Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-20 / 196. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁ MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1977. AUGUSZTUS 20., SZOMBAT Ara: 1,20 Ft XXXTL ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Alkotmányuok ünnepét köszöntjük írta: Nyári Sándor, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára Ma biztonságban, törvényes rend közepette boldogulhat A Z országgyűlés 1949. augusztus 19-i ülésszakán korszakos jelentőségű napirend vitáját kezdték meg: a magyar nép első alkotmányának törvényjavaslatáról tanácskoztak a képviselők. „Talán még soha ilyen emelkedett hangulat nem uralkodott az országgyűlésen, mint azon a napon, amikor a népköztársaság alkotmányát tárgyalták. Nemcsak a képviselők ünnepeltek. A történelmi ülésre zsúfolásig megtelt a terem. Ott ültek a karzaton a dolgozók más képviselői is: élmunkások, mintagazdák, fiatalok, akik jelen akartak lenni, amikor a nép parlamentje a nép alkotmányát tárgyalja” — tudósított akkor a történelmi eseményről a Szabad Nép. Több mint negyedszázad múlt el azóta, hogy törvénybe iktatták az alkotmányt, mely szentesítette a nép hatalmát, törvénybe foglalta — a nemzet programjaként — a kizsákmányolástól mentes társadalom építését. Az alkotmány egy új korszak eredményeit összegezte: a Szovjetunió a második világháborúban győzelmei során felszabadította hazánkat a fasizmus elnyomása alól éS megnyitotta a magyar nép előtt a demokratikus fejlődés útját. Az 1949. évi XX. törvény megfogalmazta mindazokat a vívmányokat, amelyek ezer év álmait váltották valóra: a földreformot, az államosítást, a kulturális forradalmat. Meghatározta az új társadalom államszervezetének felépítését és alapvető intézményeit, kinyilvánította az állampolgárok jogait és kötelességeit. Kimondta, hogy a Magyar Népköztársaság a dolgozó nép állama. A szocializmust építő nép több mint két évtizedes alkotó munkája hatalmas fejlődést eredményezett a gazdasági, társadalmi és kulturális életben. Így szükségessé vált az alkotmány szövegének — az időközben bekövetkezett változásoknak megfelelő — módosítása. Ezt a feladatot végezte el az országgyűlés 1972. április 19- én, amikor törvényerőre emelte az 1949. évi XX. törvény módosítását. Az alkotmány új szövege rögzítette mindazt, amit 1949 óta sikerült népünknek megvalósítani. Egyértelműen állapította meg, hogy hazánkban uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. Kifejezi azokat a változásokat is, amelyek társadalmunk osztályszerkezetében bekövetkeztek: a szocialista termelési .viszonyok győzelmével a munkásosztály — mely nemzeti jövedelmünk legnagyobb részét termeli — kivívta a társadalom által is elismert vezető szerepét. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kialakult a termelőszövetkezeti parasztság, s így új tartalmat nyert a munkás-paraszt szövetség is. A termelés, a tudomány, a kultúra fejlődésével egyidejűleg megnövekedett az értelmiség aránya, felelőssége, feladata. Alaptörvényünk egyértelműen tisztázza, hogy társadalmunk vezető ereje a munkásosztály marxista—leninista pártja. A társadalomban betöltött vezető szerepét, kormányzati feladatait nem valamiféle „uralkodásnak”, hanem a dolgozó nép szolgálatának tekinti. A társadalmi szervezetek és mozgalmak, így a Hazafias Népfront és a szakszervezetek a szocialista építőmunka aktív részesei — s ezt a tényt alkotmányunk is rögzíti. Alkotmányunk egyik fontos vonása az állampolgári egyenlőség megfogalmazása: szocialista államunk minden becsületesen dolgozó állampolgára számára egyenlő emberi jogokat biztosít és azonos kötelezettségeket ír elő. Magában foglalja az emberi jogok tiszteletben tartását, a jogoknak a társadalom érdekeivel összhangban való gyakorlását, a közügyekben való részvétel biztosítását. Áttekintve az alkotmány 1949-ben történt törvénybe iktatása óta megtett, majdnem három évtizedes utat, jogos nemzeti büszkeséggel megállapíthatjuk, hogy a magyar nép eredményesen dolgozott a szocializmus alapjainak lerakásán és dolgozik a fejlett szocialista társadalom felépítésén, melynek programja nemzeti ügy- gyé vált. A párt politikája a szocializmus ügye mellé állította a pártonkívüli dolgozók milliós tömegeit is hazánkban. A szocialista építőmunka három évtizedes eredményei, az anyagi javak bősége, a kulturális és művelődési lehetőségek bővülése, a társadalmi egyenlőség megvalósulása és a szocialista demokratizmus fejlődése egyre több állampolgárunkat győz meg arról, hogy a ki- teljesedett, alkotó emberi élet feltételeit csak a szocializmus teremti meg. A közügyek felelősségével szólnak hozzá az emberek dolgainkhoz országos tanácskozásokon éppen úgy, mint a népfront által szervezett és összehívott lakóhelyi megmozdulásokon. Egyre erősödött közvéleményünkben a becsületesen végzett munka tisztelete, mely alapvető feltétele az 1977. évi és ezen keresztül V. ötéves nép- gazdasági terveink teljesítésének. Nyugodtan és magabiztosan haladunk azon az úton, melyet a párt XI. kongresszusa jelölt meg a szocializmust építő társadalom, a nemzet egésze számára. Hazánk külpolitikáját éppúgy, mind belső fejlődését meghatározza, hogy a szocialista világrendszer hűséges, egyben önálló cselekvésre kész tagja. Fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal, szilárd és sokoldalú kapcsolatot tart fenn a Szovjetunióval. A z alkotmány ünnepe az új kenyér ünnepe is. Az érett kalászt a dolgos kezek learatták, országszerte új gabonából sütött fehér kenyeret tesznek az augusztusi ünnepi asztalokra. Az új kenyér megszegésekor az egész évi fáradságos, ám eredményes munkára gondolunk, s arra, hogy a töretlen fejlődés, a béke és biztonság légkörében ünnepelhetünk. Népünk egységes akarattal építi a jövő. társadalmát, s teremti meg a még szebb holnapok lehetőségét. Nagygyűlés Debrecenben mondáit beszédet A Hazafias Népfront Haj- dú-Bihar megyei bizottsága alkotmányunk törvénybe iktatásának 28. évfordulója alkalmából ünnepi nagygyűlést rendezett pénteken délután Debrecenben. A város üzemeinek, vállalatainak, intézményeinek dolgozói mellett részt vettek a nagygyűlésen a hajdúsági termelő- szövetkezetek küldöttségei is. Ott volt: Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkára, Szabó Imre, a megyei tanács elnöke és Alberth Béláné, a népfront megyei titkára. A Himnusz hangjai után Sikula György köszöntötte a résztvevőket, majd Borbély Sándor mondott beszédet. Borbély Sándor bevezetőjében az MSZMP Központi Bizottsága és Kádár János személyes üdvözletét tolmácsolta a nagygyűlés részvevőinek, majd alkotmányunk lényegéről szólva hangsúlyozta : — Alkotmányunk, amely népünk történelmi harcainak eredménye és vívmánya, forrása jogrendszerünknek, fejlődő demokráciánknak, szocialista törvényességünknek. A benne foglalt jogok és kötelességek gyakorlásában nincs és nem is lehet hatalma senkinek meggátolni bárkit; valamennyi rendelkezését megtartjuk és megtartatjuk mindenkivel. Természetesnek tartjuk — mint ahogyan egész életünk formálásában mindig és mindenütt —, hogy a szocialista jogrend érvényesítésében és betartásában is elsősorban nekünk, a párt tagjainak kötelességünk példát mutatni. Ez a feladat azonban korántsem olyan egyszerű, mint némelyek gondolják, hiszen még a csendes hétköznapokon is bátor, kommunistákhoz méltó kiállást követel a párt tagjaitól. Mégis azt mondhatjuk, a kommunisták ma emelt fővel állhatnak társaik elé az üzemekben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben. Biztonságos, emberi életet ígérünk, olyan körülményeket, amelyek közepette a teremtő jó szándék mindig széles útra talál, és álljuk a szavunkat. Küzdelmeink nyomán — úgy, ahogy itt, Hajdú-Bihar megyében is — az országban mindenütt gyökeresen megváltoztak az élet- feltételek. Ma biztonságban, törvényes rend közepette, háborítatlanul boldogulhat mindenki. A KB titkára ezután, belpolitikai életünkről szólva, a következőket hangsúlyozta: — Fejlődésünk eredményeként ezrek és százezrek keresik a lehető legkedvezőbb módját annak, hogy kell értelmesen, szocialista módon élni és dolgozni. És kiktől várnák az útkeresők a meggyőző feleletet, ha nem azoktól, akik az eddigi győzelmeikben vezették őket? Jogos tehát az igényük, hogy Építsd magad — mint csont a testben — észrevétlen: — a szervezet köréd rendeződik —, s te csendben örök jövőd így szervezed. Csak annyi légy, mint a kés éle. Ne látssz, ne légy, helyet ne kérj. — A bajban ott leszel a kézben, s ha szegésre kész a kenyér. (Részlet Váczi Mihály: Építs tetőt című verséből) Felvonták az állami zászlót — Borbély Sándor korunkhoz méltó életforma megismerésében, a környezetünkben élő és dolgozó párttagok mutassanak példát és személyes helytállásukkal is bizonyítsák: valóban ez az egyetlen helyes életút, amely az ember igazi boldogulásához vezet. E szüntelen példamutatás követelménye megint csak gyakran a kemény megpróbáltatások sorozatát igényli. Mégis, hogy a párt tagjaihoz méltón álljuk a próbát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint például a szocialista brigádmozgalom tömegmozgalommá válása. Éppen most, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára kezdeményezett munkavér- senyben érünk el minden korábbinál gazdagabb és értékesebb eredményeket. Elismerően szólt Hajdú- Bihar megye gazdasági fejlődéséről, a kimagasló ipari és mezőgazdasági eredményekről, a lakásépítési program nagyszerű megvalósításáról, a tudományos, kulturális élet gyors fejlődéséről — megváltozott életünk legfőbb jellemzőiről. A megye fejlődésének beszédes számai után hangsúlyozta: Debrecen és Hajdú-Bihar megye fejlődését számba véve, valójában a dolgozó nép hatalmát megalapozó, megbonthatatlan munkás-paraszt szövetségről, szocialista társadalmunk szövetségi politikájának kézzelfogható eredményeiről szóltam. Pártunk a nép hű szolgálataként értelmezi történelmi küldetését, Jogos tehát az ünnep öröme, dolgos, boldog népünk ünnepli honfoglalását; küzdelmes, de sikeres életét — mondotta befejezésül Borbély Sándor. A beszéd elhangzása után a polgári Táncsics Termelőszövetkezet két fiatal tagja új búzából sütött kenyeret nyújtott át Borbély Sándornak. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival fejeződött be. (MTI) Az alkotmány ünnepének tiszteletére pénteken délután az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar NépközHagyományteremtő megmozdulással köszöntötték tegnap, augusztus 19-én délelőtt az új kenyér ünnepét, az alkotmány napját a szeghalmiak. A nagyközség közös gazdaságának, a Sárréti Tsz-nek szervezésében munkás-paraszt találkozót rendeztek, amelynek a tsz adott otthont. A szövetkezet tagjai a találkozóra meghívták az utóbbi esztendőkben mind erőteljesebben iparosodó Szeghalom nagyüzemeinek munkásait, így a Csepel Autógyár, illetve a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi gyárának dolgozóit. A közös ünnepség részvevői a délelőtti órákban a Sárréti Tsz kultúrtermében gyülekeztek, ahol Juhász Sándor, a termelőszövetkezet párttitkára köszöntötte a rendezvényen megjelent több. mint száz ipari munkást és tsz-tagot. A szövetkezet eredményeiről és belső életéről szóló rövid tájékoztatársaság állami zászlaját. A Gellérthegyen ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. tót követően a vendégek a házigazdák kíséretében autóbuszokra szálltak és határszemlére indultak. Megtekintették az altalajlazító és tárcsázó Rába-Steiger traktorokat, amelyekhez a szeghalmi gyárban is készítenek alkatrészeket. Felkeresték a korszerű tehenészeti telepet és megszemlélték a gazdagon termő napraforgótáblákat is. A kétórás határszemlét követő ebéden közösen elfogyasztott birkapaprikás után a késő délutánba nyúlt a szeghalmi ipari üzemeli munkásainak 6° a termelőszövetkezet tagjainak eszmecseréje. A találkozó részvevői kicserélték azokat a tapasztalatokat, amit eddig a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben szereztek a versengő brigádok. . K. E. P. Munkás-paraszt találkozó volt Szeghalmon A munkások nagy érdeklődéssel szemlélték a Rába-Steigerek munkáját a találkozó alkalmával rendezett határszemlén Fotó: Veress Erzsi
