Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-22 / 223. szám

A továbbiakban beszélt ar­ról, hogy az új típusú közös­ségi kapcsolatok a család szokásait alakítják, a csalá­di események tartalmát szo­cialista módon formálják, be­folyásolják. Üj hagyományok alakultak ki a nagyobb tár­sadalmi ünnepségek szerve­A tanácsülés jóváhagyta Orosháza általános rendezési tervét Megkezdődött Békéscsabán a családi és társadalmi rendezvények szervezőinek országos konferenciája Pártvezetők látogatása a BNY-n Tegnap a párt több veze­tője látogatta meg az őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárt. Apró Antalt, az ország- gyűlés elnökét, Biszku Bélát és Övári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárait, a Politikai Bizottság tagjait, Borbély Sándort és Győri Imrét, a Központi Bi­zottság titkárait, valamint Brutyó Jánost, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökét a vásár bejáratánál Bíró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter és a HUNGEXPO veze­tői fogadták. A vendégek először felkeresték a kubai kiállítókat, majd a B-pavi- lonban a háztartás és a vegyipar bemutatóját. Itt a hazai vállalatok kiállításain kívül megnézték a román, a jugoszláv és az NDK-beli kiállítók standját. A B-pavi- lon bejáratánál megálltak a vitrinsor előtt, ahol doku­mentumok láthatók a Szov­jetunió részvételéről az 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A 16-as pavilonban a Lehel Hűtőgépgyár újdon­ságaival ismerkedtek, majd felkeresték a nemzetközi já­tékkiállítást. Ezután az A- pavilon öltözködési és ott­honbemutatóit nézték meg. Itt megtekintették a szovjet könnyűipar termékeit, majd a kínai és a lengyel vállala­tok kiállításait is. A barkács- kiállítás után a C-pavilon- ban a közlekedés és szabad idő bemutatóira látogattak el a vendégek, ahol megnéz­ték a csehszlovák vállalatok, valamint a Csepel Művek, a Videoton és az Orion kiállí­tását. Körsétájukat a ma­gyar élelmiszeripar bemuta­tójánál fejezték be. ★ Szerdán a HUNGEXPO ko­rábbi felhívására jelentkezett az első látogató, aki felis­merte magát a Szovjetunió 1941. évi BNV-részvételéről. Kiállított korabeli fényképe­ken. Sebestyén János győri lakos akkor a gimnázium hatodik osztályába járt Most, mint az első jelentke­zőnek, a HUNGEXPO kép­viselője ajándékot adott át neki. Csütörtöktől egész nap — reggel 10 órától — a nagy- közönség látogathatja a vá­sárt. A családi és társadalmi rendezvények szervezőinek VIII. országos konferenciája kedden este a Jelmezköl­csönző Vállalat esküvői ruha­bemutatójával kezdődött Bé­késcsabán, a Csaba Szálló télikertjében. Tegnap, szer­dán délelőtt az ifjúsági és úttörőház előcsarnokában Araczki János, Békéscsaba város tanácselnöke mondott megnyitót az ország szervező irodáinak tevékenységét do­kumentáló kiállításon, me­lyet a békéscsabaiak virág- kötészeti bemutatóval is ki­egészítettek. A konferencia mintegy kétszáz résztvevőjét dr. Csende Béla, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály­vezető-helyettese köszöntöt­te, majd Nagy János, a me­gyei tanács elnökhelyettese mondott bevezető szavakat. Négyszázharmincnégyezer Békés megyei lakos nevében hangsúlyozta, hogy az orszá­gos konferencia békéscsabai megrendezése megtiszteltetés számunkra. — A családi és társadalmi ünnepségek, szertartások szervezése a vüágnézeti ne­velés egyik jelentős színtere — mondotta. Ebből követke­zik, hogy a szervező irodák tevékenységét még tartalma­sabbá, még hatásosabbá kell tenni. Erre jó alkalom ez a konferencia, ahol az elhang­zó előadások nyomán sokol­dalú eszmecsere alakulhat ki, melynek módszereket, ta­pasztalatokat átadó lehetősé­ge kézenfekvő. alakult meg a békéscsabai, az országban harmadiknak. 1975-ben Békésen és Szarva­son, 1976-ban Gyulán és Orosházán kezdte meg mű­ködését egy-egy iroda; ered­ményeik szembetűnőek. Ti­zenöt év alatt 1961-től 1977-ig például a névadó ünnepségek aránya 6 százalékról 49 szá­zalékra, az irodák által meg­rendezett esküvők aránya 23 százalékról 86 százalékra, a társadalmi temetési szertar­tásoké pedig 4 százalékról 20 százalékra emelkedett. Kiemelte a békéscsabai TÜSZSZI példamutató mun­káját, szervezettségét, rugal­masságát, melyet minden al­kalommal tapintat és tisztelet jellemez; az iroda széles kö­rű társadalmi kapcsolatok­kal rendelkezik, nagyszámú aktíva-gárda segíti tevé­kenységét. Igényesek és az igényeket alakítják, a város­ban mindenütt jelen vannak. Külön kiemelte a „Termő ékes ág” című, évente ismét­lődő országos fotókiállítást, melyen a fotóművészek leg­jobbjai szerepelnek. A program szerint ezután Verseghi György, a Kulturá­lis Minisztérium osztályve­zető-helyettese tartott elő­adást a közművelődés idősze­rű kérdéseiről, a közművelő­dési törvényről, mely a szer­vező irodák számára is iránymutató. Az előadó a közoktatás, a közművelődés, a művészeti élet várható ala­kulását elemezte, szólt az életmód változásairól, a mű­veltség alakuló, korszerű mo­delljéről. Lázár György fogadta ö. Skolnyikovot Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja szerdán fogadta az Alek- szej Skolnyikovnak, a Szov­jetunió Népi Ellenőrzési Bi­zottsága elnökének vezetésé­vel hazánkban tartózkodó küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Borbándi János miniszterelnök-helyettes, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, valamint Vlagyimir Pavlov, a Szovjet­unió budapesti nagykövete. Az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezetben az üdítős és kávés műanyag poharak szélét simítja a gép, percenként 76-ot Fotó: Veress Erzsi BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXXII. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM zésében is. — Megyénkben öt szerve­ző iroda működik — folytat­ta Nagy János —, 1971-ben Részlet a kiállításból Nagy János, a megyei tanács szédét mondja Fotó: Gál Edit elnökhelyettese bevezető be­A konferencia következő előadója Rácz Zoltán,' a Nép­művelési Intézet csoportve­zetője volt. A társadalmi szertartások 20 évét, mai helyzetét és a jövő feladata­it foglalta össze, az elmúlt, közel negyedszázadot több időszakaszra osztva. — Ma már 90 szervező iroda működik az országban — mondotta —, ezeket tár­sadalmi szükséglet hozta lét­re. Azóta már jelentős ta­pasztalattal, hagyományok­kal rendelkeznek, az idő iga­zolta azokat, akik a társa­dalmi ünnepségek és szertar­tások szervezésére, irányítá­sára az irodák létesítését szorgalmazták. Délután Éberling László, a pécsi iroda vezetője irányí­totta a fórum munkáját, es­te pedig a Balassi Néptánc- együttes folklór műsorát nézték meg a konferencia résztvevői. A tanácskozás ma folyta­tódik. S. E. Orosháza város Tanácsa Mihály András elnökletével szeptember 21-én, tegnap délután ülést tartott. Napi­rendjén szerepelt „A ME­ZŐGÉP munkája, hatása a városra és a lakosságra, az ott dolgozók élet- és mun­kakörülményei” címmel elő­terjesztett beszámoló, és a város általános rendezési tervprogramja. A tanácsülés mind a beszámolót, mind a városrendezési programot elfogadta, illetve jóváhagy­ta. A testület ezután egyéb ügyekről tárgyalt. A békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat 3-as számú orosházi gyára az 1949-ben alakult Orosházi Gépállomás jog­utódja. A gyár profilja 1965 —70-ben alakult ki. 1967- ben kezdték meg a kukorica­betakarító adapterek gyártá­sát és egy önálló szerszám­gép-felújító üzem szervezé­sét. Az iparszerű kukorica­termesztési rendszerek fej­lesztésre ösztönözték a gyá­rat is: 1972-ben, az NSZK- béli Claas-cégtől vásárolt gyártási jog alapján kifej­lesztettek«. egy olyan négy­soros csőtörőt, amely a ha­zánkban használt összes kombájntípusra alkalmazha­tó. Napjainkig, a hazai és külföldi piacra mintegy öt­ezer új típusú adaptert gyár­tottak, s ma már ez a gyár profilja. Az egyre növekvő igényeket egyedül az oros­házi üzem már nem győzi kielégíteni, ezért bekapcso­lódott az adaptergyártásba a többi is. így 1978-ban a terv szerint már háromezer gé­pet tudnak előállítani, 600 millió forint értékben. Saját termékeikhez pótalkatrésze­ket is készítenek, és szolgál­tató jellegű tevékenységet is végeznek: a szerszámgép­felújítást. Az elmúlt öt évben a gyár dolgozóinak létszáma nem emelkedett számottevően. Jelenleg 514-en dolgoznak itt, közülük 286 a szakmun­kás. Rendszeres a szakmai, politikai képzés, igen ered­ményes a szocialista brigád­mozgalom, az újítómozgalom. A tanácsülés másik fő té­mája, a városrendezési terv­program, nem most került először napirendre Oroshá­zán. A testület 1967-ben el­fogadott egy általános ren­dezési tervet, de azóta olyan lényeges változások történ­tek, hogy szükségessé vált a terv teljes átdolgozása. A tanácsülés által most jóvá­hagyott terv a külterületi la­kosság városba költözésével is számol. A napjainkban 35 és fél ezres lélekszámú vá­ros össznépessége az elő­becslések szerint 1990-re 38 és fél ezer, 2005-re pedig 42 ezer lesz. Ennek megfelelően a következő 15 évben öt­évenként 1300—1500 lakás építésével lehet számolni, s a program ehhez méretezi a lakóterületeket. A tömeges lakásépítéshez olyan terület­re van szükség, ahol nem kell szanálni —, ezért első­sorban a bónumi rész jöhet számításba. A városközpont rekonstrukciója lassúbb ütemben folytatódik majd, amit a tekintélyes szanálási költség is indokol. Az általános rendezési program részletesen tartal­mazza, milyen közintézmé­nyek, művelődési, oktatási, kereskedelmi-vendéglátó, egészségügyi, sport- és egyéb létesítmények építését terve­zik. Mielőbb szükséges alap­fokú intézményekkel — óvo­da, bölcsőde, iskola, ABC, orvosi rendelő, szolgáltató­ház — ellátni az egyes lakó­körzeteket. A terv tartalmaz­za a város iparterületeivel kapcsolatos fejlesztési el­képzeléseket, és meghatároz­za, mely ipari üzemeket szükséges kitelepíteni % la­kóterületről. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents