Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-22 / 223. szám
1977. szeptember 22., csütörtök iZHiWKrilcl „Dolgos, szorgalmas emberekkel találkoztam” Penzai orvosprofesszor megyénkben Penza és Békés megye testvérkapcsolatainak erősítése céljából több napos látogatásra Békéscsabára érkezett Szergej Vasziljevics Kul- nyev orvosprofesszor, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság Penza megyei elnöke. A gyulai kórház megtekintése után interjút készítettünk vele. — Mióta tölti be a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöki tisztjét? — Kilenc éve vagyok a társaság elnöke. — Milyen célok elérését tűzték maguk elé? — Feladataink közé tartozik a két megye közötti testvérkapcsolat erősítése, szélesítése. Kölcsönös látogatásokat szervezünk azzal a céllal, hogy mind többen megismerjék egymás munkahelyét, életét; a szocialista építésben elért eredményeket és sikereket. Keressük azokat a módokat, amelyek segítségével lehetővé válik tudósok, kulturális és művészeti tevékenységet folytató szakemberek, valamint együttesek csereutazása. Mint orvos, szükségesnek tartom az egészségügy területén dolgozók kapcsolatteremtését is. — Milyen egyéb társadalmi megbízatásai vannak? — Penzában a sebészek egyesületének elnöke vagyok. Ezenkívül fiatal orvosok szakmai képzésében is igyekszem megbízatásaimnak eleget tenni. — Milyen elhatározásból lépett orvosi pályára, és hol dolgozik jelenleg? — Apám felcser volt, ami döntően befolyásolt abban, hogy a gyógyítást — mint az egyik leghumánusabb emberi tevékenységet — élethivatásomnak válasszam. Most a N. N. Burgyenka nevét viselő Penza megyei kórházban dolgozom. — Milyen kutatómunkával foglalkozik? — Írtam egy könyvet a Penza megyei orvostudomány történetéről, és ebben külön fejezet szól a sebészet fejlődéséről. Doktori értekezésem témája a gyomormű- tétek problematikájával foglalkozik. Eddig több mint száz tudományos cikket publikáltam a Szovjetunióban megjelenő orvosi szaklapokban, folyóiratokban. — Milyen önöknél az egészségügyi ellátás? — Örömmel mondhatom, hogy egészségügyi intézményeink és kutatóintézeteink felszereltsége magas színvonalon áll. A betegellátás hatékonyságát azzal is szeretnénk növelni, hogy kisebb településeinken fokozatosan megszüntetjük a kórházakat és helyettük több száz ágyas, a korszerű gyógyítás követelményeinek megfelelő egészségügyi intézményeket kívánunk létrehozni. „A török félhold alatt” című Bessenyei Antal-kiállí- tás nyílt a múlt héten Bé- késszentandráson, a szőnyegszövő háziipari szövetkezetben. Jelen volt a megnyitón Bessenyei Antal, a Szarvason élő és dolgozó festőművész, akit szeretettel — Hogyan alakulnak külföldi kapcsolataik? — Tudományos nemzetközi konferenciákon veszünk részt. Tapasztalatcserére Nyugatról és természetesen a szocialista országokból is érkeznek hozzánk orvosok. Közismert például, az amerikai és a szovjet szívsebészek jó együttműködése. — Van-e magánrendelés a Szovjetunió ban? — Egészségügyi intézményeink korszerűek, a beteg- ellátás gyors és lelkiismeretes. Ez már önmagában is feleslegessé teszi azt, hogy orvosaink magánpraxist folytassanak. — Milyen a lányok és a fiúk aránya az orvosi egyetemeken? — Hasonló a helyzet mint Önöknél. Az orvosi hivatás egyre népszerűbbé válik a lányok körében. — Mikor járt először Magyarországon? — Az elmúlt évben ismertem meg az Önök országát. Mindenütt, ahol eddig megfordultam, igen dolgos, szorgalmas emberekkel találkoztam. Akár városokban, akár falvakban jártam, az újonnan létesült üzemek, intézmények láttán az a vélemény alakult ki bennem, hogy a tervezők nagy gondot fordítottak az esztétikus környezet kialakítására is — fejezte be válaszát Sz. V. Kul- nyev, az SZMBT Penza megyei elnöke. Bukovinszky István Fotó: Martin Gábor köszöntöttek a szövetkezet dolgozói és az úttörők. Mintegy kétszázan jelentek meg a megnyitón, ott voltak többek között a nagyközség vezetői, valamint a művész diákjai, tanár kollégái. Október 3-ig tekinthető meg a szarvasi művész tárlata. Közművelődési tanácskozás A gyulai járási KISZ-bi- zottság és a gyulai Járási Hivatal művelődésügyi osztálya a napokban tartott közös tanácskozást a művelődési ház igazgatói, az ifjúsági klubvezetők és a községi KISZ-bizottság titkárai részvételével Gyulán. A tanácskozáson a járás területén működő művelődési házak, ifjúsági klubok, KISZ- bizottságok együttműködésének, és az öntevékeny művészeti csoportok vetélkedőinek eredményeit, tapasztalatait tárgyalták meg. Erről a témáról Jánki József, a járási KISZ-bizottság politikai munkatársa tartott előadást. A napirendi pontok között szerepelt még a járási klubtanács megválasztása is. Kiállítás a TÍZEK-ben A II. békéscsabai grafikai művésztelep alkotómunkáját bemutató grafikai lapok láthatók a Tízek Ifjúsági Klubjának kiállításán a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház- ban, Békéscsabán. Helyszűke miatt a rendezők csak a legjellemzőbb lapokat tudták kiállítani. Azonos művészi szándék szerint helyezhetők egymás mellé Lóránt János, Molnár Antal, Engel Tevan István, Józsa János és Papp György, Szujó Zoltán és Orosz János alkotásai, közös vonásuk a gazdag asz- szociációs tartalom. Közülük a leginkább illusztratív Papp György is a mához szól. A grafikai megjelenítés nyelvén személyes ítéletét fogalmazza meg a környező világról, a természetről. Koszta Rozália és Gaburek Károly munkái szintén egymás mellett láthatók. A képek formarendje egyiküknél az elemek összeszerkesztett- ségét, másikuknál a kerek formákat tükrözi. A békéscsabai grafikusok legfiatalabb tagjai: Lonovics László, Gubis Mihály és Máyerhof- fer Miklós lapjai formaviláguk szerint rokonságban vannak Nádler István és Dein Pál műveivel. Azok a művek a legértékesebbek munkáikban, amelyek valamiképpen az embert idézik. Bessenyei Antal tárlata Békésszentandráson A fellegvár árnyékában A válság évei A konjuktúra nem tartott sokáig, de ez idő alatt újabb gépek beszerzése útján bővítették termelésüket a csabai textilüzemek. 1927-ig évi átlagban 4—5 százalékos volt a termelés-növekedésük, s a munka közvetlen irányítását lassan átvették a - magyar mesterek, mert ez olcsóbb is volt a tőkéseknek. Példa erre Erdős Károly esete, aki 1922-ben került a Hubertusba. 14 éves tanoncként egy német mester mellé került, s ott serénykedett a gépek összeszerelésénél. Már akkor jó ötletei voltak a gépek felújítására, s később a gyár első mérnöke, Zsiray Hugó szakkönyveket adott neki, hagyta kibontakozni. Erdős nevéhez sok újítás fűződik, s csakhamar a gyár elismert műszaki dolgozója lett, de újításait nem jutalmazták anyagi megbecsüléssel a gyárvezetők. (Ma Erdős Károly a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöke.) A Rokkában is már 1926-ban magyar mesterek, szakemberek vezették a körhurkoló, a szövődé, és lánckötő üzemrész, munkáját Mitykó And-, rás, Binis József és Kóti József személyében. A kapitalizmus törvényei szerint erősödtek a nagyobb gyárak, amelynek feltételeit, így is, az olcsóbb helyi munkaerő, szakemberek alkalmazása révén biztosították a tőkések. A piacokért folyó versenyben azonban alul maradtak a gyengébbek. A Hubertus 1927-ben magába olvasztotta a békéscsabai Szövőgyár RT-jét és alaptőkéje csaknem fél millió pengőre emelkedett (ez évben váltotta fel az inflálódó koronát a pengő) 1928-ban a békési Sárosi testvérek féle lánckötő üzem jutott csődbe, s gépei ugyancsak a Hubertushoz kerültek. De ekkor már a nagyobb üzemeket is érzékenyebben kezdte érinteni a krach, a Rokka 1926-os évi mérlege már veszteséget mutatott ki. A kívánt áron egyre nehezebbé vált cikkeik értékesítése, a külföldi piac teljesen bezárta kapuit. Átszervezték az üzemigazgatást, ekkor került a fővárosba a vállalat központi irodája és Békéscsabán csak a termelés folyt. 1927-ben valamelyest javult a helyzet, csődöt jelentett be a veszprémi harisnyagyár, s beolvadt a Rokkába, de a pangást ez sem tudta megakadályozni. A belföldi piac felvevőképessége is csökkent. Áru bőven volt, már a raktárak is megteltek, ruhaféle is kellett volna az embereknek. A tőkés azonban, ha nem tudta kellő áron értékesíteni áruját, inkább veszni hagyta. Ilyen körülmények között jutottak el a békéscsabai textilüzemek is 1930-ig, az addig legmélyebb tőkés árutermelési válságig. A helyzetet súlyosbította, hogy a gabona is eladatlan maradt. A lakosság vásárlóereje minimálisra zuhant a nagy mun- káselbocsájtások következtében, s a nyomor egyre nőtt. A munkáselbocsájtásokkal a gyárak a dolgozókra hárították a válság terheit. Já- nossy 1930. szeptember 4-én a főispánnak küldött jelentése szerint 1930-ban mintegy 400 textilmunkást küldtek el a csabai textilüzeme«. A várost, utcáit, tereit és a ligetet betöltötte a dolgozni akarók elszánt követelése: MUNKÁT! KENYERET! Botyánszki Pálné, aki akkor már az újjáalakult textilmunkás szakszervezet helyi csoportjának elnöke, és egyben a szociáldemokrata párt városi vezetőségi tagja is volt, Bielik Judittal és Je- szenszki Judittal együtt mozgósították a Hubertus, a Rokka, a Merkur és az Excelsior dolgozóit a tiltakozásra, a bérharcokra. Agitá- ciójuk eredményeképpen (melyet az embertelen körülmények segítettek) a nagy szeptember elsejei tüntetéskor négyszáz hubertusbeli tüntetett a városháza előtt, bár már a gyárból kijövet kardlapokkal próbálták szétoszlatni menetüket a lovasrendőrök. A többi üzemből is sok százan vettek részt a forradalmi, tiltakozó tüntetéseken. A párt illegális sejtjéhez akkoriban Tóth Pál nyomdász, Gálik András kőmíves mellett Vizsnyicai János bőripari munkás tartozott, aki a fővárosból hozta rendszeresen az illegális röpcédulákat és azt az aktivisták segítségével terjesztették az üzemekben. A textilgyárak munkásaihoz 1931. február végén többek között Máté Mátyásné juttatta el a harcra buzdító röplapokat, melyek arról szóltak, hogy ne hagyják a munkások a saját nyakukra akasztani a tőkésválság terheit.. Mikor a munkások röplapokat találtak az öntözőkben, megkeresték a bizalmiakat. Megbeszélték, este gyülekeznek a Munkásotthonban. Mind a négy nagy üzemből eljöttek, s szinte el sem fértek a teremben. Bo- tyánszkiné vezette a tanácskozást. Elmondta: tudomására jutott, hogy a Hubertus tulajdonosai húsvét után nagyarányú bércsökkentésre készülnek. Egységesen kell fellépni ez ellen. Senki ne vegye fel a munkát, ha ez bekövetkezik. Követelésünk, hogy ne nyúljanak a bérekhez és vegyék vissza az el- bocsájtott munkásokat — mondotta. Emlékeztetett arra; várható, hogy a Merkur, a Rokka és az Excelsior dolgozóinak is csökkenteni akarják a bérüket, ezért szükséges az egységes helytállás. (Folytatás: Dokumentumok az osztályharcról) MŰTEREM-LÁTOGATÁS Békéscsabán, a Penza-lakótelep egyik házának padlásterében van Gaburek Károly festőművész műterme. Kiállítások sorozatára készült és készül: hétfőn Kamuton, novemberben az oktatási igazgatóságon mutatja be új képeit. Az idei év termékeny éve volt, az őszi tárlatokra harminc új alkotás közül válogathatott Falakon, állványokon az új képek. Gaburek a kamuti anyagot állítja össze. „Lezártam a fekete-fehér korszakot. A színek izgatnak-érdekelnek mindenekelőtt” A szemlélődés hosszú félórái az alkotó és a mű közötti kapcsolat talán utolsó stációja. Itt dől el, hogy a mű hordozza-e azt, amit általa mondani akar. Ha igen, közös örömünkké változik Gál Edit képriportja
