdasági követelésekkel. Húsz- százalékos béremelést kértek. Erről Veress igazgató levélben értesítette a soroksári központot. A követelést nem teljesítették. Ezért leállt a gyár, dolgozói 1939. augusztus 11-én nem vették fel a munkát Két napig tartott a sztrájk, amint erről Békéscsaba polgármesterének 6585/1939. iktató számú jelentései tanúskodnak. A Merkúr gyáriak harca győzelemmel végződött: elfogadták követelésüket és a munkabeszüntetés miatt non bocsátottak el senkit az üzemből. A háború azonban tovább terjedt. 1940—41—42-ben már általános mozgósítást rendeltek el, s a tőkések úgy segítették a háborút, hogy bővítették üzemeiket, amely által tovább nőtt a profitjuk. Erre mutattak rá a párt röplapjai, ülegális sajtótermékei, amelyek változatlan rendszerességgel, ahogyan azokat kibocsátották, jelentek meg Békéscsabán is. 1942 márciusában Vizsnyicai János hozta a fővárosból azokat a röplapokat, amelyek a párt kezdeményezésére alakult Magyar Történelmi Emlékbizottság aláírásával szólították antifasiszta harcra a tömegeket. Arról volt szó, hogy március 15-ét, a 48-as szabadság- harc emlékét változtassák a mostani függetlenségi mozgalom harcos ünnepévé, március 15. alkalmából Vizsnyicai Murony és Megy er között dobta ki a vonatból csomagját, mert tudta, hogy figyeli a rendőrség. A megbeszélt helyen Gálik András vette magához a küldeményt. Vizsnyicai Jánost valóban várták már az állomáson a rendőrök. Őrizetbe vették, bekísérték a kapitányságra, ahol megverték. De nem találtak nála semmit, ezért rövidesen elengedték. Másnap, Máténé, Klenk Ilona és más aktivisták útján mégis megjelentek aki- jelölt helyeken a röplapok. (Folytatás: Árnyékból a a fényre léptek) Hétfőn: Rendkívüli adásnap a televízióban 1939 OKAKOR: A BUDAPESTI ZENEI HETEK NYITÓHANGVERSENYÉNEK KÖZVETÍTÉSE AZ KUKÉI. SZÍNHÁZBÓL A budapesti művészeti hetek keretében kőül megrendezésre a budapesti zenei hetek — e két rangos esemény első programja az a koncot, amelyen a Magyar Állami Hangversenyzenekar működik közre, vezényel Feren- csik János. A műsoron két Bartók-mű szerepel, a Zene húros-ütőhangszerekre és cselesztára, valamint a Hegedűverseny. Ez utóbbit Székely Zoltán, a Hollandiában élő magyar művész adja elő, aki 1939-ben a mű ősbemutatójának is szólistája volt, Amszterdamban. A koncert szünetében riportokat hallgathatnak a nézők a zenei hetek eseményeiről, s megismerkedhetnek a hegedűművésszel is. A riporter-műsorvezető Antal Imre lesz.
