Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

1977. augusztus 24., szerda o fl mák min! élelmiszer és gyógyszer-alapanyag A mák termesztése az utóbbi években rendkívül kedvezőtlenül alakult ha­zánkban, a vetésterület je­lentősen csökkent, s ennek következtében nemcsak az étkezési mák drágult, hanem kevesebb lett a gyógyszer- alapanyagként feldolgozható mákgubó is. Egy évtizede még 16 ezer hektáron ter­mett mák földjeinken, 1973- ban 4000 hektárra csökkent a mák hazai vetésterülete. A gyógyszeripar állandó és fo­lyamatos belföldi ellátásá­ért hozták létre a Tis?avas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár kezdeményezésére a máktermesztési rendszert, melyhez 22 termelőszövetke­zet mintegy 2200 hektárral tartozik, ilyen területen te­remtették meg az .iparszerű termesztést. A gesztor a partnergazdaságok részére vető-, betakarítógépeket ad, folyamatosan megoldja a megfelelően előkészített ve­tőmag beszerzését, valamint a műtrágyázást. A gyárnak csupán a gubóra van szük­sége, a mákszemet a terme- * lök szabadon értékesíthetik. A rendszer keretében me­gyénk hat termelőszövetke­zete mintegy 540 hektáron termesztett mákot ipari és étkezési célra. A csorvási Lenin Tsz-ben az elmúlt hetekben 103 hek­tárról takarították be a ter­mést. A növény fejlődése kedvező hozamokkal kecseg­tetett, de az érés előtt eső­vel jött viharkár megtépáz­ta a területet. Így a termés felét kézzel takarították be, hektáronként kétmázsás, közepesnek mondható átlag­terméssel. A szárítás és a tisztítás után mintegy 220 mázsa mákszemet adnak át a kereskedelemnek. 1978-ban hasonló nagyságú területen termesztenek a szövetkezet­ben mákot. Egyébként jö­vőre a csorvási Lenin Tsz lesz az Alkaloida Mákter­mesztési Rendszer dél-ma­gyarországi alközpontja, ugyanis újabb gazdaságok csatlakoztak a termesztési rendszerhez, s így várható­an megkétszereződik a ve­tésterület. HUNGEXPO­program H123EÍS­lavuló eredmények a nagykamarási Ságvári Termelőszövetkezetben A HUNGEXPO idei prog­ramja 56 hivatalos magyar kiállítás külföldi megszerve. zését irányozta elő, s ezek közül 28-at szeptemberben és októberben bonyolítanak le. Hagyományos kiállítóként vesznek részt a magyar vál­lalatok ebben a két hónap­ban a lipcsei, a plovdivi, a zágrábi, a teheráni, az algí­ri, a gráci, a bagdadi s újab­ban az ecuadori nemzetközi vásáron. A szakosított nem­zetközi seregszemlék sorá­ban különösen körültekintő­en készítették elő a magyar bemutatkozást a szeptember 1-én nyíló moszkvai vegy­ipari nemzetközi szakkiállí­táson, ahol a szocialista or­szágok közötti szakosító és kooperáció alapján kínálnak sok új terméket a magyar vállalatok. A magyar gép. és műszeripari választékát bő­vítő új termékekkel vonul­nak fel a brnói gépipari nem­zetközi vásáron, a hannoveri szerszámgépipari vásáron, a ljubjanai elektronikai szak­vásáron, a bukaresti nem­zetközi gépipari szakkiállítá­son, Zágrábban az irodafel. szerelési, Helsinkiben pedig az elektronikai szakvásáron.' Azt hiszem, mostanában kevés nyugodt perce van Kovács Ferencnek, a nagy­kamarási Ságvári Tsz elnö­kének. Ennek pedig az az oka, hogy a tsz olyan mérv­ben kapcsolódott az idén a zöldség- és a húsprogramba, hogy a cél elérése csak min­den rendelkezésre álló erő összefogásával valósítható meg. Más szavakkal: vala­mennyi dolgozó fegyelmezett, odaadó munkájára van szük­ség. öt-hat éve még a gyenge gazdaságokhoz tartozott a tsz, aminek egyebek közt az is oka volt, hogy a vezető­ségben hiányzott az egyetér­tés. Szanálásra kétszer ke­rült sor. A tagság a kerese­tének csak 80 százalékát kap­hatta meg. Az elmúlt három év alatt a tsz — értékben — 100 szá­zalékkal növelte termelését. Tavaly 102 millió forintot ért el, az idén pedig már 113 millió a terve. Árbevétele majdnem fele-fele arányban állattenyésztésből és növény- termesztésből származik. Mindezt elősegíti, hogy idő­közben a szövetkezet búza-, kukorica- és zöldségtermesz­tési rendszer tagja lett. Búzából néhány éve 29, az idén 51 mázsa volt a hektá­ronkénti átlagtermés, míg ku­koricából azelőtt 32, tavaly pedig 56 mázsás eredményt értek el. Az idén 60—65 má­zsára van kilátás. A zöldségtermesztés terü­lete három év alatt így emel­kedett: 110, 256 és 450 hek­tár. Ezenkívül az idén a ház­táji területen még 100 hek­tár zöldség terem. Most a paradicsomot sze­dik a 72 hektár közös terü­letről, ahonnan naponta 10— 15 vagon jut el a Békéscsa­bai Konzervgyárba. Követ­kezik majd a fűszer-, a pa­radicsom- és a magpaprika szedése. Cséplésre vár a sár­garépamag, közben 30 hek­tárról betakarítják a babot és a magdinnyét — Rendkívül sok gonddal jár a munka megszervezése, összhangba hozatala — mondja Kovács Ferenc. Nem panasznak szánja. Csak azt szeretné, ha min­denki a szívét is beleadná a munkába. A többséget ugyan nem kell ösztönözni rá. A dolgozók ismerik a tervet és tudják, hogy a jó közepes termést adó zöldség sikeres betakarításától nagymérték­ben függ a jövedelmük nö­vekedése. Ebben a környék­beli tsz-ek színvonalához ké­pest lemaradás volt, de az utóbbi 2-3 év alatt már ki­egyenlítődött. A bútoripar nagyszabású újjászervezése tavaly befeje­ződött Az előző ötéves terv­időszakban kétmilliárd fo­rintot költöttek e beruházá­sokra. Részben ennek kö­szönhető, hogy tavaly az iparág csaknem tízmilliárd forint értékű árut gyártott. A bútorok kiskereskedel­mi forgalma éveken át di­namikusan növekedett, hi­szen a rekonstrukció egyik alapvető célja a lakosság megfelelő mennyiségű bútor­ral való ellátása volt. Üj munkahelyek létesültek. Fő­ként vidéken számolni lehe­tett és kellett is a munkás­létszám növekedésével. Két fokozott figyelemmel kell kísérniük a tényleges igé­nyeket, amelyek idén első­sorban a szekrényelemek és a kisbútorok iránti kereslet növekedésében jelentkeznek. Nagy feladat vár tehát a gyártmányfejlesztésre. Jelenleg is készülnek új­donságok. Leemelhető, cip- záras párnázatú ülőbútorok például, amelyek a köny- nyebb tisztítást segítik'elő. A bútorok forgalma szo­rosan összefügg a lakosság reáljövedelmének növekedé­sével, az új lakások terem­tette igényekkel. A vállala­tok piackutató szakemberei a Budapesti Nemzetközi Vá­pótolni. A bútorforgalomban jelenleg 15 százaléknyi az import termék. Természetesen az sem mindegy, hogy milyen áron juthatunk hbzzá lakásunk berendezéséhez. Sajnos az előző tervidőszakban a bú­torárak négy-öt alkalommal is emelkedtek. Ez elsősorban az alapanyagárak növekedé­sének volt a következménye. Igaz azonban az is, hogy az utóbbi években a korszerűt­len, bár olcsó bútorokat mind kevesebben keresték; a régi konyhabútorok iránti érdeklődés például szinte tel­jesen megszűnt. Egyre töb­ben gondolkodnak úgy és A balassagyarmati Ipoly Bútorgyár 115 millió forintos költséggel épült, a napokban át­adott új műhelycsarnoka, amely kis- és középszériában állítja majd elő a korszerű bútoro­kat (MTI fotó, Hadas János felvétele — KS) éve azonban erre már vidé­ken sincs mód, új munkahe­lyek létesítését ezért a bú­toripar nem tervezi. Az iparágnak sokfajta igényt kell kielégítenie. Egy­részt a hazai lakossági ellá­tásra termel. Természetesen a közületek, iskolák, bölcső­dék ellátása is elsőrendű fontosságú. Miután azonban a belkereskedelem idei ren­delése például jóval szeré­nyebb a korábbinál, már csak a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásának érdekében is növelni kell az exportot és szilárd külföldi piacokat kell teremtenie. A szocialista országokba 13 százalékkal, tőkés viszony­latban 24 százalékkal kíván­ják növelni a kivitelt. A mennyiségi növekedés­sel egy időben, a minőség javítása, s a választék bő­vítése is az eddiginél hatá­sosabb erőfeszítéseket köve­tel. Az egyes vállalatoknak sáron és a vidéki kiállítá­sokon mérhetik föl legered­ményesebben a lakossági igényeket. Sajnálatos azon­ban, hogy a prototípus be­mutatása és a szériagyártás között másfél-két év is el­telik. S bár a bútor nem tartozik a sűrűn változó di­vatcikkek közé, ma már mind nagyobb az igény va­lóban modern, kellemes és könnyen alakítható bútorok­ra. A népesedéspolitikai in­tézkedésekkel összhangban a gyermek- és csecsemőbú­torok iránti kereslet is fo­kozódik. A bútoripar fej­lesztési tervei között éppen ezért fontos helyen szere­pel ezek gyártásának fej­lesztése. Rövidesen várható is, hogy az e téren még ta­pasztalható ellátási zavarok megszűnnek. Amit pedig a hazai ipar nem tud előállí­tani, importból kell és lehet ezt meg is tehetik, hogy ha már bútort vesznek — amit nem tesz évenként az ember —, akkor az legyen tetszetős, korszerű, akkor is, ha eset­leg drágább. A bútoripari fejlesztéshez szorosan kapcsolódott és kapcsolódik az úgynevezett Domus-program. Ma már az ország szinte valamennyi nagyvárosában épül, vagy már felépült egy nagy négy­vagy nyolcezer négyzetméter alapterületű Domus bútor­áruház. Persze, sok még a gond, a megoldásra váró feladat a bútoriparban. Korszerűsíteni kell a csomagolást, a szállí­tást, készáruraktárakat kell építeni. De tény az is (s er­ről bárki meggyőződhet, ha nyitott szemmel jár), hogy az utóbbi években a búto­roknak nemcsak a választé­ka, de a minősége is javult. D. K. II tervezettnél több tejet dolgoztak fel Növekszik a kazán-export A Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat gyomai gyár­egységében készülnek a ha­tárainkon túl is ismert ÉTI- kazánok. Kilenc különböző teljesítményben 7 ezertől 100 ezer kalóriásig gyártják a fűtőkészülékeket. Négy faj­tát, úgynevezett Trópus kivi­telben is készítenek, ez nemcsak fűt, hanem meleg­vizet is szolgáltat. Évről évre növekvő meny- nyiségben gyártják a kazá­Építőipari Szövetkezet és a gyáregység ez év februárjá­ban szocialista szerződést kö­tött egymással, melyben vál­lalták, hogy fél év alatt el­készül a csarnok. Az építke­zést a vegyesipari vállalat dolgozói 1500 társadalmi munkaórával segítették, és a munka, amit végeztek, egy­ben felajánlás volt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójára. Ezen túlmenően azt is vállal­ták, hogy ebben az évben öt­A következő évek racioná­lisabb zöldségtermesztést kö­vetelnek meg. A terület ugyan megmarad, de csök­kentik a fajtát: paradicsom­ra, paprikára, magtermesz­tésre, dinnyére, krumplira szakosodik a tsz. Azután pe­dig előbb a kfumpli- ké­sőbb a paradicsombetakarí­tást akarják gépesíteni. Az állattenyésztésben igen jelentős szerepet tölt be a szakosított sertéstelep, ahon­nan évente 5 ezernél több hízott sertés kerül ki. Az idén a gazdasági eredmény további javulására is számí­tani lehet. Ugyancsak jól jö­vedelmező a szakosított ba­romfitelep, amelynek te- nyésztörzs- és húságazata van. — A szövetkezet termelé­sének a fellendülése, a to­vábbi szorgalmas munka eredménye jó kilátásokkal kecsegtet. Már bízni lehet abban, hogy olyan gazdasági alap képződik, amely lehető­vé teszi a telepek rekonst­rukcióját, főként a sertéste­lep bővítését és a műszaki (gépi) fejlesztést ott, ahol ar­ra a leginkább szükség van — tájékoztat még Kovács Ferenc. Pásztor Béla lés. Ebben nagy szerepe van annak az akciónak, mely so­rán 3 termelőszövetkezetben összesen 10 millió forintot fordítottak az állomány nö­velésére és minőségi cseré­re. A további években is ha­sonlóan segítik majd a te­henészeteket, ezzel szeretnék közel azonos szintre emelni az állományt. A közös gaz­daságok az állomány fejlesz­tésére kapott összeg törlesz­tését a jutalékból fizetik majd. A Sárréti Tej TÖVÁLL naponta 18-féle tejterméket állít elő. Az év -első, felében egyebek között 641 mázsa vajat — a tervezettnek több mint a kétszeresét —, 1390 mázsa túrót, 1780 mázsa trappista sajtot készítettek. A nyereség meghaladja, a 8,3 millió forintot, melyösz- szeg közel 2 millió forinttal több a tervezettnél. A meg­növekedett tejtermelés és az újabb gazdaságok belépése a társulásba, szükségessé tette a meglevő szeghalmi üzem bővítését, feldolgozó kapaci­tásának növelését. — sz — Szerelik a kazánokat nokat, az idei tervük 85 mil­lió forint. Ez annyi kazánt jelent, melyekkel mintegy 12 ezer lakás fűtését lehet meg­oldani. Exportra, Csehszlová­kiába 50 millió forint érték­ben szállítják az ÉTI-típuso- kat. A dinamikus növekedésnek az utóbbi időben a helyhi­ány szabott gátat. A szerelők és a lakatosok egymást aka­dályozzák a kis területű csar­nokokban és a technológia korszerűsítésének is a szű­kösség volt a legfőbb akadá­lya. Ezért határozta el a vál­lalat a gyomai gyáregység bővítését, egy új üzemcsar­nok építését. Köztudott, hogy egy ilyen munka nem szokott túl hamar elkészülni, Gyo­mén azonban másként ala­kultak a dolgok. A gyomai millió forinttal növelik az exportot a tervhez képest. A vállalás felét eddig már teljesítették, pedig nehéz kö­rülmények között dolgoztak. Jó szervezéssel azonban elér­ték, hogy az építkezés okoz­ta elkerülhetetlen felfordu­lás nem vetette vissza a ter­melést. Most már áll az új üzemcsarnok, melynek ün­nepélyes felavatása augusz­tus 20-án, alkotmányunk ün­nepén volt. Rövidesen meg­kezdik a berendezését és közben épülnek a hozzáveze­tő üzemi utak is. Ezzel egy- időben korszerűsítik a többi műhelyt is, és folyamatosab­bá, egyenletesebbé teszik a gyártást. Mindennek ered­ményeként jövőre már 25 millió forinttal termelnek többet, mint az idén. Megyénk legnagyobb ter­melőszövetkezeti tejfeldolgo­zó üzeme a Sárréti Tej TÖ­VÁLL. Az év első felében 10,2 millió liter tejet, az el­múlt év hasonló időszakához viszonyítva 26 százalékkal többet vásároltak fel. Jelen­tősen emelkedett a közös gazdaságok tejtermelése, de növekedett a háztájikban is a tejhozam. A megnöveke­dett mennyiség jelentős há­nyadát, vagyis 494 ezer li­ter tejet tovább értékesítet­tek. Ebből 453 ezer litert a tejiparnak, 41 ezer litert pe­dig a társüzemeknek szállí­tottak. A feldolgozott tej- mennyiség . az értékesítés mellett is több mint egy­millió literrel meghaladta a tervezett mennyiséget. Az év első felében naponta átlagosan 56 ezer 152 liter tej érkezett az üzembe, s ebből 53 ezer 500 litert feldolgoz­tak, majdnem 10 ezer liter­rel többet, mint az elmúlt esztendő hasonló időszaká­ban. A közös gazdaságokban — három kivételével — jelen­tősen növekedett a tejterme-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents