Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-04 / 182. szám
1977. angiisztns 4^ csütörtök KÖNYVEK KÖZT ÉLEK Megjelent a Békési Élet Amikor 13 évvel ezelőtt Gyulavári község vezetői elhatározták, hogy könyvtárat létesítenek, az új intézmény vezetésével egy fiatal lányt, Szászfalvi Esztert bízták meg. A községben mindenki érdeklődéssel figyelte a nagy tervekkel érkező könyvtáros munkáját, s ahogy teltek az évek, a gyulaváriak egyre otthonosabban érezték magukat a könyvek birodalmában. — Segítő kezekben sosem volt hiány, és különösen a kezdeti időszakban nagy szükségem is volt minden biztató szóra — mondja Szászfalvi Eszter. — Először a kultúrotthon egyik szobájában volt a főhadiszállásunk, de 1964 szeptemberében már fel is „avathattuk” az új könyvtárat. Azért mondom idézőjelben az avatást, mert itt hivatalos könyvtári átadást sose tartanak, hiszen olyan a környezetünk, hogy restelnénk vendégsereget hívni. A helyi TÜZÉP-telep fuvaroslovaival és a terményforgalmi fogataival közös a bejáratunk, az udvar se valami gondozott, de a könyvtári helyiségben annál inkább igyekszünk méltó környezetet kialakítani. A „hőskorban” 2800 kötet várta az olvasókat, ma már 11 ezer kötet közül válogathatnak. Már az első értben csaknem négyszáz beiratkozott olvasónk volt, s ez a szám a mai napig 650-re gyarapodott. A beszédes számoknál is többet mond az a könyvtári hangulat, amelyet sikerült kialakítani. — Hogyan lehet népszerűsíteni az olvasást? — Mindig az volt a célom, hogy a gyulaváriban élő emberek magukénak érezzék a könyvtárat. Például közösen díszítettük fel a régi szobát: köcsögöket, kancsókat, a népi fazekasmesterség ritka darabjait hozták a polcokra és örömmel látták,.hogy megbecsülöm nagyapáik használati tárgyait. Sokszor történeteket is kerekítettek egy- egy fazék mellé, emlékezve a régi ízekre. A község vezetői is minden támogatást megadtak. — Ilyenkor nyáron kik a legszorgalmasabb olvasók? — A gyerekek! A földeken dolgozó tsz-tagok közül sokan tavasszal elbúcsúznak a könyvektől és csak ősszel találkozunk újra. A gyerekek számára viszont a vakáció jelenti a nagy olvasások idejét. Verne Gyula könyveitől a Jókai-regényekig különösen a kalandos történetek a kapósak, de egy-egy útleírás is nagy visszhangot kelt az ifjú olvasók körében. Az általános iskolások jóformán mindnyájan a könyvtár beiratkozott tagjai, és tanév közben a pedagógusok gyakran a könyvtárban tartják az irodalomórákat. — És a legnépszerűbb könyvek? — Veres Péter és Szabó Pál köteteit szinte csak előjegyzés után tudom kiadni, olyan sokan keresik őket. A háborús történetek és do- kumentumjellegű visszaemlékezések mellett a munkás- mozgalom kiemelkedő alakjainak életrajzai után nagy az érdeklődés. Az asszonyok közül sokan szeretik a szerelmes történeteket, s az utazási kedv növekedésével mind kelendőbbek lesznek az útleírások, tájékoztatók. Ha a televízió valamilyen irodalmi művet tűz műsorára, akkor érezhetően megnő az érdeklődés a bemutatott művek iránt. Persze csak akkor, ha a közönség tetszését is elnyerte a tv-feldolgozás... — A sok ezer kötetes betűtengerből mit olvas el a könyvtáros? — Gyakran jönnek ide öregemberek, akik arról mesélnek, hogy egész életükben csak egyetlen kalandáriumot olvastak, de azt betéve tudják. Ha viszont az ember tízezer kötet társaságában éli mindennapjait, akkor nagy a csábítás. Jó volna valamennyi könyvet elolvasni, de az sajnos lehetetlen. Meg kell tanulni válogatni, s úgy beosztani az időt, hogy az olvasókat mindig tájékoztatni tudjam a jelentősebb művekről és az íróikról is. — Az idén Gyulavári község közigazgatásilag Gyula városához csatlakozott. Milyen változásokat hozott ez a könyvtár életében? — Eddig nem tapasztalható nálunk különösebb változás. Bár a Mogyoróssy Könyvtár fiókintézménye lettünk, de az idei évben még önállóan végzem az új könyvek rendelését. Jövőre talán központilag kapjuk az utánpótlást, és remélem, hogy az sem jelent majd hátrányt számunkra. Gyulaváriban több mint négyezer ember él, fejlődő, életképes település vagyunk, s a könyvtárnak továbbra is fontos szerepe marad a közösség művelődésében. Andódy Tibor A Kennedy-ügy újra kísért Gyilkosok összeesküvése 3. Oswald a „mesterlövész”? A félreértések akkor kezdődtek, amikor a bizottság megpróbálta reprodukálni Oswald állítólagos mester- lövész puskalövéseit. Először kiderült, hogy a puskát balkezes számára alkalmas irányzókkal látták el — Oswald pedig jobbkezes volt. Azután az optikai irányzók pontos beállításához további korongokat kellett elhelyezni rajta. Oswald személyi dosz- sziéjában pedig, amely a tengerészgyalogság irattárában található, az áll, hogy rossz lövész volt. A bizottság nem vette figyelembe ezeket a tényeket, és a dallasi eseményeket a Nemzetközi Lövész Egylet három mesterlövészének segítségével reprodukálta, akik velük egy vízszintes síkban levő, mozdulatlan célra tüzeltek. De még ilyen kedvező körülmények között sem sikerült egyiküknek sem eltalálnia a célt. Ami pedig azt a másfél másodpercet illeti, amely — mint Zapruder filmjéből kitűnik — az elnök első sebesülésétől addig a pillanatig telt el, amikor Connally kormányzó hirtelen felugrott, majd leroskadt — a bizottság feltevése szerint Connally csupán „lassan reagált” a mellén áthatolt, nagy űrméretű golyóra. Hoover levele Teljesen megmagyarázhatatlan marad az a tény, hogy az ennyi bajt okozó golyó (s amelyet, csodálatos módon később a kórház folyosóján, a kormányzó hordágyán találtak meg), mintegy varázslat folytán, teljesen ép maradt és még csak alakja sem változott meg. Amikor pedig a bizottság szakértői pontosan ugyanilyen golyóval lőttek egy holttest csuklójára, ez egészen eltorzult. A bizottság számára leginkább lesújtó tények azonban egészen váratlan forrásból származtak —• magától J. Edgár Hoovertől, az FBI főnökétől. Hoover a bizottsághoz intézett levelében — amelyet, mellesleg szólva, nem iktattak be a jelentés 26 kötetnyi mellékletébe — azt közölte, hogy a „bűvös golyót” és szilánkjait színkép- elemzés alá vetették. Az eredmények bizonytalanok voltak. Akkor még egy ellenőrzést végeztek — neutron-aktivációs elemzést. Ennél a rendkívül tökéletes módszernél a különféle tárgyakat neütronbesugárzásnak teszik ki, s ez lehetőséget nyújt arra, hogy vegyi összetételük összehasonlítása útján állapítsák meg különbségüket. Csodálatos atomok A szóban forgó módszerrel végzett elemzés bizonyos különbségeket állapított meg, ami megcáfolhatatlan bizonyítékul szolgál. Ha azon a napon Dallasban az atomok nem változtatták meg szerkezetüket, akkor John Ken- nedyt és John Connallyt más-más golyó sebesítette meg. Mindezek a neutron- és atomrészletek talán elkerülték a bizottság tagjainak figyelmét. Valószínűtlen, de tény az, hogy sem a Warren- jelentésben, sem a 26 kötetnyi mellékletben egyetlen szó említés sem akad sem a neutron-aktivációs elemzésről, sem pedig Hoover leveléről. (Az FBI mind ez idáig nem hajlandó közölni az elemzés adatait.) A bizottságnak azonban sokkal láthatóbb bizonyíték állt rendelkezésére — a gyilkosság pillanatát megörökítő színes film. (Folyt, köv.) 77/3. száma A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a TIT Békés megyei Szervezetének kiadásában megjelenő közművelődési és tudományos folyóiratunk, a Békési Elet ez évi harmadik száma a napokban hagyta el a nyomdát, és kapták azt meg a folyóirat előfizetői, példányonkénti vásárlói. Az új számban gazdag anyagot talál az olvasó. A tanulmányok közül Elek László „Irodalmi nevelés, dialektikus gondolkodás, iskolareform” című írása ad mély elemzést témájáról, melyet elsősorban a pedagógusok olvashatnak haszonnal. Sok új megállapítást tartalmaz Várai Mihály írása, melyben a termelés színvonala és a szakember- ellátottság békéscsabai és környéki helyzetét taglalja. Káplár Károly „Az eszközkoncentráció hatása az orosházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben” címmel teszi közzé tapasztalatait. Érdekes Papp János cikke is, melyben a Kner-könyvkiadás történetéből ad újabban feltárt részleteket. Az ez évi harmadik szám Balogh Ferenc képsorozatával ezúttal Csorvást mutatja be, a Településszerkezet — városfejlesztés című rovatban pedig Tóth József ír a közép-békési centrumok koordinált fejlesztésének szükségességéről és a fejlesztés lehetőségeiről. A Kiállítás rovat Sass Ervin cikkét közli, melyben az Orosházán megrendezett „100 éves az orosházi nyomdászat” című kiállítást mutatja be, Doma- novszky György pedig Janá- ky Viktor művészetét. Tíz új könyvet recenzálnak a Szemle-rovatban, és folytatódik a „Békés megye az országos napi- és hetilapokban” című repertórum, Szabad Olga közlésében. Keszthelyen megnyitották a 12. Georgikon nyári egyetemet Keszthelyen, az Agrártudományi Egyetem dísztermében szerdán ünnepélyesen megnyitották a 12. Georgikon nyári egyetemet. A megnyitó ünnepségen ott voltak a hazai tudományos élet képviselői, Veszprém megye és Keszthely város vezetői. Dr. Varga János egyetemi tanár, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem rektora megnyitó beszédében méltatta a több mint 10 éves hagyományokkal rendelkező szabad- egyetem jelentőségét. A résztvevők a szakmai tanácskozásokon túl ellátogatnak majd több állami gazdaságba és termelőszövetkezetbe. A szakmai programokon kívül lehetőség nyílik a pihenésre, üdülésre is. A résztvevők megismerik a Balaton-környék történelmi emlékeit, művészettörténeti értékeit és egyéb idegenforgalmi nevezetességeit. Az ünnepélyes megnyitó után dr. Szabó János kandidátus, az MSZMP keszthelyi városi bizottságának első titkára „Magyarország fejlődése a szocializmus útján” címmel tartott előadást. A Georgikon nyári egyetemre idén hét országból — Ausztria, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Nyugall- Berlin, NSZK és Spanyolország — 172-en érkeztek. Kolostorkút, sütőkemence a Csolt-dombon A kolostorkút Évekkel ezelőtt irtuk az első nagy beszámolót a Vésztő határában magasodó dombhátról, ahol T. Juhász Irén szarvasi régész vezetésével megtalálták a XI. századi Csolt-nemzetség monostorát. Aztán, hogy teltek az évek, egyre több fény derült arra, hogy ez a domb talán még fel sem becsülhető régészeti kincseket rejteget. Senki ne gondoljon azonban aranyra, ezüstre, drágakőre — bár tavaly előkerült egy bizánci eredetű arany fülbevaló is —, a történettudomány felbecsülhetetlen értékű lelőhelye ez a dombhát, mely messzire kimagaslik a környező sík vidékből. Nevezetes hely volt a Vésztő melletti Csolt-monos- tor a maga idejében. Többször átépítették a templomot is, a kolostort is, melynek alapfalai egyre szebben mutatkoznak meg a szemlélő előtt. — Az idén a kolostor környékét ássuk, munkásaink és a két hétig idén nyárra is megszervezett középiskolás régészeti tábor lakói kitűnően dolgoztak — mondja T. Juhász írói. — Két nagy esemény az elmúlt héten köszöntött ránk: a kolostor egyik fala alatt megtaláltuk a legelső kolostorépület XI. századi kútját. A kutat eddig hat méter mélységig tártuk fel, véleményem szerint jó tíz méter mély lehetett. Feltehető, hogy a további feltárás érdekes leletanyagokkal szolgál. A másik nagy esemény: előkerült a X—XI. századi kolostor kenyérsütőkemencéje a középkori kolostorfalon kívül néhány méterre. A kemencének a teljes alapját megtaláltuk, és egy kis részt a felső boltozatból is. A kemence szájánál cserépbogrács töredékei kerültek elő, a bogrács összeállítását majd a restaurátorok végzik éL A Csolt-monostor hazánk kiemelkedő régészeti feltárása, és a jelek arra mutatnak, hogy jelentősége még az eddig becsűiteknél is nagyobb. A feltárás folytatódik. S. E. „Itt kezdődött a kemence boltíve" — matatja T. Juhász Irén régész Fotó Gál Edit
