Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-14 / 191. szám

a 1977. augusztus 14., vasárnap Báziskönyvtáraink a nemzetiségi kultúra terjesztésében A Megyei Könyvtár szlovák részlegében Fotó: Gál Edit HOGYAN ÁLLUNK A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIÁVAL? A szarvasi Népi Ellenőrzési Bizottság a járás négy ter­melőszövetkezetében vizsgálta meg a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülését. Arra is választ kerestek a né­pi ellenőrök, hogy a vezetőség, a tisztségviselők és • függetlenített apparátus a rendeletek végrehajtását, a kormány által meghatározott társadalmi feladatokat mi­ként illeszti be a szövetkezeti demokrácia kereteibe. 1972-ben jelent meg a mű­velődésügyi miniszter 43 842/1972/VIII. számú ren­deleté az Irányelvek a nem­zetiségi lakosság könyvtári ellátásának továbbfejleszté­sére. Sok nemzetiségű me­gyénkben ekkor került sor két nemzetiségi báziskönyv­tár kialakítására. Így lett a békéscsabai Megyei Könyv­tár Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye szlovák nyelvű nemzetiségi bázis­könyvtárává, a gyulai Mo- gyoróssy pedig a Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye román anyanyelvű nemzetiségi báziskönyvtárá­vá. Az indulás óta öt év telt el. Azóta sokí új könyvvel, eredményesebb módszerek­kel igyekeznek ellátni fel­adataikat báziskönyvtáraink. A két könyvtár vezetőjével arról beszélgettünk; mit tet­tek és mit terveznek a jö­vőben a román és szlovák nemzetiségek anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséért? A gyulai román nyelvű, nemzetiségi báziskönyvtár vezetője, Sz. Kiss Jánosné 1973. óta látja el ezt a fel­adatot. — 1972-ben 1600 román nyelvű könyvvel indultunk, mostani könyvállományunk pedig több mint 2500 kötetet tesz ki. A mintegy 130 ál­landó olvasónk főleg a Ga­lamb utcai fiókkönyvtárun­kat látogatja. Többnyire a fiatalokat és a gyerekeket vonzza könyvtárunk, ők al­kotják az író-olvasó találko­zók állandó közönségét is. Jónéhány országos rendez­vényt is tartottunk, leg­utóbb az írószövetséggel kö­zösen szerveztünk egy író­olvasó találkozót, amelyen Constantin Chirita író és Miron Georgescu költővel beszélgettek olvasóink. A Galamb utcában gyakran rendezünk mesedélutánokat az óvodásoknak és a román tanítási nyelvű iskola kis­diákjainak. Ugyanakkor részt vettünk a júniusi ro­mán nyelvművelő és képző- művészeti tábor szervezésé­ben is. Könyvtárunk felada­ta még a hozzánk tartozó 14 községi könyvtár ellátása. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy növelnünk kell a gyermekfolyóiratok és a képes magazinok számát, hiszen az olvasók a rövi- debb lélegzetű írásokat szí­vesebben veszik kézbe. — Van-e elegendő anyagi fedezet a báziskönyvtár ál­lományának fejlesztésére? — A Kulturális Miniszté­rium gazdagon lát el ben­nünket. Nem is az anyagiak, hanem a beszerzés okozott gondot. Most végre megér­kezett Bukarestből a tava­lyi, mintegy 80 ezer forint értékű könyvrendelésünk. Terveink között szerepel még román—magyar nyelv­leckék, meselemezek és dia­filmek beszerzése is. A nyelvleckékre azért volna szükségünk, mert az itt élő román nemzetiségek nehe­zen értik meg az irodalmi nyelvet, így a román iroda­lommal való találkozás még komoly nehézségekbe ütkö­zik nálunk. Ezért van szük­ség az élményszerűbb író­olvasó találkozók gyakoribb szervezésére, hogy ezzel job­ban megkedveltessük az iro­dalmi alkotásokat Legköze­lebbi terveink között szere­pel a képzőművészeti hét ke­retében egy vetítéssel egy­bekötött előadás a romániai képzőművészetről. A békéscsabai Megyei Könyvtár szlovák nyelvű nemzetiségi báziskönyvtárá­hoz 18 település tartozik, eb­ből Békés megyei 12. A nagy számból is kitűnik, nincs könnyű dolga a bázis- könyvtár vezetőjének, Baukó Dórának, akivel a könyvtár céljáról, feladatairól beszél­gettünk. — Célunk, kielégítehi a hozzánk tartozó nemzetiségi terület becslés szerint 30 ez­res lakosságának legfonto­sabb igényeit. A könyvállo­mányunkat úgy válogatjuk össze, hogy az az iskolák, óvodák szükségleteit is ki­elégítse. Anyagi gondjaink nincsenek. A Művelődésügyi Minisztérium könyvtárügyi és nemzetiségi osztálya ta­valy is 210 ezer forintot biz­tosított számunkra, így nem is vált szükségessé a megyei lehetőségek igénybevétele. Könyvállományunk megköze­líti a 13 ezer kötetet. Könyv­tárunkban a szlovák klasz- sxikus és mai szépirodalom legszebb alkotásai, a leg­fontosabb monográfiák, en­ciklopédiák, a nemzetiségi pedagógusokat és értelmisé­gieket, közép- és főiskolai tanulókat érdeklő szakfolyó­iratok, gyermek- és ifjúsági lapok egyaránt megtalálha­tók. Ugyanakkor — és erre büszkék vagyunk — az anya­nyelvi kultúra fejlesztését, illetve az anyaországi művé­szetek megismerését szolgá­ló audio-dokumentumai is gazdag választékot nyújta­nak. — Az eredményeken túl milyen gondokkal küzd a báziskönyvtár? — Ma is komoly problé­mát okoz, hogy a nemzeti­ségi községek könyvtárosai­nak csak kis része ismeri az adott nyelvet, s akik isme­rik is, rendszerint csak táj- szólási változatát beszélik. Ugyanakkor nálunk is gond, hogy a nemzetiségiek döntő többsége, elsősorban az idő­sebb generáció nem ismeri eléggé az irodalmi nyelvet. Többnyire csak beszélik a nyelvet, de írni-olvasni nem tudnak szlovákul. Így aztán az anyanyelvi kultúra fej­lesztésében megnőtt a könyv­tárosok felelőssége és fel­adata. Hiszen rajtunk múlik a nemzetiségi lakosság anya­nyelvi irodalommal való el­látása és anyanyelvi kultú­rájának fejlesztése. Munkánk során a következő módszere­ket dolgoztuk ki. Igyekszünk felhasználni lemez- és könyvállományunkat az isko­lai hálózatban, kiállításokat rendezünk az évfordulók kapcsán, rendszeresen tar­tunk anyanyelvi foglalkozá­sokat. Jó példa erre a szarvasi könyvtárban rende­zett mesedélután, amikor a szlovák iskola tanárnője a lemez hallgatása után elme- séltette a gyerekekkel a hal­lottakat. Most fejeződött be a szlovák olvasótábor, amelynek munkájában mi is részt vettünk. Megjelentet­tünk egy verses füzetet a szövetség gondozásában, két békéscsabai költő szlovák nyelven írt alkotásaiból. Jó kapcsolatot tartunk fenn a szlovák klubbal, és rendsze­resen ellátogatok a szakfel­ügyelőkkel a nemzetiségi is­kolákba. Gyakran szerve­zünk vetélkedőket az anya­nyelvet oktató pedagógusok­kal együttműködve, például szavalóversenyt, helyesírási, szép- és helyes kiejtési ver­senyt, a felnőtteknek irodal­mi előadásokat, olvasó an- kétokat, a nemzetiségi lapok és rádiótudósítók szerkesz­tőivel pedig találkozókat. * • • A báziskönyvtárak felada­ta nem könnyű. A nemzeti­ségek kultúrájának fejleszté­sében betöltött szerepük azonban egyre jelentősebbé válik. A számukra biztosír tott lehetőségek az Alkot­mány 49. paragrafusából kö­vetkeznek: „A Magyar Nép- köztársaság e területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén va­ló oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehe­tőségét.” S e törvény meg­valósításáért megyénk könyvtárai is solwt megtesz­nek. B. Sajti Emese A termelőszövetkezetekben a legtöbb fórum, s egyben a szövetkezeti demokrácia megtestesítője a közgyűlés. Előkészítésére és lebonyolí­tására érthető módon a szö­vetkezetek nagy gondot for­dítanak. Ez vonatkozik a választások demokratizmu­sára is. A jelölő bizottság tagjai valamennyi munkate­rületet képviselnek. Messze­menően figyelembe veszik a jelölés során a tagok véle­ményét. Az örménykúti ter­melőszövetkezetben az elnö­ki tisztségbe több személyt jelöltek, de egyik sem sze­rezte meg az abszolút több­séget, ezért az elnökválasztó gyűlést megismételték. A közgyűlés napirendjéről a brigádgyűléseken szóban tá­jékoztatják a tagságot. Sok esetben a közgyűlésen alig hangzik el érdemi hozzászó­lás. Ennek részben az az oka, hogy brigádgyűléseken már elmondták a javaslato­kat De van más oka is. A vezetőség sokszor csak az egyetértő javaslatokat veszi figyelembe. Ez tűnt ki azok­ból a válaszokból, melyeket a hunyai Hunyadi, a kar- dosi Egyetértés és az ör­ménykúti Felszabadulás Ter­melőszövetkezet tagjai adtak a népi ellenőrök kérdéseire. Tagadhatatlan azonban az is, hogy a kis létszámú mun­kahelyi kollektíva ülései al­kalmasabbak az operatív vi­tára, mint a nagy létszámú közgyűlés. Általános tapasz­talat, hogy a vezetőség a brigádrendezvényeken vonja be legaktívabban a tagságot a szövetkezeti életbe, s a tá­jékoztatás is alaposabb, mint a közgyűléseken. Sok nehéz­séget jelent a közgyűlés és a vezetőség határozatainak ismertetése. Sajnos még nőn alakultak ki a megfelelő módszerek. Ennek néha az egész szövetkezet látja kárát Hiszen olykor fontos határo­zatról van szó, amelyet min­den tagnak ismernie kelle­ne. S éppen ebből fakad a végrehajtás körüli huza-vo- na. Sajnos más is. A hunyai tsz-ben a vezetőség határo­zatot hozott a vezetők pre­mizálására, holott ez a kér­dés a közgyűlés körébe tar­tozik. De nemcsak hatáskör- túllépésről van szó. Előfor­dult, hogy a korábban hozott határozat végrehajtásáról nem számoltak be Így hát számonkérésre nem került sor. Gyakran fontos munka- és ügyrendi szabályok ké­szítésébe sem vonják be a A világ egyik tiszafaerdeje A szentgáli tiszafaerdő­ben nemrégen törzsszámlá­lást hajtottak végre. A Ba- konynak ezen a — Szentgál községhez közel eső részén három foltban mintegy 120 000 tiszafát vettek „lel­tárba”. A részletes felmérés megerősítette azt a feltevést, hogy itt található a világ egyik legnagyobb összefüggő tiszafaerdeje, megközelítő 20.05: OSTROMÁLLAPOT Az ostromállapotot — a teljes rendőrség mozgósítá­sával — Uruguay ban rende­lik el három személy elrab­lása miatt. A tupamarók el­raboltak ugyanis három fon­tos személyt, a brazil kon­zult, a követségi másodtit­kárt és az amerikai Michael Santorét, aki „közlekedési tagokat Mindez természete­sen azzal jár, hogy így a tsz- tagok nem ismerik és nem tekintik magukénak azokat A népi ellenőrök az Ifjú­sági Törvény végrehajtását is vizsgálták. Az intézkedé­si tervek lehetővé teszik a fiatalok aktív tevékenységét a kezdeményező készség azonban hiányzik. A békés- szentandrási Zalka Máté és az örménykúti Felszabadu­lás Termelőszövetkezet a né­pesedéspolitikai határozat végrehajtására tervet készí­tett. Különösen az egyenlő bérezésben, az oktatásban és beiskolázásban értek el je­lentős eredményeket A nők adottságainak megfelelő fog­lalkoztatás fokozatosan ér­vényesül. A háztáji gazdál­kodáshoz is sok segítséget nyújtanak a szövetkezetek. A kardosi tsz-ben egy tehén­re 400 négyzetöl lucernát mérnek ki, s lehetőséget ad­nak takarmányvásárlásra is. A vezetőség valamennyi szövetkezetben biztosítja a tagsági jogok érvényesítését, állapították meg a népi el­lenőrök. Az írásos beadvá­nyokat 30 napon belül inté­zik el. A döntőbizottságok­nak ügyrendjük van. Dönté­seiket nem befolyásolja sem a vezetőség, sem egyes ve­zetők. S alig fordul elő olyan határozat, mely jogszabályi­lag kifogásolható volna. Ám a határozatok végrehajtásá­nak ellenőrzésére ritkán ke­rül sor. Csak az örménykú­ti Felszabadulás Termelőszö­vetkezetben találkoztak a népi ellenőrök olyan esettel, amikor a döntőbizottság a fegyelmi büntetés végrehaj­tását figyelemmel kísérte. A termelőszövetkezetek az utóbbi években nemcsak gaz­daságilag erősödtek meg, ha­nem egyben erősödött a szö­vetkezeti demokrácia is. Két­séget kizáróan ezt igazolja a NEB-vizsgálat. A népi ellen­őrök alapvető hiányosságo­kat nem állapítottak meg. A szövetkezeti demokráciát biz­tosító törvények, rendelke­zések azonban előírnak olyan adminisztratív szabá­lyokat, amelyeket meg kell tartani, illetve meg kell va­lósítani. A formai hiányos­ságok éppen ezekkel kap­csolatosak. Am mindezen túlmenően is van tennivaló. Hiszen a tsz-tagság nem mindig él a demokrácia ad­ta lehetőségekkel. Néha ép­pen a vezetőségtől várja a biztató kezdeményezést (Serédi) legnagyobb nagyságú tiszai ást a Kauká­zusban tartanak nyilván. A védett területűi gyalog­ösvényt képeztek ki a Jcöny- nyebb megközelítés céljából. A Soproni Erdészeti és Fa­ipari Egyetem szakemberei a tiszai ásban egy vizsgálati sort is megjelöltek, amely tudományos megfigyelésekre szolgál. szaktanácsadóként” dolgozik Uruguay ban. A film izgalmas perceiben a teljes erővel folyó nyomo­zás és Santore vallatásának képsorai váltakoznak. Ezen­közben az is kiderül, mi rej­lik Santore titokzatosnak aligha mondható, ám sok egyéb dolgot rejtő foglalko­zása, a „tanácsadás” mögött A jövő képei — filmen Egy meglehetősen kényel­metlen bárkaszerűségben foglalnak az első kozmikus utazás résztvevői helyet... így kezdődik Georges Mélis 1901-ben forgatott „Utazás a Holdba” című filmje, amely tulajdonképpen a téma első filmbeli megközelítése és amely egyben a tudományos­fantasztikus, a science-fiction első filmbeli jelentkezése. A sci-fi tulajdonképpen egy­szerre született meg a mo­zival. A legnagyobb változást az ember Holdra szállása jelen­tette. Az utóbbi évek csilla­gászati, űrkutatási esemé­nyei érzékenyen érintették a filmművészetet; lemondott az eddig használatos festői rakétákról, a tündérmesékbe illő űrkosztümökről és űr­utasokról. A hetvenes évek sci-fi filmjei a külsőségek mögött, a jelen kérdéseire keresnek feleletet. A kapi­talista társadalom, amely a legtöbb ilyen filmet készíti, elsősorban a rémségeket tár­ja fel, meglehetősen sötét színekkel festve az emberi­ség sorsát az elkövetkezendő évszázadokban. A környezet­szennyeződés, a túlnépesség, az ökológiai egyensúly meg­bontása, az elhatalmasodó erőszak, a közlés hiánya — íme néhány probléma, amely a legújabb sci-fi filmek kö­zéppontjában áll. Stanley Kubrick „2001 Ürodisszea” című filmje, amelyet Ma­gyarországon is be fognak mutatni, az első olyan alko­tás, amely a felépítés har­móniájával, filozófiájával fi­gyelmet érdemel. Ez a nagy film — amely a moszkvai fesztiválon díjat is szerzett, néhány évvel korábban —, jó néhány filmparabola nyi­tánya is. A következők közé tartozik Richard Fleischer „Zöld nap” című alkotása, Mickhael Critcheon „West World”, vagy John Boorman „Zardoz”, vagy Norman Je­wison „Rellerball” című mű­ve, amelyek bolygónk nem is olyan távoli holnapját írják le a visszafejlődés teljes részletezésével. Atombomba pusztítása után kerülnek elénk a Zardoz főszereplői, amikor már a növények és az állatok eltűntek és a ha­talmas tűzvész után néhá- nyan lézengenek csak a föl­dön... Es, akik lézengenek, azok a legprimitívebb élet­vitelhez zuhantak vissza... A „Japán elsüllyedése” című produkcióban földrengések pusztítják földünket, s vul­kánok, amelyek egyszerre robbannak ki az óceánok alatt, és kegyetlenül égetik el az embereket, növénye­ket, állatokat... Az ökoló­giai egyensúly megbomlása a „Zöld nap” cselekménye. A természeti források elapad­tak, lassan eltűnik a növényi és az állati világ, az embe­rek egyre többet éheznek és egyre vadabbul viselked­nek ... New York túlnépe­sedett lakossága az éhség elől a „Zöld nap” című mes­terséges élelmiszer fogyasz­tásával próbál menekülni — mondani se kell — eredmény nélkül... A „Rellerball”- ban ugyancsak pesszimista kép tárul elénk... Ebben a bőséggel megáldott világban, amely valamikor a követke­ző évszázadokban lesz föl­dünk, a rendező szerint az emberi kapcsolatok teljesen visszafejlődnek, eldurvul­nak ... Egyetlen egy játék érdekes csupán, amely Rel­lerball néven kerül az ér­deklődés homlokterébe. Eb­ben a játékban éli ki min­denki erőszakvágyát, ahol korcsolyán és motorbicikli­vel gyilkolják, pusztítják egymást a versenyzők. Persze vannak olyan fil­mek is, amelyek nem a ka­tasztrófán át szemlélik vilá­gunkat. Ilyen a televízióban is játszott „Solaris” vagy a román Ion Popescu Gopo fantasztikus komédiája, ame­lyek ugyancsak a jövőről al­kotott elképzeléseket' viszik a nézők elé... azzal a nem kis különbséggel, hogy itt még az emberek bíznak egy­másban, szeretik egymást, erdők zöldellnek, folyók csörgedenek... Utazni fo­gunk az űrben, más bolygók élőlényeivel is találkozunk, de hazatérünk és emberek maradunk a földön — ezt sugallják ezek az alkotások. Egy kicsit azt is, hogy érde­mes a jövőben hinni, a szebb jövőben. Ésaza jó, hogy ez itt — nem pusztán fantázia. Nemlaha György Mai tévéajánlatunk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents