Békés Megyei Népújság, 1977. szeptember (32. évfolyam, 205-230. szám)
1977-09-16 / 218. szám
1977. szeptember 16„ péntek Apróságok, Tanácskozás bosszúságok " — jsrzrssJz * kirnYezetvédelemiil közútjaink korszerűsítése, Űj bérezési rendszer az egészségügyi dolgozóknál javítása. Öröm ma járni az autósoknak a régi gidres- gödrös mezők ov ács háza— battonyai, békés csaba—me- mező herényi, Szeghalom— vésztői (és sorolhatnám tovább) országúton. Sőt. Kulturáltabbá vált közlekedésünk a vasúti átjárók legtöbbjének rendbe hozásával is. Korábban, mondjuk a Mezőberény előtti sorompónál, vagy akár a nagy forgalmú mezőmegyeri vasúti átjárónál bizony csak lépésben lehetett haladni a gépkocsiknak, és örülhetett az, aki nem harapta el a nyelvét a nagy szintkülönbségek miatt. Persze van még bőven tennivaló közútjaink, az országutak javításában, de hát az aszfaltkeverő üzem sem győzi a termelést. Lényeg az, hogy „sínen” vagyunk, lassan felzárkózunk a jó útú megyék egyre gyarapodó táborába. A nagy útépítési évekre a régi idők emlékeként csak azok a jelzőtáblák utalnak majd, amelyeket kint fognak felejteni. Ahogyan ezek a jelzőtáblák, az „Előzni tilos”, a „40 km sebesség”, stb. is kint maradtak a már régen elkészült útjaink mellett. • • • Ismét útszakaszról lesz szó, de ezúttal valóban bosz- szantóról. A békéscsabai 17- es buszjáratról, mely sehogyan sem akar menetrend szerint közlekedni. Pedig a Volán a nyári menetrend közreadásával nyilván azt garantálta, hogy a jelzett időpontokban nemcsak papíron közlekednek a 17-esek. Bosszantó, hogy vasárnaponként, az este 7.00 órakor a vasútállomásról induló 17- es szinte rendszeresen kimarad és a gyermekes szülőknek, akik a város másik lakótelepéről jöttek meglátogatni szeretteiket, 40 percet kell várniuk indulásra a nyűglődő, türelmetlen és álmos apróságokkal. Am ugyanilyen, bosszantó, hogy elég sűrűn, napközben is kimarad egy-egy járat, aztán úgy megtelik a busz, hogy szinte kinyomják az oldalát a Lenesési lakótelepiek... Miért nem tesznek végre valamit ez ellen? Varga Dezső A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága szeptember 15-én tartotta ülését Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban, 'dr. Horváth Éva elnökletével. A tanácskozáson megjelent S. Szabó Ferenc, a HNF országos településfejlesztési szak- bizottságának elnöke. Az elnöki megnyitó után dr. Már- ki-Zay Lajos, a népfront megyei környezetvédelmi munkabizottságának titkára szóbeli kiegészítést fűzött dr. Maurer Józsefnek, a munkabizottság elnökének a Békés megye környezetvédelméről és a további feladatokról szóló beszámolójához. Megyénkben a népfronton belüli környezetvédelmi tevékenység már a 70-es évek elején megkezdődött. Nagy lendületet adott ennek a munkának az 1974 májusában megalakult megyei környezetvédelmi munkabizottság, amely a visegrádi, szentendrei, kecskeméti országos tanácskozás irányelveit magáévá téve haladt a megkezdett úton. Előrelépést jelentett, hogy létrejött a természet- és tájvédelmi, a településfejlesztési, a nevelés- és propagandaügyi, valamint a társadalmi őrséget tömörítő szakbizottság. Ezenkívül az öt városban, Szeghalmon és Mezőkovácsházán helyi, területi munkabizottságok működnek. Az eredményes környezetvédelmi munkát segítik a társadalmi őrszolgálat tagjai: a gátőrök, mezőőrök, vad- és halőrök, erdészek, vöröskeresztes aktívák, az általános és középiskolákban az úttörőkből és KISZ-tagokból álló környezetvédelmi járőrök. Jó példával járnak elöl a gyulaiak, ahol a kertészeti szakközépiskolán környezetvédelmi ifjúsági klub alakult. A helyi kezdeményezések valóra váltását sajnos fékezi a néhol még tapasztalható helytelen joggyakorlat. Az 1976-ban napvilágot látott környezetvédelmi törvénnyel ugyanis nincsenek összehangolva a jelenleg érvényben levő jogszabályok, éppen ezért gyakori a rossz értelmezés, az ellentmondás. Ugyancsak baj van a jog alkalmazásával is. Hatóságaink nagy része nem él a Békésszentanóráson két orvosi lakást építenek a Kazinczi utcában, amelyhez jelentős értékű társadalmi hozzájárulást ajánlottak fel a helyi üzemek Fotó: Martin Gábor rendelkezésére álló hatékony szabályok, rendeletek adta lehetőséggel. Következésképpen kevés a bírságolás, a környezetünket szennyező vállalatokkal, egyénekkel szemben. Igaz, hogy a környezetvédelem sok pénzt emészt fel. Az egyre gyorsuló gazdasági verseny során mérlegelni kell a népgazdaság teherbíró képességét Ez azonban arra figyelmeztet, hogy már a beruházások előkészítésénél, a tervezésnél gondolni kell a környezetvédelmi berendezésekre, hiszen a bajok megelőzése sokkal gazdaságosabb, mint az utólagos kapkodás. A vita korreferátumokkal folytatódott Zelenyánszki András, a megyei növényvédő állomás főmérnöke kifejtette, hogy megyénkben 1976-ban 800 ezer hektár területet szórtak be növényvédő szerrel. Ez azt jelenti: egy hektár szántón kétszer alkalmaztak vegyi gyomirtást vagy talajelőkészítést Mezőgazdasági üzemeink összesen 900 millió forintot költöttek növényvédő szer és műtrágya vásárlására Ez kétszer nagyobb a gépesítésre fordított összegnél. Így a műtrágya-felhasználás átlagosan elérte a hektáronkénti 240 kilót Sajnálatos, hogy az érvényben levő jogszabályok nem tiltják a korszerűtlen higanyos eljárás alkalmazását. A további hozzászólók — a Biharugrai Halgazdaság igazgatója, a Gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet főmérnöke, a megyei fővadász és főépítész — szakmai szempontból is értékes előadásaikban ecsetelték a környezetvédelem gazdasági, társadalmi hatását, konkrét javaslatokkal kiegészítve. Második napirendi pontként került sor a megyei bizottság és elnökség tagjainak a népfront testületéit segítő munkájának értékelésére. (—s.—s.) Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Békés megyei bizottsága szeptember 15-én, tegnap Gyulán az Erkel Művelődési Központ színháztermében megyei ankétot, nagygyűlést tartott a szakdolgozók részére. Ott volt Beraczka István, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa, Bocskai Mihályné, SZMT megyei titkár, valamint az egészség- ügyi intézmények igazgatói, vezetői, a társszervek képviselői. A megnyitót dr. Sonkoly Kálmán igazgató főorvos, az OEDSZ megyebizottságának elnöke mondotta. Megemlékezett az Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról, majd a szocialista egészségügy alapelveiről és a fejlődésről beszélt. A közel 400 résztvevő — a megye minden részéből érkezett ápolónő, asszisztens, gyógyszerész, körzeti nővér, gyermekgondozó — nagy figyelemmel hallgatta Bodnár Árpádnét, az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezet központi vezetősége titkárának előadását a szakdolgozók szerepéről. Beszédének bevezető részében tájékoztatást adott az egészségügyi dolgozók helyzetéről, szociális, élet- és munkakörülményeiről. Beszélt arról, hogy mit tesz a szak- szervezet ennek javítása érdekében, milyen az együttműködés az Egészségügyi Minisztérium és a szakszervezet között. Hangsúlyozta a közös célt: segíteni a különböző intézkedések megvalósítását, tovább javítani a dolgozók helyzetét, hogy érezzék a megbecsülést és teljes hivatástudattal álljanak a betegek gyógyításának szolgálatában. Országosan a 180 ezer egészségügyi dolgozóból 90 ezer a szakdolgozó és 25 ezer az orvos. A többi gyógyszerész, illetve gazdasági dolgozó. Míg a magyar orvosi ellátás világviszonylatban előkelő helyet foglal el, addig a szakdolgozói létszám közepes ellátást jelent. A jelenlegi létszámon kívül még 14—16 ezer kellene ahhoz, hogy a betegellátást megfelelően biztosítani tudják. Ne kelljen olyan hatalmas erőfeszítéseket tenni mint most, s hogy csökkenjen a túlterheltség. Ha az időközben nyugdíjba menőket is számítjuk, összesen 30 ezer szakdolgozóra lenne szükség. Beszélt a továbbképzési lehetőségekről is, s elmondotta, hogy olyan elméleti alapok és gyakorlati ismeretek szükségesek, melyek a gyors fejlődéshez alkalmazkodnak. Előadásában szó volt az anyagi és erkölcsi megbecsülésről is. Hangsúlyozta, hogy az október 1-én életbe lépő új bérintézkedés — ami 240 millió forintot jelent — elsősorban a szakdolgozók helyzetén javít. Lehetőség arra, hogy az életszínvonaluk javuljon, főleg azoknak, akik eddig is sok áldozatot vállaltak munkájuk során. Beszélt a munkamegjavító mozgalom szerepéről is. A legfőbb cél a betegek gyógyítása. A fizetésemelés, a munkakörülmények javítása is ezt szolgálja. A szünet után dr. Riskó Tibor, az orvostudományok doktora a mozgásszervi betegeket ellátó szakágak együttműködésének jelentőségeiről tartott színvonalas, diaképekkel illusztrált előadást. Kasnyik Judit Fogadónap Űjszalontán Ken feledkeznek meg a kisközségről Április óta közös tanácsa van Kőtegyánnak és Üjsza- 1 ontanak, a gyulai járás egyik legkisebb községe csatlakozott Kötegyánhoz. így Űjszalontán csak tanácsi kirendeltség működik, de a kötegyáni tanács vezetői és szak- igazgatási szerveinek tisztségviselői rendszeresen fogadónapot tartanak Űjszalontán, hogy első kézből szerezzenek tudomást a kisközség és lakóinak gondjairól és ezek- után megfelelően intézkedhessenek azok orvoslásáról. Nemrégiben a tanácselnök tartott fogadónapot az újsza- lontai kirendeltségen. Amikor odaérkezett, már jó né- hányan várakoztak apró, ügyes-bajos gondjaikkal. Az első ügyfél idős Kenéz Lajos volt. A községtől távolabb eső tanyában lakik feleségével. Nehezére esik már a munka, kemény élet a tanyai még most is, nyugalomra, könnyebb életmódra vágyik. Vett egy kis házat a községben, maga reperálgat- ja. A kerítést kellene még rendbe hozni, aztán, ha minden jól megy, a telet már a faluban tölti. — Mi a problémája, Lajos bátyám — kérdi a tanácselnök. — Van a tanya körül néhány akácfa, azokból szeretnék kivágni vagy tízet a kerítéshez. — Rendben van, ha bírja csak vágja ki, aztán legyen rendbe a kerítés, mire beköltöznek. Megnyugodva távozik az öregember, alig húzza be maga után az ajtót, Szent- miklósi Mihály kopogtat be. — Tudja, elnök elvtárs nagy gondban vagyok. Sarkadon lakom, de Űjszalontán is van egy ingatlanom és most mind a két helyről megkaptam a felszólítást a községfejlesztési hozzájárulás befizetésére. Mitévő legyek? Salamoni döntés születik. — A 300 forint egyik részét Sarkadon, a másik részét pedig itt fizesse be. A következő ügyfél, Csatári István is hasonló cipőben jár. Két házhelyük van a faluban, de nem bírnak vele, ott áll gondozatlanul, se építeni, se megművelni nem tudják. — Ügy gondoltam, ha a téesznek szüksége van rá, átadnám a közös gazdaságnak. — Most hirtelen nem tudok mit mondani — válaszol a tanácselnök —, mindenesetre bemegyek a téesz- hez, megbeszélem velük az ügyet. Idős Szappanos Ferenc következik. Tavasszal elvitte a vetését a belvíz, adókedvezményt szeretne kapni. A tanács kéri az adót, viszont még nem kapott határozatot arról, hogy a belvíz miatt mennyi adókedvezményben részesül. Közeledik a határidő, amíg még kamatmentesen lehet az adót fizetni, nem szeretné, ha kifutna az időből. ' A többi ügyfél is hasonló gondokkal keresi fel a tanácselnököt és kér tanácsot, vagy ügyének elintézését. Amikor csendesedik a forgalom a kis irodában, a tanácselnök megnyugodva dől hátra a székben. — Sok probléma volt itt az egyesítéssel kapcsolatban. Számos aggály merült fel a kisközség lakóinak körében, hogy lesz, mint lesz ezután. — A kutya sem fog velünk törődni, figyeljék meg, emberek. — volt a szinte általános vélemény a tavasszal. Tudtuk, hogy ezeknek a mendemondáknak leginkább azzal vethetünk véget, ha megmutatjuk, nem hagyjuk magára a községet, sőt igyekszünk még valamivel többet is nyújtani számukra. A gyermekek, az iskola felső tagozatosai minden nap átjárnak Kötegyánba, részükre megszereztük az iskolabuszt. Építettünk egy közúti átereszt, rendbe hoztunk 700 méternyi vízelvezető árkot, amely elvezeti a falu csapadékvizét és tervbe vettük a kultúrház felújítását, amit még ebben az évben szeretnénk megvalósítani. Most már megnyugodtak a kedélyek, látják, nem mostohagyerekként kezeljük Űjszalontát sem. Az újsza- lontai emberek továbbra is érezhetik á velük való törődést. Béla Ottó n századik születésnapra készülve Békéscsabán szeptember 23-án ünnepli születésének 100. évfordulóját Fáber La- josné. Erre a jubileumra nemcsak az ünnepelt, hanem az V. kerületi és a városi Vöröskereszt vezetősége is készül. A városi tanács és a Vöröskereszt aktívái megtudták, hogy az idős asszony nehéz körülmények között él. Éppen ezért megindult a segítő-szervező munka. A szocialista brigádok vállalták lakásának rendbe hozását, s a születésnapi ünnepség előkészítését. A Békéscsabai Kötöttárugyár Villám, Láng és Március 8. nevet viselő szocialista brigádjai vállalták az ajándékok elkészítését. A baromfifeldolgozó vállalat József Attila és Kállai Éva, a RÖVI- KÖT Május 1., a békéscsabai Szabadság Tsz, a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat, az 1-es számú téglagyár, valamint a víz- és csatornamű vállalat kollektívái szintén részt vesznek az ünnepség megszervezésében, ajándékok elkészítésében, és a lakás tatarozásában. A kollektívák nemcsak a születésnap alkalmából kívánnak segíteni a 100 éves asszonynak és 78 éves lányának, hanem vállalták a további patronálást is. Az ünnepségen részt vesznek majd a brigádok, a tanács és a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt és más társadalmi szervek képviselői.
