Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

1977. augusztus 7., vasárnap A jogot ismerni kell Ady-filmet forgat a MAFILM ■jgNilMwiiti O jog átszövi egész éle­tünket, szabályozza az emberek és az ál­lam kapcsolatát, az állam­polgárok egymás közötti vi­szonyait, a munkavállaló jo­gait és kötelezettségeit, a család kapcsolatait. A jogszabály mindig el akar valamit érni, meghatá­rozott társadalmi célja van, de ez csak akkor valósul­hat meg, ha az emberek is­merik ezeket a szabályokat. Ismeretük társadalmi érdek. Mindannyian rendszeres kap­csolatban — ha úgy tetszik, jogi viszonyban — állunk az állammal, a tanáccsal, egyéb államigazgatási szervvel. Sa­ját magunkat sújtjuk, ha nem tudjuk, mit tehetünk, hol és hogyan, azaz nem is­merjük jogainkat. A jog­szabály ismerete tehát az egyénnek is érdeke. A jogpropaganda fontossá­gát bizonyítja, hogy a kor­mány ismételten napirendre tűzte megtárgyalását. A jog megismerése ad módot és lehetőséget a közéletben va­ló állampolgári részvételre, a jog ismerete és a hozzá kapcsolódó jogtudat az álta­lános műveltség szerves ré­sze, a jogismeret segíti a la­kosságot saját ügyeinek inté­zésében, az érvényes jogsza­bályokban való könnyebb el­igazodásban, a kötelezettsé­gek betartásában. A jogpropagandával sokan foglalkoznak, gondoljunk csak a TIT előadásaira, az ismeretterjesztő szakköny­vekre, a sajtó, a rádió, tele­vízió egyre szaporodó és egy­re népszerűbb jogi műsorai­ra. Amikor az elért eredmé­nyekről — a tömegkommu­nikációs eszközök népszerű jogi műsorairól, a Házi Jog­tanácsadó nagy érdeklődést kiváltó füzeteiről, a tömeg­szervezetek egységesebb és hatásosabb jogi nevelő mun­kájáról, a törvények társa­dalmi vitájáról — beszélünk, külön is hangsúlyozni kell a tanácsi ügyfélszolgálati iro­dák kedvező tapasztalatait, a koordinációs tevékenység megyei megerősödését és a jogsegélyszolgálat rendsze­rét. Mert igaz, a jogi érdek­lődés egyre nő, de az is igaz, hogy ma még a jogi isme­A még hidegháború lá­zában égő ország számára teljesen megfelelt az olyan botcsinálta „marxista”, mint amilyen Oswald volt. New Orleansban született, de Dallas környékén nőtt fel, és később visszatért ide. Egy hónappal a gyilkosság előtt a texasi tankönyvtárakban vál­lalt munkát. Oswaldot egy filmszínház­ban tartóztatták le, 75 perc­cel az elnök halála után. Vá­dat emeltek ellene -Kennedy elnök és J. Tippit dallasi rendőr meggyilkolása miatt — őt az elnök megölését kö­vető egy órán belül lőtték le. Azok a bizonyítékok, ame­lyek szerint Oswald a két bűncselekmény közül bár­melyiket is elkövette volna, legjobb esetben is meglehe­tősen gyengék. Az Oswaldot az elnök meggyilkolásához fűző tár­gyi bizonyítékok és tények furcsa módon nem meggyő­zőek. A paraffin puskapor­nyomokat mutatott ki a ke­zén, de az arcán nem. Az FBI és a bizottság végered­ményben ezt mint kétest el­vetette. A puskán egy te­ret igénye általában egy-egy konkrét ügy kapcsán vető­dik fel. Mit tegyek, hol kezd­jem el? — vetődik fel gyak­ran a kérdés, és a joggal va­ló sorozatos találkozásnak, a jogi ismeret bővülésének, az érdeklődés és igény növeke­désének kell bekövetkeznie ahhoz, hogy mindenki helye­sen tudjon élni jogaival, tel­jesítse kötelességét, erősöd­jék benne a szocialista . tör­vényesség tisztelete, a közös­ségi ügyek iránti érdeklődés és a társadalmi rendért ér­zett felelősség. A jogpropaganda és jog­segélyszolgálat a legtöbb esetben nem lépte túl az adott szerv érdek- és tevé­kenységi körét, azaz nem tu­dott általánossá válni. Más­részt a sok szerv egymástól független jogpropagandája elkerülhetetlenül a témák is­métléséhez, vagy egyes terü­letek mellőzéséhez vezetett. Szükségessé vált a jogpropa­ganda egyeztetése, egységes felső irányítása. Létrejött tehát a Jogpro­pagandát Koordináló Bizott­ság, amelyben mindazoknak a szerveknek a képviselői együtt dolgoznak, akik ed­dig is fő szerepet játszottak a jogi ismeretterjesztésben. Ez a bizottság a munka egyeztetésével, felmérő, elemző munkáival és javas- lattevő kezdeményezéseivel megszüntette a tárca és szervek szerinti elszigetelt­ségét, egységessé és hatéko­nyabbá tette a jogpropagan­dát. Az elmúlt időszakban a megyékben is egyre inkább fellép a koordináció igénye. Egyeztetni, egymást segíteni, együtt tervezni akarnak, s ezért egymás után alakul­nak meg a megyei jogpro­pagandát koordináló bizott­ságok. □ jogpropaganda tehát helyes úton jár, de tennivaló még van. Néhány területtel eddig na­gyon mostohán bántunk — például alig beszéltünk a jogpropagandán belül az ál­lamigazgatási vagy állam­jogról —, tovább kell töre­kednünk a jogszabályok nyelvének egyszerűsítésére és el kell kezdeni a jogi alapfogalmak iskolai oktatá­sát is. Gelléri Miklós nyérrész lenyomatát találták, a rendőrség azonban nem tudta bebizonyítani, hogy az Oswaldé. A puskát postán rendelték, A. Hidell névre. A dallasi rendőrség közölte, hogy Oswaldnál Hidell név­re szóló, hamis igazolványt találtak, de az azon levő fénykép nem hasonlított Lee Harvey Oswaldra. Hamisított fényképek A gyilkosság napján a rendőrség átkutatta azt a garázst, ahol Oswald bizo­nyos tárgyakat őrzött, s megtalálta két fényképét. Ezen revolvert viselt a csí­pőjén, s egyik kezében vala­milyen propagandakiadványt szorongatott, a másikban pe­dig egy távcsöves, hosszú csövű puskát. Az FBI azon­ban nem tudta bebizonyítani, hogy a felvételen „Mannli- cher-Carcano” márkájú pus­ka látható. Más kutatók azt állítják, hogy az a puska, amelyet Oswald tart, 2,4 hü­velykkel (1 hüvelyk = 2,5 cm a szerk.) hosszabb, mint a „Mannlicher-Carcano”. Sőt mi több: az is nyitott Társadalom­biztosítás megyénkben Több mint két év telt el azóta, hogy az országgyűlés megalkotta a társadalombiz­tosításról szóló 1975. évi II. törvényt. A közelmúltban ké­szítette el Sorbán József, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetője azt a je­lentést, amely a fenti törvény gyakorlati alkalmazásának tapasztalatait összegzi. Eb­ből kitűnik, hogy Békés me­gyében mintegy 1500 dolgozó ismerkedett meg előadáso­kon, konzultációkon az új rendelkezésekkel, végrehaj. tási utasításokkal. Ugyanak­kor az SZTK-ügyintézők is sokszor adtak felvilágosítást a társadalombiztosításban érdekelt embereknek. Köztudomású, hogy me­gyénk főként mezőgazdasági jellegű, ezért igen sok ter­melőszövetkezeti tagot érin­tett az új rendelkezésnek /az a része, amelyet a nyugdíjak megállapításakor figyelembe kell venni. Korábban, a me­zőgazdaságban dolgozó férfi­aknál 1939. január 1-től, a nőknél 1945. szeptemberétől ismerték el a szolgálati éve- •ket. Az új törvény alapján mindkét nemnél egységesen 1929. január 1-től számítják a munkában eltöltött időt. A családi pótlékkal kap­csolatos tudnivalókról és az igény jogosultságot érintő vál­tozásról az igazgatóság min­den esetben tájékoztatja az érdekelteket. Az országban elsőként itt nálunk tartották meg azokat az előadásokat, amelyeken az üzemi kifizető- helyek dolgozói megismerték az új jogszabályokat és azok gyakorlati alkalmazásával összefüggő intézkedéseket. A széles körű tájékoztatás ellenére sajnos még napja­inkban is előfordul, hogy a szükséges adatokat pontatla­nul, vagy túl későn küldi el a munkáltató a táppénzt megállapító szervhez. A tár­sadalombiztosítási és egész­ségügyi ellátás — a fenti hiá. nyosságoktól eltekintve — eredményesnek mondható megyénkben. Ebben a mun­kakörben dolgozó vezetők és alkalmazottak mindent elkö­vetnek azért, hogy a törvé­nyesség megtartásával a biz­tosításra jogosultak vala­mennyi ellátást pontosan és időben megkapjanak. —y —n — kérdés marad, hogy ez a felvétel egyáltalán Lee Har­vey Oswaldot ábrázolja-e. Néhány hivatásos fénykép- szakértő egyszerűen hamisít­ványnak nyilvánította a felvételeket. Ha a két képet összevetjük, akkor kiderül, hogy óriási eltérés van kö­zöttük. Bár Oswald teste a második felvételen kisebb (mivel ez nagyobb távolság­ról készült), feje mind a ket­tőn gyakorlatilag egyforma méretű. Vagy mindkét fel­vétel hamisítvány, s azért készítették, hogy Oswaldot gyilkossággal vádolhassák, vagy pedig neki jó tizenöt centimétert „sikerült nőnie” az alatt a néhány perc alatt, amely az első felvételt időr ben a másodiktól elválasz­totta. Ez ellen szól Marina Os­wald vallomása, aki kijelen­tette a bizottság előtt, hogy mindkét felvételt állítólag maga készítette. Ebben a kérdésben, mint sok más kérdésben is, Marina Oswald nagy segítséget nyújtott a bizottságnak. Lényegében a férje ellen irányuló bizonyí­tékoknak majdnem három­Minden évben 20 játék­film készül a Magyar Film­gyártó Vállalatnál Budapes­ten. Ezekben a napokban forgatják az Ady Endre éle­téről szóló filmet, melynek címét a nagy költő gondola­taiból idézték: „Ki látott en­Furcsán indult az ismeret­ségem Ady Lenkével. Könyv­táros barátom említette, hogy Békéscsabán él a köl­tőfejedelem egyik távoli ro­kona. Magányos, visszahúzó­dó ember, próbáljam meg, hátha sikerül szóra bírni őt. Munkahelyén megtudtam, hogy Ady Lenke már nyug­díjban van. A lakáscímét megmondták ugyan, de szin­te félve kértek: el ne árul­jam, hogy tőlük tudom. Izgatott a dolog, vajon ki lehet a titokzatos ember? Sietve mentem a megadott címre, s akkor az utcán szembe jött velem egy kre­ol arcú, dióbama szemű hölgy. — Elnézést a megszólítá­negyed része az ő kijelenté­seiből származik. Azoknak az eseteknek a kivételével, amikor Marina Oswald val­lomása ellentétben állt az eseményekről adott leírásá­val, a bizottság hitelt adott szavának — a jogászok szá­mos figyelmeztetése ellenére, amely szerint „Marina vala­mennyi sarkalatos kérdésben állandóan hazudott a titkos- szolgálatnak, az FBI-nek és a bizottságnak”. Marina vallomása A bizottságnak Marina iránt tanúsított türelme tel­jesen érthető. Kevés olyan tanú akadt, aki Oswaldot a gyilkosság bármilyen válto­zatának forgatókönyvébe be tudta volna kapcsolni. Pél­dául csak ketten jelentették ki, hogy nem sokkal a lövé­sek eldördülése előtt látták Oswaldot a tankönyvraktár hatodik emeletén. Maga Oswald azt vallotta, hogy a gyilkosság idején az épület első emeletén regge­lizett. Két perccel a gyilkos­ság után a rendőrök látták, amint nyugodtan iszogatta Coca-Coláját a második emeleten. Ha hinni lehet a bizottságnak, akkor eszerint Oswald . elhagyta őrhelyét, miután sikerült szétszednie az ablak előtt ládákból emelt torlaszt, letörülnie ujj­lenyomatait a gyilkos fegy­verről és elrejtenie a puskát, négy emeletet leszaladnia a lépcsőn, felkapnia egy üveg Coca-Colát — és mindezt 80 másodperc alatt. (Folyt, köv.) gém?” Hubay Miklós forga­tókönyvéből Révész György rendezi a filmet, az operatőr Szécsényj Ferenc lesz. A no­vemberre elkészülő alkotás főbb szerepeit Törőcsik Mari, Safranek Károly, Hernádi Judit, Bánfalvi Ágnes, Sára Bernadett, Bujtor István és sért, nem Ady Lenkéhez van szerencsém? — De igen. Miből gondol­ta? Így kezdődött az ismeret­ségünk. Ady Lenke nagyon fino­man, de igen határozottan elutasította az interjút. Nem tud ő semmi újat mondani a költőről, de ha engem sze­mélyesen érdekelnek az em­lékei, szívesen elmondja. Megköszöntem kedvessé­gét és visszaindultunk a la­kása felé. — Édesapám még 1940- ben meghalt, az idén tavasz- szal édesanyám is itthagyott és teljesen egyedül marad­tam, sóhajtott Ady Lenke. — Á világtól elvonul tan, ma­gányosan élek. — Milyen emlékeket őriz a költővel való rokonságról? — Családomban kései gye­rek voltam, sokáig intéze­tekben nevelkedtem s ezért édesapám nem sokat mesélt a múltról. Amit tudok, azt a költő életéről szóló könyvek­ből is kiolvashatja — Mit írnak ezek a köny­vek? Milyen rokonságban van a költővel? — Édesapám és a költő unokatestvérek voltak. Mind­kettőjüket Ady Endrének hívták és a família felvált­va becézte őket Bandinak is, Andrásnak is. Nemcsak a névazonosság fűzte össze őket, hanem sokáig közösen futott életük pályája is. Kü­lönösen a zilahi gimnázium­ban kerültek szoros kapcso­latba, ahol egy időben vol­tak diákok. Mindketten az önképzőkör tagjai voltak, s mivel édesapám idősebb két évvel, akkoriban őt tartották tehetségesebbnek is. Még az emlékezetes Zsóka-szerelem- ben is apám volt Ady egyik csendes vetélytársa. — Meséljen erről... — D. Freidmann Zsóka visszaemlékezéseiből tudom, hogy a költő egy diáktartó asszonynál lakott Zilahon. Néha az egész kosztpénzét elmulatta, s ilyenkor Zsóka bátyjánál húzta meg magát. Zsóka 13—15 éves, körülra­jongott csitri lány volt ak­koriban és a költő különös, kiszámíthatatlan lángolásá­nál szívesebben fogadta a „komolyabb” fiúk bókjait. Visszaemlékezésében erről pontosan azt írja, hogy „ne­kem bizony eleinte a másik Ady Endre tetszett jobban, Ady Bandi unokabátyja, aki szintén verseket írt hozzám”. Lehet, hogy édesapám rímei jobban elnyerték Zsóka tet­szését, az irodalomtörténet­be mégis a költő vitte a Lukácsi Sándor játssza. Ké­pünkön előkészítik Ady ha­lotti maszkjának leemelését, Révész György rendező, Szé- csényi Ferenc operatőr és a szobrász szerepében Ascher Tamás. Fotó: Markovics Ferenc régvolt szerelmet, s nekünk is egy kedves emlék maradt az egykori közös lángolás. — Ezek szerint Zilahon egyszerre két Ady Endre is diákoskodott. — Nemcsak ott, hanem Debrecenben is. Jogász ko­rukban már csak rövid ideig futott együtt az Adyak út­ja, hiszen a költőt hamar el­csábította az újságírói pálya. Édesapám elvégezte az egye­temet és Csikszentmárton- ban nyitott ügyvédi irodát A névazonosságból sok fél­reértés származott hiszen amikor atyám a jogi szak­lapokba cikkeket írt, sokán a költőt gondolták szerző­nek. Máskor á kisvárosi ügy­védet nézték országos hírű, forradalmár költőnek, s ha a maradi polgárokra gondo­lunk, akkor az édesapám számára nem is volt túlsá­gosan előnyös dolog... — A diákévek után a két Ady Endre hogyan tartotta a kapcsolatot? — Levelezésük bizonyíta­ná a soha el nem halványu­ló rokoni szeretetet. Sajnos az idők viharaiban vala­mennyi emlékünk elkalló­dott. A két Ady Endre le­velezéséből egyedül csak édesapám sorait őrzik az Akadémiai Könyvtár kéz­irattárában. Családi vissza­emlékezésekből tudom, hogy később is találkoztak egy­mással. Amikor édesapám fiatal házas volt, megláto­gatta az ugyancsak ifjú férj költőt. Így esett meg, hogy a csúcsai kastélyban egyszer­re két Ady Endre és két Ady Endréné lakott. — Milyen érzés önnek az Ady nevet viselni? — Ö, számomra sose je­lentett semmi előnyt. Mond­tam már, hogy intézetben nevelkedtem, mindig olyan környezetben, ahol az „is­tentelen” Ady rokonságát jó, ha egyáltalán megbocsátot­ták nekem. Később se tün­tettem soha a nevemmel. Csodálom a költőt, de be kell vallanom, hogy nekem egy szikrányi sem jutott a tehetségéből. • • • Kedvesen, őszintén, az em­lékek melegétől kipirulva be­szélt Ady Lenke. Sajnáltam volna, ha csupán személyes élményem marad ez a talál­kozás, ezért a búcsúzáskor megkérdeztem: — Ugye nem haragszik, ha mégis megírom a beszél­getésünket? — Csak akkor, ha rólam nagyon szerényen szól! S ha egyáltalán lehetséges valami épkézláb történetet összeál­lítani az emlékeimből. Megpróbáltam. Andódy Tibor A Kennedy-ügy újra kísért Gyilkosok összeesküvése 6. Lee Harvey Oswald r Édesapám dr. Ady Endre Látogatás a költő rokonánál

Next

/
Thumbnails
Contents