Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

1977. szeptember 22., csütörtök o Színvonalas társadalmi ünnepségek Teljesítményvizsgáló állomást adtak át Békésszentandráson a nagyközségi tanács végre­hajtó bizottsága tegnapi ülé­sén a családi ünnepségek szervezésével kapcsolatos ta­pasztalatokról tárgyalt. Az e célra létrehozott al­bizottság a gazdasági szer­vekkel jó kapcsolatot tart. Egy-egy megbeszélésen a munkahelyek képviselői be­számolnak arról, mit tettek a társadalmi ünnepségek szervezésében, milyen politi­kai felvilágosító munkával segítik a bizottság tevékeny­Halfogási korlátozás Ma reggeltől tizenkilenc­szer kiló kétnyaras ponty te­lepítését kezdték meg a me­gye horgászvizein. A telepí­tés két ütemben történik. El­ső ütemben a gyomai Sirató, a Danzug, a Félhalom (Biris- tyók), a Lászlózug, a Bodzás- zug nevű holtágak kerülnek sorra, valamint a gyopárosi és gyulai tavak. Ezeken a vizeken a mai naptól októ­ber 4-ig tilos pontyot fogni. A második ütemben az in­Szurokkorom frissen festett falon A békéscsabai vasútállo­más nagycsarnokának festé­sét pár napja fejezték be. Gyönyörű munkát végeztek a piktorok. A sík falat és a díszítő domborzatokat sárga, fehér és szürke színekkel tették kellemessé, barátsá­gossá. Sok százezer forintért. S hogy sokáig hagyják az utazóközönség szemét, köz­érzetét pihentetni rajta. Is­merjük és bosszankodunk, amikor látjuk, hogy az új út­burkolatot felbontják, s le­fektetik az elektromos kábe­leket. Utána újra leöntik bi­tumennel, aztán jönnek a gá­zosok, feltúrják és lefektetik a gázvezetékeket. Ezután jön a posta a maga kábelei­vel. És fizet az ország sok­sok milliót, feleslegesen. A vasútállomáson sem akartak lemaradni e megho­nosodott nemzeti szokásról: alig szedték le a festők az állványokat, kátrányt főző kazánokat húzatnak be a csarnok kellős közepébe, s ott rotyogtatják a szurkot — gőzzel, korommal „pingálják” a mennyezetet és a falakat, új színnel „gazdagítva” a drága emberi kéz munkáját. — Mert kell a szurok a szabad váróplacc javításá­hoz! — ezt mondja a csoport- vezető. Ismerem az állomást. A szabad ég alatt is kormoz­hatnának, főzhetnék az utaz­ni akarók tüdejére, szemére ártalmas kátrányt. De nem, a csoportvezető szerint bem is olyan ártalmas ez a szinte már félhomályt képező gőz­felhő. A falak? Hát, valami­kor meg kell csinálni és in­nen a legközelebb kitalics- kázni a rotyogó burkoló­anyagot. Szerencse, hogy nem az emberi humanizmus­ra, a munkás-megbecsülésre hivatkozott. Sok millióba ke­rülő „emberszeretet” ez, csu­pán 30—40 méter miatt! A kazánok, a vontatójármű­vek tovább pöfögnek a csar­nokban, s „társadalmi mun­kában” festik a falakat, az emberek légzőszerveit, bont­ják a szemidegeket. Még jó, hogy éppen most tartják Békéscsabán a- kör­nyezetvédelmi országos kon­ferenciát ... ségét. Vannak szép példák: A szőnyegszövő szövetkezet­ben nem egy alkalommal a helyszínen rendeztek névadó ünnepségeket és házasságkö­tést is. A névadókon az ün­nepeltek részére a kisdobos­nyakkendőbe egy-egy aktíva belehímezi a gyermek nevét. Az albizottság egyébként már szervezett egy nyolctagú út­törőénekkart és folyamatban van, hogy a zeneiskolai ta­nulók közül egy kisegyüttest hoznak létre. téző bizottság kezelésében le­vő élővizeken (a Körösökön) történik meg a pontytelepí­tés. Október 4—15 között a pontyfogás tilalma tehát er­re a vízterületre érvényes. A MOHSZ Békés megyei intéző bizottsága a jövő évi, még kedvezőbb fogási ered­mények érdekében hozta meg a halgazdálkodást szol­gáló döntését a részleges és 10—10 napig tartó halfogási korlátozásra. Sinka István- emlékmttsorok A Megyei Művelődési Köz­pont hat helyen rendez Sin- ka István-emlékműsort me­gyénkben. Vésztőn szeptem­ber 23-án, pénteken délután fél 4-től a könyvtárban, este 7 órától pedig Békéscsabán Czine Mihály irodalomtör­ténész vezetésével idézik fel a költő műveit az Egyetemi Színpad tagjai: Rónaszegi Éva, Havas Judit és Szabó András. Az esten közremű­ködnek még Simonyi Imre és Hegyesi János költők, va­lamint Pribolyszki Mátyás citeraművész. Három gimnáziumban, Gyulán, Szeghalmon és Bé­késen rendhagyó irodalom­óra keretében beszélgetnek a diákok szeptember 22—23- án a népi írókról, elsősor­ban Sinka Istvánról. Csü­törtököneste 7 órától Szeg­halmon a művelődési házban lépnek fel a Sinka István- emlékműsor résztvevői. Napjainkban egyik köve­telmény, hogy az állatte­nyésztési telepeken csak olyan egyedeket tartsanak, melyek minél nagyobb ha­szonnal értékesítik a takar­mányt, a betegségekkel szemben ellenállónk, gyors fejlődésűek. Hogy mindeze­ket elérjék a gazdaságok, ahhoz a magas fokú tenyész­tőmunkának párosulnia kell a fokozott ellenőrzéssel. Ezt hivatott szolgálni az Orszá­gos Állattenyésztési és Ta­karmányozási Teljesítmény­vizsgáló Állomás, melyet tegnap adtak át Békéscsabán. A 32 millió forintos be­ruházás keretében megvaló­sult két 720 férőhelyes spe­ciális szarvasmarhatelep, va­lamint egy ezer létszámú ju­hászat. Az állomáson folyik a tenyészállatnevelés - és az utódellenőrzés. A tenyészál­lat-nevelést csak sürgeti a Alapvető kötelességünk: becsülettel, legjobb képessé­geink szerint tanulni! — Az új tanévben 300 ezer közép- iskolás és szakmunkástanuló KISZ-fiatal törekszik arra, hogy gazdag tartalommal töltse meg a KISZ 1977/78-as akcióprogram j át. A közösségi felelősség erő­sítését várják a tanulmányi csapatversenyek meghirdeté­sétől. A „csapat” érdekében megmutatkozó szorgalom, egymás segítése minden bi­zonnyal hasznára lesz majd az egyéni tanulmányi ered­mények javításának is. Az elmúlt évinél is több fiatalt szeretnénk bevonni a szak­munkástanulók tantárgyi versenyeibe, valamint a szakma kiváló tanulója ver­senybe. Gádoroson A napokban ülést tartott Gádoroson a községi tanács végrehajtó bizottsága. Több fontos napirendi pontot tár­szarvasmarhaprogram kere­tében a fajtaváltás, mely a hazai tejtermelést hivatott fokozni. Országosan évente 240 tenyészbika-utánpótlásra van szükség, s ebből százat a tegnap átadott telepen ne­velnek majd. Az ivadékvizs­gáló telep feladata az állat- tenyésztésben több lépcsős, egyebek között az utódok teljesítményét vizsgálják kü­lönböző szempontok szerint, így a hústermelést, a súly- gyarapodást, a takarmány­hasznosítást, s nem utolsó­sorban szem előtt tartják a jószág testméreteit és kül­lemét. A tegnap átadott állomásra igen jelentős feladatok há­rulnak az elkövetkezendő időszakban, az ország leg­jobb törzstenyészeteivel együtt segítenek majd a ha­zai szarvasmarhaprogram si­keres megvalósításában. — Az iskolákban tovább terjed a radarmozgalom, amelynek legfőbb feladata a társadalmi tulajdon, az isko­la berendezéseinek, felszere­léseinek védelme, megóvása. Nem kis mértékben múlik az iskolai KISZ-szervezetek munkáján, sikerül-e még több diákot megnyerni az „Alkotó ifjúság pályázaton és kiállításon” való részvé­telnek. Bizonyára ezúttal is sokan, lesznek olyanok, akik „találmányukkal” az oktatás korszerűsítését szolgálják, vagy hobbijuk bemutatására vállalkoznak. A pályamun­kákat legkésőbb ez év de­cember 31-ig kell benyújtani. A legsikeresebb alkotásokat mindenütt helyi kiállításo­kon is közzéteszik. gyalt meg a testület, közöt­tük a községfejlesztési fel­adatok végrehajtásáról szóló jelentést. A múlt évben felülvizsgál­ták a község rendezési ter­vét. Megállapították, hogy nem felel meg a fejlődés kö­vetelményeinek. Ezért meg­bízás alapján a szegedi Ter­vező Vállalat elkészítette a község központjának új be­építési tervét. A Kossuth, a November 7, a Bajcsy-Zsi- linszky és a Lenin utcák ál­tal határolt területen egy új, korszerű központ kialakítását tervezik. Itt épül fel 60 OTP- beruházású, tanácsi értéke- sítésű lakás és egy nyolctan­termes iskola. Bővítik a mű­velődési házat is. Mégpedig egy könyvtárral és egy ren­dezvényteremmel. Az OTP- lakások építéséhez a jövő esztendőben látnak hozzá. A lakásépítkezés azonban már a múlt esztendőben megkez­dődött. Ekkor 15 lakás épült fel, 12-t pedig bővítettek. Ebben az évben 14 lakóház átadására került sor. Jelentős a községben a társadalmi munka is. Vég­eredményben a társadalmi összefogással magyarázható, hogy ebben az évben minden óvodás korú gyermeket fel­vettek az óvodába. A több mint 50 férőhelyes óvoda építéséhez a November 7. Termelőszövetkezet 100 ezer forinttal, az ÁFÉSZ és a szarvasi Szirén Ruházati Szövetkezet pedig 50 ezer fo­rinttal járult hozzá. A la­kosság társadalmi munkával segítette a kivitelezést. Haltelepítés a horgászvizeken Tanulmányi versenyek középiskolásoknak Új községközpont épül Összhangban az érdekekkel z osztályok, rétegek minden társadalom­ban állandó mozgás­ban vannak. Csakhogy, míg a kizsákmányoló társadal­makban ez a mozgás „lefe­lé” halad, a középrétegek el­szegényednek és a társadal­mi ranglétrán mindig lejjebb csúsznak (lényegét tekintve ez készíti elő a formáció robbanását), addig a szocia­lizmust építő országokban e mozgást az uralkodó mun­kásosztály gravitációja irá­nyítja, s az elsősoron az osztályok kiegyenlítődése fe­lé tendál. A munkásosztály előbb mennyiségileg, majd minőségileg is az új társa­dalom egységes alapillérévá erősödik. Szövetsége a dol­gozó parasztsággal ezt a másik alapvető osztályt mennyiségileg ugyan „szű­kebbé” teszi, de minőségileg felemeli. A paraszti kör­nyezetben felnőtt gyerekek ugyanis nem akarnak a me­zőgazdaságban maradni, in­kább az iparban helyezked­nek el. Ez lényegében a ki­egyenlítődés történelmi moz­gásának irányába hat. A mezőgazdasagi termelés azonban ugyanakkor az iparszerűsítés felé halad, amelyben egyre inkább he­lyet találnak maguknak a falusi új generációk. Ezt a mozgást, vagy vilá­gosabban: fejlődést tudatos elem irányítja: a párt poli­tikája. Ez áttételesen hal olyan környezetben is, éppen az általános társadalmi ha­ladásunk kényszerítő ereje­ként,. amelyben egyébként sok még a visszahúzó erő. A közelmúltban a tótkom- lósi Viharsarok Tsz kerté­szetében jártam, új pártta­gokkal beszélgettem. Egy lány mondta: szülei — akik alapító tagjai voltak egyéb­ként a szövetkezetnek, és azóta is becsületesen dolgoz­nak — mindenáron le akar­ták beszélni, hogy tovább tanuljon, elmenjen Szabad- kígyósra a kertészeti iskolá­ra. Sőt, azt is kifogásolták, hogy esténként, még télen is, elmegy hazulról a KISZ- be, a pártoktatásokra, nem utolsósorban pedig belső ker­tészeti munkákra. „A tél a pihenés időszaka volt évszá­zadokon át a mezőgazdasági dolgozók körében. A disznó­torok, a tanyázások, a fel­frissülés ideje. Ne mondd hát, hogy neked ilyenkor is dolgod van a tsz-ben!” — korholták a szülei. Az élet azonban változott, s hiába a régi felfogás visz- szatartó ereje — a fiatalok mennek a maguk útján: if­júsági közösségi munkát vál­lalnak, tanulnak, beillesz­kednek a magasabb rendű életforma kereteibe. Sőt — összhangban az érdekekkel —, maguk alakítgatják azt. Az alapító tagok munkájá­nak hősi korszaka lezárult, ök alapozták meg azt a le­hetőségét a mának, hogy gyermekeiknek már nem kell kapanyél mellett hajnaltól napestig hajladozniuk. Gé­pek, új technológiai eljárá­sok váltották fel a rég volt nehéz fizikai munkát és ezek mechanizmusát már jobbára az új generáció, a fiaik, lá­nyaik irányítják, magasabb szinten és szakképzetten kü­lönösen ott, ahol a szülői rá­hatás is volt olyan erős, hogy az utódok ne hagyják el a falut, régi környezetü­ket. Mert az „elvándorlás” egyik okaként a fentiek mellett azt is ki lehet mu­tatni, hogy sok esetben ép­pen a szülők biztatták gyer­mekeiket: ne élj, ne dolgozz olyan keményen, ahogyan mi dolgoztunk! Menj a vá­rosba, az iparba, tanulj to­vább! Battonyán, a MOM új üzemi telepén számos mező- gazdaságból jött fiatal he­lyezkedett el. Az ipar ereje vonzotta őket, meg az ottho­ni intelmek is. Jó ez, vagy rossz? A kérdésfeltevés ta­lán nem is helyes, mert a tényekre, amikkel itt is szá­molni kell, inkább az a ma­gyarázat, hogy: a fejlődés törvényszerűsége érvényesült ez esetben is. Más szóval; a szocializmusban is meglevő osztálymozgásoknak a ki­egyenlítődés irányába ható tudatos eseménye követke­zett be. Amivel azonban az ipar­ban találkoznak az oda igyekvő fiatalok: a szerve­zettebb üzemi élet, a kultu­ráltabb környezet, az általá­nos ismeretek elsajátításá­nak jobb lehetőségei a szo­cialista brigádok tevékeny­sége folytán, a művelődési, önképzési, szórakozási lehe­tőségek nagyobb skálája a KISZ-klubok, üzemi rendez­vények stb. által, mindez egyre szélesebben jelen van már fejlettebb mezőgazdasá­gi nagyüzemeinkben is. A békéscsabai Lenin Tsz-ben — és sorolhatnánk tucatjá­val más példákat is —, olyan körülményeket terem­tettek a. kulturális, szociális, egészségügyi stb. létesítmé­nyek megvalósításával, hogy különb ezeknél az ipari üze­mekben sem található. Ugyanakkor az iparszerű termelés, a munkák zömének gépesítése, a kemizálás mi­nimálisra csökkentette már évek óta a hajdan volt ne­héz fizikai munkát, s bár dolgoznak még számosán az alapító tagok közül, a tsz át­lagéletkora alig több har­minc évnél. Csakhogy ezek már más fiatalok, mint apáik voltak a szövetkezetek szervezésé­nek hősi korszakában, ami­kor gyalog, vagy rozoga ke­rékpárral kellett a sok ki­lométerre levő szétszórt föl­dekre igyekezniük répát egyelni, s a szél lobogóként fújta mögöttük rongyos ru­hájukat. Lelkesedésük óriá­si volt és erejükből arra is futotta, hogy a nagy megter­helést jelentő munkák kö­zött, részt vegyenek a Rok- kásokkal, s a más üzemi dolgozókkal együtt szerve­zett budapesti, szegedi vo- natkirándülásokon. Ám ak­kor még szégyellték öltözé­keiket is — főleg a tsz-asz- szonyok — és volt olyan eset, amikor meg is szólták őket, a fejkendők, a fekete, tömött szoknyák szegényes volta miatt. Hol van már ez az idő! Már nem néz vissza senki a nehéz, nagyon heterogén múltra. Egységes paraszti osztály alakult, az életmód — ha sok esetben még a ré­gi gondolatvilág tör is fel­színre itt-ott — gyökerében megváltozott, s ma már sen­ki sem tudja megkülönböz­tetni öltözködésről, hogy ez a fiatal tsz-tag-e, vagy üze­mi munkás, avagy értelmi­ségi. A tudatos elemnek azon­ban mind nagyobb a szere­pe, hogy a gondolkozásmód, a magatartás, az emberek közötti viszony normái is egyre jobban felzárkózzanak a megváltozott anyagi, tech­nikai-műszaki és társadalmi körülmények mellé. Mert „hézag” ebben még bőven akad. Vannak, akik a jobb életlehetőségeket önző mó­don csak a maguk javára szeretnék fordítani — nem törődve a közös érdekekkel... Vannak, akik ma is közöm­bösek — kirekesztik magu­kat a közösség erőfeszítései­ből. Egyetértenek ugyan a párt politikájával, mint a Tótkomlósi Vegyesipari Ksz egyik, különben jó munkása, de durván visszautasítják, ha a nyolc órán túl valamit kérnek tőlük a társadalmi szervek. Inkább italoznak ehelyett, vagy „maszekol- nak” — ahogyan mondják. Az ilyen magatartásbeli vad­hajtások még a régi gondo­latvilág tövéről fakadnak, s olykor az új ellentmondások is szülik őket, de talajuk ab­ból is táplálkozni tud, hogy csekély a tudatos ellenhatás e felfogások helytelenségé­nek eloszlatására, ^■^■ömören: a politikai, 11 nevelő, oktatómunka UH dolga, hogy egyre szűkebb körre szoruljanak a szocialista életmód kiteljese­désének eme gátló tényezői és az anyagi, műszaki fej­lettség magasabb fokán álló s mindinkább egységessé vá­ló dolgozó osztályok élet- felfogásukban, a marxista— leninista szemlélet talaján is mind magasabb szintre ke­rüljenek. Varga Dezső va—^ti— —di. Szeptember 20-án, kedden Békéscsabán, a Szabolcs utcában a Volán 8-as számú Vállalat tulajdonát képező YE 24—96 forgalmi rendszámú ZIL tehergépkocsi vezetője nem az út­viszonyoknak megfelelően vezette járművét, nekiütközött az út szélén levő villamosvezetéket tartó vasoszlopnak és azt kidöntötte. Emiatt a környéken — a Népújságot előál­lító Dürer Nyomda telepén is — áramszünet volt, a lap elő­állítása fokozott nehézséggel járt. így a szeptember 21-i szer­dai lapunkat a megye egyes településein esetleg néhány óra késéssel kapták kézhez olvasóink Fotó: Demény Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents