Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-20 / 221. szám

1977. szeptember 20., kedd ünnepség Battonyán (Folytatás a 2. oldalról) szönet és elismerés hangján szólhatunk, amikor az év el­ső felének gazdasági ered­ményeiről szólunk. Ez irányú törekvéseinket, céljainkat világosan megfo­galmaztuk, és törekedtünk arra, hogy a dolgozók széles tömegei is megismerjék és megértsék terveink teljesíté­sének fontosságát. S nem csalatkoztunk, dolgozóink megértették törekvéseinket. Elért eredményeink becsüle­tes helytállást, mindennapi munkát bizonyítanak. Az elmúlt évben legfontosabb gazdasági célkitűzéseinket úgy fogalmaztuk meg, hogy az ipari termelést 6—7 szá­zalékkal, az építőipari ter­melést 4—5 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 7—8 százalékkal kell növelni. Ma, amikor már túljutot­tunk az első félév munkáin, megállapíthatjuk, hogy a me­gye ipari termelése a terve­zettnél kedvezőbben alakult. Az első félév ipari termelése 9 százalékkal magasabb az 1976. I. félévinél. Ezen belül jelentős a fejlődés a nehéz­ipar termelésében, az élel­miszeripari ágazatban, és az építőiparban. Örömmel álla­píthatjuk meg, hogy üteme­sen halad a Gyulai Hús­kombinát építése, átadásra került a ZÖLDÉRT húsüze­me, beindult a konzervgyári tésztaüzem fejlesztése és a Amint elcsendesült az ün­nepi beszédet követő taps, Apró Antal lépett a mikro­fonhoz. Mindenekelőtt kö­szöntötte a megjelenteket és tolmácsolta pártunk Köz­ponti Bizottsága, és szemé­lyesen Kádár János elvtárs üdvözletét Battonya lakossá­gának, és az emlékünnepség valamennyi résztvevőjének. Majd a következőképpen folytatta: „Kedves battonyai Elvtársak! Kedves szovjet Vendégeink! Szép hagyo­mánnyá vált, hogy minden év szeptemberében Batto­nyán, országunk e nevezetes helységében felidézzük a nem is olyan régmúlt eseményeit, új erőt merítve a történelmi tapasztalatokból, mai és hol­napi feladatainkhoz. Népünk tisztelettel adózik azok em­lékének, akik történelmünk legsötétebb időszakát lezárva, az emberiség fáklyavivője- ként felszabadították hazán­kat is a fasiszta rabságból. Mély és soha el nem múló megbecsülést, hálát érzünk a szovjet nép, a Szovjetunió felszabadító hadserege, a szovjet harcosok iránt, akik óriási áldozatokat vállalva végleg győzelemre vitték a magyar haladás ügyét. Bat­tonyán és másutt az ország községeiben, városaiban em­lékművek idézik a több mint hat hónapon át tartó harcot, azoknak a hős katonáknak tetteit, akik közül sokan ma­gyar földben nyugszanak. A mai szocialista Magyarország és maga Battonya szép pél­dája annak, hogyan élt né­pünk azzal a lehetőséggel, amit a Szovjetunió nyújtott számunkra, amikor vissza­adta országunk függetlensé­gét. Battonya a magyar és a szovjet nép közötti testvéri barátság nemes jelképévé magasodott az elmúlt évti­zedekben. Jól fejeződött ki ez a ma itt elhangzott ün­nepi beszédben. Felszabadu­lásunkkal szinte egy időben alakult meg a Magyar— Szovjet Baráti Társaság, amely létrejötte óta híven szolgálja a magyar—szovjet barátság elmélyítését. Battonya szorgos népe mindennapi munkával, poli­tikai helytállással sokat tett annak érdekében, hogy erő­södjék, gazdagodjék barát­ságunk a szovjet emberek­kel. Az elmúlt évek során sok szép példával lehetne Kner Nyomda 113 millió fo­rintos kapacitásbővítő be­ruházása. A megye iparában telje­sültek alapvető célkitűzése­ink: javult a termelés szer­kezete ; jelentősen nőttek exportszállításaink; mintegy 6 százalékkal emelkedett a fizikai dolgozók átlagkerese­te ; a termelésnövekedés az üzemek döntő többségében takarékos gazdálkodással, a hatékonysággal párosult. A megye mezőgazdaságá­ban a két fő ágazat közül a növénytermesztésben kell tervünk szerint nagyobb termelésnövekedést elér­nünk. A búzatermesztésben a kitűzött céljainkat túltel­jesítettük, s minden eddigi­nél magasabb termést taka­rítottak be a megye mező- gazdasági üzemei. Külön is dicsérettel kell szólnunk ar­ról a 45 állami és szövetke­zeti gazdaságról, ahol az átlagtermés az 50 mázsát is meghaladta. Az állattenyésztésben ter­veinknek megfelelő, néhány területen a tervezettnél gyorsabb ütemű a fejlődés. Az első félév eredményei ar­ra engednek következtetni, hogy a mezőgazdasági ter­melés idei növekedése eléri a tervezett 7—8 százalékot. A kedvező összkép mellett fontos, hogy mindnyájan felismerjük további lehető­ségeinket, és gondjaink meg­oldásán közösen fáradoz­igazolni ennek a törekvésnek az eredményességét. Ügy gondolom, nem véletlen, hogy az elsőnek felszabadult Apró Antal beszédét tartja zunk. Figyelmünket tovább­ra is a Központi Bizottság decemberi határozatának végrehajtására kell összpon­tosítani. Ez megköveteli a tervszerűség további erősíté­sét, a gazdasági folyamatok gondos figyelemmel kíséré­sét, a szükségessé váló intéz­kedések idejében történő megtételét. Mozgósítani kell erőinket, hogy a munka ha­tékonyságának fokozásával gyorsuljon a fejlődés üteme, emelkedjék a műszaki szín­vonal, javuljon a népgazda­ság egyensúlya és elérjük az életszínvonal emelésére ki­tűzött céljainkat. Az irányí­tás és a végrehajtás minden szintjén érvényesítenünk kell a XI. kongresszus és a Köz­ponti Bizottság határozatai­nak nagyobb követelményeit. Kedves Elvtársak! Az 1944-es esztendő szep­temberével, az ősz kez­detével- a tavasz is meg­érkezett; a felszabadítók, a magyar nép, a megújulás, az igazi emberi kiteljesedés tavasza. Éljünk tehát még jobban dolgozó népünk év­ezredes álmával a szabad­sággal, alkotó hétköznapjai szolgálják az egyes ember és mindnyájunk közös bol­dogulását. Őrizzük szívünk teljes melegével a felszaba­dító szovjet hadsereg hősi tettét, és mindennapi alkotó munkával fejezzük ki a két nép megbonthatatlan, örök barátságát. magyar község lakói közös elhatározással kérték belépé­süket a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság tagcsoportjai­nak sorába. A Magyar— Szovjet Baráti Társaság Or­szágos Elnöksége nevében most örömmel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy átadjam Battonya kép­viselőinek a Magyar—Szov­jet Baráti Társaságba való felvételről szóló oklevelet. Arra kérem Battonya lakos­ságát, idősebbeket és fiatalo­kat, hogy eddigi tevékeny­ségükhöz híven őrizzék és ápolják a magyar—szovjet barátságot. Ügy éljenek és dolgozzanak családjuk, Bat­tonya, s az egész ország to­vábbi felvirágoztatása érde­kében, hogy mint az elsőként felszabadult magyar község mai gazdái és lakói, méltóan és jól szolgálják a magyar— szovjet barátság ügyét. Ami­kor most az elnökség nevé­ben Battonya dolgozóinak átadom a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoport­jába való felvételről szóló oklevelet, Battonya egész la­kosságának további jó mun­kát, egyéni életükhöz sok si­kert, erőt, egészséget kívá­nok.” Ezekkel a szavakkal nyúj­totta át Apró Antal a Batto­nya kollektív tagságát doku­mentáló oklevelet Palkó La­josnak, a nagyközségi párt- bizottság titkárának. „Ez ar­ra kötelez bennünket — mondta többek között Palkó Lajos —, hogy még tovább ápoljuk, szélesítsük és erősít­sük a szovjet és a magyar nép őszinte barátságát, is­mertessük a Szovjetunió eredményeit.” N. I. Szoboljev köszöntője Az emlékgyűlésen ezután a szovjet testvérmegyék és vá­rosok delegációjának vezető­je, N. I. Szoboljev köszön­N. I. Szoboljev üdvözli a résztvevőket tötte az ünnepségen részt vevőket. Rövid beszédében meleg szavakkal szólt a szovjet és a magyar nép ba­rátságáról, méltatta hazánk és megyénk eredményeit, melyeket a 33 éve szabad or­szágban elértünk. Külön üd­vözölte Battonya lakosságát, mint a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság első kollektív tagcsoportját, és további jó munkát, gyümölcsöző együtt­működést kívánt. Az emlékgyűlés a batto­nyai szovjet hősi emlékmű koszorúzásával zárult. Amint felhangzott a békedal, meg­indult a menet a hála és az emlékezés virágaival: az MSZBT koszorúját Apró Antal és Nagy Mária, a párt­szervek koszorúját Frank Ferenc, Ritter Tibor és Sza­bó István helyezte el az em­lékműnél. A szovjet vendé­gek nevében V. J. Pavlov, F. F. Krivda és N. I. Szobol­jev, a megyei tanács képvi­seletében Klaukó Mátyás és Ábrahám Béla koszorúzott. Elhelyezték a virágaikat to­vábbá a társadalmi és tö­megszervezetek megyei ve­zetői, és a nagyközségi párt-, állami szervek képviselői. Gazdag kulturális program Tizenkét óra múlt néhány perccel. Azon az úton, ahol a felszabadító szovjet had­sereg katonái hazánk föld­jére léptek 33 évvel ezelőtt, most ifjú sportolók gyülekez­nek. Az út mentén tábla, raj­ta a felírás: „1917 méter”. A sportprogram első mozzana­ta kezdődik itt; gyülekeznek a futók a jubileumi mérföld megtételére. Szemerkél az eső, de ez mit sem zavarja Boros Mihályt, aki elsőnek melegít. Miközben a szarva­si öntözéses főiskola diákja piros melegítőjéről lerázza a vizet, ezt mondja: — Nem vagyok Békés megyei, még sosem jártam Battonyán, de szeretnék jól szerepelni az emlékünnepség tiszteletére rendezett futóversenyen. Most kosarazom az iskola csapatában, régebben atleti- záltam és kézilabdáztam. Egy kilométerrel arrébb az úttörők gyülekeznek, ők 917 métert. futnak. Indul a me­zőny. Nincs itt minden járás képviselője, de akik dacol­nak az .égi áldással, csurom­vizesen, lelkesen érnek cél­ba a Békeparknál. Boros Mihály kapja az első he­lyezettnek járó gratulációt, mögötte a másik szarvasi, Deák Árpád érkezik. Az if­jabbak között a battonyai Korcsog László az első, Vi­rág Árpád és Virág Piroska előtt. A verseny legjobbjai he­lyezik el a felszabadítók em­lékére épített parkban a tisz­telet és a hála koszorúit a békemeneten részt vevő KISZ-fiatalság nevében. Ko­szorút helyeznek el a batto­nyai KISZ-esekkel most kapcsolatra lépett budapesti VII. kerületiek is. És közben már gyülekez­nek a kerékpáros hálastafé­ta tagjai is. Vörös és nem­zeti színű zászlócskák díszítik a kerékpárokat. Krajcsovicz János, a Megyei Testnevelési és Sporthivatal elnöke in­dítja útjára a fiatalokat: „A Battonyáról induló hálastafé­ta vigye hírül községről köz­ségre, városról városra, hogy megyénkben, az Edzett ifjú­ságért ! tömegsportmozgalom él és terebélyesedik. Hirdes­se, hogy fiataljaink szeret­nek vidáman élni, szórakoz­ni és sportolni. Kísérje a ke­rékpárosokat ünnepi hangu­lat, fiatalos fegyelmezett­ség!” Ezek után az MTS elnöke átnyújtotta a kerékpárosok­nak a hálastaféta zászlaját, Molnár Éva, a MOM helyi üzemének KISZ-titkára pe­dig feltűzte az első, „Batto­nya nagyközség ifjúsága” feliratú szalagot. A staféta első állomása Mezőhegyes volt, ezt követően megyénk 59 helységét érintve érkezik majd a staféta november 6- án Békéscsabára. Igaz, az időjárás jó né­hány érdekesnek ígérkező sportprogramot „elmosott”, de a több ezer Battonyára érkező fiatal így is sokféle program között válogatha­tott. A Mikes Kelemen Gim­názium KISZ-klutojában so­kan tapsoltak Boros Lajos pol-beat énekes műsorának. A művelődési házban két ki­állítás is várta a látogató­kat: fotókról ismerkedhettek a Szovjetunió köztársaságai­nak életével, mások a batto­nyai lányok, asszonyok hím­zéseiben, kézimunkáiban gyö­nyörködtek. Sokan tekintet­ték meg a gimnáziumban nyílt könyvkíállítást, amely a Kossuth Könyvkiadó gon­dozásában megjelent műve­ket reprezentálja, elsősorban politikai jellegű irodalmat. A filmszínházban telt ház előtt vetítették a Haza hű fiai című szovjet filmet, majd a debreceni Panta Rhei együttes beatkoncertje kö­vetkezett. És még ezzel sem merült ki a program, mert a művelődési ház színpadán alig gördült le a függöny, a magyarországi nemzetiségek központi művészegyüttesének nagy sikerű műsora után már szovjet énekesek, zené­szek és táncosok készülőd­tek. Látogatás Mezőhegyesen Miközben Battonyán a kü­lönféle kulturális események zajlottak, a délutáni órák­ban az emlékünnepségre ér­kezett szovjet testvérme- gyék és testvérvárosok de­legációja párt- és állami ve­zetőink társaságában Mező­hegyesre látogatott. Az álla­mi gazdaság központjában Supala Pál igazgató és Mis- kucza Péter, a gazdaság pártbizottságának titkára fo­gadta a vendégeket és adott tájékoztatást a közel 20 ezer hektáron gazdálkodó, lóte­nyésztéséről és sportlovasai­ról ismert gazdaság tevé­kenységéről. Ez utóbbival kapcsolatban mindjárt friss hírrel is szolgáltak a házi­gazdák, hiszen Balogi And­rás és társai kiválóan szere­peltek a hét végén rendezett Budapest-bajnokságon. A vendégek elismeréssel fogad­ták, amikor a mezőhegyesiek távolabbi céljaikról is be­számoltak; legjobbjaik sze­retnének ott lenni a moszk­vai olimpián is. A rövid ba­ráti beszélgetés utón lovas­bemutató következett, majd este a vendégek a mezőhe- gyesi kollektív MSZBT-tag- csoport képviselőivel talál­koztak. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom tiszteletére kezdődött ünnepségsorozat első eseményén sok ezren ünnepeltek vasárnap Batto­nyán. Emlékeztek, demonst­rálva a népek barátságát, köszöntve-a hazánk felszaba­dulásáért annyi áldozatot ho­zó Szovjetuniót, a Nagy Ok­tóber közelgő 60. évforduló­ját. S mintegy jelképpé ötvöz­ve a barátsági napot, este a battonyai tanácsháza tor­nyán megvilágított transzpa­rens a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom jelszavát hirdette: „Világ proletárjai, egyesüljetek!” (A tudósításokat készí­tették: Fábián István, Lányai László és Tóth Ibolya) Apró Antal átadja Palkó Lajosnak, a nagyközségi pártbizott ság titkárának az MSZBT kollektív tagságról szóló oklevelet Apró Antal üdvözlő szavai A szovjet vendégek koszorúznak

Next

/
Thumbnails
Contents