Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-18 / 220. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljelek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. SZEPTEMBER 18.. VASÁRNAP Ars: L20 Ft XXXII. ÉVFOLYAM, 220. SZÁM ___ Test véri légkörben Három napot töltött magyar földön a csehszlovák párt- és kormányküldöttség. Megállapítjuk: hallatlanul sokoldalú és zsúfolt volt a program. Nem is lehet ez másként. Három nap alatt kellett áttekinteni mindazt, amit a legutóbbi, három évvel ezelőtti hasonló csúcstalálkozó óta történt — de fel kellett vázolni azt is, ami a következő években, részben éppen a most aláirt megállapodások megvalósulásaként, történni fog. Világos dolog persze, hogy bármilyen jelentős is a most aláírt néhány megállapodás, a magyar—csehszlovák viszony alapja, lényege az, hogy a két népet, két országot megbonthatatlan szövetségi szálak fűzik a szocialista országok közösségéhez, a Varsói Szerződés Szervezete és Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa . tagországaihoz. Politika, gazdaság, tudomány, kultúra: minden területen új meg új szálak szövődnek ebben a sokoldalú kapcsolatrendszerben s a szocialista közösség erejét tovább növeli a kétoldalú kapcsolatok elmélyülése, erőteljesebbé válása is. Ha sokat és minden lényeges kérdést érintve tárgyaltak a magyar és csehszlovák vezetők a gazdasági kérdésekről, nem maradt el annak a felmérése sem, hogy mennyiben erősítettük az elmúlt években az együttműködést más területeken. A két küldöttség vezetői joggal Szögezhették le a csütörtöki nagygyűlésen: ideológiai és kulturális, tudományos és műszaki kapcsolataink is elmélyültek s mindenekelőtt: testvéri együttműködésünk jó eredményeket hozott a nemzetközi küzdőtéren, a békéért, az enyhülés fenntartásáért végzett munkában. A nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom fejlődésének új, fellendülő szakaszába lépett. Az elmúlt néhány esztendőben még világosabban látták a magyar és a csehszlovák dolgozók egyaránt: a szocialista közösség országainak közösen kialakított, egyeztetett világpolitikai lépései jelentős új sikereket hoztak. Kádár Jánosnak az a megállapítása, hogy a szocialista elvi külpolitika népünk nemzeti érdeke és internacionalista kötelessége — éppen az elért eredményekben igazolódik. Kölcsönös megértés, a proletár internacionalizmus elvei, őszinte elvtársi légkör, teljes nézetazonosság: ez jellemezte a csehszlovák pártós kormányküldöttség háromnapos látogatását. A világhelyzet reális áttekintése, a kétoldalú és sokoldalú szocialista együttműködésből, azaz a szocialista integráció továbbfejlesztéséből világosan következő gyorsabb fejlődés biztos tudata hatotta át a tárgyalásokat és fejeződött ki a két küldöttség állásfoglalásaiban. Ha valljuk, hogy az erőviszonyok a világban a szocializmus és a béke javára változtak és változnak, akkor ebben az is benne foglaltatik, hogy a szocializmus és a béke megszilárdításának fontos eleme a testvéri együttműködés a szocialista országok között. Százhetvenöt éve született Kossuth Lajos Emlékülés a budapesti éjvárosházán, ünnepségek a megyében Kossuth Lajos születésének 175. évfordulója alkalmából — a jubileumi ünnepségsorozat nyitányaként — emlékülést rendezett szombaton a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Budapesten, az újvárosháza dísztermében. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Molnár Ferenc kulturális minisztériumi államtitkár, s jelen voltak Kossuth Lajos szülőhelye, Monok község képviselői is. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke méltatta a kos- suthi életművet: — Kossuth Lajos személyében — mondta — arra az államférfira emlékezünk, akinek neve elválaszthatatlan történelmi múltunk egyik ragyogó korszakától, az 1848 —1849-es forradalom és szabadságharc Magyarországától. Nevét nemzedékek őrizték és ötvözték erőt adó, előremutató jelképpé. Történelmi alakjára és szerepére, a nép és az ország sorsát azóta is szüntelenül formáló hatására emlékezünk ma, a szocialista Magyarország állampolgárai, a kossuthi örökség vállalói és továbbfejlesztői. — Kossuth Lajos kivételes életpályája átfogta szinte az egész XIX. századot. Élete kilencvenkét esztendeje alatt Magyarország fejlődésének úgyszólván minden sorsfordulójára befolyást gyakorolt. Már fiatalon egyik vezetője volt a század első negyedében kibontakozott reformkorszaknak, annak a mozgalomnak, amelynek képviselői egyre türelmetlenebbül érzékelhették, hogy hazánk mennyire elmaradt az európai társadalmi fejlődéstől, s a nemzet felemelkedése előtt tornyosult feudális akadályok lerombolására törekedtek. Nagy érdeme, hogy az 1848-as polgári demokratikus forradalom kifejezésre juttatta: a nemzeti függetlenség kivívása és a népszabadság megteremtése egymástól el. nem választható feladat: nem elegendő az osztrák elnyomás ellen harcolni, ezzel egy időben jogot kell adni a népnek, meg kell teremteni a függetlenség szilárd hazai bázisát is. „Hosszú idő óta akadunk egy valóban forradalmi jellemre, egy férfira, aki népe nevében fel meri venni a kétségbeesett harc kesztyűjét, aki nemzete számára Danton és Carnot egy személyben” — e szavakkal emlékezett meg Kossuth Lajosról a kor két nagy forradalmár gondolkodója, Marx és Engels. — 1848—49 félbeszakadt törekvéseit ekkor már a társadalmi haladás legkövetkezetesebb ereje, a munkásosztály képviselte, amely az egész nép ügyéért harcolt. És egyre több, a társadalom más Osztályából és rétegéből indult hazafi érezte meg és ismerte fel, hogy a Kossuth nevéhez fűzött álmaik, reményeik, céljaik csak akkor valósulhatnak meg, ha a munkásosztály forradalmi élcsapatával, a kommunista párttal együttműködve, közös, szilárd, demokratikus egységfrontban tevékenykednek. Ebben a széles, előremutató nemzeti összefogásban vált hatékony erővé, és nyert történelmi igazolást a kossuthi örökség. A Szovjetunió felszabadító harca után a magyar munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó értelmiség nem késlekedett, hanem élve a lehetőségekkel, a szocialista fejlődés útjára lépett. Az érte vívott küzdelemben teremtődött meg, kovácsolódott megbonthatatlanná országunkban a szocialista nemzeti egység. Erre a hatalmas erőre támaszkodva tudtunk és tudunk új és új, merész, a kossuthi szellemet megőrző, de a kossuthi koncepciót messze meghaladó távlatokat állítani országunk és népünk elé. Kossuth Lajos életének, személyének példája ma is, a jövőben is élő tanulságul szolgál — mondotta befejezésül Kállai Gyula. Ezt követően dr. Szabad György tanszékvezető egyetemi tanár mondott emlékbeszédet. A jubileumi megemlékezés második részében kulturális műsor következett, amelyben közreműködött Bessenyei Ferenc, Némethy Ferenc, Szentpál Mónika és Dévai Nagy Kamilla. Az ünnepség a Himnusz hangjaival zárult. Békés megyében is tegnap, szombaton délelőtt került sor emlékünnepélyekre Kossuth Lajos születésének 175. évfordulója alkalmából. Megyénk számos helyiségeiben — Békéscsabán, Szeghalmon, Vésztőn, Sarkadon a Kos- suth-szobroknál, másutt Kossuth emlékét hirdető emléktábláknál — koszorúkat helyeztek el a Hazafias Népfront és a KISZ helyi bizottságai, a tanácsok, az úttörők képviselői. Ünnepi megemlékezésekkel, énekkari számokkal, szavalatokkal idézték Kossuth Lajosnak, az 1848—49-es nemzeti függetlenségi harc vezetőjének, az államférfinak elévülhetetlen érdemeit a nemzet felemelkedéséért vívott küzdelemben. A tiszteletadás percei — koszorúzás Békéscsabán, a Kossuth-szobornál. Fotó: Veress Erzsi ######################################################### Kádár János Jugoszláviába utazik Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Joszip Broz Ti tónak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban baráti látogatást tesz Jugoszláviában. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az ország- gyűlést szeptember 29-én, csütörtök délelőtt 11 órára összehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a MaSzovjet testvérmegyék és városok küldöttsége megyénkben Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására hazánkban tartózkodó szovjet testvérmegyék és városok küldöttsége — amely ma részt vesz Battonyán a népiek barátsága ünnepségen — tegnap délután megyénkbe érkezett. A delegációt, s a vele együtt érkező Nagy Máriát, az MSZBT főtitkárát, valamint I. V. Szalimont, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosát, az SZMBT magyarországi képviselőjét a megye vezetőinek társaságában Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Frank Ferenc első titkár elvtárs tájékoztatta a küldöttség tagjait Békés megye helyzetéről, gazdasági, társadalmi, politikai törekvéseikről. Hangsúlyozta, hogy eredményeinkben szétbont- hatatlan barátságunk gyümölcse jut kifejezésre. Az élénk érdeklődéssel kísért tájékoztatót követően, amelyet gyakran kérdések szakítottak meg, S. V. Kul- nyev, Penza megye képviselője, majd N. I. Szoboljev, az SZKP Kalinyin területi bizottság titkára, a küldöttség vezetője köszönték meg a szívélyes és baráti fogadtatást és a Békés megyét bemutató részletes tájékoztatást. gyár Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Az ülésszak napirendjén — az alkotmány előírásának megfelelően — szerepel még a legfőbb ügyész beszámolója működéséről. Munkásürök megyei vetélkedne A Munkásőrség Országos- Parancsnoksága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére vetélkedőt indít. Ennek harmadik fordulójára tegnap Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban került sor. Az egységek legjobb rajai jutottak ide, hogy eldöntsék, közülük is ki a legjobb. A verseny résztvevőit és a vendégeket Tóth Pál, a munkásőrség megyei parancsnoka köszöntötte. Az elnökségben foglalt helyet Csípés Sándor, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága pártbizottságának titkára, Csaba János, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezetője, valamint a zsűri tagjai. A versenyzőknek először politikai szóbeli kérdésekre kellett helyes válaszokat adni, majd bizonyítaniuk kellett, mennyire ismerik a szolgálati szabályzatot. Szerepelt ezeken kívül egészség- ügyi feladatok végrehajtása, fegyverismeret, alaki gyakorlat, és a híradó eszközök ismerete. Végül a gyulai megyei közvetlen vegyvédelmi egység raja győzött, amelynek parancsnoka Molnár János, tagjai: Pápai István, Nagy István, Nidermauer János, Cseresznyés • István, Hoffmann Mihály, Varga István és Vidó Ferenc. A vetélkedőt Tóth Pál értékelése zárta, majd Csipes Sándor az országos parancsnokság képviseletében átadta a győztes rajnak az ajándékot, kéthetes szovjetunióbeli utat. A többi raj sem ment haza üres kézzel, mindegyik szép emléktárgyat kapott.
