Békés Megyei Népújság, 1977. augusztus (32. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-18 / 194. szám
1977. augusztus 18., csütörtök-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------n Gyümölcsösöket telepítenek ülést tartott a BIGE tanácsa Kevés, sok, törékeny Hpró dolgok — bosszúságok Békéscsabán, a Tanácsköztársaság út végén, a Kötöttárugyár előtti buszmegállónál még néhány nappal ezelőtt az idősebb vagy fáradékonyabb utasok padra ülhettek a buszra várva. Több ilyen alkalmatosság is a rendelkezésükre állt. Néhány napja azonban......ismeretlen tettesek” elvitték innen a padokat. Csupán egy maradt, azt is elvonszolták vagy 20 méterre a megállótól. Vajon kinek volt szüksége a padokra? És mi célból? Vagy netán valóban „elvesztek”? ♦ Mintegy 50-60 méternyire ettől a buszmegállótól van a nem oly rég megnyílt háztartási bolt. Rendezett, ízléses kirakatában ugyancsak néhány napja új „néznivaló” került. Ezzel a címadással: „Talált tárgy”. Kulcscsomók, szemüvegtok, szemüveggel, szatyorféleségek láthatók itt. Olyan tárgyak, amelyeket elvesztettek vagy véletlenül ottfelejtettek a vásárlók. Ügyes, okos és csak dicsérhető dolog, hogy kitették őket a kirakatba. Sajnos, a buszállomás előtt „elveszett” padok nincsenek közöttük... ♦ Ugyancsak a Tanácsköztársaság úton levő műszaki boltban történt. Kalifa nevű 4 személyes kávéfőzőt vásárolt valaki, melyet a Kőbányai Szerszámkészítő Ipari Szövetkezet gyárt. Ára 149 forint. A vásárló hazavitte és meg akarta főzni rajta az első adagot. A szerkentyű azonban ahelyett, hogy rászabott feladatát teljesítette voltul, néhány perc után oldalán át iszonyatos erővel fröcskölte magából a forró gőzt. Szerencsére csak a szekrényt forrázta le. Visszavitték a boltba. Kiderült; a szerkezetbe elfelejtették beleilleszteni a szeleprugót (milyen meózás lehet ott?!) A tulajdonos kért egy szeleprugót. „Olyan nincs és nem is lesz” felelték. Utána azt kérte, hogy cseréljék ki akkor a kávéfőzőt. Az sem állt módjukban, mert a garancialevélben a jótállás a szeleprugóhiányra nem vonatkozik. (De ebben a levélben az viszont megfogalmazódott, hogy az egyévi garancia letelte után 3 évig minden szükséges alkatrészt biztosít a szövetkezet. Ügy látszik, sohasem voltak olyan szegények, hogy ilyesmit ne ígérjenek.) Mit lehet tenni? A joggal felháborodott vásárló követelésére egy másik masinából kivették a rugót és beleillesztették a már eladott kávéfőzőbe, 4,80 forintot kellett fizetni érte. A vitát meghallotta az üzletvezető és maga is felháborodva küldte raktárba az összes Kalifát. ♦ De hát mégis, hogyan történhetett mindez? Milyen állapotok uralkodhatnak abban a kőbányai szövetkezetben, ahonnan hibás, alkatrészhiányos, használhatatlan használati cikkeket akarnak a vásárlókra sózni?! Az illetékeseknek érdemes lenne ennek alaposabban utánanézni... V. D. Tegnap, augusztus 17-én délelőtt Békéscsabán ülést tartott a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, a BAGE tanácsa. Az ülésen megvitatták, illetve jóváhagyták az agráripari egyesülés középtávú fejlesztési tervét, az egyesülés vetőmagtermesztési, illetve gyümölcstelepítési programját. A tanácsülés munkájában részt vett Misi Sándor, a MÉM főosztályvezető-helyettese is. Első napirendi pontként az egyesülés igazgatója, Nagy Mihály terjesztette a tanácsülés elé a BAGE V. ötéves tervi feladatait. A terv figyelembe veszi, hogy az egyesülés legfőbb feladata a vetőmagtermesztés fejlesztése, a hús- és a tejtermelés növelése, valamint az, hogy az egyesülésben levő feldolgozó üzemek nyersanyag- igényeit az egyesülés gazdaságai döntő részben elégítsék ki. Hosszabb távon a BAGE azt a célt tűzte maga elé, hogy az üzemek közti szakosodással tegyen eleget az előirányzatoknak. Ugyanezen idő alatt igyekszik megvalósítani az egyesülés a kémiai központok kiépítését, a közös mezőgazdasági repülőgéppark kialakítását, illetve a nagy tejesítményű erőgépek központi javítását és alkatrész-ellátását. A BAGE megalakulása előtt az egyesülésben részt vevő üzemek eredetileg az V. ötéves tervben mintegy 33.5 százalékos termelésnövelést terveztek, az agráripari egyesülés megalakulásával lehetőség nyílt az adottságok összehangoltabb, kölcsönös kihasználására, így az üzemek együttesen csaknem 11 százalékkal termelhetnek többet 1980-ig az eredetileg megfogalmazottnál. A most elfogadott V. ötéves terv első helyen a zöldségtermesztés további fejlesztését, az öntözési beruházások indítását, a »értés- hús, illetve a tejtermelés növelését irányozza elő. Az agráripari egyesülés vetőmagtermesztési programját a BAGE igazgatóságának munkatársa, Goron J ózsef ismertette, elmondva, hogy e térségben a vetőmagtermesztésnek már nagy hagyományai vannak, és a fejlesztést a kedvező természeti adottságok mellett az üzemi és a népgazdasági érdekek ■ Békési Élet repertóriuma A napokban kapták meg a Békési Élet előfizetői, olvasói a folyóirat repertóriumát, melyben Kovács Mária a kezdetektől, 1966-tól 1975- ig megjelent számok anyagát dolgozta fel. A repertórium kitűnő segédeszköz a folyóirattal kapcsolatos minden kutatásra, tájékozódásra, v ugyanakkor hasznos adattár is a legkülönbözőbb témakörökből. Az időrendben, és a folyóirat rovatai szerint feldolgozott anyagot sokoldalú Mutató követi, melyből a szerzőktől a közzétett írások, cikkek, tanulmányok tartalmi jellegéig mindenről tájékozódhat az olvasó. A repertórium a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Békés megyei Szervezete kiadásában jelent meg 2000 példányban, a gyomai Kner Nyomdában. Irodalommal, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozók számára különösen hasznos segédeszköz a repertórium. is indokolják. Ennek alapján a tervidőszakban a Hidasháti és a Békéscsabai Állami Gazdaságokhoz, illetve a Telekgerendási Vörös Csillag Tsz-hez — ahol a vetőmagtermesztés ágazati méretei már kialakultak — fölzárkózik a kétsopronyi Rákóczi, illetve a kamuti Béke Tsz is. Ebben az esztendőben egyébként a BAGE mezőgazdasági üzemei a szántóterületük 15 százalékán mintegy 10,5 ezer hektáron termesztettek vetőmagot, csaknem 240 millió forint értékben. A továbbfejlesztés érdekében az elkövetkező években növelni kell a betakarító kapacitásokat, illetve a műszaki felkészülést a tisztításban és a tárolásban, valamint szükség van arra is, hogy a vetőmagtermelő gazdaságok köre tovább bővüljön. A harmadik napirendi pont előadója Sicz György, az igazgatóság munkatársa, a gyümölcstelepítési programról szólva elmondotta, hogy a BAGE termelési körzete nem tekinthető ugyan gyümölcstermő tájnak, de adottságai alkalmassá teszik jó minőségű gyümölcs termelésére. Erre serkentik az üzemeket a feldolgozó üzemek és a fogyasztói igények is. Az elképzelések szerint a BAGE üzemei 1978-tól 1981- ig összesen mintegy 800 hektáron telepítenének gyümölcsöt. a 800 hektárból 400-on almát, 240-en szilvát, 160-on meggyet termesztenének. A Békéscsaba és Környéke Ági áripari Egyesülés tanácsának szerdai ülése a három napirendi pont megtárgyalása után bejelentésekkel ért véget. Paradicsom és rizs Gyoméról Középtávú terv Két évvel ezelőtt a gyomai Győzelem Tsz mindösz- sze 15 hektáron termesztett zöldséget, elsősorban helyi ellátásra. Az idén a zöldségtermő területet már 55 hektárra növelték és a községi igényekre termesztett cecei paprika, hagyma és káposzta mellett már a konzervgyárral kötött szerződés alapján paradicsomtermelésre is vállalkoztak. A paradicsom szüretelését a gyomai tsz-ben a hét elején kezdték meg és a tervek szerint szeptember elseje után a betakarításba bekapcsolódnak a nagyközség középiskolásai, illetve az általános iskolások közül a felső tagozatosok is. A termelőszövetkezet középtávú fejlesztési programja szerint a zöldségnövények 1980-ban már 130 hektárt kötnek majd le. Ugyancsak a középtávú terv írja elő a gyomai Győzelem Tsz-ben a rizstermesztés fejlesztését. A majorcserével 1975-ben a Körösi Állami Gazdasághoz került rizstelepek helyett az új telepek építését tavaly kezdték meg a tsz-ben. A tervidőszak végére 17 millió forintos beruházás eredményeként mintegy 460 hektáron termesztenek majd itt rizst. Az elmúlt esztendőben 30, az idén eddig újabb-50 hektárt telepítettek már be. Amennyiben jövőre megérkezik a munkálatokat meggyorsító Caterpiller gépsor, akkor a programot a tervezettnél egy évvel hamarabb tudják befejezni. O televízió jóvoltából nagy divat a vetélkedő, így akár találós kérdésként is fölfoghatjuk cikkünk címét. A teljes kérdés pedig így hangzana: az egyikből kevés, a másikból sok van, de mindkettő törékeny, mi az? A tégla és a cserép. A baj az, hogy nemcsak az áru törékeny, hanem előállításának módja, hogyanja is. A tégla- és cserépipar a közelmúltban újabb átszervezésen esett át — az egyesülés helyébe a tröszti felépítés lépett. A következő esztendők adnak választ arra, csupán a forma változat 1- e, vagy vele együtt a tartalom is. Jelentős készletek halmozódtak fel cserépből, holott a gyárak termelői képességeiket már korábban sem használták ki maradéktalanul. Ugyanakkor hiány van kisméretű — ún. hagyományos — téglából, az üzemek nem tudnak annyit előálh'tanl, amennyire vásárló lenne. Ellentmondás. Nem az egyetlen. A legutóbbi esztendőkben az iparterület gyarapodását olyan egységek jelezték. mint a bátaszéki cserép- gyár, a solymári tégla- és cserépgyár, az őrbottyáni téglagyár. Igenám, de ezeknél a fejlesztéseknél, valamint a rekonstrukciós jellegű beruházásoknál a technikai eszközök, a technológiai eljárások összhangja olykor hiányzik, magas a selejt aránya, gondok vannak az alap- anvag minőségével, a berendezések némelyike a várt tel. jesítménynek csak részletét nyújtja. A tégla- és cserén- ÍDar termelőegységeinek túlnyomó része Dedig elöregedett, korszerűtlen eszközökkel, módszerekkel dolgozik. Tavaly mindössze 0.1 százalékot tett ki a tégla- és cserépipar termelésnövekedése, s ha hosszabb távon vizsgálódunk, még szembetűnőbb a — süllvedés. Hat év alatt. 1971. és 1976. között az égetett cserép kibocsátása ötvenmillióval, a tégláé 150 millióval csökkent, igaz, ugyanakkor az azbesztcement tetőfedő pala termelése a kétszeresére nőtt. Az szintén igaz, hogy blokktéglából, vázkerámiából folyamatos a kínálat, ám ezek előnyei — például a tökéletesebb hő- és hangszigetelés — teljesen ismeretlen a vásárlók előtt, s az építőmesterek sem rajonganak az újdonságokért. Közvetlenül a lakosság vásárolja meg — a kiskereskedelem hálózatában — a téglatermelés hetven, a cserep- gyártás kilencven százalékát. Mivel minden száz új lakás közel ötven ún. hagyományos anyagokból épül — azaz tégla is, cserép is kell hozzá —, nem mindegy, miként tevékenykedik az építőanyag-ipar e sokáig mostohagyermekként kezelt területe. Mert az tagadhatatlan, hogy mostohagyermek volt, a mai gondok azokra a hosszú esztendőkre vezethetők viszKétéves fejlesztési program keretében valósul meg a békéscsabai Lenin Tsz tojóüzemének rekonstrukciója. Ennek során korszerűbbekre cserélik ki a tojóházak ketreceit, illetve a kétszintes tartás megoldásával tovább növelik a férőhelyek számát. A rekonstrukció egyébként ebben az évben kezdődött meg és jövő esztendei befejezése eredményeként biztonságosabbá és folyamatosabbá válik a jércenevelés is. A férőhelybővítéssel egy időben igyekszik a szövetkezet a baromfikombinátban végzett járulékos munkákat sza, amikor a termelés szin- tentartásához is alig került anyagi fedezet, a fejlesztés pedig távoli álom maradt. Ennek ismeretében már érthetőbb — bár az építkezni kívánó számára nem vigasz —, hogy a tégla, és cserépipar 140 gyárának csupán egyharmada dolgozik korszerű szárító- és égetőberendezésekkel, s még mindig sok helyen lelni szabadszárítókat, Hoffmann-rendszerű körkemencéket. Ez utóbbit éppen egy évszázada kezdték alkalmazni... Nem az a baj, hogy csökken a tégla- és cserépgyártás súlya. A negyedik ötéves terv végén az építőanyag-ipar teljes termeléséből 17,4 százalékkal részesedett a tégla-, cserép, és tűzállóanyag-ipar, ez az arány 1980-ra 14,8 százalékra csökken. Helyes; nyíljék tág út a korszerű anyagoknak, de ne akadályozza a lakosság építési terveinek valóra váltását áruhiány! Azaz bizonyos építőanyagok termelésének dinamikus fejlesztése mellett a lényegében szinten maradó cserépgyártás adjon jó minőséget és választékot, a téglatermelés pedig tükrözze a kereslet lassú változását a mennyiséggel éppúgy, mint a minőséggel, méretválasztékkal. Amihez nem elég a joh^ hírverés a blokktéglának, a vázkerámiának, az is szükségeltetik hozzá, hogy a korszerű üzemek valóban azok legyenek. Ne szakadjon meg a technológiai lánc, ne ékelődjenek be a friss technikai eszközök közé — mint napjainkban is — az elavultak, a szerény termelékenysé' " ek, ne kelljen automaták szomszédságában manufakturális eszközökkel végezni — például — az anyagmozgatást. így év alatt 6,3 millió tonna építőanyagot, I törékeny árut állít elő ez az iparterület, s hogy mennyire törékeny körülmények között, azt érzékelteti: a tégla- és cserépgyárak gazdasági eredménye a négy százalékos eszközarányos veszteségtől a tíz százalékos eszközarányos nyereségig terjed, azaz túl nagy határok között ingadozik. Vannak ennek objektív. okai — az agyagbányák milyensége, a technikai eszközök állapota, stb. —, de szervezés- és irányításbeliek ugyanúgy. Előbbieken a hárommilliárd forint értékű beruházás — két új gyár felépítése, s tizenkét üzem rekonstrukciója — módosíthat, utóbbiakon viszont a vezetés — a tröszttől a telepekig — kötelme a jobbítás. A mostohagyermek sorsnak vége. Az új szervezeti forma: lehetőség. A hárommilliárd forint: szilárd alap. A keretek tehát megteremtődtek ahhoz, hogy a hazai ipar e patinás területe megfeleljen a változó igényeknek. is gépesíteni, vonatkozik ez elsősorban a rakodásra és az anyagmozgatásra. Erre az ágazatra a közös gazdaságban azért fordítanak külön gondot, mert a tervek szerint a 125 ezres állomány az évi 32 milliónál is több tojás termelésével a szövetkezet teljes árbevételének mintegy egynegyedét adja. Kiemelt feladatként kezeli ezért a szövetkezet vezetősége a tojóüzemben dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítását. A rakodás és anyagmozgatás gépesítése sok nehéz fizikai munkától kíméli meg a dolgozókat. Sok ezren látták a városfejlesztési kiállítást I Gyulán, a művelődési központban az elmúlt napokban zárta kapuit a városfejlesztési kiállítás. Ezen a Szegedi Tervező Vállalat tervrajzait, makettjeit és Gyula város fejlesztési terveit mutatták be. A kiállítást a nyitva tartás alatt több ezren tekintették meg. Veress Tamás Harminckétmillió tojás Biztonságosabb jércenevelés
